- Professzor �r, �n neurobiol�gusk�nt azt kutatja, hogyan hat a m�dia az emberi agy fejl�d�s�re. Tudna nek�nk egy gyerekeknek sz�l� j� t�v�m�sort vagy sz�m�t�g�pes j�t�kot aj�nlani?

- Nem, �s ilyesfajta aj�nl�sok nem is visznek minket el�r�bb. Mert �gy csak egy felsz�nes eszmecser�be bonyol�dn�nk a k�n�latok tartalmi min�s�g�r�l - ezt azonban jobb elker�lni.

A m�sik, hogy nem is kell sok�ig keresg�lnie: nagyon gyorsan tal�l �t olyan tanulm�nyt, amely kimutatja �nnek, hogy �ll�t�lag milyen j� is a gyerekek sz�m�ra a t�v�z�s. Tov�bbi �t tanulm�ny ezzel szemben viszont azt fogja bizony�tani, hogy a telev�zi� rossz. Ez a vita teljesen haszontalan a sz�l�k sz�m�ra. �n nem tartalmakr�l besz�lek, sokkal messzebbr�l k�zel�tem meg a k�rd�st.

N�h�ny �vvel ezel�tt mi neurobiol�gusok, m�g �gy gondoltuk, hogy a genetikai programok automatikusan l�trehozz�k az �sszes kapcsolatot az agyban. A komplex neuron�lis h�l�zatokat teh�t, melyek a gondolkod�sunkat, az �rzelmeinket, a cselekv�seinket ir�ny�tj�k, genetikailag programozottnak tartottuk. Azonban m�r tudjuk, hogy hossz� t�von csak olyan kapcsolatok j�nnek l�tre a gyermek agy�ban, amelyek a konkr�t �let-vil�gban is rendszeresen aktiv�l�dnak. Amit nem haszn�lunk, az elsorvad. A genetikai programok arr�l gondoskodnak, hogy el�sz�r nagy t�bblet j�jj�n l�tre idegsejt-kapcsolatokb�l.

Az agyunkban l�v� legfontosabb neuron�lis �ramk�r�k kialak�t�s�hoz els�sorban arra van sz�ks�g�k a gyerekeknek, hogy megtapasztalj�k saj�t test�ket. �s ezt nem a k�perny� el�tt �lve szerzik meg, f�ggetlen�l att�l, hogy mi megy a t�v�ben.

 - Mi�rt olyan meghat�roz�ak a testi tapasztalatok?

- Csak az tudja kognit�v k�pess�geit kibontakoztatni, akiben kialakul a megfelel� test�rzet. M�r vannak olyan tanulm�nyok, melyek bizony�tj�k: azok az als� tagozatos gyerekek, akik j�k matekb�l, k�l�n�sen j�l tudnak egyens�lyozni is. Az ember �gy szerzi meg a h�romdimenzi�s �s absztrakt gondolkod�shoz, ill. a matematik�hoz sz�ks�ges felt�teleket, hogy megtanulja egyens�lyban tartani a test�t. Amint egy gyerek a t�v� el�tt �l, nem �rzi t�bb� a test�t. Nem m�szik, nem ugr�l, nem egyens�lyoz, s�t nem m�szik f�ra sem – azaz nem a test�nek tanul�s�val t�lti az id�t.

- A gyerekeknek teh�t lehet�leg min�l t�bbet kellene mozogniuk?

- Igen, de nem felt�tlen�l kell hegyet m�szniuk. Az egyik legcsod�latosabb testtanul�si gyakorlat az �nekl�s. Ek�zben ugyanis a gyermek agy�nak olyan virtu�z m�don kell a hangszalagokat modul�lnia, hogy hajsz�lpontosan a megfelel� hang j�jj�n ki. Ez a lehet� legjobb finommotorikus gyakorlat �s ugyanakkor ez a felt�tele minden k�s�bbi, nagyon differenci�lt gondolkod�sm�dnak is.

R�ad�sul az �nekl�s eset�ben egy nagyon komplex kreat�v teljes�tm�nyr�l van sz�. Hiszen a gyereknek az eg�sz dalt fejben kell tartania ahhoz, hogy egzakt m�don a megfelel� id�pontban eltal�lja a megfelel� hangot. �s a k�rusban megtanul alkalmazkodni is a t�bbiekhez – ami a szoci�lis kompetencia egyik felt�tele.

