Mi itt, a nyugati kult�rk�rben, n�pmes�ken, J�kain �s a filoz�fusokon feln�ve hajlamosak vagyunk sz�ls�s�gekben gondolkozni. J�-rossz, fekete-feh�r, angyal-�rd�g, helyes-helytelen, ezek az ellent�tp�rok hat�rozz�k meg �rt�k�t�lteinket. Ez egy l�tsz�lag m�k�d�, biztons�gos keretet ad, csak akkor van baj, ha val�s helyzetekre kell alkalmazni. Mi a jobb a gyereknevel�sben, a szigor�s�g vagy az enged�kenys�g? A f�lt�s vagy az �n�ll�s�gra nevel�s? Hogy viselkedj�nk az �letben, visszah�z�d�an vagy t�rtet�en? Se szeri se sz�ma azoknak a dilemm�knak, amelyek ebb�l  a szeml�letm�db�l ad�dnak.

A keleti gondolkod�s ezzel szemben azt tan�tja, hogy az ellent�tp�rok az�rt vannak, hogy kieg�sz�ts�k egym�st. Jin-jang, vil�gos-s�t�t, hideg-forr�, stb. stb. mind a dolgok aspektusai. Min�l kiegyens�lyozottabban vannak jelen, a dolgok ann�l „jobbnak” tekinthet�k. Sz�mukra a „rossz” a sz�ls�s�g, b�rmely ir�nyban tol�djon is el. Ez a filoz�fia sokkal haszn�lhat�bb, egyben �letszer�bb is, hiszen pl. se t�l hideg, se t�l forr� k�r�lm�nyek k�zt nem �rezz�k j�l magunkat �s m�g sorolhatn�nk rengeteg evidens p�ld�t.

Mi�rt pont az emberi kapcsolatainkban nem vessz�k �szre (�s tudom�sul) ezt az evidenci�t? Ha valaki „t�l j�”, semmibeveszik, nem tud �rv�nyes�lni az �letben, ha pedig nem vesz tudom�st az �rt�kekr�l �s a t�bbi ember �rdekeir�l, sz�rnyetegg� v�lik. Sorolhatn�nk a p�ld�kat a t�lf�ltett vagy elhanyagolt gyerekekr�l, a sz�ls�s�ges vagy elfojtott �rzelmekr�l �s m�g sok mindenr�l, �t�letnapig.

 A Taiji ezt az egyens�lyt seg�t t�k�lyre fejleszteni. A formagyakorlat akkor helyes, ha a jin �s a jang egyforma mennyis�gben van jelen. Ha t�l jin, akkor ernyedt �s er�tlen lesz, ha t�l jang, akkor merev �s g�tolt. Mindk�t esetben az energia nem (vagy csak kev�ss�) tud �ramolni a csatorn�kon. Term�szetesen az energia mindig �ramlik am�g csak �letben vagyunk, de nem mindegy, hogy milyen m�rt�kben, �s hogy mennyire vagyunk ennek tudat�ban, mennyire vagyunk k�pesek �rz�kelni.

Ne felejts�k el azonban, hogy a jin �s jang minden esetben csak viszonysz�mok, a dolgok egym�shoz m�rt jellegzetess�gei, illetve egyvalami k�t aspektus�nak ar�nya. Pl. a Feh�r Daru Kungfu a Taijihoz k�pest jang, viszont pl. a Saskarom Kungfuhoz vagy a Karat�hoz k�pest jin.

A test energi�inak egyens�ly�t a Kan-Li, vagyis a T�z �s V�z Chi mennyis�ge hat�rozza meg. Itt a T�z jangnak, a V�z pedig jinnek tekinthet� �s k�nnyen kik�vetkeztethet� hogy itt is a t�k�letes egyens�ly az ide�lis. Ezt az egyens�lyt szimboliz�lja a Taiji Szimb�lum k�t �raml�, egym�sba fon�d� �s alakul� min�s�ge. Elgondolkoztunk m�r azon, hogy mi�rt nem csak egyszer�en egy kett�v�lasztott k�rrel (egy fekete �s egy feh�r f�lk�rrel) �br�zolj�k? Ebben az esetben az �bra statikus, nem mutat mozg�st, vagyis halott. A term�szetben viszont nem l�tezik semmi, a sz� szoros �rtelm�ben semmi, ami ne mozogna. Mellesleg a mi fekete-feh�r �br�zol�sunk szint�n hib�s, hiszen mind a fekete, mind a feh�r jin sz�nek, a helyes fekete (feh�r) �s piros �bra lenne.

