A c�mben szerepl� mennyei kappucino egy k�pi v�lasz a k�rd�semre. R�gebben rengeteg k�rd�sem volt, mindegyiket feltettem a fels�bb tudatoss�gomnak, „aki” k�pes hozz�f�rni minden inform�ci�hoz. Az�rt csak r�gebben, mert egyr�szt kezdek r�j�nni, hogy mennyire l�nyegtelen a k�rd�sek t�bbs�ge, m�sr�szt meg az�rt tettem id�z�jelbe az „aki” sz�t, mert valahogy virtu�lisnak �rzem. Az, amit szem�lyis�gnek tartunk, als�, fels�, tudatos, tudattalan �s ilyen-olyan r�tegekkel, az (kezd meggy�z�d�semm� v�lni) egyfajta virtualit�s, ill�zi�. Programokb�l, eml�kekb�l, hajlamokb�l �s v�rm�rs�kletb�l, sz�nd�koz�sb�l �s elutas�t�sb�l �sszer�tt ed�ny. Az �leter� mozgatja, am�g az anyagban l�tezik �s a sz�nd�koz�sok �sztatj�k tov�bb a meg-nem-nyilv�nult l�ts�kon.

Van egy inform�ci�, ami fontos. Ez a cikk meg�r�s�nak oka �s a c�mben szerepl� k�p erre pr�b�l utalni. A Mennyei Kappucino egy glob�lis elme. Egy olyan elme, melyen mindannyian osztozunk �s melynek r�tegei k�z�tt �ramlik a szem�lyes tudatoss�gunk. K�pzelj�nk el egy �ri�si kappucino-t melybe minden oldalr�l sz�v�sz�lak m�lyednek. Ha nem ragadunk le a h�rom t�rdimenzi�n�l, akkor menni fog. Annyi sz�v�sz�l, ah�ny emberi l�ny, a vastags�ga az illet� tudatoss�gi szintj�t�l f�gg. Mindenk�ppen r� vagyunk kapcsol�dva, ak�r tetszik, ak�r nem. Egyetlen, de d�nt� fontoss�g� k�rd�s van, m�gpedig az, hogy aktu�lisan hov�.

Az�rt haszn�ltam ezt a meglehet�sen prof�n hasonlatot, mint a kappucino, mert ez szeml�ltetheti a legjobban.

 Az alj�n ott van a zacc. S�r�, s�t�t, sz�rny� �z� valami, sem �r�lni neki, sem haladni benne k�ptelens�g, aki ezt sz�vja, megtelik feketes�ggel �s mocsokkal.

 Valamivel f�l�tte k�v� helyezkedik el, fekete l�, keser�, de legal�bb foly�kony. A legt�bb ember ebben �li az �let�t.

 Ef�l�tt kiss� vil�gosabb, tejjel kevert r�teg tal�lhat�, �desebb, �lvezetesebb, mint ami alatta van. Mindannyian ezt kergetj�k, hajszoljuk, az eg�sz t�rsadalom arra �p�l fel, hogy „felker�lni a l�tr�n”, fel az �r�mbe. Ha ez vagy az megvan, ha szeret�nk valakit �s az viszontszeret, eredm�nyeket �r�nk el, ami�rt dolgoztunk, mind megannyi lehet�s�g, hogy „�desebb legyen az �let leve”. De mivel ez a r�teg is foly�kony, igen k�nny� visszas�llyedni a „k�v�ba”. El�g egy rossz pillant�s a kedvest�l, a f�n�k �sszer�ncolt szem�ld�ke, m�ris belop�zik a k�ts�g a nagy boldogs�g �ramlat�ba, bekeveredik a barna folyad�k a feh�rbe �s oda a „tejf�rd�”.

Van viszont a kappucin�nak egy r�sze a tetej�n, a tejsz�nhab, mely m�r olyan stabil �s s�r�, hogy onnan m�r csak sz�nd�kosan lehet elt�volodni. Az a r�teg nem roml�kony, nem f�gg a k�ls� k�r�lm�nyekt�l. Ezt h�vj�k Anand�nak, a mennyei boldogs�g �llapot�nak. Ez nem sz�nik meg egycsap�sra ha esik kint az es� vagy fel kell kelni kor�n reggel, ha morcos a buszvezet� vagy dug� van a v�rosban. Aki ide sz�rta be a sz�v�sz�l�t, soha nem k�v�nja a keser�des t�bbi r�teget.

