Mind az �llatok, mind az emberek szinte az �sszes l�tfontoss�g� viselked�si s�m�t kicsi korukban saj�t�tj�k el. Ezt szocializ�ci�nak h�vj�k �s nagyon fontos, hiszen az �llatok �gy tanulj�k meg a fajt�jukra jellemz� viselked�sm�dot, az embereknek pedig be kell illeszkedni az adott t�rsadalmi szerkezetbe, meg kell tanulniuk az elfogadott k�ls�s�geket.

Ez csoportonk�nt �s koronk�nt v�ltoz�, de nincs olyan csoport, m�g a szubkult�r�kban sem, ahol ne lenn�nek szab�lyok. Mire az ember feln�, mag��v� tesz egy rak�s tilt�st, korl�toz�st �s elv�r�st. Ezzel nem lenne baj, de mellette (�s teljesen egyid�ben) mindazokat a t�ves, beteg�t� programokat is, melyek a sz�l�kben �s a k�rnyezetben m�k�dnek.

 Csak mennyis�gi k�l�nbs�gek vannak: a j�l m�k�d� csal�dokban �l�, eg�szs�ges lelk� emberek kevesebb �s kev�sb� rombol� negat�v programot �ltetnek a gyerek�kbe. Viszont a t�lzott t�k�letess�gre t�rekv�s is k�ros, hiszen nem hitelesen nyilv�nul meg az adott szem�ly. Nagyon fontos ponthoz �rt�nk: a hiteless�g k�rd�s�hez (a pszichol�gia a kongruencia kifejez�st haszn�lja erre). Az a t�ny, hogy amit teszek, gondolok, �rzek, az mennyire a saj�tom, mennyire pr�b�lok elv�r�soknak megfelelni.

 Az igazi rombol� programok mind �letellenesek �s egyben a t�l�l�shez k�t�dnek. �gy m�k�dnek: „ha ezt vagy azt teszem/nem teszem (gondolom, �rzem) akkor meghalok. A val�di t�l�l�si programok l�tfontoss�g�ak, a hamisak �ltal�ban vagy t�ves felt�telez�sen alapulnak, vagy m�r idej�tm�ltak, hiszen egy csecsem� vagy kisgyerek t�l�l�se eg�sz m�s alapfelt�telekt�l f�gg, mint egy feln�tt�.

Mire feln�v�nk, eg�sz rendszer�nk lesz a val�s�gr�l �s nem tudhatjuk igaz�n, hogy melyik alapul �nbecsap�son. A megvil�gosodott mesterek azt tan�tj�k, hogy mindegyik, de ez csak olyasvalaki sz�m�ra elfogadhat�, aki maga is megtapasztalta ezt a szintet. Addig marad a keleti emberek sz�m�ra a tan�t�sok �s kinyilatkoztat�sok elfogad�sa �s k�vet�se, a nyugati (zsid�-kereszt�ny) kult�r�ban feln�v�knek pedig a kutat�s �s meggy�z�d�s. Ez persze �gy sark�tott, csak szeml�letet t�kr�z.

�rdekes, neh�z �s sokszor csapd�kkal teli �t vezet a lelk�nk m�lye fel�. Megtorpan�sok, l�tsz�lagos zs�kutc�k k�s�rik �s sokszor nem megy seg�ts�g n�lk�l. R�ad�sul a k�rnyezet legt�bbsz�r idegenked�ssel, s�t elutas�t�ssal szeml�li a halad�t. Az a szem�ly, aki nemr�g m�g „rendes, norm�lis” volt (vagyis olyan, mint �k) most egyszerre „megzavarodott”. Ennek oka �ltal�ban (a keres�s �s fejleszt�s �tj�ra m�g nem l�pett emberek szerint) az illet� �let�nek kr�zisei, vagy egyfajta befoly�solts�g.

T�ny, hogy a kr�zisek hordozz�k a legnagyobb lehet�s�geket. Ameddig j�l-rosszul eld�c�g az ember �lete az �nbecsap�sok, mesters�ges �s hiteltelen viselked�sek seg�ts�g�vel, addig nagyon neh�z meghozni a d�nt�st, hogy �gy nem mehet tov�bb. Szerencs�re az �let�nk meghozza helyett�nk (az asztrol�gi�ban �ltal�ban a Szaturnusz �s a Pl�t� seg�t ebben)

Hiszem, hogy sok, jelenleg pszich�zisnak tekintett elv�ltoz�s a hirtelen bez�dul� v�ltoz�sra adott v�dekez� reakci�. Persze am�g a tradicion�lis gy�gy�szat materialisztikus alapokon �ll, addig gyakran k�s�ri �rtetlens�g az egyes t�neteket.