Visszat�rve a test Kan-Li egyens�ly�ra: ez is dinamikusan v�ltoz�, hiszen m�s energetikai �llapotra van sz�ks�g pl. egy fontos t�rgyal�s el�tt vagy sportol�s k�zben illetve az �jszaka k�zep�n. Ezt a test�nk t�k�letesen tudn� szab�lyozni, ha nem avatkozn�nk bele folyton �s nem szennyezn�nk…

Az a tapasztalatom, hogy az �lt�nk akkor k�pes igaz�n hat�konyan m�k�dni, ha minden dologban megpr�b�ljuk megkeresni az egyens�lyt. A Cheng Hsin test-l�t szabad egyens�lyra t�rekszik, vagyis (ide�lis esetben) m�r nem rontja el majd hozza rendbe minduntalan az egyens�ly�t, hanem mind a mozg�sban, mind az �letben folyamatosan fenntartott egyens�llyal k�zlekedik. Ez a Taiji forma egyik alapvet� jellegzetess�ge is, ebben k�l�nb�zik minden m�s mozg�sform�t�l: a helyesen kivitelezett formagyakorlatban a tests�ly mindig kontroll alatt van. olyan m�rt�kben, hogy (egyes ugr�sok kiv�tel�vel) b�rmelyik pillanatban meg�ll�that� a mozdulatsor, ak�r filmkockaszer�en is. Ez kibillenthetetlens�get vonz maga ut�n, hiszen ha nem hozunk l�tre kontrollveszt�ses helyzeteket, mindig szabadon tudunk reag�lni. Ha k�pesek vagyunk megval�s�tani a form�ban, egy id� ut�n alkalmazhat� a k�zdelemben �s az �let�nkben is. A kontrollt a figyelm�nk folyamatos jelenl�t�vel tudjuk fenntartani. Ha hozz�szokunk, az �lt�nkben is nagyon nagy min�s�gi v�ltoz�st �rhet�nk el. Ahogy Peter Ralston mondja a Cheng Hsin k�nyvben: „Rajtunk m�lik, hogy az �let�nk �r�mteli tapasztal�sok sorozata vagy szenved�steli t�l�l�s.

A L�lek bels� egyens�lyi �llapot�nak megtart�si k�pess�ge nagym�rt�kben f�gg a szem�lyis�gszerkezett�l, v�rm�rs�klett�l �s a m�ltban �t�lt traum�kt�l. F�leg a gyerekkorban �rt hat�sok a meghat�roz�k, min�l kisebb korban �s min�l traumatikusabb hat�s�, ann�l er�sebb kihat�ssal lesz a k�s�bbi stabilit�sra. Viszont ha megoldand� feladatnak tekintj�k a sorscsap�sokat, l�nyegesen k�nnyebb lesz a megold�sokat megtal�lni �s az esetlegesen elvesztett egyens�lyt visszanyerni. Az egyens�ly ilyen esetben az �nazonoss�g megtart�sa. Term�szetes, hogy bizonyos dolgok kiz�kkentenek a b�k�nkb�l. Ha megpr�b�ljuk elnyomni term�szetes reakci�inkat, beleker�lhet�nk egy �nbecsap�si spir�lba, ahol v�g�l m�r csak n�h�ny legitim viselked�s az elfogadhat� �s ez igazi szenved�st fog okozni. Ha  viszont hitelesen k�pviselj�k �nmagunkat, tiszteletben tartjuk az �sszes t�bbi ember jogait �s a dolgokra �ber figyelemmel mindig specifikus v�laszokat adunk az �szt�n�s (�s sokszor torz) reakci�k helyett, akkor megval�s�tottuk magunkban az egyens�lyt, amely a Cheng Hsin test l�t (�s a boldog �let) legfontosabb eleme.

Felhaszn�lt irodalom:

Peter Ralston: Cheng Hsin: Az Er�fesz�t�s N�lk�li Er� Alapelvei,

 Lao Ce: Tao Te King

Dr. Yang Jwing Ming Mester m�vei