Ez a d�nt�s minden ember sz�m�ra el�rhet�, kiv�ve azoknak, akik az „�n erre nem vagyok k�pes” szent esk�v�s�t fogadt�k maguknak. Az �r�mh�r viszont az, hogy te csak a sz�v�sz�l vagy, nem a kappucino.

Mindj�rt kifejtem. Ha annyi kappucino lenne, ah�ny ember, akkor val�ban nem lehetne eljutni lentr�l fel, hiszen aki beleragadt a zaccba, nem birtokolja a tejsz�nhabot egy�ltal�n, de m�g a tejes r�tegig se juthat fel. Viszont �gy, hogy sz�v�sz�lak vagyunk, b�rmelyik pillanatban d�nthet�nk �gy, hogy ez a r�teg nem kell t�bbet.

Besz�lj�nk egy kicsit a d�nt�sekr�l. Szerintem ez a r�sz�nk van a legjobban megbeteg�tve. Egyetlen el�lj�r�nknak, a sz�l�kt�l kezdve az �sszes f�n�k�kig nem �rdeke a szabad d�nt�s enged�se. Ez nagyon rendben van �gy, hiszen a kisgyerek nem veheti fel a strandruh�t ha kint m�nusz t�z van, a hadseregben a tisztek, a munkahelyeken a f�n�k�k hozz�k a d�nt�seket, hiszen az a dolguk, �k birtokolj�k a sz�ks�ges inform�ci�kat. Minden korban a fiatalok fell�zadnak �s fel pr�b�lnak r�gni egy rak�s szab�lyt, ez viszont nem szabads�g, hanem anarchia.

Sz�momra a szabads�g a saj�t reakci�ink feletti uralmat jelenti. Mindenki ismer hasonl� t�rt�netet: boldogan bemegyek reggel a munkahelyemre, mert j�l telt a h�tv�ge, kir�ndultam a kedvesemmel vagy a csal�ddal, mindegy mi�rt, de kit�n� a kedvem. A koll�gan�m viszont veszekedett otthon �s pocs�k hangulatban van, emiatt irrit�lja az �n �llapotom. Innent�l mindenki tudja a kimenetelt, azt is, hogy nem �n fogom �t felder�teni, hanem � fog addig piszk�lni, am�g vissza nem cs�szom �mell� a „k�v�ba”. Rendszerint ett�l � valahogy megnyugszik, h�listen nemcsak neki van ilyen r�mes �lete.

Ez egyszer�en csak a k�t r�teg foly�konys�ga miatt lehets�ges, mind a tej, mind a k�v� foly�kony, egym�sba kevered�, egym�st �tsz�nezni k�pes r�tegek. Az ilyen �s ehhez hasonl� sz�mtalan, az eg�sz �let�nket meghat�roz� helyzetekre kialakult, elfogadott megold�si klis�k vannak. Ezeket haszn�ljuk, mi�ta civiliz�ci�k l�teznek.

K�t alapvet� csoportja l�tezik a „megold�soknak”. Az egyik a k�pmutat�s. Ez m�r annyira �sszn�pi t�rsasj�t�kk� v�lt, hogy �szre sem vessz�k. Ha az el�z� p�ld�ban szerepl� szem�llyel m�r egyszer megt�rt�nt az adott esem�ny, akkor legk�zelebb gondosan fog vigy�zni az arckifejez�s�re. Ha egy semleges, hivatalos �larc m�g� b�jtatja j�kedv�t, a m�sik nem fog irigykedni r�.

A m�sik a domin�ns megold�s. Ha hatalmat szerzek, f�l�tte �llok a t�bbieknek, akkor jogot szereztem az �rzelmeim, hangulataim kimutat�s�ra. A f�n�k �v�lt�zhet, ha rossz hangulata van, az al�rendelteknek el kell t�rni. Esetleg indirekt, �nrombol� vagy titkos intrik�l� m�dszerekkel meg lehet torolni a s�relmeket, de ny�lt konfront�ci�ra nem ker�lhet sor.

