Blokkoknak jelen esetben azokat a tudati programokat nevezz�k, melyek az izmok g�rcseit �s/vagy tart�s megfesz�l�s�t okozz�k a testben. A tudatban ellen�ll�st k�peznek bizonyos gondolatok, �rzelmek vagy viselked�si megnyilv�nul�sokkal szemben, melyek a test k�l�nb�z� (sokszor nehezen hozz�f�rhet�) helyein rak�dnak le �s szervi vagy mozg�sszervi elv�ltoz�sokat hoznak l�tre.

  Az orvostudom�ny rendszerint ezekkel a k�vetkezm�nyekkel foglalkozik �s nem �rdeklik az okok, illetve az okokat is a fizikai vil�gban jel�li meg.

T�ny, hogy a betegs�geket k�rokoz�k �s k�rnyezeti hat�sok okozz�k, de hogy a t�ptalaj, vagyis a szervezet eg�sze mennyire nyitott ezen hat�sok k�ros�t� min�s�geivel szemben, az nagym�rt�kben a L�tez�t�l, vagyis a testben lakoz� Tudatoss�gt�l (a szem�lyt�l) f�gg.

Hogyan �p�lnek fel a tudati blokkok �s hogyan k�l�nb�ztethetj�k meg a sz�ks�gteleneket a l�tfontoss�g�akt�l? K�pzelj�k el, mikor egy kisgyerek megsz�letik, az olyan, mint mikor egy kir�ly �ppen elfoglalja a tr�nj�t. A birodalm�t egy�ltal�n nem ismeri, idegenek a szok�sok �s a lak�k. Van n�h�ny helyi sz�vets�gese �s k�nytelen teljesen r�juk hagyatkozni. A k�lvil�g egyes ellens�ges hat�sai be pr�b�lnak t�rni a palot�j�ba, a seg�t�i pedig egy �rt �ll�tanak az adott ajt� el�. A kir�ly megnyugszik, hiszen m�r nem sebezhet�, de folyton-folyv�st �jabb �s �jabb fenyegetetts�geket kell �t�lnie �s �jabb �s �jabb �r�kre van sz�ks�ge. V�g�l m�r azon veszi �szre mag�t, hogy csak egy kis r�sz�t lakhatja a palot�j�nak (a birodalomr�l m�r nem is besz�lve), annyi �r �ll k�r�l�tte.

Itt nagyon nagy szerepe van a helyi sz�vets�geseknek (sz�l�k). Ha k�pesek meggy�zni a kir�lyt, hogy nem fenyegeti vesz�ly, akkor sokkal biztons�gosabban �rezheti mag�t. �r�kre viszont mindenk�pp sz�ks�g van de egy�ltal�n nem mindegy, hogy h�nyra, milyen er�s biztons�gi int�zked�sekkel.

Mire a kir�ly belakja a birodalm�t, megismeri a t�bbi lak�t �s a helyi szok�sokat, nagyj�b�l v�gleges �llapot alakul ki. Megvannak a v�dett ter�letek, az er�s �s laz�bb �rs�g a hely�n �ll. Ekkor a kir�lynak m�r nagyon neh�z elbocs�tani egy adott posztr�l az �rs�get, hiszen nem tudhatja, hogy l�tfontoss�g�, amit �riz vagy m�r r�g idej�tm�lt �s felesleges ott �llnia.

