Szinte mindenki hallott az energia-v�mp�rok l�tez�s�r�l �s m�g a szkeptikus emberek is ki vannak t�ve ezeknek a negat�v hat�soknak, hiszen ez a jelens�g sajnos �ltal�nos �s el�gg� elterjedt. Ez�rt ha kedves olvas�m k�rnyezet�ben is van olyan szem�ly, akivel valahogy nem sz�vesen tal�lkozik, mivel ut�na szinte �lmos f�radts�g vesz rajta er�t, s�t, m�r a tal�lkoz�s alatt is valami nyomaszt� menek�l�si k�nyszert �rez, akkor �rdemes tov�bb olvasni.

Bevezet�ben �rdemes sz�t ejteni a k�l�nb�z� energi�kr�l �s testekr�l.

A V�d�k filoz�fi�ja 5 testr�l besz�l.

1.     Anyagi (fizikai) test (Annamaja K�sa), szervek, sz�vetek, csontok stb.

2.     Energiatest (Pr�namaja K�sa) az energia-csatorn�k h�l�zata alkotja, becsatol�si pontok a Csakr�k

3.     Karmatest (Karmamaja K�sa), a cselekv�sek teste

4.     Elmetest (Man�maja K�sa)

5.     �dv�ss�g-test (Anandamaja K�sa)

A 3ast �s a 4est �n inform�ci�s testnek szoktam h�vni, az 5�st tekintem a romlatlan l�leknek vagy Szikr�nak, mely v�ltozatlanul marad, nem hatnak r� sem gondolatok, sem esem�nyek.

A nyugati filoz�fia szerinti Test-L�lek-Szellem feloszt�sban az 1-es a test, a 3-as �s 4-es (az egy�ni) l�lek, 5-�s a Szellem:, a 2-es pedig egyfajta �sszek�t� �s t�pl�l� elem.

Vagyis, m�g a fiziai test t�pl�l�ka az �tel, ital �s leveg�, a l�lek t�pl�l�ka az energia. Ez t�bbf�le lehet �s t�bbf�le forr�sb�l eredhet, ebben a cikkben csak arr�l besz�l�nk, amit egym�st�l kapunk, vagyis a figyelem.

Az ember t�rsas l�ny, m�g a legink�bb visszah�z�d� szem�lyis�g is ig�nyli a m�sik ember figyelm�t, szeretet�t. A szeretet az Univerzum legfontosabb k�t�anyaga �s mozgat�rug�ja, az �let els�dleges eleme.

A finomtestek (energiatest, �rzelmi test) ugyan�gy ig�nylik a t�pl�l�st, mint a fizikai test. Egy kisbaba hi�ba kapja meg a legjobb �telt, ha nem t�r�dnek vele, nem simogatj�k, babusgatj�k, menthetetlen�l elsorvad benne valami, ami egy�bk�nt eg�szs�gess� tenn� �rzelmileg feln�ttkor�ban. A sz�l�k folyamatos figyelme �p�ti fel az eg�szs�ges �rzelmi testet, tan�tja meg az energiatestet a megfelel� t�pl�lkoz�sra. Az eg�szs�ges sz�l�k magukt�l, szeretet�k �ltal vez�relve ford�tj�k oda a figyelm�ket. Az anyuka �lel�se, g�gy�g�se, folyamatos jelenl�te er�t, val�di energi�t ad, eg�szs�ges, szil�rd (finom)testet �p�t, amib�l egy �leten �t lehet t�pl�lkozni.

Ha a sz�l�k elfoglaltak �s egy�b gondvisel� sincs jelen, akkor a gyermek elkezd „�hezni” �s sz�ks�glet�t jelezve s�r. N�h�ny �ves, m�r kommunik�ci�ra k�pes kor�ban egy�b m�don is jelzi, hogy figyelmet szeretne mag�nak �s ezt olyan eszk�zzel teszi, melyet a leghat�konyabbnak tapasztalt. Ha ez hiszti, akkor azzal. A negat�v energia is energia, aki szomjazik, piszkos v�zzel is be�ri.

