"Buddha egy fa alatt �lt, �s a tan�tv�nyainak magyar�zott. Odament hozz� egy f�rfi, �s belek�p�tt az arc�ba. Buddha megt�r�lte az arc�t, �s visszak�rdezett: - �s most? Akarsz m�g mondani valamit? A f�rfi kiss� �sszezavarodott, mert nem sz�m�tott arra, hogy ha valakinek az arc�ba k�pnek, az k�pes megk�rdezni: "�s most?" Ez m�g egyszer sem t�rt�nt meg vele. Ha megs�rtett valakit, az feld�h�d�tt, �s visszav�gott. Vagy ha gy�va volt �s puh�ny, akkor mosolygott, �s megpr�b�lt a kedv�ben j�rni. De Buddha egyikhez sem hasonl�tott; nem volt d�h�s, egy�ltal�n nem s�rt�d�tt meg, �s gy�va sem volt. Csak t�rgyilagosan megk�rdezte: "�s most?" �s m�s nem t�rt�nt.

Buddha tan�tv�nyai viszont nagy haragra gerjedtek, nem gondolkodtak, hanem reag�ltak. Legk�zelebbi tan�tv�nya, �nanda �gy sz�lt: - Ez t�l sok, ezt nem t�rhetj�k el. Te csak tartsd magad a tan�t�saidhoz, mi meg majd megmutatjuk ennek az embernek, hogy ilyet nem tehet! Meg kell b�ntetn�nk �rte! M�sk�l�nben mindenki elkezd majd ehhez hasonl� dolgokat cselekedni.

Buddha ezt felelte: - Hallgass! � nem okozott nekem f�jdalmat, de te igen. � �j ember, idegen. Bizony�ra hallott fel�lem valamit, hogy "ez a f�rfi vall�stalan, vesz�lyes ember, aki let�r�t m�sokat a helyes �tr�l, egy forradalm�r, egy erk�lcstelen gazember", �s ezek alapj�n alkotott r�lam k�pet. Nem engem k�p�tt le, hanem a saj�t elk�pzel�s�t, azt a k�pet, amelyet r�lam alkotott - hiszen nem ismer engem, akkor h�t hogyan k�phetett volna le engem?

Ha m�lyebben belegondolsz - mondta Buddha -, a saj�t elm�j�t k�pte le. �n nem vagyok r�sze, �s l�tom, hogy ez a szeg�ny f�rfi bizony�ra valami m�st is akar mondani, mert ez is a k�zl�s egyik m�dja - a k�p�s is egy eszk�z arra, hogy elmondjunk valamit. Vannak pillanatok, amikor �gy �rezz�k, hogy a nyelv alkalmatlan - a m�ly szerelem, az er�s harag, a gy�l�let, az im�ds�g idej�n. Vannak olyan intenz�v pillanatok, amikor a besz�d kev�s. Ilyenkor tenn�nk kell valamit. Amikor nagyon szerelmesek vagyunk, �s megcs�koljuk vagy meg�lelj�k a kedves�nket, mit tesz�nk? Elmondunk valamit. Amikor haragszunk, rettenetesen haragszunk, �s meg�tj�k vagy lek�pj�k a haragosunkat, azzal is mondunk valamit. �n meg�rtem ezt az embert. Bizony�ra valami m�st is akar mondani, ez�rt k�rdeztem meg t�le: "�s most?" A f�rfi m�g ink�bb �sszezavarodott.

Buddha, pedig azt mondta a tan�tv�nyainak:

- Ti nagyobb f�jdalmat okoztatok, mert ti ismertek engem, �vek �ta velem �ltek, �s m�g mindig visszat�madtok.

A f�rfi meglepetten, �sszezavarodva t�rt haza. Eg�sz �jjel nem tudott aludni. Ha valaki tal�lkozik egy buddh�val, rendk�v�l neh�z, lehetetlen ugyan�gy �lomba mer�lnie, mint el�z� �jszaka. Sz�ntelen�l ott kavarog a fej�ben az �lm�ny. Nem tudta megmagyar�zni mag�nak, mi t�rt�nt. Eg�sz test�ben remegett, �s ver�t�kezett. M�g sohasem tal�lkozott ilyen emberrel; Buddha darabjaira t�rte eg�sz elm�j�t, minden megr�gz�tt szok�s�t, eg�sz m�ltj�t. M�snap reggel �jra odament. Buddha l�baihoz vetette mag�t, aki �jra megk�rdezte: - �s most? Hiszen ez is egy m�dja annak, hogy elmondjunk valamit, amit szavakkal nem lehet kifejezni. Amikor idej�ssz, �s meg�rinted a l�bamat, azzal olyasmit mondasz, amit szokv�nyos eszk�z�kkel nem lehet elmondani, amihez minden sz� kev�s; nem f�r el benn�k.

Azt�n �gy folytatta: - N�zd, �nanda, ez a f�rfi megint itt van, �s mond valamit. Olyan ember, akiben m�ly �rzelmek d�lnak.

A f�rfi feln�zett Buddh�ra, �s azt mondta: - Bocs�ss meg az�rt, amit tegnap tettem!

Buddha �gy felelt: - Bocs�ssak meg? De m�r nem vagyok ugyanaz az ember, akivel tegnap azt tetted. A Gangesz sz�ntelen�l �ramlik; soha nem marad ugyanaz a Gangesz. Minden ember egy foly�. Az, az ember, akit lek�pt�l, m�r nincs itt; �n csak hasonl�tok r�, de nem vagyok ugyanaz, sok minden t�rt�nt ebben a huszonn�gy �r�ban! A foly� nagyon sokat haladt el�re. Ez�rt nem tudok neked megbocs�tani, mert nincs bennem semmi neheztel�s ir�ntad. �s te is m�s vagy. L�tom rajtad, hogy m�r nem vagy ugyanaz az ember, aki tegnap idej�tt, mert az a f�rfi d�h�s volt - milyen d�h�s volt! � k�p�tt, te, pedig meghajolsz el�ttem, meg�rinted a l�bamat; hogyan lehetn�l ugyanaz az ember? Nem vagy ugyanaz, ez�rt felejts�k is el a dolgot. Az a k�t ember, aki k�p�tt, �s akit lek�ptek, m�r nincs t�bb�. Gyere k�zelebb! Besz�lgess�nk valami m�sr�l!"