�

A kisgyerek t�l�l�si programja tengely�ben a szeretet �ll. A szeretet hat�rtalan, m�ly energiamez�, minden �let forr�sa �s mozgat�rug�ja, minden �l�l�ny alapvet� ig�nye, nem csoda h�t, ha gyakorlatilag b�rmire k�pesek vagyunk �rte. Nagyon kevesen veszik csak tudom�sul, hogy a szeretetet �nmagunkon kell kezdeni. Ha m�s szeretet�nek elnyer�se miatt �nmagamnak �rtok, akkor el�bb-ut�bb a helyzet tarthatatlan lesz. Ekkor �p�thet�nk egy �jabb, m�sik �s esetleg hat�konyabb hazugs�grendszert, de �rdemes legal�bb egy kicsit szemben�zni a dolgokkal. Ilyenkor elengedhetetlen valamilyen seg�ts�g, terapeuta, csoport, stb. hiszen csak t�k�rbe n�zve l�thatjuk meg magunkat.

A kapcsolatrendszerek rendk�v�l fontos eleme a hierarchia: ki kinek al�vetett, ki mondja meg a m�siknak vagy az �sszes t�bbinek, hogy mit tegyen (gondoljon, �rezzen), hogyan oldj�k meg (fel) a konfliktusokat, milyen interakci�k j�tsz�dnak le, stb. a v�gtelens�gig. Addig ezzel nincs baj, am�g az �sszer�s�g hat�rozza meg a d�nt�seket, persze �ltal�ban nem, hanem programok (nyomkodhat� gombok) csat�znak egym�ssal.

Eddig nem hiszem, hogy b�rmi �jat le tudtam volna �rni, aki egy kicsit is �rdekl�dik a t�ma ir�nt, m�r sz�mtalan k�nyvben, enn�l b�vebben vagy vil�gosabban elolvashatta. Ami miatt m�gis �rok, az a szem�lyes tapasztalatom �tad�sa.

Eg�sz �letem legnagyobb fenyeget� r�me az 50. �let�v bet�lt�se volt. olyannak t�nt, mint mikor elveszik a legfontosabb �rt�keit az embernek: ifj�s�g, vonz� k�ls�, t�rsadalmi meg�t�l�s �s egy rak�s dolog, amire azt hittem, hogy „�n” vagyok. Viszont ahogy k�zeledett a d�tum, �gy lett rajtam �rr� egyre jobban a megk�nnyebb�l�s: egy rak�s elv�r�snak nem kellett m�r megfelelnem. Ebb�l kifoly�lag r�j�ttem, hogy aminek eddig megfeleltem, nem volt a saj�tom, hiszen ha valami az ut�n is m�k�dik, hogy egyes elemeit elt�vol�tj�k, akkor az adott elemek nem voltak l�tfontoss�g�ak. M�k�dik, nem pedig veget�l, ez nagyon fontos, de megint csak szeml�let k�rd�se: felesleges s�ly vagy l�tfontoss�g� „alkatr�sz” az, ami elveszett?

Az adott esetben  kulcsmondatok: Sz�ks�gem van e az adott dologra ahhoz hogy szeressenek? Kinek a szeretet�re van sz�ks�gem? Mit teszek annak �rdek�ben, hogy elnyerjem? �s a legfontosabb: azzal, amivel m�s szeretet�t k�v�nom elnyerni, �rtok e magamnak?

Azok az emberek, akiket szerettek gyerekkorukban, illetve nem (vagy kev�sszer) tal�lkoztak olyan esem�nnyel �s k�r�lm�nnyel, amib�l azt sz�rt�k le, hogy nem szerethet�k vagy nem �rdemlik meg a szeretetet, azok kev�sb� lesznek hajlamosak maguknak �rtani m�s szeretete elnyer�se �rdek�ben. A legszomor�bb az eg�szben az, hogy legt�bbsz�r nem is lenne sz�ks�g arra, amit az illet� tesz mag�val, s�t, sokszor az �ll a legink�bb �tj�ban a v�gyott eredm�nynek.

A m�sik dolog pedig az, hogyha valakit az illet� felvett, mesterk�lt viselked�se miatt szeretnek, akkor nagy baj van, hiszen ezt nem lehet minden k�r�lm�nyek k�z�tt fenntartani, f�leg nem kr�zishelyzetben, mikor a legnagyobb sz�ks�g lenne a szeret� t�mogat�sra.