Ide�lis esetben (�s egy eg�szs�gesen ki�p�lt finomtest birtok�ban) az ember norm�lis energiacser�re k�pes. Kiegyens�lyozottan tud adni �s kapni, figyelni �s figyelmet fogadni, szeretni �s szeretve lenni.

Egyes esetekben viszont azt a bizonyos figyelmet ki kell zsarolni, irrit�l� viselked�ssel kell el�rni (hiszen gyerekkor�ban is ezt szokta meg). Vagy egyfajta tapad�, nyomul� st�lusban k�nytelen az illet� kapcsol�dni.

A legeg�szs�gesebb energiacsere a friss szerelmesek k�z�tt van, szinte issz�k egym�s l�ny�t �s ezzel t�lcsordul� energia-t�pl�l�kot biztos�tanak egym�snak. A kapcsolat viszont hamar vissz�j�ra fordulhat, ha a kezdeti lelkesed�s elm�lt�val az �rdekl�d�s is megcsappan. K�nnyen �tcs�szik kihaszn�l�sba, mikor a f�rfi a n�t „h�torsz�gnak” (vagyis kiszolg�l� szem�lyzetnek), a n� a f�rfit pedig p�nztermel� fej�steh�nnek kezdi tekinteni. Min�l kevesebb lesz a hajland�s�g az �nk�ntes ad�sra (az�rt adom a figyelmem, a munk�m, az id�m, a p�nzem, hogy �r�met szerezzek neked), ann�l kihaszn�ltabbnak �rzi mag�t – �ltal�ban a gyeng�bb f�l, de rendszerint mindkett�.

Pedig m�g az egyenrang� kapcsolatokban a legk�nnyebb egyens�lyt tartani, az al�-f�l� rendelt (sz�l�-gyerek, f�n�k-beosztott stb.) esetekben sokkal nehezebb. Ott mindig az er�sebb poz�ci�ban l�v�nek kell(ene) v�deni az alatta lev�t, hiszen � van kiszolg�ltatott helyzetben. Itt el�g k�nny� belecs�szni „v�mp�r �s a t�pl�l�ka” kett�sbe.

Egyes emberek hajlamosabbak az ad�sra, nekik jobban kell figyelni�k az energetikai rekre�ci�ra, mint m�soknak.

Az ilyeneket �ltal�ban szeretik, �s ez a szeretet megadja a t�pl�l�kot, az energi�t az �rzelmi eg�szs�ghez. Viszont ha beker�lnek egy kihaszn�l� kapcsolatba, nehezebben keverednek ki bel�le, mint m�sok, pont j�hiszem�s�g�k miatt.

A legink�bb beteg�t� helyzetet a beragadt kapcsolatok teremtik. Sz�l�r�l m�g id�s korban is lev�lni k�ptelen „gyerekek”, ki�r�lt p�rkapcsolatok, k�nyszer� k�z�ss�gek eset�ben k�nnyed�n kialakulhat az energetikai v�mpirizmus. Ezt figyelhetj�k meg az igen nagy kork�l�nbs�ggel k�t�tt h�zass�gokban is. Szemmel l�that�, hogy m�g az id�s f�l �l �s virul, a fiatalabb hogy szennyez�dik el a t�le idegen energi�val.

Ha most valaki azt a k�vetkeztet�st vonja le, hogy ne �polja r�szorul� id�s hozz�tartoz�j�t, mert az „beszennyezi” �s „kisz�vja”, �ri�si t�ved�sben van. A szeretet jelenl�te vagy hi�nya az, ami a helyzetet meghat�rozza. Ha szeret�nk valakit, sem val�s�gosan, sem �tvitt �rtelemben nem fogjuk kisz�vni a v�r�t, elvenni az �let�t a saj�t kedv�nk�rt. Ha szeret�nk valakit, sz�vesen vagyunk vele, nem �rezz�k �ldozathozatalnak az egy�tt t�lt�tt id�t �s az elv�gzett szolg�latokat.

