A „Paramatma Amma Bhagavan Megnyilvánulás”, amikor a Te Istenid meg fog nyilvánulni számodra a külvilágban, olyan formában, ahogy vágysz rá , vagy amilyen formát az Isteni választ számodra. A 3 szoba folyamat - Egység szentélyek, amelyek megnyílnak világ minden táján ,olyan helyek, ahol képes leszel arra, hogy megtapasztald ezt a jelenséget, ahol képes leszel arra, hogy találkozz és beszélj a saját Isteneddel szemtől-szemben, és ez tovább folytatódik ezután a mindennapi életedben is! Erről a témáról meg fogok osztani többet a következő hírlevelünkben, de most hadd mondjam el, hogy jelent meg az Úr Jézus Krisztus nekem a Speciális Elmélyítőn.

Egy reggel a Bhakti jóga foglalkozáson (jóga a szeretet és odaadás az Isteni felé) a Dasza kért minket, hogy csukjuk be a szemünket, és kezdjünk el magunkban imáskozni az Istenünkhöz. . Azonnal tapasztaltam, hogy Jézus ott állt előttem. Bár a terem teljesen sötét volt, láttam Őt. A jelenléte nagyon valóságos volt számomra és rendkívül erőteljes. Kezdtem imádni Őt a szívemben, virágokat és egyéb értékes dolgokat helyeztem a lábához.

Hirtelen Jézus eltűnt, és az Ő helyére lekuporodott elém egy nagyon szerény, nagyon szegény, sötét bőrű alacsonyabb osztályú nő, sírt és jajgatott, elmondta a történetét, a fájdalmát, a problémáját, és megvallotta bűneit. Teljesen valóságosnak éreztem. Nem vettem észre, hogy ez látomás. Tudtam, hogy éppen Krisztust kellett volna imádnom, de abban a pillanatban úgy éreztem, hogy ez a nő volt a legfontosabb dolog a világon. Hosszasan hallgattam a történetét, vigasztaltam őt, tanácsokat adtam neki, imádkoztam érte, és Áldást adtam neki. A nő teljesen feloldódott és megszabadult. Teli lett örömmel és a hálával, elkezdte dicsérni Istent és köszönetet mondott neki.

A következő pillanatban eltűnt. Újra Jézus állt előttem. Azt mondta: "Amit a legkisebb testvéreimmel teszel, velem teszed. Ha szeretnél engem szolgálni, tápláld a juhaimat. Láss meg minden alakomban, imádj és szolgálj. Minden forma az enyém. Ha ezt teszed, minden formán keresztül én jövök hozzád, mert minden forma az enyém, és mindenütt engem fogsz látni. "

Michael Milner, USA

Forditotta : Tarr Nikolette

Lektorálta KG--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Legmélyebb hálám az idei speciális elmélyítőért!!!

Szeretnék megosztani egy csodát, ami hazafele menet történt! Ahogy Chennaiban felszálltunk a gépre, meglepve tapasztaltam, hogy az Első Osztályra szólt a helyem!

Ugyanez történt Evaval, Majbrittel és Rosieval Svédországból! Egyikünk sem fizetett ezért, senki sem kérdezte meg tőlünk, hogy szeretnénk-e az első osztályért fizetni, mint ahogy máskor teszik, egyszerűen csak megkaptuk! Mindannyian nagyon kényelmesen utaztunk, le tudtunk feküdni, és alhattunk.

Nagyon hálás voltam az én AmmaBhagavanomnak, hogy azt akarták, hogy nagyon kényelmes utunk legyen hazafelé!

Ezen kívül, mindkét repülőn volt egy üres hely mellettem, ahova AmmaBhagavan ülhetett (amúgy a gép teljesen tele volt).

Néhány perce épp a vonaton ültem, a szüleimhez tartottam, és azt vettem észre, hogy rossz jegyet vettem... Imádkoztam a kalauz AmmaBhagavanhoz, hogy engedjen el, és a kalauz kihagyott engem! :)

Nagyon hálás vagyok, hogy az életem telis tele van csodákkal...

Szívélyes üdvözlettel 

Bejelentkeztem a Taj hotelba, és kértem tőlük egy ébresztést hajnali 1 órára, mivel a taxit 2.15-re foglaltam le, ami a reptérre visz Chennaiba. Nem kaptam ébresztést, viszont Bhagavan 3.15-kor felébresztett.

