Ha b�rkit megk�rdez�nk, mi a legfontosabb az �let�ben, biztos els� helyre tenn� a boldogs�got, aki pedig nem, az pedig az eml�tett t�rgyakat nevezn� meg a boldogs�ga ok�nak. Ha szinonim�kat k�rn�nk a boldogs�gra, felmer�lne az el�gedetts�g, kiegyens�lyozotts�g, j�l�t vagy bizonyos t�rgyak vagy �llapotok birtokl�sa.

A nyugati kult�r�ban a boldogs�g t�rgyf�gg�. Illetve ezt sugallja a fogyaszt�i t�rsadalom rengeteg inform�ci�s csatorn�n kereszt�l. Ezzel mindenki tiszt�ban van, aki m�r egyetlen l�p�st is tett a fejleszt�s �tj�n. A rekl�mipar �ltal nyakunkra �nt�tt filmecsk�k �desdeden mosolyg� szerepl�i meggy�znek, milyen k�nnyen boldogok lehet�nk, ha az � term�k�ket vagy szolg�ltat�sukat v�lasztjuk.

Sokan a term�szeti n�peket tartj�k boldognak, boldogabbnak, mint amilyenek mi itt a civiliz�ci�ban lehet�nk. Ez bizonyos m�rt�kben igaz, hiszen egys�gben �lni a k�rnyezet�nkkel, az �let term�szetes k�zeg�vel sokkal harmonikusabb l�tez�st eredm�nyezhet, ugyanakkor az emberek szinte minden erej�t ig�nybe veszi az �let  k�r�lm�nyeivel val� megk�zd�s.

 Ismeretes az �n. sz�ks�glet-piramis, melynek legalj�n a l�tfenntart�s �ll �s ha ez kiel�g�tett, akkor k�vetkezhetnek az egy�b (szoci�lis, �nmegval�s�t�, stb.) ig�nyek. A civiliz�ci� v�vm�nyai nagym�rt�kben megk�nny�tik az �letet, felszabad�tj�k az emberek idej�t �s erej�t egy�b dolgokra. Viszont min�l civiliz�ltabb egy k�rnyezet, ann�l kev�sb� term�szetk�zeli, emiatt ann�l nehezebb harm�ni�ban �lni vele. Egyes ut�pi�kban szerepel egy, a term�szetes l�tez�shez k�zelebb �ll� civiliz�ci�, lak�parkokkal, t�rbe ill� h�zakkal, k�rnyezetbar�t iparral �s k�zleked�ssel, ebben a cikkben m�gse err�l szeretn�k �rni, hanem a boldogs�g k�ls� �s bels� krit�riumair�l

Ha az ember k�pes harm�ni�ban �lni �nmag�val, harmonikus lesz a kapcsolata a k�lvil�ggal is. Ez a harm�nia viszont �ltal�ban nagyon t�r�keny. Egy rak�s dolog kibillentheti, a rossz id�j�r�st�l a hatalmaskod� f�n�kig.

Figyelj�k meg, mi bor�t ki legjobban! �szrevehetj�k, hogy eme dolgok egy r�sze nem megv�ltoztathat�. M�g ha lenne r� p�nz�nk, akkor se utazhatunk el a tr�pusokra minden alkalommal, mikor kellemetlennek tartjuk kint az id�j�r�st. Egy rak�s dologban meg kell alkudnunk, hogy kifizethess�k a sz�ml�inkat. A rokonainkat nem v�logathatjuk meg, r�ad�sul a r�gebben j�l m�k�d� kapcsolataink is t�nkremehetnek, mindegyik egy-egy t�mad�s a boldog, kiegyens�lyozott l�tez�s�nk ellen.

Ha pedig v�gre minden�nk megvan, mindazok a t�rgyak �s helyzetek, melyek a m�di�k szerint n�lk�l�zhetetlenek a kiegyens�lyozott l�tez�shez, akkor j�n a legmegr�z�bb a felismer�s, hogy mindez csak d�szlet, k�ls�s�g, az igazi boldogs�g nem ezekt�l f�gg.

Nem v�letlen�l lesz annyi h�res modell vagy sz�n�sz megt�rt, depresszi�s vagy ak�r �ngyilkos. �k azok a kevesek, akik nem tudj�k r�fogni a boldogtalans�gukat arra, hogy nem el�g sz�pek, h�resek vagy gazdagok. Nekik adatik meg az a felismer�s, hogy nem indokolhatjuk azzal a boldogtalans�got, hogy ez vagy az nincs meg.