Ezen k�v�l a gyerekek valami csod�latos dolgot is megtapasztalnak: azt ugyanis, hogy nem tudunk f�lni, ha �nekel�nk. Ma m�r tudj�k a neurobiol�gusok, hogy a felszabadult agy �nekl�s k�zben nem k�pes f�lelem�rz�seket mobiliz�lni. Ez�rt �nekel az ember �vezredek �ta lefel� menet a pinc�be. Nem az�rt, hogy elijessze az egereket.

- Hol csap�dnak le az ilyen tapasztalatok, hol alakulnak ki a neuron�lis �ramk�r�k?

- Az agyunk legbonyolultabb r�sz�n az �gynevezett prefront�lis kortexben. Ez k�zvetlen�l a homlok m�g�tt tal�lhat�. Ott fejl�dik ki az �nmagunkr�l alkotott k�p�nk. �s ezzel egy�tt az a k�sztet�s�nk is, hogy a vil�g fel� forduljunk, hogy cselekv�seket tervez�nk, impulzusokat kontroll�ljunk �s elviselj�k a frusztr�ci�kat.

Ennek korai gyermekkorban, k�r�lbel�l 6 �ves korunkig kell kialakulnia. A mindez�rt felel�s h�l�zatok a front�llebenyben azonban csak akkor fejl�dhetnek ki, ha a gyerek megszerzi ezeket a tapasztalatokat. Ilyen �lm�nyek pedig akkor �rik els�sorban, ha olyan dolgokkal foglalkozik, melyeket k�pes meg�rteni �s alak�tani is tud rajtuk. Ez azonban ma egyre nehezebb.

- Mi az oka ennek?

- A gyerekek vil�ga ugyanolyan er�sen megv�ltozott, mint a feln�ttek�. Ma m�r nem vagyunk k�pesek felfogni, hogyan is m�k�dnek l�nyeg�ben a h�tk�znapi haszn�lati t�rgyaink. R�gebben m�sk�pp volt ez. Minden k�sz�l�k �rthet� volt. A bicikli, a g�zg�p, m�g az aut� is. Egy gyerek sz�t tudta szerelni a vekkert, megvizsg�lhatta a belsej�ben tal�lhat� fogaskerekeket - �s ezzel megfejtethette a m�g�tte l�v� mechanizmust. Ma, az inform�ci�s t�rsadalom kor�ban a dolgok gyakran oly bonyolultak, hogy az okot �s okozatot csak nehezen vagy egy�ltal�n nem tudjuk felfogni.

- Hogyan hat mindez a gyermek agy�ra?

- Az agyunk mindig ahhoz alkalmazkodik, amit lelkesed�ssel tesz�nk. A m�lt sz�zadban az emberek a g�pek�rt lelkesedtek �s azzal azonos�tott�k magukat. S�t, ezt a g�p-gondolkod�st m�g magukra is alkalmazt�k. Ez azt�n kihat a nyelvre is: a sz�v�nket pump�nak nevezz�k, �s elkopott �z�letekr�l besz�l�nk, melyeket kicser�l�nk.

De most hirtelen bek�sz�nt�tt ez az �j korszak. Egyre nehezebb lesz meg�rteni az okokat �s okozatokat. P�ld�ul, hogy mi�rt is mozog a ny�l a k�perny�n jobbra, ha mozgatjuk az egeret. Az �rtelmi �sszef�gg�snek ez a hi�nya azt eredm�nyezi, hogy a gyerekeket egyszer csak nem fogja �rdekelni a kauzalit�s. Ez az emberi agy fejl�d�s�nek egyszer� konzekvenci�ja. Kv�zi megtanulj�k, hogy a dolgokat a m�g�tt�k rejl� �rtelem megragad�sa n�lk�l kell elfogadniuk.