Pánikba estem, mert a gépem 4.45-kor indult, és fél órára voltam a reptértől, és Chennaiban nagyon lassú a check-in. Azt éreztem, hogy lehetetlen, hogy elérjem a repülőt.

Bhagavan a hotelszobámban ült; nyugtatgatott, hogy minden rendben van, és csak bízzak. Ő úgy érezte, hogy pihenésre van szükségem. Beszéltem a portával, természetesen jól leszidtam őket azért, hogy NEM teljesítették a kérésemet.

Azt válaszolták, hogy visszahívnak öt perc múlva. Mint később kiderült, a gépem pilótái is pont ebben a szállodában szálltak meg, és együtt mehettem velük a reptérre a taxijukkal, végigkísértek mindenen, és még időm is maradt a gép indulásáig.

Ráadásul az első osztályra kaptam helyet, így volt ágyam is. Remek! Vajon mikor fogom végre elhinni, hogy Isten mindig törődik velem, és csupán a HÁLÁT kell sugároznom Neki az életemért!!!

Nagyon sok csoda történt a családommal, amíg távol voltam, ezt majd egy másik alkalommal osztom meg veletek. Ez egyszerűen hihetetlen!!! Gondoskodom AmmaBhagavanról, teát és ételt adok nekik, és nagyon jól érezzük magunkat együtt. Bhagavan nagyon vicces!!! Nagyon szépen köszönöm, Sri AmmaBhagavan!!!

Rossee McLellan

Chennai-ban történt, december 26-án, ugyanazon a napon, amikor elhagytuk Indiát, Graciela és Én. Rájöttünk, hogy kissé féltünk attól, hogy AmmaBhagavan fizikaivá válik. Ezért, ahogy utaztunk a riksán 25-én éjjel, Graciela mondta, hogy kérjük arra Amma Bhagavan-t, hogy együttesen jelenjenek meg mindkettőnknek, ugyanabban a pillanatban, mert így az nem volna számunkra olyan ijesztő. Ezért így tettünk.

Másnap reggel, amikor elhagytuk a hotelt, ahogy sétáltam ki a főbejáraton, láttam egy férfit, aki teljesen úgy nézett ki, mint Bhagavan. Magamban azt mondtam: "Ő teljesen úgy néz ki, mint Bhagavan", és tovább bámultam rá, és Ő a szemembe nézett.

Nagyon frissnek, boldognak, kipihentnek és viccesnek nézett ki, mint aki tudja, hogy mit tesz velünk. Farmert viselt, és egy kék-fehér inget, mint bármelyik más férfi. Teljes békét, harmóniát éreztem, és oly nagy szeretetet, ahogy rájöttem: Ő A FIZIKAI BHAGAVAN! Ekkor odafordultam Gracielához, aki mögöttem állt, és Ő is ugyanazt mondta: "Bhagavan. Ő Bhagavan!"

Középen, a férfi az ajtónál, aki a taxikat és a riksákat rendeli, megszólított, de a hangjának hangzása nem ért el hozzám. Rájöttem, hogy valami bámulatos dolog történt. Ez az ember, Bhagavan, bement a Hotelbe, és kevesebb, mint 1 perc múlva kijött. Mindketten tátott szájjal és tágra nyílt szemmel néztünk rá. Ő nagyon kedvesen nézett ránk, és úgy nézett, mint aki elköszön. Mi úgy éreztük, mintha egy barát, vagy családtag volna.

Aztán odamentünk az autójához, feltette a szemüvegét, és vezetni kezdett. Mellette volt egy asszony, aki szárit viselt, de nem láttuk az arcát, de nyilvánvalóan azt gondoltuk, hogy Amma volt az. Aztán elkezdtem beszélni a taxis férfihoz. Nagyon nehezen jöttem ki abból a szeretetteljes csendből.

Gracielával a boldogság állapotában maradtunk, csodálva a tapasztalást, és mondtuk, hogy Csodálatosnak láttuk Őt, és egyáltalán nem félelmetesnek. Doris kijött, amikor Bhagavan elment. Látott minket és Bhagavan alakját. Ő is azt mondta, hogy teljesen úgy néz ki, mint Bhagavan, és megértette, hogy Bhagavan volt az, abból a csodálatos állapotból, ami ottmaradt olyan sokáig, és az energiából, ami belőlünk áradt, és ami őt is megérintette.

