K�tf�le b�ntalmaz�t k�l�nb�ztethet�nk meg. Az egyik, akit �gy h�vok, hogy „A j� zsarnok”, vagy „a r�mai polg�r”. Ha minden hajsz�lpontosan az akarata szerint t�rt�nik, akkor „osztja kegyeit”, az alattval�knak nincs okuk aggodalomra. Az �korban R�ma leig�zta szinte ez eg�sz akkori civiliz�lt vil�got. Provinci�v� tette az addig f�ggetlen �llamokat, de cser�be b�k�t �s nyugalmat �g�rt nekik. A l�zad�st vask�zzel �s sz�rny� m�dszerekkel megtorolta, de cser�be b�k�t �s nyugalmat biztos�tott nekik. A helyi szent�lyekn�l r�mai katon�k �lltak, hogy biztos�thass�k a zavartalan vall�sgyakorl�st, cser�be persze az ad�k�rt �s  egy�b szolg�latok�rt.

Ilyen ember k�rnyezet�ben �lni nyomaszt� ugyan, de t�bb�-kev�sb� kisz�m�that�. A m�sik sokkal rosszabb, az a szem�ly, aki a saj�t bels�, torz ig�nyeit el�g�ti ki a b�ntalmaz�ssal. A legbetegebbekb�l k�jgyilkosok vagy egy�b sz�rnyetegek lesznek, akiket el�bb-ut�bb (szerencs�re) a b�ntet�jog kivon a forgalomb�l, nagy r�sz�k viszont soha nem megy el a v�gs�kig, ez�rt szabadon gar�zd�lkodhatnak k�z�tt�nk.

Az ilyen ember mellett �lni olyan, mint aknamez�n j�rni. Soha nem lehet tudni, hogy mikor „szakad el a c�rna”, mikor tesz vagy mond olyasmit az �ldozata, amivel kiv�ltja rosszall�s�t. Ez a nyuszika �s a sapka esete. Az ilyen ember a benne l�v� permanens gy�l�letet folyatja ki mag�b�l, szinte mindegy, mit tesz a k�rnyezet, ez valamilyen m�don mindig „ellene t�rt�nik”.

Az eredm�ny mindk�t esetben egy (vagy t�bb) megt�rt, az �let�t nem �l� szem�ly, ak�r gyerek, ak�r h�zast�rs az illet�, akinek a d�nt�seit egyetlen dolog motiv�lja, hogy elker�lje az �rtalmat. A tipikus kudarc-ker�l� szem�lyis�g, aki f�lelemmel telve surran az �lete perif�ri�j�n, rettegve figyel maga k�r�l, hogy mikor csap le r� valami rossz. Ezt �n l�lek-�l�snek szoktam nevezni. Meg lehet tenni olyan m�don is, hogy egyetlen �t�s nem csattan el, puszt�n a jelenl�te erej�vel �sszet�rhet valakit a b�ntalmaz�

Az igazi, autentikus k�zd�sport-oktat�k nemcsak a hal�los technik�kat tan�tj�k meg �r�ikon, hanem azt is elmondj�k mell�, hogy milyen k�nny� meg�lni vagy megnyomor�tani egy embert. A harcm�v�sz l�nyegesen k�l�nb�zik a vereked�s, �retlen szem�lyis�g� gyakorl�kt�l, sz�m�ra a technik�k nem fegyverek a t�bbi ember ellen, m�g csak nem is teljesen �nv�delmi eszk�z�k, csak egy rendszer r�szei. Sajnos a nyugati kult�r�ban elterjedt harcm�v�szet csonka, a rendszer teljess�g�b�l kivett�k azt az egyetlen elemet, hogy hogyan kell �lni. A teljess�g�ben meghagyott �s �tadott rendszerek els�sorban erk�lcsi, �letvezet�si nevel�st adnak �s tudatoss�g-n�vel� szerep�k van.

Att�l, hogy valakinek m�dj�ban �ll uralkodni a m�sik emberen, �rv�nyes�teni az akarat�t, k�rt tenni benne, az nem azt jelenti, hogy joga is van haszn�lni ezeket az eszk�z�ket.

Ez�rt r�gen, a t�volkeleti kult�r�kban a mesterek maguk v�lasztott�k meg a tan�tv�nyaikat, akit b�rmikor elk�ldhetek, ha m�ltatlannak bizonyult. Ma itt a nyugati kult�r�ban (sok minden m�ssal egy�tt) ebb�l is �rucikk lett, az oktat�k (akik m�r legritk�bb esetben nevezhet�k mesternek) megvehet�k, kib�relhet�k, mint egy aut� vagy edz�terem, �s (tisztelet a kiv�telnek) mindent meg is tesznek az ig�nyek kiszolg�l�sa �rdek�ben.