A megvil�gosodott mesterek azt �ll�tj�k, hogy minden ill�zi�. Minden ember egy �ltala �sszerakott, nem val�s�gos vil�gban �l, a csoportok egyfajta „megegyez�ses val�s�gban”, a szem�lyis�g testf�gg� r�sze (az eg�nak nevezett „vez�rl�egys�g”) puszt�n hamis, eml�kekb�l, m�s emberek v�leked�s�b�l �s tapasztalataib�l, valamint mindenf�le k�vetkeztet�sekb�l �sszerakott halmaz.

Van Karinthynak egy csod�latos novell�ja, amit az LGT is feldolgozott. A f�rfi v�gre megh�d�tja a n�t, de mikor vetk�ztetni kezdi, csak �jabb �s �jabb ruhar�tegeket, az arc�n �jabb �s �jabb sminkr�tegeket tal�l. V�g�l eljut egy p�ly�hoz, ami alatt nincs semmi.

Ha ez �gy van, ha az �nv�d� mechanizmusok, pajzsok, hiedelmek �s szocializ�ci� alatt nincs semmi, akkor nem vagyok, m�rpedig ezt Descartes m�r megc�folta. Ha viszont valami m�gis van, ami sem ez, sem az (Neti, Neti az indiaiak szerint), akkor b�rmelyik pillanatban d�nthetek �gy, hogy csak Azzal azonos�tom magam. Hogy minek nevezz�k Azt Ami Van, ez  csak filoz�fia k�rd�se. Legt�bb ember �ltal elfogadhat�nak tal�n az „�let” kifejez�s lenne. Ez olyan t�ny, amit az ateist�k is elfogadhatnak �s mindenki sz�m�ra nyilv�nval�. A sok ruha �s sminkr�teg nem tudott volna j�rk�lni �s besz�lni, ha valami �l� nem mozgatja bel�lr�l.

Sz�momra hat�rtalan megk�nnyebb�l�ssel j�rt ennek a t�nynek az elfogad�sa: ha az �n vil�gom nem val�s�gos, �s senki m�s� sem az, akkor nem kell elfogadnom �s a saj�tom f�l� helyeznem senki hitrendszer�t. Ett�l m�g d�nthetek �gy, hogy megteszem, de ez az �n d�nt�sem volt. A hozz��ll�som emiatt az, hogy tiszteletben tartom mindenki�t, hiszen nekem is j�lesik, ha az eny�met tiszteletben tartj�k, de nem k�v�nom senki�re er�ltetni a magam�t �s a m�s�t sem veszem �t. Ha az illet� nagyon er�lteti, akkor kit�rek (mint a Taijiban).

Ez a fontos mondat hangzott el a M�trix c., sz�momra el�g m�ly�rtelm� film 3 r�sz�nek cs�csjelenet�ben, mikor a megv�lt� a gonosszal harcol. A szeml�tom�st es�lytelen �s nagyr�szt �rtelmetlen �nfel�ldoz�s l�tt�n az ellener� k�pvisel�je (aki csak a logik�t �s a hideg sz�m�t�st �rti) megk�rdezi, hogy mi�rt? A v�lasz: mert �gy d�nt�ttem.

Ez a legnagyobb szabads�g, az �n�ll� d�nt�s szabads�ga. Viszont csak egyetlen esetben �lhet�nk vele: ha az �sszes k�vetkezm�nyt is felv�llaljuk �s elfogadjuk. K�l�nben vissza a j�l bev�lt, r�gi rendszerhez: l�tsz�lagos d�nt�sek �s elh�r�tott felel�ss�gek, b�nbakok �s a k�r�lm�nyek hib�ztat�sa mindig k�zn�l van.

A h�v� emberek sz�m�ra rendk�v�l nagy seg�ts�g �s t�masz ilyenkor Isten. �m ha Isten alatt egy vall�s dogm�j�t �s nem az �l� Teremt�t �rtj�k, akkor megint csak ott vagyunk, ahol eddig.

Sokan �rtelmezik a d�nt�s szabads�g�t a m�sok letarol�s�nak szabads�gak�nt, ezt b�vebben kifejtettem egy m�sik cikkben, �gyhogy itt csak �lljon egy m�sik szanszkrit mond�s: Tat Twam Asi. Te is Az vagy, �n is Az vagyok. Ha egyek vagyunk az �letben, a teremt�sben, ha egyek vagyunk Istenben, b�rmilyen form�ban tisztelj�k is, akkor nem marad m�s a lelk�nkben, mint a szeretet �ce�nj�n �ramolva a hat�rtalan szabads�g.

KG 2009-11-08

Felhaszn�lt irodalom:

                    Spiritu�lis v�ls�g (v�logatott cikkek, Pilis-print kiad�)

                   Adyashanti: Az �ress�g t�nca

                  Krishnamurti m�vei