Sok digit�lis m�dia nemcsak hogy nem �rthet�, hanem r�ad�sul m�g nagyon kev�s lehet�s�g is k�n�lkozik a k�perny�n foly� t�rt�n�sekbe val� akt�v belesz�l�sra. A legegyszer�bb p�lda erre: a t�v�k�sz�l�k eset�ben nem tudunk m�son v�ltoztatni, mint a program kiv�laszt�s�n. Amikor el�sz�r �ltet�nk kisgyereket a t�v� el�, m�g besz�lgetnek a k�sz�l�kkel. Mondj�k a ny�lnak, hogy hol leselkedik a r�ka. Megpr�b�lnak teh�t akt�van r�szt venni a t�rt�n�sekben. Ezt tan�totta nekik az eddigi - virtu�lis m�dia n�lk�li - tapasztalatuk. N�h�ny hetes t�v�z�s ut�n azonban a legt�bben rezign�ltan veszik tudom�sul, hogy nem sz�lhatnak bele tev�kenyen a dolgok alak�t�s�ba �s feladj�k, azaz: megk�rd�jelezik az �nhat�konys�guk egy r�sz�t.

- Ez azonban fontos eleme a gyermek fejl�d�s�nek

- Igen, �s csak a saj�t tapasztalatai �ltal fejl�dik ki a homloklebenyben - egy nagyon komlpex neuron�lis h�l�k�nt. Az ismerethorizontjukat b�v�tend�, a gyerekeknek az �j �lm�nyeiket egy �rtelmi kontextusban kell elhelyezni�k. Az agyunk ugyanis csak akkor tud megtanulni valamit, ha az �j benyom�sokat egy olyan, m�r megl�v� mint�hoz kapcsolhatja hozz�. amely a kor�bbi tapasztalatok �ltal j�n l�tre. Ez egy rendk�v�l kreat�v folyamat.

A gyerek megpr�b�lja teh�t az �jat a r�gihez illeszteni. De ehhez el�bb �gymond keresg�lni kezd az agy�ban. Egy produkt�v nyugtalans�g keletkezik, mindaddig, m�gnem egyszer csak passzol az ingerminta. Akkor azt�n a k�osz az agyban harm�ni�v� alakul �t. Ez az a bizonyos aha-�lm�ny.

�s ek�zben aktiviz�l�dik a jutalmaz�si rendszer. Az idegsejtek „boldogs�ghormonokat” bocs�tanak ki. Minden apr�, saj�t teljes�tm�nyk�nt el�rt siker�lm�ny olyan boldog�t�an hat, mintha egyszerre egy kis kokaint �s heroint vett�nk volna be. Ezzel szemben rettenetesen neh�z a filmn�z�sben akt�van, kreat�van benne lenni. Ez�rt j� volna, ha a gyerekek a beiskol�z�s el�tt lehet�leg egy�ltal�n nem ker�ln�nek kapcsolatba a t�v�k�sz�l�kkel vagy a computerrel.

- De h�t egy k�nyv cselekm�ny�t is k�szen kapjuk. Az olvas�s is passz�v tev�kenys�g.

- Ha egy gyerek olvas, akkor k�zben agytechnikailag rengeteg dolog t�rt�nik. A bet�ket szavakk� rakja �ssze. A szavak �s mondatok k�pekk� alakulnak �t, fant�ziavil�gokk�. Amit a gyerek agya elolvasott, az megjelenik lelki szemei el�tt. Piroska megy az erd�be. Itt egy gyerek sem a bet�ket l�tja. Ez hihetetlen fant�ziateljes�tm�ny: feket�b�l �s feh�rb�l egy k�pet megalkotni. Ezzel szemben egy Harry Potter-film semmit sem �r. Miel�tt bekapcsolhatn� az az ember a fant�zi�j�t, m�r ott is a k�vetkez� k�p. Csak az viszi val�j�ban el�r�bb az embert, ami�rt saj�t maga megdolgozott.

 - �n teh�t �gy gondolja, hogy a gyerekeknek feladatokra van sz�ks�g�k?

Az agy sz�m�ra a val�di kih�v�sok, kalandok a d�nt�ek. A nagyb�csival pec�zni, h�zat �p�teni egy f�ra vagy megm�szni egy hegyet. A kalandok tettek mindny�junkat er�ss�. Ma m�r bizony�tani is tudj�k az idegtud�sok ezt az �sszef�gg�st: a gyerekeknek �let�k sor�n lehet�leg min�l t�bb kih�v�ssal kell megbirk�zniuk ahhoz, hogy az agyukban l�trej�hessenek a legfontosabb h�l�zatok. A gyerekeknek teh�t sz�ks�g�k van egy olyan vil�gra, amelyben az interaktivit�snak igen nagy szerep jut. M�gpedig nem a virtualit�s, hanem a re�lis �let �sszef�gg�seiben.

