Mott�:

Nem az az �rdekes, mit tesz�nk, hanem hogy ez a cselekv�s milyen hat�ssal van m�sokra.

Mindegy, mi t�rt�nik vel�nk, a l�nyeg, hogy milyen m�don gazdag�tja az �let�nket.

Mindenki, m�g a sokat tapasztalt rend�r�k is teljes megd�bben�ssel �lltak az eset el�tt. A h�rt k�zread� riporter megpr�b�lta kinyomozni (sikertelen�l) az elk�vet�k m�ltj�t, gyerekkor�t. Arra voltak k�v�ncsiak, mi tesz valakit sz�rnyetegg�, ilyen r�mtett elk�vet�j�v�.

Engem a h�r kapcs�n ink�bb az �rdekelt, hogy az �ldozat, a r�ms�gek elszenved�je mi�rt nem mondott nemet, ha pedig k�ptelen volt r�, legal�bb mi�rt nem k�rt seg�ts�get. Ez a k�rd�s k�sztetett a cikk meg�r�s�ra.

M�g annyit el�lj�r�ban, hogy ez egy sz�rny�, kir�v� eset, de sajnos nem egyedi. Gyakran a k�nz�(k) kev�s, vagy ak�r semmi s�r�l�st nem ejtenek a testen. A l�lek, az �nbecs�l�s, emberi m�lt�s�g viszont ezer sebb�l v�rzik. Ha az �ldozat v�g�l belebetegszik a m�ltatlan b�n�sm�dba, ez ak�r egyfajta igazol�st is adhat a b�ntalmaz�nak, �nmaga �s a k�lvil�g el�tt is („musz�j volt ezzel az �r�lttel �gy b�nni, l�tod milyen, megkeser�ti mindenki �let�t”).

Rendszerint ugyan egy kapcsolat elm�rgesed�s�ben mindk�t f�l hib�s, de sok esetben vannak �gy kiosztva a szerepek, hogy az egyik uralkodik, �rt, lekezel, a m�sik pedig t�ri �s szenved.

K�t dolgot kell ebben az esetben k�r�lj�rnunk, b�r a kett� szervesen �sszef�gg. Az egyik a hat�kony �nv�delem k�rd�se. A k�nnyes szem� duzzog�s, kiborul�s vagy hasonl� st�lus� (esetenk�nt tr�g�r) visszakiab�l�s nem tartozik ebbe a fogalomba. A nagy fizikai vagy lelki er� k�l�nbs�ge sem teszi lehetetlenn� a hat�kony �nv�delmet. Ugyanis az �nmagunk v�delme nem bonyolult harcm�v�szeti technik�k vagy frapp�ns sz�fordulatok birtokl�sa (b�r ez sem �rt, ha van), hanem egyfajta l�lekjelenl�t �s hit a s�rtetlens�ghez, emberi m�lt�s�ghoz val� jogban.

R�gt�n itt is vagyunk a m�sik fogalomn�l. Az emberi elme term�szete szerint, �sid�k �ta egyes emberek, csoportok �s n�pek el�szeretettel rendelik al�, k�nyszer�tik szolgasorba �s n�zik le a m�sikat.

Ennek menete: el�sz�r is mindk�t r�sztvev�nek el kell hinni, hogy az eg�sz n�zetrendszer jogos, vagyis vannak, l�tezhetnek al�rendelt �s szolgas�gra predesztin�lt emberek vagy csoportok.

 Fontos, hogy ne t�vessz�k �ssze ezt a fogalmat az �nk�nt v�llalt �s �r�mmel v�gzett szolg�lattal, ami az egyik legmagasabbrend� tev�kenys�g, bizonyos szellemi fejletts�gi szinten az emberben automatikusan felkel a v�gy ir�nta. Mikor m�r nem el�g�ti ki a saj�t �s sz�kebb k�rnyezete �rdek�ben v�gzett cselekv�s, vagy pedig egyfajta karmikus ad�ss�g let�rleszt�s�nek v�gya �ll az �nfel�ldoz� �let h�tter�ben.

Arr�l a helyzetr�l besz�lek, mikor valaki elhiszi, hogy alacsonyabbrend� a m�sikn�l, l�tez�s�nek „jogoss�g�t” a szolg�lataival �s al�rendel�d�ssel igazolhatja, v�lthatja meg. Sok n� (�s n�h�ny f�rfi is) �s ebben a t�vtudatban. Mivel a kisgyerek nevel�se az any�t�l egyes �letszakaszban val�ban �nfelad�st ig�nyel, a n�ket k�nnyebb meggy�zni arr�l, hogy mondjanak le eg�szen alapvet� ig�nyekr�l is.

Sok emberbe t�pl�lnak m�r gyerekkorukban �rt�ktelens�g-�rz�st. Enn�l m�g vesz�lyesebb, ha eg�sz n�pcsoportot fert�z meg k�rnyezete ezzel. Ugyanis senki nem k�pes �nn�n alacsonyabbrend�s�g�nek tudat�ban l�tezni, ekkor �hatatlanul rombol� tendenci�k l�pnek fel, ami pedig �rd�gi k�rk�nt er�s�ti a m�r megl�v� konfliktust.

A t�rsadalmak mindig is �gy szervez�dtek, hogy sz�ks�g van vezet�kre �s v�grehajt�kra, valamint az alantasnak tekintett munk�kat is el kell v�gezni valakinek. Nem ezzel van a probl�ma. Ha ezt a szerkezetet fel pr�b�ljuk bor�tani a „szabads�g, egyenl�s�g” nev�ben, az anarchi�hoz vezet. Emberi t�rsadalmunk t�l van m�r n�h�ny ilyen pr�b�lkoz�son �s mindegyik cs�fos kudarccal �rt v�get.