Szóval, ez volt a mi csodás tapasztalásunk. Milliónyi köszönet ezért a segítségért, hogy ez a jelenség valósággá vált. Az életünk jobbá vált a munkátok révén. KÖSZÖNJÜK AMMABHAGAVAN!

Fordította: Zilaji Kriszta

2014.01.05.

Decemberben elvégeztem a Varadeeksha Mala-t azzal a szándékkal, hogy gyógyulást érjek el a családomban (édesapámnál, édesanyámnál, a bátyám családjánál és a partnerem családjánál). Először is, meg akartam gyógyítani a kapcsolatokat és a kommunikációt, mert ez a dolog még mindig folyamatban van. A Varadeeksha Mala végén elkezdtem fájdalmat érezni a bal térdemben. Azonnal az édesanyám jutott eszembe, aki egy borealis fertőzést kapott tavaly nyáron a bal térdére, és nagyon sokat fájt neki azóta. A fájdalom a térdemben egyre rosszabb és rosszabb lett, alig bírtam járni. Az egész lábam fájt már, különösen éjjel, szóval már kezdtem félni, és ezért foglaltam időpontot az orvosnál. Aztán 3 nappal ezelőtt a fájdalom elmúlt. Amikor találkoztam az édesanyámmal tegnap, kérdeztem, hogy hogy van a térde, és mondta, hogy elég furcsa, de pár nappal ezelőtt hirtelen elmúlt a térdfájása.

Köszönöm a sok segítséget!

Charlotta ( Linköping Sweden)

Fordította: Tarr Nikolette

2014.01.04.

Én is szeretnék megosztani egy csodát. Két hónappal ezelőtt történt egy nap, mielőtt elmentem Olaszországba Új Mexikóból. Egy nappal az indulás előtt találkoztam egy barátommal Andreával, hogy elbúcsúzzak tőle, mielőtt elmegyek. Elmentünk felvenni valamit egy bárba, és leültünk egy kinti részre, mert gyönyörű szép nap volt. Sok dologról beszélgettünk, munkáról és az Indiai élményekről, amik megváltoztatták az életem és az életfelfogásomat, és hogy minden gyönyörűbb és élettel telibb lett, és mindenki az Istenijével él azóta. Mondtam neki, hogy úgy élek az Istenimmel, mintha egy Apa lenne. Miközben ücsörögtünk, megkeresett minket egy koldus, aki adományt kért tőlünk, és mindketten adtunk neki valamit. Egy óra múlva felálltunk, és Andrea meg akart hívni a kávéra (amit megittunk). Bementünk a bárba, Andrea kérte a számlát, de mondta neki a bártender, hogy már ki van fizetve. A hölgy apja fizette ki, és rám mutatott. Nagyon ledöbbentem, és mondtam, hogy az édesapám meghalt 9 évvel ezelőtt. A bártender azt mondta: "Istenem, sajnálom, de az úriember jött, és azt mondta, hogy ki akarja fizetni a lánya számláját, aki ott ül a bár kinti részén, és megmutatta Önt." A kinti részen pedig csak ketten voltunk: én és Andrea!

Köszönöm Édesapám, köszönöm Bhagavan, a végtelen szeretet, hogy vagy nekünk! Köszönöm, köszönöm, köszönöm!

Mély hálával és nagy szeretettel.

Köszönöm, Marinella

Fordította: Tarr Nikolette

2014.01.03.

Tanúsíthatom, hogy a folyamat hihetetlen. Egy fontos és fizikai tapasztalat a karmatisztításról, az elmélyítőről:

Volt egy csomó a jobb lábamban már nagyjából 3 hónapja. Senki nem tudta, hogy mi ez, néha fájdalmas volt. Nagyon tisztán látható, furcsa alakú csomó volt a jobb alsó lábszáramon. Talán emlékeztek, hogy megosztottam a tapasztalásomat arról, ahogyan a Kalki jelenlétet érzékeltem, mely belép a testembe. Egy mély ürességet éreztem a kora reggeli kántáláskor, és beleegyeztem, hogy tisztítsa ki a jelenlegi testem. Szinte éreztem, ahogy tisztítja a szívem, majd a méhem környékét, és szintén éreztem a jelenlétet a jobb lábamban. És tudjátok mi történt? Már kitalálhattátok, hogy a csomó 80%-a eltűnt, és hazafelé az autóban a karmatisztítástól ez már 95%-ra növekedett, és szinte már eltűnt a csomó. BÁMULATOS! Igazán csodálatos az Egység. Szeretet és Hála.