 - K�s�bb is ki tudj�k �p�teni a gyerekek az agyukban l�v� neuron�lis h�l�kat?

Ha a kritikus peri�dus m�r elm�lt �s a test szab�lyoz�s�hoz sz�ks�ges fontos h�l�zatok csak gy�ren alakultak ki, akkor a gyerek nem rendelkezik j� test�rz�ssel. Mindazon�ltal az agy eg�sz �let�nk sor�n alak�that� marad. Egy 8 vagy 10 �ves gyerek is profit�l ut�lag minden olyan testtapasztalatb�l, melyet most szerez. Azonban eg�sz m�s lesz a motiv�ci�ja arra, hogy a test�t tr�ningezze. A tanul�si folyamat m�r nem intuit�ve �s automatikusan zajlik. A gyerekek sz�gyellik magukat a deficitjeik miatt, kics�folj�k �ket - �s f�lelemmel tanulnak, ami nem j� alap.

 - Felt�ve, hogy 6 �ves korban m�r kialakultak az agyban a fontos neuron�lis h�l�k: v�dve vannak ekkorra a gyerekek minden medi�lis vesz�lyt�l?

- Nem felt�tlen�l. Mivel sok gyereket az a vesz�ly fenyeget, hogy elvesznek a virtu�lis vil�gokban.

 - A sz�m�t�g�pes j�t�kokra gondol?

- Igen, t�bbek k�z�tt. Mert akkor v�lik a dolog vesz�lyess�, ha a digit�lis m�di�t arra haszn�lj�k a gyerekek, hogy az alapvet� sz�ks�gleteiket kiel�g�ts�k. Ebb�l minden embernek kett� van.

Az egyik: tartozni akarok valahov�. A m�sik: teljes�teni akarok valamit. Az els� sz�ks�gletben a k�t�d�s, a m�sodikban a szabads�g ir�nti v�gy fejez�dik ki. A sr�cok els�sorban att�l szenvednek a mi t�rsadalmunkban, hogy csak ritk�n van lehet�s�g�k arra, hogy valamit teljes�thessenek. Nem tal�lnak igazi feladatokat, amelyek fejl�d�s�kben er�s�thetn�k �ket. Ugyanis �pp ezek seg�ts�g�vel �p�tik fel a gyerekek az �nk�p�ket, az identit�sukat.

Nyilv�nval�, hogy sok sz�l� nem is tudja m�r, hogy milyen is lenne egy ilyen, a gyerek fejl�d�s�t el�seg�t� feladat. A gyereknek saj�t mag�nak kell azt megkeresnie, �s ennek a feladatnak val�ban neh�znek �s hosszantart�nak kell lennie. A v�g�n azt�n �gy lesz�nk vele, mint amikor felm�sztunk egy hegyre: csak �l ott fenn az ember, �s egyszer�en azt �rzi: boldog. Az a jele annak, hogy a gyerek igazi feladatot oldott meg, hogy ilyenkor nincs sz�ks�ge k�ls� dics�retre, j�l elvan egymaga is.

Ma els�sorban a fi�k abban tal�lj�k meg a feladatukat, hogy t�k�lyre fejlesztik magukat a computer j�t�kokban. Mert ott a versenyeken megmutathatj�k, milyen j�k. De �ppen ezek a feladatok nem alkalmasak arra, hogy seg�ts�k �ket a re�lis �letben val� eligazod�sban.

- Kik a k�l�n�sen vesz�lyeztetett gyerekek?

- A n�met iskol�sok kereken 40 sz�zal�ka szorongva megy iskol�ba. Els�sorban a fi�k azok, akik iskola ut�n r�gt�n oda�lnek a sz�m�t�g�pekhez. Legal�bb egy-k�t �r�nyi l�v�ld�z�s j�t�kra van sz�ks�g�k. A computer sz�mukra a frusztr�ci� le�p�t�s�nek eszk�z��l szolg�l. Az�ltal, hogy helyt�llnak a virtu�lis vil�gok k�n�lta kalandokban, sz�rnyeket m�sz�rolnak le �s gy�ztesekk� v�lnak, kiutat tal�lnak tehetetlens�gb�l, a felhalmoz�d� agresszi�b�l. Egy saj�ts�gos teljes�tm�nnyel �p�tik le a frusztr�ci�jukat.