Egy tudatilag fejlett t�rsadalomban a m�lt�s�ghoz val� jog nem a poz�ci� vagy birtokolt (anyagi vagy informat�v) javak f�ggv�nye kell, hogy legyen.

A felemelked�s, tudati-gondolkod�si evol�ci� nem t�rt�nhet meg en�lk�l a szeml�letv�lt�s n�lk�l.

Ha valamit nagyon meg kell tenn�nk (ezt egy�ni �let�nkben is tapasztalhatjuk), akkor bizonyos esem�nyek  sark�tottan, k�nyszer�t� m�don mutatj�k fel a helyzetet, amit ekkor m�r k�ptelens�g a sz�nyeg al� s�p�rni. A leg�jabb kori n�pv�ndorl�s, a j�l�ti t�rsadalmakba be�z�nl�, k�l�nb�z� m�s n�pcsoportokhoz tartoz� emberek nagy sz�ma azok figyelm�t is felh�vj�k, akik egy�bk�nt nem foglalkozn�nak a t�m�val.

Teh�t, hogy a lekezel�s, len�z�s m�k�dhessen, el�sz�r is valamilyen �r�ggyel el kell hitetn�nk magunkkal, majd a m�sikkal, hogy � alacsonyabbrend�, ez�rt „jogos” a vissza�l�s, a m�ltatlan b�n�sm�d. Ezut�n meg kell �t t�rni, hogy a lelke m�ly�ig elhiggye, hogy mindenf�le ellen�ll�s, az �nv�delem b�rmilyen k�s�rlete lehetetlen, eleve kudarcra van �t�lve. Rendszerint a b�ntalmaz�k m�r �gy v�lasztj�k az �ldozataikat, hogy „ne legyen sok munka vele” (vagyis valaki – rendszerint a sz�l�k – m�r elhitett�k vele al�rendelts�g�t), b�r egyes, hiper-domin�ns szem�lyeknek igazi „tr�fea” egy er�s szem�lyis�g �sszet�r�se, beh�doltat�sa.

Ilyenkor az illet� teljes auton�mi�j�t elveszik. Nemcsak a cselekedeteit, hanem a gondolatait �s �rz�seit is uralni k�v�nja a zsarnok. „Maga nem szeret engem, Safranek” mondja a Macskafog�ban az �rd�gi f�n�k, miut�n sebesre b�ntette a beosztottj�t. „Egy beosztott szeresse a f�n�k�t” folytatja.(Persze szeg�ny Safranek hebegve bizonygatja, mennyire szereti Mr. Teufelt)

A filmen j�t nevet�nk, de gondoljunk csak bele, h�ny szerencs�tlen �rzi �gy, hogy szeretnie „kell” k�nz�j�t! S�t, el is hiteti mag�val, hogy igen. K�t okb�l. Egyr�szt a szeretet az emberi kapcsolatok alf�ja �s �meg�ja, a leveg�, amit besz�vunk. N�lk�le megfullad minden ember, minden kapcsolat. A szeretet term�szetesen �s k�nnyed�n �ramlik mindaddig, m�g valami s�r�l�s meg nem akasztja. Intenz�v f�jdalmat okoz �s komoly, folyamatos er�fesz�t�st ig�nyel a visszatart�sa. Ez�rt ink�bb mindenf�le l�gb�l kapott magyar�zattal kell igazolni, hogy mi�rt ilyen szeg�ny, nem is tehet r�la stb., csak lehessen szeretni tov�bb.

A m�sik ok a f�lelem. Az emberi elme legm�lyebb r�teg�ig �t van itatva f�lelemmel. Minden �l�l�ny k�z�l csak az ember k�pes felfogni a felfoghatatlant: a haland�s�got �s sebezhet�s�get. Ilyenkor �szt�n�s szinten bekapcsol�dik a t�l�l�s �szt�ne: jobb megal�zottan �lni, egyik kompromisszumot a m�sik ut�n hozni, mint s�r�lni, meghalni. Sokszor hiszik az �ldozatok, hogy „odakint”, vagy m�s oldal�n m�g nagyobb vesz�lyek leselkednek, �gy teh�t „igaz�n j�l j�r” az adott helyzetben.

Az emberi elme �nbecsap�si k�pess�ge hat�rtalan. Alapvet� ig�ny, hogy a val�s�got addig cs�rje-csavarja, sz�nezze, am�g egyr�szt belef�r az �ltala kialak�tott elk�pzel�sekbe, m�sr�szt valamennyire kezelhet�, �lhet� mindennapokat eredm�nyezzen. L�nyegtelen, hogy k�sz�n� viszonyban sincs az igazs�ggal, csak lehet�leg ne kelljen f�jdalmas d�nt�seket hozni, neh�z l�p�seket tenni, f�leg pedig ne kelljen �th�gni a bels� programokat (amelyek persze szint�n nem a jelenlegi val�s�got t�kr�zik)

Az a j� spiritu�lis fejleszt� �t, ami seg�t �gy r�l�tni a dolgokra, ahogy vannak, seg�t elfogadni �s szeretni mindazt, ami van �s hat�kony, a jelen esem�nyeivel �sszhangban l�v� cselekv�seket tenni.

Ne keverj�k �ssze az elfogad�st a belet�r�d�ssel! Egy tarthatatlan helyzet megv�ltoztat�sa sokszor nagyon s�rget�, fontos cselekv�s. Hogy mit tesz�nk vele, az adott szitu�ci�nak kell meghat�roznia, nem pedig az �vtizedekkel ezel�tt bel�nk programozott el�felt�telez�seknek.

                                                                                 KG 2011-11-18