El�sz�r is tiszt�znunk kellene a fogalmat. Er�nek rendszerint a hat�snak ellen�ll�st �s a hat�sgyakorl�s k�szs�g�t szoktuk nevezni, de a val�di er� messze t�lmutat ezen. Fizikai, lelki/pszichol�giai, energetikai �s spiritu�lis s�kokon k�pes megmutatkozni, vagy a hi�nya felt�nni. M�shogy defini�lja a fizikus, a pszichol�gus, a teol�gus, az edz�. A harcm�v�szetben, k�zd�sportokban a gyorsas�g �s az �ll�k�pess�g mellett fontos eleme a sportol� hat�konys�g�nak, gy�zelmi es�lyeinek.

 Mikor elkezdtem Taijizni, meglehet�sen val�s�gt�l elrugaszkodott elk�pzel�seim voltak a k�zd�sportr�l �s a k�zdelemr�l �ltal�ban, nagyj�b�l a kommersz kungfu-filmek szintj�n. Az id�k sor�n begy�jt�tt tapasztalatok, de f�leg k�t, �nzetlen�l �s magas sz�nvonalon seg�t� harcm�v�sznek k�sz�nhet�en �gy gondolom, m�r van n�mi r�l�t�som a val�s�gra. Egy dologr�l azonban senki nem besz�l, sehol nem olvashattam, ez�rt �gy gondoltam, meg kell �rnom ezt a cikket, �spedig a c�mben szerepl�, a nemek �ltal elt�r�en �rtelmezett er�-fogalom �s ennek tiszt�z�sa miatt.

F�rfi-uralm� vil�gban �l�nk. Ez nem feminista sz�lam, sem sir�nkoz�s, hanem t�ny. J�zan �sszel senki sem tagadhatja, b�r az al�rendelts�g szintje m�s mondjuk Sv�dorsz�gban, mint Ir�nban.

 Ha megn�zz�k az emberis�g t�rt�nelm�t, h�d�t�sok, h�bor�k t�rt�nelm�t tal�ljuk, egyszer�en az er� f�rfi-aspektusa miatt. A f�rfi-er� ugyanis t�z jelleg�, szemben a n�ivel, melynek v�z-term�szete van. A t�z-er� azonnali, dinamikus �s els�pr� hat�s�. Terjed, megnyilv�nul, hat �s tarol. Mindenki �gette meg m�r mag�t, ak�r egy kicsinyke par�zzsal �s tapasztalhatta a k�vetkezm�ny�t. Ha egy ugyanakkora v�zcsepp hullik az ember kez�re, tal�n �szre sem veszi. A v�z erej�t sem k�rd�jelezhetj�k meg, viszont m�s m�don fejti ki hat�s�t. A v�z a t�meg�vel, vagy az ism�tl�d�, kitart� mivolt�val hat. Ha (el�z� p�ld�nkat n�zz�k) a kis v�zcsepp �jra �s �jra r�hull a fel�letre, er�sebben tudja k�ros�tani, mint a par�zs. Sok n� haszn�lja kapcsolataiban ezt a m�dszert: „addig r�gta a f�lem valami�rt, am�g m�r k�ptelen voltam ellen�llni”.

A v�z –a t�zzel szemben- k�pes befoglalni, mag�ba engedni dolgokat. Amit a t�z mag�ba fogad, azt elem�szti, t�zz�-hamuv� teszi, vagyis �tv�ltoztatja �nmag�v�. A v�zben ellenben l�tezhetnek a dolgok a maguk term�szete szerint, persze ha az adott t�rv�nyszer�s�geket figyelembe veszik. A t�z ellentmond�st nem t�r�, kategorikus, konkr�t �s els�pr�. �gni vagy nem �gni. A v�z viszont forma- �s t�megf�gg�, jobban alkalmazkodik az adott helyzethez, mint a t�z, tart�sabb, �lland�bb.

Ami nagyon szomor�, hogy a n�k nagy r�sze nincs tudat�ban a n�i er�nek. A f�rfi-vil�gban f�rfi-eszk�zt�kkel pr�b�lnak k�zdeni, ami eleve buk�sra van �t�lve. Sose gy�zhetsz az ellenf�l fegyver�vel. Mondjuk egy�ltal�n nem �rtem, mi�rt kell k�zdeni egy�ttm�k�d�s helyett, de ez egy m�s t�rt�net.