- Teh�t ism�t a jutalmaz�si rendszer l�p akci�ba.

- Pontosan. �gy, mintha a gyerekek egy csod�latos, �j �lettapasztalatra tettek volna szert. Ez a tapasztalat azonban egy olyan �letvil�gra vonatkozik, amely nem l�tezik a val�s�gban. Neurobiol�giailag n�zve ez v�gzetes: a gyerek olyan �lethelyzetekre edzi az agy�t, amelyek csak a k�perny�n fordulnak el�. A sz�m�t�g�pek r�ad�sul m�g az ellen�rizhet�s�g ill�zi�j�t is keltik. Amikor egy gyerek egy m�sikkal j�tszik, akkor azt tapasztalja, hogy a val�s�gban nem minden kontroll�lhat�. Egy m�sik ember nem mindig azt teszi, amit mi magunk szeretn�nk.

Azonk�v�l sok sr�c j�t�k k�zben m�r nem is �rz�keli a test�t. Nincs t�bb� sz�ks�g�k alv�sra, nem reag�lnak az �hs�g vagy szomj�s�g jelz�seire. D�l-kelet- �zsi�ban m�r be is k�vetkeztek az els� olyan esetek, amikor a sz�m�t�g�p el�tt �lve �hen haltak �s kisz�radtak computerf�gg� fiatalok.

 - �n els�sorban fi�kr�l besz�l. De mit csin�lnak a l�nyok a sz�m�t�g�ppel?

- �k chatelnek. A l�nyok er�sebben �rzik a sz�ks�g�t annak, hogy valahova tartozzanak �s kapcsolatot �p�tsenek ki. Azt�n ha ez nem siker�l igaz�n, akkor a chatel�s bizonyos m�rt�kig p�tkiel�g�t�sk�nt bevethet� a hi�nyz� k�zels�g �s k�t�d�s ellen. Egy olyan bar�tn�vel, akiben

megb�zhatok, nem kell minden �t percben dumcsiznom. Az, hogy a l�nyok annyit besz�lnek, ink�bb annak a jele, hogy tulajdonk�ppen elbizonytalanodtak �s nem b�zhatnak a kapcsolat tart�ss�g�ban, szil�rds�g�ban. Ahhoz hasonl�an, mint amikor a csib�k az anyjukat h�vj�k.

 - �s a val�s�gos szoci�lis kapcsolatok elsorvadnak?

- Ennek sz�ks�gszer�en �gy kell lennie. Csak akkor tudnak egy m�sik emberrel val� igazi kapcsolatot �polni, ha egy�tt is vannak azzal. Minden m�s csak virtu�lis kapcsolat. Hisz a virtu�lis terekben az emberek nincsenek teljes mivoltukban jelen. Nincs illatuk, szaguk, a mozg�suk �s egy�b megnyilv�nul�saik nem �letszer�ek. A val� �letben t�rt�n� tal�lkoz�sok saj�toss�gai a virtualit�sban nem fordulnak el�. A chatel�s sor�n csup�n �r�sban kommunik�lnak.

- Mir�l tudj�k felismerni a sz�l�k, hogy a gyerek�ket beszippantotta a virtu�lis vil�g? �s hogyan tudj�k gyerekeiket a fenyeget� elszeg�nyed�st�l megv�deni?

- Ha egy gyerek ink�bb a computer el�tt �l, ahelyett, hogy odakinn futk�rozna, rohang�lna �s a t�bbiekkel j�tszana, teh�t ha nem el�g�ti ki term�szetes sz�ks�gleteit, akkor aggaszt� a dolog, erre a sz�l�knek m�r reag�lniuk kell. De nem �gy, hogy tilt�sokat fogalmaznak meg. Sokkal ink�bb meg kell pr�b�lniuk olyan, a re�lis vil�gb�l j�v� kih�v�sokat k�n�lni a gyerekeiknek, melyeknek azok meg is tudnak felelni. Kalandokat, v�ratlan esem�nyeket, meglep�, s�t ak�r m�g vesz�lyes helyzeteket is, melyeket a gyerek legy�zhet, hogy azt�n ezekt�l edz�dj�k.