Fordította: Zilaji Kriszti

Ma ebédidőben az oltáromon lévő összes gyertyát meggyújtottam, még az aarthihoz valót is. A kikészített ebédemből kiszedtem két kis csészébe ajándékul Sri AmmaBhagavannak. Az oltárra helyeztem közvetlenül a nagy padukákra. Ezután aarthival indítottam, miközben az eredeti, indiai varamala-zene szólt. Mikor már majdnem végeztem az aarthival, hatalmas nagy áldást éreztem, ami teljesen átjárt, és elborította az egész testemet... folyamatosan... vég nélkül. Az egész testem remegni kezdett, és a könnyek kis folyóként patakzottak lefelé az arcomon.

Úgy éreztem akkor, mintha Sri AmmaBhagavan ott lenne a szobámban. Ahogy balkéz felé fordultam, megláttam Sri AmmaBhagavant a hatalmas pálmafám mellett. Fel-alá sétálgattak a szobámban az oltárnál és a hat Sri Murthinál. Felfoghatatlan még számomra: csak úgy ott voltak, mintha valódiak lennének, aztán eltűntek, majd újra visszatértek... másfél órán át egyfolytában.

Imádkozni kezdtem, megköszöntem az áldást és kegyelmet, amit kaptam. A legmélyebb hálát érzem - ez már a második alkalom, hogy meg tudom tapasztalni Sri AmmaBhagavan fizikai jelenlétét a szobámban.

Reinhold Kazianka,Austria

Ford.: Katlan Krisztina

Reggeli után már egész nap nem volt étvágyam. Délben főztem, de nem tudtam enni. Így hát magammal vittem az ételt a folyamatra.

A harmadik szobában feküdtem, mint egy kisbaba, és úgy éreztem magam, mintha egy apa erős karjaiban lennék. Csodás érzés! Majd felültem és imádkoztam: "Engedd, hogy megváljak a tudatomtól, és lássalak téged!" Elvesztettem az irányítást a testem fölött, a padlóra omlottam, a szemeim pedig becsukódtak. Tökéletesen tudatos voltam. Éreztem, hogy valaki kihúz a szobából, és érzékeltem a hűvös padlót a hátam alatt. A testemet még mindig nem tudtam mozdítani, ám telve voltam örömmel. (Senkit sem láttam.) A végtelen áldás után valamivel kinyitottam a szemem és felültem. Érzékeltem a szoba sok-sok részletét, és valahogy viccesnek találtam őket. Még mindig telve voltam örömmel. Elkezdtem enni az ételt, amit magammal hoztam. Minden egyes falat rettentő ízletes volt, mint még soha azelőtt. Mintha életemben először ettem volna valamit.

A nap hátralevő részében ágyban kellett maradnom. Rettentően fájtak az izmok az egész testemben. Csak szundikáltam és újságot olvastam, és ez nagyon boldoggá tett. Megpróbáltam valami könnyű munkát elvégezni a számítógépen, de nagyon nehezen ment.

A következő nap délutánján kóruspróbám volt. Reggel még el se tudtam képzelni, hogy délutánra képes leszek énekelni. De nem aggódtam emiatt, és abszolút rendben is ment. Az aurám nagy volt és erőteljes, a hangom pedig a legjobb formáját hozta.

A mai napig (6 nap telt el) nagyon semleges érzésem van mindennel kapcsolatban. Az érzelmes viselkedés puszta észleléssé alakult.

Köszönöm, AmmaBhagavan!!!

Ford.: Katlan Krisztina

A Második Szobában az egészséges, (csúszkáló csigolyák nélküli) gerincért imádkoztam, és a természetes mellkasi légzésért. Most, 5 nappal a folyamat után mindez meggyógyult, de úgy érzem, még most is dolgoznak a testemen.

A Harmadik Szobában nagyon erőteljes Jelenlétet tapasztaltam, de nem láttam, és nem hallottam senkit sem. Gondolat formájában kérdeztem arról, hogy honnan erednek a fizikai problémáim, és a válasz is gondolat formájában érkezett, amit meg is értettem. Ezután kértem az Istenim, hogy váljon fizikaivá, de semmi sem történt. Meglepődtem, hogy a 28 résztvevő egyike sem került öntudatlan állapotba.