Ezzel azt�n kiv�l�an el lehet t�lteni nem egy, hanem hat�rtalan mennyis�g� �letet, ak�r hisz�nk a reinkarn�ci�ban, ak�r nem.

Volt m�r olyan �rz�sed, hogy milyen �r�letes id�pocs�kol�s ez? Mert nekem nagyon sokszor. Egyetlen probl�m�m volt, hogy nem tudtam, mit tegyek ellene. Nem voltam birtok�ban a megold�snak, a f�gg� m�k�d�sb�l a f�ggetlenbe val� �tl�p�s mik�ntj�nek. �gy hittem, nagy lelki er� kell hozz�. Er�s kontroll az �rzelmek felett. Hadd mondjam el, hogy ez mekkora t�ved�s, milyen zs�kutca. Vezess�k le l�p�sr�l l�p�sre.

1.     Az �rzelem van. Egy adott helyzet bels�, �rzelmi lereag�l�s�t a helyzet milyens�ge, a szem�ly v�rm�rs�klete �s a helyzethez f�z�tt �rt�kel�se hat�rozza meg. Pl. egy olyan ember, aki k�gy�kt�l hemzseg� vid�ken lakik, tal�n m�r meg is marta egy, bel�pve egy hom�lyos szob�ba, retteg�st fog �rezni egy �sszetekert k�t�l l�tt�n. A retteg�se nem fog att�l elm�lni, ha megpr�b�lja elnyomni, mondjuk az�rt, mert van egy ember a szob�ban, aki ut�lja a f�l�s szem�lyeket. Csak akkor k�nnyebb�l meg, ha kider�l, hogy a f�lelme alaptalan, mert az csak egy k�t�l.

2.     Ebb�l ad�dik, hogy az �rzelem nem kezelhet� er�vel. Addig, am�g (p�ld�nkat folytatva) be nem bizonyosodik, hogy nem k�gy�val �llunk szemben, ember�nk k�nytelen lesz a f�lelem �llapot�ban maradni. Elnyomhatja, megnyilv�n�thatja, remeghet vagy b�tornak tettetheti mag�t, az �rz�s ott lesz vele.

3.     D�nt�si szabads�gunk van. Csak nem ott, ahol hissz�k. Nem azt d�nthetj�k el, hogy �rezz�k e az adott �rzelmet, vagy nem, hanem hogy mit kezdj�nk vele.  Ha az elnyom�st v�lasztjuk, bemegy tudattalan, kezelhetetlen szintre. Ha a parttalan megnyilv�n�t�st, lehet, hogy s�rtj�k a t�rsadalmi viselked�si szab�lyokat (ezek n�lk�l nem vagyunk jobbak egy �llatcsord�n�l, ne becs�lj�k le teh�t a fontoss�g�t).

4.     Mit kezdj�nk teh�t az �rzelmekkel? Ha se ki�lni, sem elnyomni nem c�lravezet�, mi legyen h�t?

Itt j�n a val�di d�nt�si szabads�g. Ha elfogadjuk, egy�tt maradunk vele, engedj�k lecsengeni, ki�r�lni, akkor az �rzelem elt�vozik. Az er�s �rzelmek vegyi anyagokat (hormonokat) bocs�tanak a testbe. A leger�sebb l�ket is elt�vozik, felold�dik 90 mp m�lva. Addig sz�guldozik k�rben a v�rkering�sben, aktiviz�lva azokat a m�k�d�seket, melyek az adott helyzetben sz�ks�gesek (fut�s, harc, k�zel�t�s, t�volod�s, stb.)

Ezut�n viszont ahhoz, hogy az �rzelem tov�bb m�k�dj�n, mesters�gesen fenn kell tartani. Ez az eg�sz cikk kulcsmondata. A szabads�g gy�kere. A fent eml�tett p�ld�ban a f�lelem �gy tarthat� fenn, hogy az illet� azt mantr�zza a tudatos vagy tudatalatti elm�j�ben: „Ez egy k�gy�. Meg fog marni. M�r m�skor is megmart �s az nagyon f�jt. Meghalhatok t�le.” Ezek a gondolatok fenntartj�k a f�lelem �rz�s�t, ami megv�dheti a szem�ly �let�t �s �ps�g�t, ez�rt rendk�v�l fontos. A legt�bb esetben viszont ugyanolyan t�ved�seken alapul� programok m�k�dnek, mint a k�t�l k�gy�nak n�z�se.