A sz�l�knek teh�t ezen sz�les computer-sztr�d�k mell� valami m�st is el kell �ltetni�k az ut�daik fej�ben. Sok sz�l� �zsiai k�zd�sportokra, s�tort�boros-kir�ndul�sos nyaral�sra �ratja be csemet�j�t, vagy kisebb gyerekek gondoz�s�t b�zza r�.

N�h�nyukon tal�n az seg�t, ha id�s embereket tan�tanak a sz�m�t�g�p �s az internet haszn�lat�ra. Ezek a gyerekek azt�n k�s�bb el fognak tudni besz�lgetni m�sokkal �s k�pesek lesznek arra, hogy k�z�sen oldjanak meg probl�m�kat. Nekik ugyanin az agy �r�se szempontj�b�l meghat�roz� �vekben a re�lis tapasztalati vil�g sz�les spektrum�t ny�jtj�k a sz�leik.

Azok a gyerekek viszont, akik computervil�gokba mer�lnek el, t�ls�gosan is gyorsan tanulj�k meg ott: minden �gy m�k�dik, hogy megnyomj�k a megfelel� gombot. Nem toler�lnak t�bb� semmilyen hib�t, nem viselik el a frusztr�ci�kat, �s nem k�pesek t�bb� az impulzusaikat kontroll�lni. A val�di vil�gban m�r k�ptelen eligazodni.

Viszont, ha a gyereke r�szei egy �l� k�z�ss�gnek, �s valahogy �gy �lnek �t kalandokat, mint pl.: a cserk�szek, akkor ritk�bban ker�lnek a virtu�lis vil�gok b�v�let�be: kevesebbet j�tszanak a sz�m�t�g�ppel �s messze nem n�znek annyi t�v�t. A k�s�bbi �let�k sor�n is kevesebb szorong�sos zavar alakul ki n�luk �s nem lesznek olyan bizonytalanok. Igazi eg�szs�ges szem�lyis�gg� v�lnak.

- Tegy�k fel, hogy egy ilyen szem�lyis�g alakul ki: mint minden fiatal, ez a gyerek is ki fogja pr�b�lni a sz�m�t�g�pes j�t�kokat �s az internetet. A t�rsaihoz hasonl�an � is l�tre akar majd hozni egy chat-profilt. Milyen vesz�lyek ad�dnak ebb�l?

- Egy gyerek nem sz�letik computerf�gg�nek. �s soha nem az er�s, j� kapcsolatteremt� k�pess�ggel rendelkez�, �letvid�m, nyitott, k�v�ncsi �s kreat�v gyerekek azok, akik az elektromos m�di�k b�v�let�be esnek. N�luk �n nem l�tok vesz�lyt. �k a sz�m�t�g�peket annak fogj�k tekinteni, amiknek lenni�k is kellene: az agy hat�kony haszn�lat�t szolg�l� nagyszer� seg�deszk�z�knek. Az internetet olyan gigantikus tud�st�rk�nt fedezik fel maguknak, amely lehet�v� teszi sz�mukra, hogy a re�lis �let k�rd�seit megv�laszolj�k.

- De mi t�rt�nik egy t�z�ves gyerek agy�ban, amikor v�letlen�l egy pornogr�f vagy valamilyen sz�rny� tartalm� oldalra t�ved? Nem �ri ek�zben nagy sokk?

- Nem felt�tlen�l. Att�l f�gg, milyen a csal�di k�rnyezet, illetve, hogy milyen szerepet t�lt be otthona m�dia. Ami n�lunk, feln�ttekn�l a borzalmas brutalit�s jele, az sok kisk�ly�k sz�m�ra �gy jelenik meg, mint az egym�shoz val� k�zeled�s sok lehets�ges form�ja k�z�l az egyik. Egy olyan gyerek, akit a passz�v m�diafogyaszt�s eltomp�t, m�g csak meg�t�lni sem fogja tudni, amit ott l�t. A tapasztalata azt dikt�lja neki, hogy ezen a k�perny�n mindenf�le dolog megt�rt�nhet.