A folyamat utáni éjjelen, és az azt követő napokon és éjszakákon kábultságot éreztem az agyam elülső részén. A testem pihenni akart.

A folyamat óta még inkább azt érzem, hogy a szívemből élek, az agyam közbelépése nélkül. Nagyon gyönyörű érzés!

Köszönöm AmmaBhagavan !!!

A. Baebler

A Második Szentélyben egy nagyon erős illat borított be engem. Értelemszerűen arra gondoltam, hogy füstölő lehet, de az elmémben egy nagyon édes nektár jelent meg, mézhez hasonló. Később azt mondták nekem, hogy a füstölő teljesen más illatú volt. Láttam a dobozát, amin olyasmit láttam, hogy amrita. Nem tudtam mi az, ezért rákerestem a Google-on, ahol azt olvastam, hogy az amrita az élet esszenciája, ami az öregedést gátolja. Ledöbbentem ezen az információn, mivel pont azt kértem Sri Bhagavantól, hogy gyógyítsa meg a testem az öregedéstől, mivel nagyon fáradtnak érzem magam, és ez korlátoz a cselekvésben!!! Köszönöm AmmaBhagavan!!!

Rosaria,Olaszország.

Ford.: Nyitray Krisztina

Ez Zou Yue megosztása a kínai Beijingből. Múlt év decemberétől ez év januárjáig részt vettem az elmélyítőn, és szeretném megosztani az Amma Bhagavantól kapott csodát.

Mikor az elmélyítőn voltunk, a csoportunkban volt 7 ember, aki nehézségekkel szembesült a vízum tekintetében. Úgy volt, hogy január 21-én indulunk, de a vízumom január 18-án járt le. Ez tehát azt jelentette, hogy ha úgy döntünk, a törvény szerint járunk el, akkor lemaradunk az elmélyítő utolsó 2 napjáról. Vagy, ha úgy döntünk, hogy maradunk, a hazaúton nehézségeink támadhatnak a vízum miatt. Talán hazamehetünk, talán nem.

A csoportunk a második héten jött rá erre a problémára, és mindent megpróbáltunk, hogy megoldjuk, még Vidjakardzsi is számos iratot előkészített és erőfeszítéseket tett, hogy kapcsolatba lépjen a helyi rendőrkapitánysággal, és mindannyian el is mentünk oda, ám a dolog még mindig megoldatlan volt.

A csoportvezetőnk összehívott bennünket, és arra kért, döntsünk. Akkor rettentő nagy küzdelem volt bennem a helyzettel kapcsolatban, mígnem rájöttem, hogy az elmélyítő 2 hete alatt mindvégig az Isteninkhez való kapcsolódásról és bizalomról tanultunk. Ám, mikor egy valós kihívással szembesülünk, valóban bízunk benne? Ettől nagyon megkönnyebbültem, és eldöntöttem, hogy maradok. Bízom abban, hogy AmmaBhagavan gondoskodik rólam és arról, hogy hazatérhessek!

Mikor a kurzus véget ért, és elindultunk a reptérre, őszintén szólva nagyon ideges voltam és aggódtam, úgyhogy elkezdtem beszélni AmmaBhagavanhoz. Ilyeneket mondtam: „OK, Bhagavan, őszintén szólva nagyon aggódom, de szeretnék bízni benned, csak engedj haza, kérlek!” Nem ment valami simán a becsekkolás az első pultnál: a bőröndjeim túlsúlyosak voltak, és 15.000 rúpia díjat kellett fizetnem ezért. Azt gondoltam, hogy talán pénzbe kerül, hogy túllegyek ezen a helyzeten, de ez nekem rendben van. Átadtam a pénzt, és a pultnál azt mondták, hogy a bőröndjeimet a Hong Kong-i reptéren kell majd felvennem, mikor átszállok, ami azt jelentette, hogy a Hong Kong-i reptér részére újra ki kellett volna fizetnem a túlsúlyos csomagok pótdíját, ami túl sok lett volna nekem. Így hát úgy döntöttem, hogy a kézipoggyászomat magammal viszem a gépre, és csak a bőröndöt csekkolom be. A pultos srác sem nyugtatott meg azt mondván, hogy a kézipoggyász súlya nem haladhatja meg a 7 kg-ot, majd megkért, hogy mérjem le. 3 kg-al több volt, én pedig azt gondoltam: „A mindenit, még mindig pótdíjat kell fizetnem!” Ám a pultos srác hirtelen visszaadta az összes pénzemet és ingyen becsekkolta a bőröndömet, ezenkívül még azt is megengedte, hogy a kézipoggyászomat felvigyem a gépre. Mikor a vámhoz értem, a tiszt nagyon kedves volt, semmit nem szólt a vízumomhoz, csak lepecsételte. Micsoda megkönnyebbülés volt! Mikor továbbmentünk a gép felé, a légi utaskísérő megállított és azt mondta, hogy túl nagy a bőröndöm ahhoz, hogy a gépre vihessem. Nagyon ideges lettem, és azt gondoltam: „Ó, úgy tűnik, mégis ki kell fizetnem a pótdíjat!” De a hölgy csak egy csomagcédulát adott, és semmiféle díjat nem kért.