A Taiji egy�bk�nt tipikus n�-er� jelleg� harcm�v�szet, szemben a Karat�val, ami a f�rfias er�t testes�ti meg. Kit�r�s kontra ellen�ll�s. H�r�t�s kontra „bele�ll�s”. Aki ottmarad, mikor egy �t�s becsap�dik, s�r�l�st kock�ztat, viszont ha egy f�rfi tart a s�r�l�st�l, k�nnyen any�masszony katon�j�nak titul�lj�k �s kinevetik. �tni �s �tve lenni kem�ny, f�rfias dolog.

Vil�g�tsuk meg ezt a dolgot hum�netol�giai (X) szempontb�l. Ak�rmennyire b�szk�n civiliz�ltak vagyunk, az �szt�n�s viselked�sek hat�s�t hiba lenne figyelmen k�v�l hagyni. A h�mnem� g�nek tov�bbjut�s�hoz dominancia kell, a n�nem�ekhez t�l�l�s. Ha egy n� beh�dol az er�sebbnek, sz�vets�gest �s seg�ts�get kap a szaporod�shoz. Ugyanez a f�rfin�l genetikai hal�l, nem � lesz a domin�ns, aki �r�k�thet. Ez term�szetes, hiszen a n�n�l van a k�zvetlen reprodukci�. Az �let, a testi �ps�g megv�d�se mindk�t nemn�l fontos, de a faj fenntart�s�nak t�rv�nye csak a n�n�l er�s�ti meg. Emiatt egy n� sose fog tudni f�rfim�d harcolni. Ha igen, akkor valami bels� hajt�er� ellen kell dolgoznia.  Ne higgy�k azonban, hogy az egyetlen es�ly�nk a felt�telek n�lk�li beh�dol�s valami autorit�snak, csak rem�nykedve j�indulat�ban. A m�lys�gesen �rad� v�z-er� minden n�nek rendelkez�s�re �ll. Meg kell csak tal�lni a forr�s�t, azt a bels� kutat, amib�l �rad. Ehhez „csak” el kell t�vol�tani a k�veket, melyek elt�mik a forr�st: a kisebbrend�s�gi �rz�st, az elszenvedett s�r�l�seket, a szem�lyis�g eltorzult elemeit. Vannak, akik szerint ez lehetetlen, �n ink�bb azt mondan�m, hogy neh�z, de az emberi elsz�nts�g minden akad�lyt k�pes legy�zni. Nem sz�ks�ges semmi k�l�n�s er�fesz�t�st tenni, csak csendben kellene lenn�nk �s megfigyelni azt a term�szetes bels� �rad�st, vagyis az igaz val�nkat. Ha engedj�k a dolgokat ellen�ll�s �s beavatkoz�s n�lk�l m�k�dni, minden a maga bels� val�s�g�ban nyilv�nul meg.

Innent�l a k�zdelemben minden szitu�ci�f�gg� lesz. Nem a besulykolt t�rsadalmi el��t�letek, norm�k �s elv�r�sok fognak ir�ny�tani, hanem az adott helyzetben legmegfelel�bb technika. Ehhez persze kell valamif�le eszk�zt�rral rendelkezn�nk, de ha t�ls�gosan ragaszkodunk egy rendszer dogm�ihoz, m�r k�t�tts�gk�nt jelentkezik.

Egyik kedves tan�rom megk�rdezte annak idej�n a mester�t�l: „Mondd, Mester, mit tegyek, ha m�r mindent tudok?” Azt hiszem, provok�ci�nak sz�nta, de a mestere nagyon m�ly v�laszt adott: „Ha m�r mindent tudsz, felejtsd el mindazt, amit tanult�l �s l�gy term�szetes!”

Enn�l fontosabb tan�t�st nem is adhatott volna. Manaps�g oly sok t�ren elt�volodtunk a term�szetest�l, mintha az, ami egyszer� �s mag�t�l �rtet�d�, m�r nem is lenne �rt�kes. A k�zd�sportban rendk�v�l fontosak a technik�k, ez k�l�nb�zteti meg a gyakorl�kat a k�pzetlenekt�l, de a k�ls� �s bels� harcokat csak az �nmag�val azonos, autentikus emberek es�lyesek megnyerni.

X: Etol�gia: az �llatok viselked�s�nek tudom�nya. Hum�netol�gia: az emberi viselked�st az �szt�n�s, m�ly mozgat�rug�k szemsz�g�b�l vizsg�l� tudom�ny.