„Nem szeretnek. Nem vagyok szerethet�. Meg kell felelnem az elv�r�soknak, hogy szeressenek. Akkor sem szeretnek, ha a fejem tetej�re �llok. �letk�ptelen vagyok.” Se szeri, se sz�ma az ilyen elmetartalmaknak, melyek meghat�rozz�k az �llapotunkat. Sajnos, ha abbahagyjuk a mantr�z�st, akkor is m�k�dik, nem-verb�lisan, a programnak ugyanis az a term�szete, hogy, ha beker�lt, automatikus ir�ny�t�st tart fenn. Emiatt �gy t�nik, nincs szabadul�s ebb�l a m�kusker�kb�l. Val�ban nincs, ha a megszokott dimenzi�ban gondolkodunk.

Rajzoljunk egy k�rt. Tegy�nk bele egy pontot, legyen az mondjuk egy babszem. A babszem sehogy sem tud kiszabadulni a k�rb�l, am�g f�ntr�l ki nem emelj�k onnan.

Csak fel k�ne n�zn�nk, magunk f�l�. Itt a h�v�k kicsit k�nnyebb helyzetben vannak, de nem sz�ks�gszer�, hogy a Mennyei Kappucino-t Istennek nevezz�k. Lehet b�rmi, az univerzum term�szete, rendez� elv vagy t�nyleg egy poh�r, r�teges italhoz hasonl� valami. Ha kir�ntod sz�v�sz�l-val�dat a zaccb�l �s beled�f�d a tejsz�nhabba, minden probl�ma egycsap�sra megsz�nik.

A val�di probl�m�k term�szetesen megmaradnak. Ha megs�r�l a test, az f�j, ha elveszt�nk valakit, szomor�s�got �rz�nk. Minden megmarad, ami val�di, de minden elv�sz, ami mesters�ges, ami �l. Amit a programoz�s helytelen k�vetkeztet�sei eredm�nyeznek. A k�t�l k�t�l lesz, a k�gy� pedig k�gy�. Mindegyik a maga hely�n, pontosan �gy �s akkor, ahogy �s amikor j�. Mert az univerzumban rend van.

Ha semmit�l nem menek�l�nk el, mindent elfogadunk a maga val�j�ban, �tdolgoz�s, magyar�zgat�s �s c�mk�z�s n�lk�l, akkor t�nyleg elkezd�nk �lni, az alc�mben szerepl� m�don. Nemcsak azzal t�ltj�k az �letet, hogy valahogy meg�sszuk a szenved�st. Nincs mit meg�szni, hiszen a dolgok �gy t�rt�nnek, ahogy.

Ellen�llunk, vagy �ramlunk, m�s lehet�s�g nincs. Ha nem fogadod el, akkor is van, csak feleslegesen szenvedsz t�le.

Van erre egy kiv�l� mantra: „H�l�t adok Istennek, hogy ezt el�m hozta”.

Ha minden helyzetben alkalmazod, a rendszered nem azt fogja gondolni, hogy „na m�r megint hogy ki lett velem sz�rva, stb. stb.” hanem „mit kezdhetek ezzel a helyzettel, hogy a lehet� legjobbat hozzam ki bel�le”.

�rzed m�r a szabads�g szel�t? �rzed a d�nt�s szabads�g�t? K�r�l�tted a korl�t van, de f�l�tted a t�gas, hat�rtalan �g.

Meg a tejsz�n.

Aj�nlott irodalom �s forr�s:

Peter Ralston Cheng Hsin…

Neale Donald Walsch: Istenn�l is boldogabban

Adyashanti: Az �ress�g T�nca

Dr. Jill Bolte Taylor: Mennybe d�ng�lve

Sri Bhagavan tan�t�sai

                                                                                          KG 2010-09-27