Vannak v�ltoztathat� �s v�ltoztathatatlan helyzetek. Az anyagi helyzet legal�bb elm�letileg es�lyes, hogy megv�ltozhat, a k�ls� alak�that�, az �letkor m�r kev�sb�, de ott is viselkedhet�nk �gy, mintha nem venn�nk tudom�st az �vek m�l�s�r�l, de vegy�k �szre, hogy ezek mindegyike egy-egy csapda. Valami, ami k�v�l tartja a figyelem f�kusz�t.

A bels� akad�lyok nem ilyen k�nnyen tetten�rhet�k. A szocializ�ci� sor�n beker�lt egy rak�s program a rendszer�nkbe (ezt az egyik el�z� cikkemben sokkal b�vebben kifejtettem). A fontos k�z�ss�gi viselked�si szab�lyok mellett, ugyanolyan priorit�ssal beker�ltek beteg�t�, �let- �s boldogs�gellenes programok. Mintha �lne a fej�nkben egy b�r�, aki minden gondolatunkhoz, �rz�s�nkh�z, cselekedet�nkh�z �s v�gyunkhoz megjegyz�seket f�z �s az �ltala k�vetett t�rv�nyk�nyv alapj�n �t�leteket hoz. Annyi a k�l�nbs�g a szeret� �s a beteg�t� csal�dban feln�tt emberek k�zt, hogy a b�r� szigor� vagy enged�keny, az �t�letek a t�l�l�st �s boldogul�st szolg�lj�k, vagy ellehetetlen�tik a kiegyens�lyozott l�tez�st.

�let�nk sor�n folyamatosan d�nt�seket hozunk. M�r felkel�sn�l, hogy mit vegy�nk fel, mit reggelizz�nk, stb. stb. Vannak persze rutinszer� cselekv�sek, melyek tehermentes�tik az embert a tudati jelenl�tt�l, de a d�nt�sek sorozata mindenk�ppen jellemz� �let�nkre. Mint szinte mindent, ezt is gyerekkorunkban tanultuk meg. Itt d�nt� szerepe van a sz�l�knek, hogy mennyire engedtek a gyerek�knek szabad teret a d�nt�seiben, milyen m�don torolt�k meg az ellen�ll�st vagy a szabad akarat megnyilv�nul�sait, mennyire volt biztons�got sug�rz� a k�rnyezet. Az �n elm�letem (�s a keleti gondolkod�s) szerint a „j�” a k�z�ppont-k�zeli helyzet, a „rossz” pedig a sz�ls�s�g. A t�lzott enged�kenys�g bizonytalann� tesz, a t�lzott szigor �sszet�r.

Ha a d�nt�seinket szabadon, egyfajta bels� kontroll �ltal vez�relve hozhatjuk meg, ez is hozz�seg�thet a boldog l�tez�shez.

M�g mindig nem �lltam meg a befel� l�pked�s �tj�n, hiszen a  kiegyens�lyozott l�tez�s is felborulhat, �sszet�rhet egyszer. Az anyag term�szete a muland�s�g. Ami teremtett, egyszer sz�thullik, �tv�ltozik. Ez�rt olyan dr�ga a l�tez�s az anyagban.  

A 4. dimenzi�ban (1), ahol minden v�ltoz� �s instabil, nem hozhat�k l�tre azok a stabil strukt�r�k, melyek az anyagban a m�lhatatlans�g ill�zi�j�t adj�k, ugyanakkor a f�ld�n minden hal�lra van �t�lve, ami egyszer l�trej�tt. Ez�rt a ragaszkod�s mindenk�pp a boldogtalans�g z�loga. Itt viszont �jabb csapda leselkedik r�nk. Sokan (f�leg a spiritu�lis keres�k) �gy gondolj�k, hogy a nem ragaszkod�s egyfajta h�v�s, �rzelemmentes l�tez�s �ltal val�s�that� meg. Ez �ri�si t�ved�s, hiszen �gy mag�t az �letet tagadjuk meg, mindazt, ami �rtelemet adhat neki. Hogyan mondhatjuk az any�nak, a szerelmesnek vagy az ihletett alkot�nak, hogy ne �r�lj�n annak, ami adatott sz�m�ra, hiszen az ragaszkod�s?! Ez �ri�si t�ved�s. Itt most elkanyarodhatn�k a ragaszkod� birtokl�s �s az adott pillanatban vagy kapcsolatban l�v� legm�lyebb, �r�mteli jelenl�t k�zti k�l�nbs�g t�rgyal�s�ba, de a cikk�nk t�m�ja nem ez (2).