Kicsi korunkban rengeteg vesz�llyel kell szemben�zn�nk. Egyetlen kisgyerek vagy pici eml�s�llat sem k�pes t�l�lni sz�l�i gondoskod�s �s ir�ny�t�s n�lk�l. Meg kell tanulnunk felismerni a vesz�lyes dolgokat, elsaj�t�tani a ker�lend� �s sz�ks�ges viselked�si form�kat, el�sz�r a fizikai t�l�l�s, m�sodszor a csal�di, t�rsadalmi beilleszked�s �rdek�ben. Az inform�ci�k sz�retlen�l, azonos er�ss�ggel �s priorit�ssal �ramlanak be, az �rzelmi t�lt�st hordoz�k pedig kiemelked� fontoss�ggal b�rnak. Innent�l bel�thatjuk, hogy sok olyan „t�l�l�si” program is ker�l be a rendszerbe, amely t�ves. P�ld�ul nem fogunk meghalni, ha kimutatunk egy-egy v�gletesen leg�tolt �rz�st, hi�ba �zeni minden egyes sejt�nk �s az eg�sz tudatunk. A kisl�nyokn�l az agressz�v, a kisfi�kn�l az �rz�keny, �rzelmes megnyilv�nul�sok ker�lhetnek erre a sorsra, de val�j�ban b�rmi, ami valamilyen m�don �sszek�t�dik a kisgyerekkel az adott pillanatban �s kell� �rzelmi �zemanyag hajtja el�re.

Ezeket a g�takat (az „�r�ket”) nevezz�k blokkoknak. Sz�mos k�nyv foglalkozik az adott helyek, az �rzelmi �llapotoknak megfelel� szervek �s testr�szek beazonos�t�s�val. (Akit b�vebben �rdekel, aj�nlom f�leg Kurt Teppelwein �s R�hdiger Dahke k�nyveit)

Mindk�t ir�nyban dolgozhatunk. �szrevehetj�k a probl�m�t �s megkereshetj�k a hozz� tartoz� szerv vagy testr�sz hely�t, vagy felfedezhetj�k a betegs�get vagy izomblokkot �s azon kereszt�l juthatunk el az adott ter�lethez. Mi a Taiji gyakorl�sban ez ut�bbit v�lasztjuk. A test-tudatoss�g n�veked�s�vel el�bb-ut�bb eljutunk „csukott ajt�khoz”, olyan izmokhoz, �z�letekhez vagy testr�szekhez, melyek nem hajland�k azt tenni, amit k�v�nunk t�l�k, hanem megfesz�lnek, ellen�llnak. Ezek lehetnek kicsi izmok, vagy ak�r pl. az eg�sz t�rzsizomzat.

Nagyon fontos hely p�ld�ul a combhajlati l�gy�kr�sz, melyet a k�nai gy�gy�szat Ku�nak h�v. A fizikai test egyik sebezhet� pontj�r�l van sz�, k�zel az �gy�khoz, fontos nyirokcsom�k �s a comb-ver��r helyezkedik el ezen a ter�leten, teh�t a v�delme fontos �s sz�ks�ges. Viszont a Kua a l�b �s a t�rzs �sszekapcsol� pontja, egyfajta ajt�, amely, ha be van z�rva, a test nem k�pes szabadon mozogni. A Taijiban a cs�p� vezet minden mozg�st. Szabad cs�p�r�l akkor besz�l�nk, ha a l�bak �s a t�rzs k�z�tti kapcsolat laza �s mozgathat�.

Menj�nk vissza a kis mes�nkhez. Mikor tud egy �r hat�konyabban v�dekezni? Ha �jjel-nappal ugr�sra k�szen, fesz�lten �ll, vagy ha pihen �s csak akkor pattan fel, ha val�ban k�zeleg az ellens�g? Ezt az �letben v�ltott �rs�ggel oldj�k meg, de nek�nk csak egy test�nk, egy tudatunk van. M�g a harct�ren csat�z� katona sincs folyamatos �letvesz�lyben, a norm�l �letben pedig m�g kev�sb�. Egyes r�szeink m�gis �gy vigy�znak a fesz�l�, merev, k�szenl�ti helyzet�kre, mintha az �let�nk f�ggene t�le �s a legszomor�bb az, hogy ezt val�ban �gy is gondolj�k.

A legnehezebben kezelhet� blokkok �letellenesek, vagyis hamis t�l�l�si parancsot kaptak valamikor. Ez a parancs m�r r�g nem aktu�lis, hiszen nem vagyunk sebezhet� k�t�vesek, a test adott pontja viszont megragadt ezen a szinten (vagy m�g kor�bban). Min�l fiatalabb korban ker�l be a program, ann�l nehezebben kezelhet�.