Annyira hálás vagyok!

Tavaly júniusban rákot diagnosztizáltak apukám tüdejében. Az orvosok azt mondták, halálos, olyan, amely nem gyógyítható, és lehet, hogy nem éli túl.

2013. december

Tegnap megkapta a legutóbbi kontroll-eredményeit, és mindenki teljesen megdöbbent: a rák visszahúzódott, az orvosoknak pedig nincs rá magyarázatuk. Mióta júniusban megkapta a rossz hírt, teljesen és tökéletesen elfogadta a helyzetet, folyamatosan imádkozik, és igyekszik, hogy minden napot a lehető legteljesebbnek éljen meg – felkészülve a halálra, mégis élve az életét. A családunk rászánta az időt a sebek begyógyítására, valamint a megbocsátásra és a köztünk lévő kapcsolatok gyógyítására. És emiatt nagyon hálás vagyok a ráknak! Az izraeli Deeksha-család és én folyamatosan küldjük neki az áldást, ő pedig rengeteget imádkozik – micsoda áldás! Azon a napon, mikor anyukámmal elment a leletekért, azon kaptam magam, hogy imádkozom. Nem az ő megmentéséért, hanem szelíden annak elfogadásáért, ami jön. A csoda pedig megtörtént! Annnyira hálás vagyok!

Rengeteg hála az imákért és az áldásokért, és legmélyebb hálám Ammának és Bhagavannak!

Áldott napot!

Gudrun Cohen, Izrael

2013 márciusában Billnél 4. stádiumú gégerákot diagnosztizáltak. Április és május során besugárzáson és kemo-erbitux terápián ment keresztül egy időben. Bill állpota június-júliusig nem javult, sőt hanyatlásnak indult és folyamatosan romlott. Augusztusban a rák megtámadta és átrágta magát a nyaki véredényein, mely sürgős, életmentő műtéti beavatkozást kívánt. Az operációt követően az onkológus azt mondta neki, hogy nem tudnak ennél többet tenni érte, és a „Moffitt Rákközpont”-ot ajánlotta neki. Számos teszt és feltáró műtét után a központ hospice-szolgálatot ajánlott neki, mivel közelgett a halála, és azt mondták, legfeljebb hat-nyolc hónapot élhet még, de bármikor meg is halhat. Bill visszautasította a hospice-szolgálatot, és arra kérte Istent, hogy mentse meg őt. 2014. január 29-én P.E.T.-szkennt végeztek rajta, és az onkológus arról tájékoztatta, hogy a szkennelés eredményei szerint – Istennek hála! – sehol semmi nyoma a ráknak a testében! Bill rendelkezésre áll, hogy beszéljen erről, és a következő számon vagy e-mail címen érhető el: 727-455-8833 vagy b77allard@gmail.com

Szeretettel

Bill Allard

FL 33777 Seminole,

Indiában, amikor az őseink megszabadulásáról tanultunk, én a családom, és a férjem (Claudius) családfájára helyeztem a fókuszt. Amikor a férjem családjára összpontosítottam, először Claudius édesapját láttam meg (aki már egy éve nincs velünk), és kértem a megszabadulását, valamint azt is, hogy visszatérhessen a forráshoz, az Isteni fénnyel összeolvadva. A folyamat végén pedig imádkoztam az Istenihez, hogy küldjön számomra megerősítést a folyamat sikerességéről. A hazautazásunk napján (február 22, szombat) a férjem elmesélte nekem reggeli közben, hogy pár nappal korábban az édesapja megjelent álmában (akivel azelőtt sosem álmodott), és látta őt, ahogyan ragyogó fény veszi körül, és sugárzó arccal mosolyog rá. Úgy érezte, az apja csodálatos békességben és nyugalomban van odaát.