Visszat�rve a b�ntalmaz� szem�lyis�g� emberekhez: t�bbs�g�k tal�n nem is tudja, mekkora k�rokat, visszaford�thatatlan rombol�st visznek v�ghez �ldozataikban. Ha h�zast�rs az illet�, akkor rendszerint olyan szem�lyis�get v�lasztanak, akinek nincs benne a tudati rendszer�ben az �nv�delem joga. Nagyon j� film az „Egy �gyban az ellens�ggel”, ami egy sz�rnyeteg f�rjt�l tr�kk�sen elmenek�l� feles�gr�l sz�l, de az �letben az�rt irre�lis, hiszen a sz�k�st ilyen tudatosan megtervezni �s kivitelezni csak egy �p szem�lyis�g k�pes. Az uralkod� emberek viszont ker�lik az eg�szs�ges lelk� embereket, mint a t�zet, hiszen l�telem�k a b�ntalmaz�s, ami nem val�sulhatna meg �gy. A hal sem a v�zen k�v�l keres mag�nak p�rt.

Ahogy a test, �gy a l�lek is igen k�nnyen megt�rhet�. Ellent�tben a h�sies eposzokkal, az ember esend�. Ha van k�r�l�tte t�mogat� k�rnyezet (sz�l�k, testv�rek, bar�tok), akkor k�pes tov�bb kitartani, de a b�ntalmaz�k azzal szokt�k kezdeni, hogy elszigetelik mindenkit�l �ldozatukat. K�gy�t-b�k�t kiab�lnak az „elviselhetetlen” sz�l�kr�l, a nemk�v�natos bar�tokr�l, „ide ne j�jj�n, mi�rt tal�lkozol vele” stb.

Az eg�sz t�rt�net legszomor�bb eleme az, amit a pszichol�gia „Stockholm-szindr�m�nak” nevez (egy itt t�rt�nt t�szdr�ma ut�n). Ez annyit jelent, hogy a b�ntalmazott el�ll a saj�t oldal�r�l a b�ntalmaz� mell�. Elhiszi, hogy jogosan b�ntj�k, „meg�rdemli”, nem k�r seg�ts�get �s m�g meg is pr�b�lja szeretni �lete t�nkretev�j�t.

A szeretet term�szete csod�latos, mint a v�z, felsz�nre pr�b�l t�rni a legkisebb r�sen is. M�g mindig jobb megt�rve, megal�zva �lni, mint szeretet n�lk�l. Sok b�ntalmaz� is szeretetnek t�nteti fel, amit m�vel, „megneveli” a gyereket, „f�lti �s �vja” a h�zast�rsat (ez�rt korl�tozza – sokszor eg�sz sz�ls�s�gesen – a szabad mozg�s�t). Ezek az emberek m�r teljesen elfelejtik (vagy meg sem tanulj�k), hogy minden ember joga �s term�szete a szabads�g, a testi �s lelki eg�szs�ghez val� jog nem egyfajta kiv�lts�g.

A mindenkori hatalomnak nem �rdeke, hogy eg�szs�ges lelk�, szabad d�nt�si joggal rendelkez� �llampolg�rok alkoss�k a t�rsadalmat, hiszen �k nem elk�b�that�k demag�g sz�lamokkal. A rendszerv�lt�s �ta el�gg� sz�les k�rben elterjedt „szabads�g” fogalma viszont k�zelebb �llaz anarchi�hoz �s a m�sik ember semmibev�tel�hez, mit a val�di szabads�ghoz.

A teljesen megt�rt �s t�nkretett t�rs vagy gyerek el�bb-ut�bb nyilv�nval� t�neteket produk�l, alkohol- vagy drogf�gg� lesz, idegbeteg, stb., ekkor elkezdheti sajn�ltatni mag�t a b�ntalmaz�, egyben �nigazol�st is kap a k�rnyezet �s �nmaga el�tt is: „egy ilyen-olyan borzaszt� szem�ly mellett nem csoda, hogy n�ha kiakadok” jelleg� mondatokkal.

Azt szokt�k mondani, vannak olyan emberek, akik k�pesek m�sokban l�ngot, f�nyt gy�jtani, de ne felejts�k el, hogy olyanok is vannak, m�gpedig sajnos sokkal t�bben, akik a megl�v� f�nyeket is ki tudj�k oltani. Mint tudjuk, rombolni mindig k�nnyebb, mint l�trehozni valamit. Van egy m�sik mond�s is: „minden sikeres f�rfi m�g�tt ott �ll egy n�”, �n ezt �gy m�dos�tottam, hogy „minden megt�rt n� m�g�tt ott �ll egy f�rfi”, b�r a b�ntalmaz�s nem csup�n f�rfi-tulajdons�g, az�rt is ker�ltem az eg�sz cikkben a konkretiz�l�st.

Az egyetlen ellenszer a tudatoss�g. Ha tudatos�tjuk cselekedeteink mozgat�rug�it, ha nemcsak a saj�t, de a m�sik ember szemsz�g�t is figyelembe vessz�k, soha nem ker�lhet�nk olyan helyzetbe, hogy �rtalmas, rombol� kapcsolatok csapd�j�ba es�nk, ak�r mint elk�vet�k, ak�r mint �ldozatok, hiszen egy ilyen kapcsolatban csak vesztes, szenved� f�l van, senki sem nyer.

                                                                                                            KG 2013-05-25