Amir�l �rok, nem �jkelet�, t�bbezer �ves tud�s, amit m�r a V�d�kban le�rtak. �k „K�s�knak”, testeknek nevezik az emberi l�nyis�g ezen r�tegeit, �gy �n is ezt a kifejez�st haszn�lom. Az eg�szet �gy kell elk�pzeln�nk, mint egym�st �that� r�tegeket, nem pedig mint k�l�n�ll� testeket. Ahogy egy ed�nybe k�veket tesz�nk, majd kavicsokat z�d�tunk k�z�j�k, homokot �nt�nk r� majd teleengedj�k v�zzel. Minden elem ugyanazt a helyet foglalja el, �thatja �s �tj�rja az el�z�t.

1.     A fizikai test.

Nagyon szomor�, hogy a mai tudom�ny csak ezt az egyetlen, legdurv�bb r�teget tekinti val�s�gosnak. Ha �gy lenne, semmiben nem k�l�nb�zne egy szobor vagy egy holttest egy �l�l�nyt�l. Az�rt vagyunk �letben, mert a test�nket teljes terjedelm�ben �thatja az

2.     Energiatest, vit�lis test vagy (r�gies nev�n) �tertest

A k�nai akupunkt�r�s meridi�n-h�l� alkotja a szerkezet�t. Olyan, mint egy anat�miai atlaszban �br�zolt k�p, ahol csak az �rrendszert, vagy az idegrendszer h�l�zat�t t�ntetik fel.

 Mikor megt�rt�nik a fogantat�s, l�trej�n egy �j l�ny ed�nye. A k�l�n-k�l�n megl�v� ivarsejtekben csak potencialit�sk�nt bennerejl� lehet�s�g egyszerre elindul a testet�lt�s ir�ny�ba. A „tervrajz” az azonnal megjelen� energiatest. A sejtek, akkor m�g �ssejt v�ltozatban, elkezdenek ezen h�l�zat ment�n v�ndorolni, hogy majd sz�v, m�j, agy vagy m�segy�b sejtk�nt specializ�l�djanak a megfelel� helyen. A fejl�d�si rendelleness�gek ezen energiamez� megzavar�sa, s�r�l�se miatt k�vetkezhetnek be. Term�szetesen ezek fizikai k�rosod�s hat�sak�nt jelennek meg, de ahogy megy�nk el�re a finomtestek sorozat�n, �gy lesz mindegyik meghat�roz�ja az ut�na k�vetkez�nek. Az energia-sz�vetben l�trej�tt k�rok jelentkeznek fizikai s�kon, illetve ugyanez visszafel� is hat.

A k�vetkez� r�teg a L�tez� egy�ni megnyilv�nul�sa, vagyis az

   3. Asztr�ltest, testf�gg� tudatoss�g, egy�n, szem�ly, stb. Ez tartalmazza az adott inkarn�ci� �sszes informat�v lenyomat�t, az el�z� inkarn�ci�kb�l hozott szem�lyis�g-lenyomatokat. Ez az a fajta egy�nis�g, ami miatt meg tudunk k�l�nb�ztetni valakit mindenki m�st�l (bele�rtve az ikertestv�r�t is).

 Az egy�ni l�lek a fogantat�s �s a sz�let�s k�z�tt kapcsol�dik �s a vil�graj�vetel pillanat�ban k�t�dik be v�glegesen a sz�m�ra k�sz�lt fizikai testbe. Az �let sor�n tapasztalatokat gy�jt, majd hal�l�val h�trahagyva az adott testet, folytatja �tj�t a megnyilv�nul�sok sorozat�n.

Eddig nem mondtam semmi �jat, szerintem kisebb-nagyobb v�ltozatokkal a legt�bb spiritu�lis ember hasonl�an gondolkodik. Az �ltalam 3-assal jel�lt r�teget fel szokt�k osztani al-testekre (�rzelmi, ment�lis, kauz�lis stb.) ahhoz k�pest, hogy a jelen �let tudatos, tudattalan vagy archetipikus r�tegeit tekintj�k. Pl. a reinkarn�ci�s eml�keket �t lehetne sorolni m�sik „testbe”, sz�momra ezek csak egy adott rendszer r�tegei, nem k�l�n�ll� elemei. Ami miatt viszont ezt az eg�sz cikket meg�rtam, az  

4. az „Ananda K�sa”, szeretettest, �r�k test.

Az err�l sz�l� tan�t�s akkor indult be, mikor k�v�ncsiskodtam a felemelked�sr�l. Nem nagyon tudtam elk�pzelni ugyanis az �ltalam alacsony tudatoss�g�nak tekintett szem�lyek hirtelen, egycsap�sra „megv�lt�d�s�t”, minden �tmenet �s tudati v�ltoz�s n�lk�l. Ekkor egy nagyon l�gy �s szeretetteljes inform�ci�forr�s megmutatta a mindannyiunkban megl�v� szeretettestet, mely a legteljesebb romlatlans�gban szunnyad l�ny�nk legm�ly�n. Ha a fizikai test sejtekb�l, az energiatest �leter�b�l �p�l fel, �gy ennek a testnek a szubsztanci�ja a szeretet.

