"Tanulm�nyai kezdet�t�l a tan�tv�ny ne a k�l�nb�z� gondolatokon elm�lkedjen hanem viselkedjen spont�nul �s term�szetes m�don saj�t�tsa el a technik�kat, a durvas�got pedig finoms�ggal gy�zze le."

Eleinte csak viccb�l besz�lgett�nk err�l, vagyis hogy alap�tunk egy �j st�lust, melynek a fenti c�met adtuk.

A vizsgarendszer ford�tott rendszerben m�k�dne: az als�bb szinteken viszonylag bonyolult form�kat kellene elsaj�t�tani, ahogy haladn�nk a magasabb fokozatokra, �gy lenne egyre egyszer�bb a rendszer, m�g a mesterr� v�l�shoz be k�ne mutatni a f�gg��gyban hever�sz�s m�v�szet�t.

Ha az ember nevet ad valaminek �s azt�n ragaszkodik hozz�, nem tal�lja meg a n�v m�g�tt rejl� val�di jelent�st. Ha viszont nem ad nevet, �res t�rben lebeg �s nem k�pes arra, hogy tudatos�tsa a dolgokat"

�vakodn�k m�g az �rny�k�t�l is annak, hogy net�n g�nyol�dom b�rmely rendszer vizsga-fel�p�t�s�n. Ezt nagyon sz�ks�gesnek tartom �s h�ven t�kr�zi az adott st�lus anyag�nak szerkezet�t. Egy szab�lyrendszer viszont mag�ban hordja a korl�tok l�t�t �s k�nnyen dogm�kk� merevedhet. Persze tekinthet�nk �gy a korl�tra, mint akad�ly, de pl. egy szakad�k perem�re �ll�tott korl�t a v�delm�nket szolg�lhatja. �r�k emberi dilemma: szabads�g kontra korl�tok. Ezt feloldani csak a felel�s, feln�tt l�tez�sben lehet, ahol a szabads�g nem megy m�sok rov�s�ra �s nem torkollik anarchi�ba, a szab�lyok pedig egyszer� m�k�d�si alapelvek, nem pedig az egy�ni kibontakoz�s csorb�t�i.

"Ha t�l sok figyelmet ford�tunk a technik�ra, ez akad�lyozni fogja az �leter�t, amely �gy elveszti harmonikuss�g�t �s kiegyens�lyozotts�g�t"

A F�gg��gyas St�lus annyiban k�l�nb�zne m�s rendszerekt�l, hogy a laz�t�s m�v�szet�t tan�tan� a r�sztvev�knek, valamint a szab�lyrendszereken k�v�li, szabad l�tez�st. Ez ut�bbi a legnehezebben megfoghat� (�s tan�that�), hiszen bizonyos alapelvekkel tiszt�ban kell lenn�nk. Ezek azonban olyan alapelvek, melyekkel minden �llat tiszt�ban van: k�zd�t�v, a testalkat �s a gravit�ci� viszonya �s n�h�ny egy�b olyan dolog, melyek csak az�rt nem �llnak rendelkez�s�nkre, mert a l�tez�s sor�n elt�volodtunk a term�szetest�l.

"A h�tk�znapi embert az aktivit�s id�szak�ban els�pri a mozg�s, �gy elveszti mag�t, a nyugalom id�szak�ban restt� �s �ress� v�lik."

Ha megn�zz�k az embereket az utc�n, megl�thatjuk a mozg�sukon kereszt�l a szem�lyis�g�k f�bb jellemvon�sait, a probl�m�ikat, blokkjaikat. Igen kor�n elfelejt�nk term�szetesen mozogni, a neveltet�s sor�n komoly g�tak �p�lnek fel a szabad �nkifejez�s el�. A Taiji oktat�s sor�n az els� n�h�ny h�nap erre megy el, visszahozni a term�szetes test�rz�st, a teljes jelenl�tet a testben, k�l�n�sen a cs�p� ter�let�n. Nagyon sokan hordj�k a k�z�ppontjukat egy�b helyen, �ltal�ban a v�llban, mellkasban, de nemr�g l�ttam olyan embert, akinek a fej�n, a szemt�j�kon (!) helyezkedett el a „gravit�ci�s” k�zpontja. Ami persze k�ptelens�g, hiszen mindenk�ppen cs�p�t�jon, a Tan Tien k�r�l van ez a k�zpont, egyszer�en a fizika t�rv�nyei szerint. Ha tudatunkkal �thelyezz�k, egyens�lytalans�g l�p fel. Ez az �thelyez�s egyes ter�letek elnyom�sa, m�sok t�lhangs�lyoz�sa miatt t�rt�nik meg.

"Az ember Sz�ve legyen nyugodt �s ne engedje, hogy a r�teleped� gondok agyonnyomj�k."

Az egyetlen szab�lyrendszer a leend� F�gg��gyas m�v�szetben: a term�szeti t�rv�nyek. Gravit�ci�, er�kar, t�rszerkezet �s a t�bbi ilyesmi olyan dolgok, melyek nem ig�nyelnek bizony�t�st. Ezzel szemben az �ll�sok, a form�k, a mozdulatok �s tart�sok az adott rendszert kialak�t� vagy oktatat� mester saj�toss�gai, st�lusonk�nt �s koronk�nt v�ltozik. Term�szetesen nem szeretn�k konkur�lni �si mesterekkel, sem lekicsinyelni a hossz� �vsz�zadok kutat�sait. Ez az eg�sz egyfajta j�t�k: l�trehozni egy „rendszereken k�v�li rendszert”, melyben a r�sztvev�k szabadon kifejezhetik �nmagukat.

"Az a gondolat, hogy -senki nem tudja azt, amit �n tudok- ostobas�g. Ami sz�momra vil�gos, b�rki sz�m�ra az lehet, ez�rt f�l�sleges b�rmit elrejteni."

Mi�rt kell akkor m�gis a „vizsgarendszer”? Mivel minden ember, aki �pp belekezd egy mozg�sforma elsaj�t�t�s�ba, t�bb-kevesebb torzul�st, korl�toz�st szenvedett �lete sor�n, ezt kellene el�sz�r elt�vol�tani az �tb�l, hogy a szabad �nkifejez�s l�trej�jj�n. Ezut�n j�hetn�nek azok a kreat�v, egy�ni form�k, melyek az adott meghat�rozott c�lhoz a legr�videbb �ton vezetnek el (legyen ez ak�r �nv�delem, ak�r m�s, a test mozgat�s�t ig�nyl� c�l). A legmagasabb szint lehetne a „dics� lust�lkod�s”. Minden ember, akinek volt m�r valaha macsk�ja, tudja, mir�l besz�lek. Az �nc�l�, hihetetlen�l �lvezetes semmittev�s m�v�szei �k, de fusson csak el egy eg�r a legm�lyebben alv� macska orra el�tt is!

 Sajnos ezt a k�pess�g�nket is t�nkretett�k gyerekkorunkban, egyfajta sz�gyellni val� rests�gg� sil�ny�tva. Emiatt sok stresszes ember egy�ltal�n nem tudja kipihenni mag�t, mert folyton „valami hasznosat” szeretne tenni.

�me, tess�k: a hever�sz�s a F�gg��gyas harcm�v�szet mesteri szintje!

Ez az eg�sz cikk f�lig sem komoly, de j� lenne, ha elgondolkozn�nak rajta az olvas�k. Mindenkinek j� gyakorl�st k�v�nok! J

 Id�zetek: Peter Ralston: Cheng Hsin: Az er�fesz�t�s n�lk�li er� alapelvei (utols� r�sz: Shissai Mester �rtekez�sei a Sz�vr�l)