Mikor elkezd�nk Taiji-t gyakorolni, nagyon k�l�nb�z� motiv�ci� hajt. Eg�szs�gmeg�rz�s, v�gy a meger�ltet�s n�lk�li mozg�sra, hajt�er� lehet a spiritu�lis be�ll�totts�g vagy a k�nai kult�ra ir�ni szimp�tia. B�rmi miatt is kezdte el a gyakorl�, a szem�lyis�ge t�kr�z�dni fog a formagyakorlat�ban. Ez m�r a tanul�si f�zisban is megjelenik: vezettetni akarja mag�t vagy hajland� �n�ll�an tanulni, szorgalmas vagy laza, nagy er�vel vagy k�nnyed�n pr�b�l el�rehaladni. M�r itt �ri�si lehet�s�gek vannak a fejl�d�sre. Mikor a szem�lyis�g�nket szeretn�nk kiteljes�teni, els� l�p�sk�nt egy�ltal�n meg kell ismern�nk er�nyeinkkel, hib�inkkal egy�tt. Ezut�n majd eld�nthetj�k, melyek azok az elemek, amit meg szeretn�nk v�ltoztatni, meger�s�teni vagy elt�vol�tani. Itt nincs „j�” vagy „rossz” elem, csak olyan, amelyikre sz�ks�g�nk van illetve ami h�tr�ltat azon az �let�ton, melyet kijel�lt�nk magunknak.

 Az els� mozdulatok megtanul�s�val elkezd�dik a folyamat. Hogyan veszi a tanul� a kezdeti akad�lyokat. Egyb�l feladja? T�l sok seg�ts�get v�r? Elhiszi, hogy nem k�pes v�ghezvinni valamit?

 Csod�s v�ltoz�soknak voltam m�r szemtan�ja. �n�ll�tlan, gy�mol�t�sra szorul� emberek vett�k �szre, hogy egyed�l is k�pesek olyasmire, amit eddig a (k�rnyezet�k szerint) k�ptelenek voltak megtenni. Az hogy ez csup�n n�h�ny mozdulat megtanul�sa �s edz�i seg�ts�g n�lk�li kivitelez�se, megk�nny�ti a dolgot, hiszen egy – j�form�n t�t n�lk�li helyzetben siker�lt kipr�b�lni magukat. Mint mikor a torn�sz el�sz�r szivaccsal teli �rokba esik szalt� ut�n.

Ahogy halad a gyakorl�s, sokkal komolyabb dolgokkal is szembes�lhetnek a tanul�k.  Laza vagyok, vagy g�rcs�s? Gondos vagy treh�ny, szorgalmas vagy link? Mire �ssze�ll a forma, l�that� az egy�n lelkivil�ga az adott �letszakaszban. Egyens�lyveszt�s, a m�lttal vagy a j�v�vel val� t�lzott foglalkoz�s, egyes ter�letek gyenges�ge vagy t�lhangs�lyoz�sa mind-mind megjelenik a mozg�sban. Ismeretes, hogy a test bal oldala a n�i, a jobb pedig a f�rfi identit�st t�kr�zi. Akkor kiegyens�lyozott, ha nem�nek megfelel� oldal er�sebb, de a m�sik sincs elnyomva. Ugyan�gy a test f�ls� ter�lete a k�lvil�ggal, az als� az �szt�n�lettel val� kapcsolatot t�kr�zi. A nyitotts�g vagy z�rts�g az �ll�sban �s a l�lekben egyar�nt l�that�.  P�ros gyakorlatokban, de m�r a form�ban is megjelenik egy nagyon fontos elem: a konfliktuskezel�s technik�ja. T�mad� vagy v�dekez� vagyok, ker�l�m vagy ink�bb keresem a konfront�ci�t? Fontos-e minden�ron gy�zn�m? Egyn�mely tanul� ink�bb abbahagyja a gyakorl�st, mintsem szembes�lnie kelljen ilyen k�rd�sekkel.

A v�ltoz�sok megjelennek a mozg�sban, de ez ford�tva is igaz. Ha megv�ltoztatunk egy mozg�s- vagy tart�sform�t, az ahhoz kapcsol�d� lelki�llapot is v�ltozik. Term�szetesen ehhez tart�s �s figyelmes gyakorl�sra van sz�ks�g. Egy p�lda. A kev�s �nbizalommal rendelkez�, sokat b�ntott �s kritiz�lt emberek gyakran vesznek fel g�rnyedt, bez�rt tart�st. Ezt a Taiji �gy magyar�zza, hogy a test el�ls� oldala Yin, teh�t gyeng�bb, sebezhet�, a h�t pedig Yang. A term�szet mindig kiegyens�lyoz�sra t�rekszik, teh�t v�dekez�sk�ppen pr�b�lja n�velni a Yangot. Viszont ha a forma sor�n kijav�tjuk a tart�st, kiegyenes�tj�k a testet, r�ad�sul a gyakorl� n�mi siker�lm�nyre is szert tesz, egyszer csak azon veheti �szre mag�t, hogy az �letben is n�tt a magabiztoss�ga. M�r nem fogja a t�bbi ember fel� sem t�kr�zni kishit�s�g�t �s ett�l a vele val� viselked�s�k is megv�ltozik. Ett�l tov�bb n� az �nbizalma, eg�szen a teljes gy�gyul�sig. �jra hangs�lyozom, nincs j� vagy rossz szem�lyis�g, �gy j� vagy rossz formagyakorlat sem, csak harm�nia vagy diszharm�nia. Ha valaki mag�val, az �letk�r�lm�nyeivel vagy a k�rnyezet�vel harm�ni�ban van, az j�l �rzi mag�t az �let�ben, persze m�sok a k�vetelm�nyek mondjuk egy harcos k�z�ss�gben (pl. egy hadsereg, vagy Sp�rta) mint mondjuk az Essz�nusok k�z�ss�ge vagy egy J�ga-ashram.

A formagyakorlat is akkor j�, ha harm�ni�ban van a gyakorl� testi �s lelki alkat�val �s a c�ljaival. Am�g nem fogalmaztuk meg saj�t c�lunkat, addig a form�t �ssze�ll�t� mester �s a betan�t� oktat� c�ljait kell k�vetn�nk, de ha m�r �sszhangba ker�lt�nk a nagy Ta�val a form�n kereszt�l, akkor szabadon alak�thatjuk ig�nyeink szerint. Lehet, hogy most sok hagyom�nytisztel� Taiji-s felh�rd�l, de akkor is fenntartom. Csak addig �s annyit jav�tok, am�g �t nem tudom ny�jtani a rendszert a gyakorl�nak.

Alapvet� fontoss�g�, hogy mindenki tiszt�ba ker�lj�n saj�t c�lj�val, mert �n nem fogom kijel�lni sz�m�ra, legfeljebb seg�tek megkeresni. Ahogy n�vekszik a harm�nia az �let�nkben, �gy n� az �r�m �s a f�ny a lelk�nkben �s ezt �tsug�rozzuk k�rnyezet�nkre is. Lehet, hogy els� id�kben felbomlanak egyes kapcsolatok, melyek a r�gi korl�tainkra alapultak, de ne h�tr�ljunk, ez k�rnyezet�nk fejl�d�s�it is szolg�lja �s azok az emberek pedig, akiknek nem �rdeke a mi boldogs�gunk, nem �rdemlik meg szeretet�nket. Ne ijedj�nk meg fejl�d�si lehet�s�get biztos�tani magunk �s szeretteink sz�m�ra is. Ha ezt a Taiji seg�ts�g�vel  tessz�k, csak nyerhet�nk a dolgon.