Hol azt l�tja, hogy kergeti a r�ka a nyulat, hol pedig azt, hogy nevetnek az emberek, amikor Donald kacsa �s Pluto rendre laposra verik egym�st - �s ut�na, mintha misem t�rt�nt volna, �jra felkelnek. A k�perny�n izomagy� birk�z�k verik be egym�s kopony�j�t ord�toz� t�meg el�tt, majd pedig azt l�tja a gyerek, hogy k�t ember szeretkezik, vagy p�ld�ul lev�gj�k egym�s fej�t.

A sz�l�k leszoktatt�k �ket a term�szetes iszonyod�sr�l. Mert m�r kor�n azt tapasztalta a gyerek, hogy nincs semmi �rtelme mindezeken elgondolkodnia. Megtanulta, hogy nem felt�tlen�l k�pes meg�rteni, mi zajlik a k�perny�n.

- De mi t�rt�nik azokkal a gyerekekkel, akik m�g alig szereztek tapasztalatot a passz�v m�di�val?

- A gyerek agya meg fogja pr�b�lni ezt az �j k�pet, ak�rmilyen zavar� is az, m�r megl�v�h�z illeszteni, hogy meg�rtse azt. A benyom�sait az emberek k�z�tti kommunik�ci� egyik form�jak�nt fogja t�rolni. Nagyon fontos, hogy a sz�l�k akkor vil�gosan elmagyar�zz�k: ez nem a m�sokkal val� egy�tt�l�s k�v�natos form�ja. Ha valaki ezt tenn� veled a val�s�gban, akkor az borzaszt�an f�jna neked.

- A gyerekeknek teh�t nemcsak olyan feladatokra van sz�ks�g�k, amelyek a fejl�d�s�ket seg�tik, hanem olyan emberekre is, akik vezetik �ket.

- Igen, s�rg�sen olyan p�ldak�pekre van sz�ks�g�k, akik seg�tenek nekik abban, hogy ne ker�lhessenek bele k�tes k�z�ss�gekbe �s ne �ll�ttassanak megk�rd�jelezhet� feladatok el�. Akkor romlik el mindig a dolog, ha a gyerekek nem tudj�k k�pess�geiket kibontakoztatni.

Ehhez megint a feln�ttek kellenek. A computeripar csak a keresletet el�g�ti ki. �s am�g lesz el�g sz�l�, aki nem �rti meg, hogy a gyerekeinek olyan sz�ks�gletei vannak, melyeket a re�lis vil�gban tudnak kiel�g�teni, addig n�vekedni fog a k�n�lat a digit�lis m�di�b�l. �s ha a gyerekek ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt n�nek fel, akkor a fejl�d�s�kh�z sz�ks�ges feladatokat ott fogj�k keresni.

�rdemes elgondolkodni azon, mi lesz abb�l a t�rsadalomb�l, melynek gyerekei elb�cs�znak a re�lis vil�gt�l. Melynek eredm�nye egy olyan agy, optim�lisan alkalmazkodott a egy internetes virtu�lis vil�ghoz �s a sz�m�t�g�pes j�t�kokhoz.

- �n tudja-e ezt igazolni neurol�giailag?

- M�r rendelkez�s�nkre �llnak olyan tanulm�nyok, melyek bizony�tj�k: sehol m�sutt nem tanul az ember olyan j�l k�z�gyess�get, pontosabban sz�lva ujjtechnik�t, mint egy billenty�zet kezel�sekor vagy egy sms �r�sakor. Ez nyomokat hagy az agyban. �gy az ut�bbi t�z �vben sokkal nagyobb lett a fiatalok agy�nak azon r�gi�ja, amely a h�velykujjat ir�ny�tja.

Ott alakultak ki egyre finomabb, s�r�bb h�l�zatok, melyek lehet�v� teszik sz�mukra a b�mulatosan gyors h�velykujjmozg�sokat. A fiatalok �gy fejlesztik az agyukat, hogy az optim�lisan alkalmazkodj�k ezekhez a k�vetelm�nyekhez. Most m�r csak az a k�rd�s, hogy a j�v� t�rsadalm�ban fontos-e az, hogy az ember a h�velykujj�t a lehet� leggyorsabban mozgatni tudja. A gyerekek ezt a k�rd�st m�g nem tudj�k megv�laszolni - a feln�ttekre v�r ez a feladat.

Az interj�t ford�totta: Nemes G�sp�r