Visszat�rve a Ku�ra: ha van benn�nk annyi bizalom saj�t er�nkkel, a k�lvil�g b�kess�g�vel �s az esetleges �nv�delem jogoss�g�val kapcsolatban, akkor k�pesek lesz�nk id�nk�nt kinyitni a Ku�t, vagyis megengedni a szabad, fesz�l�smentes mozdulatot. Ellenkez� esetben k�nyelmetlen lesz a mozg�s �s a test�nk olyan mozdulatokat is k�ptelen megcsin�lni, amire egy�bk�nt alkalmas lenne.

A Kua tart�s z�rva, megfesz�lten tart�sa id�s korban cs�p��z�leti kop�st okozhat, hiszen a nem megfelel� fesz�l�s� inak �s izmok torz, egyir�ny� terhel�st r�nak a hozz�juk kapcsol�d� �z�letre. (Err�l b�vebben Mantak Chia Tao Yin c. k�nyv�ben olvashatunk)

Mit tegy�nk, hogyan dolgozhatunk a blokkokkal? Sokf�le hat�kony �t �s m�dszer l�tezik, de mindegyik l�nyege �s sarokk�ve a tudatos�t�s. Ha mondjuk a lak�somban b�z van, semmilyen szell�ztet�ssel �s illatos�t�ssal nem tudom megsz�ntetni, am�g meg nem tal�lom a k�sz�b al� beszorult d�gl�tt egeret.

Ak�r tetszik, ak�r nem, szembe kell n�zni avval, amit azt�n el akarunk engedni.

Az els� l�p�s a d�nt�s meghoz�sa, amit a fels�bb tudatunk m�r meg is tett, mikor valamilyen fejleszt� rendszerrel ker�lt kapcsolatba (m�g ha az „illet�” testedz�snek �lc�zza mag�t J). A m�sodik a blokkal val� szembes�l�s, a harmadik (�s egyben legnehezebb) ennek elfogad�sa �s saj�t r�sz�nknek val� tekint�se. Itt j�nnek a legnagyobb neh�zs�gek, hiszen bel�nk mar�dott programokat kell fel�l�rnunk �s higgy�k el, hogy csak a szeretet �s elfogad�s hoz tart�s eredm�nyt. Amit elutas�tunk, m�g m�lyebb, tudat alatti �s sokkal nehezebben hozz�f�rhet� helyre sz�m�zz�k.

Fontos seg�ts�g a k�vetkez� gondolat: Igen, elfogadom, hogy van bennem

-agresszivit�s

-gy�l�let

-sebezhet�s�g

-gonoszs�g

(Stb. stb. att�l f�gg�en, hogy mi az a tulajdons�g, �rzelem vagy viselked�sforma, ami le van g�tolva benn�nk)

de ett�l m�g nem utas�tom el magam, szerethet� vagyok, szeretem �s elfogadom magam �s ezeket a dolgokat is, mert el�fordulhatnak esetek, mikor �pp ezekre lesz sz�ks�g.

Ha egy dolog nincs a hely�n, feleslegesnek, „szem�tnek” tekintj�k, m�g a saj�t hely�n hasznos �s sz�ks�ges, pl. a vir�gcser�pben fontos a f�ld, de ha kiborul a sz�nyegre, szennyez�d�snek tekintj�k. A legt�bb energi�nk viszont elmegy nem k�v�nt �rzelmeink f�kentart�s�ra �s zavar� gondolatok elhesseget�s�re.

Ha a magasabb tudatoss�gunkkal kapcsol�dunk �ssze, minden egycsap�sra k�nny�v� v�lik. A r�szv�t, szeretet �s elfogad�s f�ny�ben felold�dik minden elutas�t�s. Ha magunkon k�pesek vagyunk gyakorolni ezeket az er�nyeket, hamarosan m�sokra is k�pesek lesz�nk r�sug�rozni.