Hálás köszönetem az Isteni Jelenlétnek, hogy biztosított engem arról, hogy meghallgat, és mindig jelen van az életemben. Köszönöm Sri Amma Bhagavannak a tréner elmélyítő során megosztott minden értékes információt és eszközt, melyek által fényt hoznak a bolygónkra.

Mérhetetlen szeretettel és hálával ölellek benneteket!

Piera Pisanu

Szeretném megosztani a mai hatalmas csodámat veletek! Pénzügyi gondokkal küzdök, és a helyzet egyre rosszabb. Igen keményen dolgoztam, de nem igazán volt bevételem – még kölcsön is kellett kérnem valakitől a megélhetésem fedezésére...

 Ma, miközben a bank felé hajtottam, hogy befizessem a hitelkártya törlesztőjét és egyéb számlákat, AmmaBhagavannal a rossz érzéseimről beszélgettem: „AmmaBhagavan, nagyon be vannak ragadva a pénzügyeim! A külvilágban mindent megtettem már, amit csak tudtam, a helyzetem mégis egyre rosszabb. Igazán nem tudom, mi mást tehetnék még. Kérlek, vegyétek át, és mutassátok meg tisztán a következő lépést!”

 Majd Bhagavan hangját hallottam: „Megvan a pénz, amit kölcsönkértél a segítődtől, elsőként az ő részét fizesd be!” (A segítőm felajánlott számomra némi pénzt, hogy elhelyezzem a központi számlán, és haladékot adott, hogy visszafizessem neki, mivel a központnak nem volt bevétele...)

 Habár fogalmam sem volt, hogy találok erre pénzt (mivel még a megélhetésemre sem volt), de azt feleltem Bhagavanomnak: „Igen, Bhagavan.”

 Micsoda hihetetlen meglepetés volt, mikor bementem a bankba befizetni a kreditkártya részletét és a többi számlát, és hirtelen további 2.000 RM volt a tárcámban! Ez pontosan az az összeg volt, amivel a segítőmnek tartoztam (a része és a pénz, amit kölcsönadott).

 Képtelen vagyok leírni ezt a fantasztikus érzést és hálát AmmaBhagavanom felé... Tudtam, hogy ez a pénz Tőlük van, mert, mielőtt a bankba mentem, megszámoltam az összeset. Egy centtel sem volt több nálam, és senki más nem ért a táskámhoz. Az extra 2.000 RM valóban az én AmmaBhagavanomtól volt...

 Köszönöm, Uram – legkedvesebb és szeretett AmmaBhagavan!

Meg akartam osztani ezt a bámulatos csodát, mely akkor történt, mikor az Elmélyítő Kurzuson voltunk. A nővérem, Surya a coloradói Vailban él egy síparadicsomban. Rengeteg hó esett ott ezen a télen, és folyamatosan csak gyűlt. A nővérem párja le akarta parkolni a kisteherautóját az irodájánál. Egyébként van egy Sri Murthi az autójában.

 Várta, hogy kinyíljon az elektromos ajtó, és szokás szerint addig várt a behajtással, amíg teljesen kinyílt. A kocsija első fele egy, az ajtó előtt lévő kis tető alatt volt. Egy belső hang azt mondta neki: „Hajts be most! Hajts be most!” – még ha az ajtó nem is volt teljesen nyitva. Úgyhogy gyorsított és begurult. Abban a pillanatban, mikor a kocsi első fele beért, egy nagydarab jégtömb és hókupac esett le az előtetőről, és összezúzta az autó hátsó felét!

 Csaknem 2 tonna jég és hó zuhant le, és ha „A Hang” nem mondja neki, hogy menjen be, meghalt volna! Reszketett, és azt mondta, még sose érezte magához ilyen közel a halált!

 Egy speciális traktort kellett hozniuk a hatalmas jégtömb és hókupac eltávolításához!