Viszont azt tudatos�tani kell, hogy minden feln�tt ember �nmag��rt felel�s, �s a fel�ldozott �let v�g�l senkinek nem j�, m�g annak se, aki kapja.

Az ilyen egyoldal� kapcsolatokban egy�bk�nt felfedezhet� valamifajta rejtett kiegyenl�t�d�s, k�zvetett haszon (pl. azzal az �r�ggyel ne kelljen kil�pni az �let viszontags�gai k�z�, hogy „gondoskodnom kell az any�mr�l”).

A legt�bb v�mp�r maga is szenved a helyzet�t�l, norm�lis ember nem tekinti szolg�nak vagy t�pl�l�knak a m�sikat, f�leg nem a hozz�tartoz�j�t.

Akit elker�lnek, nem�rt mag�ba n�znie egy kicsit �s felder�teni a forr�sait. Az �ldozatoknak pedig csak annyit, hogy minden helyzethez k�t ember kell.

Ha el�sz�r nem is tudjuk a beteg�t� kapcsolatunkat t�pl�l�ra cser�lni, vegy�k tudom�sul az ig�nyeinket �s kezdj�k el t�pl�l�, felt�lt� helyzetekkel megt�lteni az �let�nket. T�nc, sport kiv�l�, hiszen itt magunkra figyelhet�nk (m�g a csapatsportokban is), illetve a term�szet hat�rtalan er�s felt�lt� energi�val b�r. Egy lev�lr�l az els� napsug�r hat�s�ra elg�z�lg� v�zcsepp l�tv�nya rengeteg er�t tud adni. Ha pedig l�tjuk a sok sz�ps�get, de valahogy nem tud meg�rinteni �rzelmileg, akkor seg�ts�gre van sz�ks�g�nk, a sebzetts�g m�lyebb, mint amit �nmagunk meg tudunk gy�gy�tani.

Azt se felejts�k el, hogy mint a filmekben, a v�mp�r �ldozata (ha �letben marad), maga is v�mp�rr� v�lik. Elkezdi ugyanazt a beteg t�pl�lkoz�si m�dot, aminek ki van t�ve. Szedik t�le, ez�rt elkezdi szedni m�sokt�l.

Figyelj�nk egym�sra, lehet, hogy k�nyelmesebb ink�bb arr�bb menni, de a m�siknak is seg�t�nk, ha kedvesen felh�vjuk a figyelmet a beteg m�k�d�sekre.

V�g�l egy kis seg�ts�g, teszt a vesz�lyeztetetts�g meg�llap�t�s�ra.

„V�mp�r-teszt”

Minden „igen” v�lasz 2 pontot �r, „tal�n”, vagy „n�ha” 1 pont, „nem” 0 pont

1.     �gy �rzem, nem kapok el�g figyelmet

2.     szeretek sokat besz�lni

3.     alig v�rom, hogy a besz�lget�partnerem befejezze �s v�gre r�m figyeljen

4.     t�relmetlen vagyok m�sokkal

5.     szeretek a probl�m�imr�l besz�lni

6.     rosszul �rzem magam egyed�l

7.     nehezen t�r�m az ellentmond�st

8.     bizonyos emberek hat�rtalanul ideges�tenek

9.     elv�rom, hogy kiel�g�ts�k az ig�nyeimet

10.                       �rdekelnek m�sok mag�n�gyei

11.                       rettenetesen el szoktam f�radni

�rt�kel�s: a sk�la 0-22 pontig terjed, azt jelzi, mennyire vagyunk k�pesek saj�t energi�val m�k�dni (alacsony pontsz�m), illetve mennyire hagyatkozunk a m�sok�ra, m�g azon az �ron is, hogy er�szakkal vessz�k el (10 f�l�tt).

                                                                            KG 2017-02-03