Ezt a szeg�ny fogalmat rengeteget torz�tott�k �s b�ntott�k, m�gsem lehet m�ssal helyettes�teni. Az „Ananada” sz�t Bhagavan „bliss”-nek ford�totta angolra, ami szerintem „�dv�ss�g” (b�r diks�s k�r�kben az „�ld�s” sz� terjedt el). Ezek mind sokkal elvontabb fogalmak, mint a szeretet. Ha ezt mondom, mindenki tudja, mir�l van sz�, m�gha a legtorzabb, s�r�lt fogalmak is tapadtak r� a tudatoss�g�ban.

 Ne felejts�k el, a tudatoss�g a 3. szinten sz�kel, ez viszont a 4. r�teg. Vagyis itt az anyagban csak az 1es, 2es �s 3as r�tegeken kereszt�l tudjuk t�pl�lni ezt a testet.

A Szent�r�sban a felt�mad�s fogalma is ezt takarja: ha az „�dv�ss�g-test�nk” megtelik szeretettel, olyan �r�k, maradand� „lakhelyet” tal�lunk, amely soha nem szakad el az isteni L�nyegt�l.

Ez a test mindenkiben ott van de egy�ltal�n nem mindegy, hogyan, mivel t�pl�ljuk. Maitr�ja Buddha termetes alakja �s mosolyg�s arca a kitelt, t�k�letes szeretettestet jelk�pezi.

A szeretet az anyagban a g�r�g hagyom�ny szerint h�rom form�ban l�tezhet: �rosz, Filia �s Agap�, vagyis a v�ggyal telt, a testv�ri-emberi �s a mennyei min�s�g. A magyar csak kett�t k�l�nb�ztet meg, az angol a „love” sz�t haszn�lja mindh�romra. B�rhogy nevezz�k is, minden l�tez� t�rekszik az �t�l�s�re, elnyer�s�re �s b�rmit elk�vet a megtart�s��rt, „ki�rdeml�s��rt”

Mivel azonban a szeretet nem egy fogalom, hanem egy mez�, nem a t�j egy eleme (hegycs�cs vagy v�lgy) hanem az eg�szet �that� leveg�, nem egy hal vagy hull�m, hanem az eg�sz �ce�n, a megk�zel�t�s hib�ja miatt az eg�sz �sszef�gg�srendszer torzul. Minden seb a l�lekben a szeretet sebe. Minden �r�m a szeretet �r�me.

Megfigyelheted, hogy a saj�t szeretet-tested milyen �llapotban van. Ha a „ny�l-ez�” �jabb b�rgy� b�get�s�nek �rzed a szeretet magasztal�s�t, akkor sebes�ltebb ez a r�teged, ha valami legbel�l m�lyen egyet�rt �s ujjong, k�zelebb vagy igaz l�nyegedhez.

A legszebb az eg�szben, hogy maga a szeretettest teljesen s�rtetlen �s s�rthetetlen, igaz �s �r�k, minden emberben kiv�tel n�lk�l. A sebek a 3. r�tegen helyezkednek el �s egyfajta „transzcendens varasod�s” hozza l�tre azt a f�tyolt, els�t�ted�st, amely elz�rja a rendszert a legbels� l�nyeg�t�l.

Amit szeretetnek tekint�nk jelen tudatoss�gunkban, az egyfajta visszhang, �rz�s, ami megintcsak a 3-as szinten l�p fel, de mivel ebben az �llapotunkban nincs m�s tapasztal�, csak az elme, m�gpedig annak testbe inkarn�l�dott, egy�nies�lt form�ja, k�nytelenek vagyunk leford�tani a tudatos-�rzelmi meg�rt�s szintj�re.

Azt hiszem, a megvil�gosodott emberek annyiban k�l�nb�znek t�l�nk, hogy a 3.as r�teg�ket �tl�tsz�v� tett�k �s k�pesek folyamatosan a 4esb�l l�tezni. Az�rt m�k�dik kiv�l�an minden fejleszt�s, mert a 3as s�r�lt, �tl�tszatlan r�tegeit fejti le, felt�rva a ragyog�, legbels� l�nyeget. Ez nem �jdons�g, a legt�bb vall�sban besz�lnek r�la, m�g nem is annyira metaforikusan, de mindenki ismeri azt a jelens�get, hogy hi�ba hallunk valamit ezerszer, ha nem jut be a saj�t tapasztal�s szintj�re, csak halott inf� marad.

Ennek a fajta szeretetnek semmi k�ze az „�rdemekhez”, vagyis nem kell ki�rdemelni, viselkedni valahogy vagy jogosultnak lenni r�, mert ez nem visszf�ny, hanem maga a val�s�g. Nem kintr�l kapjuk, hanem bel�lr�l sug�rzik.

A teremt�s oka. Az „Isten” „�let” �s „Szeretet” szavak egym�s szinonim�i. Ez a tan�t�s is megvolt nekem r�gen, csak nem �rtettem. Feltehet�en ahonnan �n kaptam az inf�t, sz�nvonalasabban volt le�rva �s �rthet�bben kifejtve, de nem tudom nem tov�bbadni �s mindenki, aki valaha, valamikor meg�rti, terjeszteni fogja, akkor is, ha kinevetik, mint a hord� tetej�n a Bibli�val hadon�sz� hitsz�nokot.

Azt hiszem, nincs m�s val�s�g, a Teremt�s oka �s eredete a szeretet, amely legbels� l�nyeg�nk �s minden l�tez� alig v�rja, hogy v�get �rjen a b�j�cska az anyagban �s az lehessen, ami val�j�ban.