 Éjszaka – rendszerint egyhuzamban végigalussza anélkül, hogy felébredne – 2 órakor úgy érezte, mintha megérintették volna, hogy felébredjen. Így hát kinyitotta a szemét, és Sri Bhagavant látta, ahogy előtte áll. Felettébb ragyogó volt, és szeretetteljes tekintettel mosolygott rá. Nagyon meg volt illetődve, egy szót se tudott kinyögni Neki. Csak nézte hálával telten.

Mikor visszament aludni, Sri Bhagavan megjelent az álmában, és azt mondta neki, hogy Ő gondoskodik róla és mindig mellette van. Egész éjjel elmélyült beszélgetést folytattak!

 Marintia – Mexikó

Ma kedd van. Hétfőről keddre virradó éjjel történt, úgy hajnali 2-3-4 óra körül. Nem tudtam aludni. Valami állandóan felébresztett: erős fájdalom a gerincemben, a csigolyaközi porcokban. Leírhatatlanul fájt. Megpróbáltam egyik oldalamról a másikra fordulni. Általában ez segít, ám ezúttal nem. Az elmémben, a testemben, a lelkemben hallottam Sri Bhagavan hangját. Azt mondta, forduljak a hátamra. Nem akartam így tenni, mert nem tudok hosszú ideig háton feküdni. Fájdalmat okoz. De folyamatosan hallottam a hangot – szlovákul. :) Úgyhogy megfordultam, és háton fekve maradtam. Azonnal, egy másodpercen belül éreztem, hogy oké. Újra megpróbáltam oldalra fordulni, fájt, úgyhogy visszafordultam, és akkor egyáltalán nem fájt. Tyű! Valami arra késztetett, hogy kinyissam a szemem, és a plafont nézzem. Éjszaka volt, majdnem reggel, de sötét. Kinyitottam a szemem, és Jézus Krisztus és Szűz Mária arcát láttam a plafonon. Nem kötődtem a valláshoz. Hiszek Istenben, de nem vagyok templombajáró. De ezek – Ejha! – arcok voltak egymás mellett! Azt gondoltam akkor, hogy álmodom? Vagy a három szoba miatt van? Teljesen összekeveredett a fejemben. Az óra 6:20-kor csörögni kezdett. Próbaképpen megint hanyattfeküdtem, és nem éreztem fájdalmat. Valóság volt? Igen, az volt, és akkor, az éjjel és reggel határán mindez valóban megtörtént. Köszönöm, hogy részt vehettem a Szentséges Szobák szertartáson! Sok szeretettel

Lubica

Mielőtt idejöttem, mikor még csak felkészültem az indiai utamra, egyáltalán nem éreztem semmiféle kapcsolatot Veled. Úgy éreztem, hogy az én Isteni Jézusom és Istenanya Máriám fogott kézen és tart engem. Az életem csupa szenvedés volt, még azt a rengeteg áldást sem tudtam élvezni, amiben részesültem. Mióta megérkeztem, ez nem változott, csupán a deeksha idejére. Még csak a szemedbe se tudtam nézni! Ez konfliktust okozott bennem, nem tudtam, kihez imádkozzak. Azt is felfedeztem, hogy nincs kapcsolatom az Istenimmel. A tanításokon keresztül tanultam az Isteninkkel való beszélgetés jelentőségéről, melynek baráti módon kell történnie. Egy meditáció alatt Jézus odajött hozzám, és én meséltem neki a konfliktusomról. A szokásos gyengédségével és szeretetével azt mondta nekem: „Képzeld el egy pillanatra, hogy az én időmben és koromban születtél. Akkor szeretnél találkozni velem? Szeretnél hallgatni engem?” Azonnal igent mondtam. Majd hozzátette: „Bhagavan és én ugyanazon energia vagyunk. Hallgasd a tanításait, és ha szeretnél, imádkozz hozzá, ő meg fogja hallgatni. Mindkettőnknek ugyanaz a küldetése: szeretetet és megbocsátást hozni erre a bolygóra.” Annyira köszönöm, Bhagavan, hogy kinyitod a házad ajtaját nekem, és köszönet a tanításaidért, és hogy a szívedet is kinyitod nekem! A szívem a te szívedben van. Kérlek, tégy engem az emberiség felébredésének eszközévé!

Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Leninse Lopes Venezuela