Akkor mondhatja az ember mag�r�l, hogy el�rte a boldogs�got, ha ennek forr�sa nem rajta k�v�l kereshet�. A vall�sos emberek boldogs�g�nak forr�sa Isten, a Vele val� kapcsolat. Ez sokkal k�nnyebben el�rhet�, mint a materialist�k anyagi javai, viszont sokkal t�bbsz�r be�tk�zik a bels� b�r� �t�lkez� jelenl�t�be, hiszen a nagy vall�sok egyik legf�bb t�zise a szab�lyoknak, vall�si el��r�soknak val� megfelel�s. K�l�nben j�n a fenyeget�s az �r�k k�rhozattal �s a csoportb�l val� sz�m�zet�s. Ez az oka, hogy az ut�bbi id�ben annyi ember megcs�m�rl�tt a vall�st�l. Ha besz�lek ateist�kkal, mindig meg szoktam k�rdezni hit�k ok�t �s el�g nagy sz�zal�kban szoktak az int�zm�nyes�tett egyh�zak n�zeteinek elutas�t�s�ra hivatkozni.

�jabb zs�kutc�ba jutottunk de ne adjuk fel, hogy megtal�ljuk a boldogs�ghoz vezet� utat ebben a dzsungelben. Ha elutas�tjuk Istent a vall�sok �s egyh�zak miatt, akkor enyh�n sz�lva ki�nt�tt�k a gyereket a f�rd�v�zzel egy�tt. Forduljunk az �r�shoz (3):

„B�rmi, amit k�z�letek a legkisebbel tesztek, Velem teszitek” (�jsz�vets�g)

Ezt �rtelmezhetj�k �gy is, hogy „Ne t�gy olyasmit m�ssal, amit magaddal nem tenn�l.” Ez egy nagyon fontos alapelv, szerintem a t�rsadalmi egy�tt�l�s egyetlen l�nyeges szab�lya. A vil�g �denkert lehetne, ha mindenki betartan�, de m�g enn�l is m�lyebbre szeretn�k menni.

A T�zparancsolat 2. pontja tiltja a b�lv�nyim�d�st. Mint ismeretes, az �r�s t�bb r�tegben �rtelmezhet� (4). A sz� szerinti jelent�sben nagyon fontos volt, hogy azon csoport tagjai, akik sz�m�ra a Szent�r�s k�sz�lt, megk�l�nb�ztethess�k magukat a k�rnyez� n�pekt�l, akik m�s ritu�l�kkal, m�s istenekhez, vagyis b�lv�nyk�p form�j�ban megform�lt dolgokhoz im�dkoztak.

A m�sodik �rtelmez�s tov�bb megy: a vall�soss�gnak (�s az Isten tisztelet�nek) nem k�ls�s�gnek, hanem m�ly, lelki sz�ks�gletnek, motiv�ci�nak �s be�ll�totts�gnak kell lennie.

Az �n sz�momra a jelen �llapotomban el�rhet� legm�lyebb �rtelmez�s viszont azt mondatja velem: Isten benn�nk, a lelk�nkben van. Minden olyan n�zet, hit, ami k�v�lre, valami rajtunk k�v�l �ll� dologra vet�ti, t�ves (b�lv�nyim�d�s). Ha leborulunk valamely olyan min�s�g el�tt, amely elutas�thatja a saj�t teremtm�ny�t az�rt, mert nem el�g megt�rt �s engedelmes a m�sok �ltal be�ltetett parazita b�r� elv�r�sainak, v�res �ldozatot hoztunk a b�lv�ny sz�m�ra. Fel�ldoztuk a legdr�g�bbat, ahogy azt szok�s. Elv�gtuk az els�sz�l�tt nyak�t (5). Odaadtuk magunkat, az igaz, hiteles l�tez�st.

Az, ami az anyagvil�gban paradoxon, az �r�k l�tez�sben igazs�g. Nem v�letlen, hogy a zen koanok paradox �ll�t�sokat tartalmaznak. Ezzel akarj�k �tbillenteni a tudatot a fizikai „vagy-vagy” gondolkoz�sb�l az Egys�g mindent mag�ba foglal� „�s” szeml�let�be.

Ha odaadod, megkapod. Ha birtoklod, elvesz�ted. Ha fel�ldozod a b�lv�ny kedv��rt, „k�rhozatra jutsz” (boldogtalan leszel).

B�lv�ny minden, ami „kint” van, ami f�ggetlen a bels� F�nyt�l.  Isten nem k�v�n �nmegtagad�st. M�s k�rd�s, hogy egyes c�lokhoz az adott �ton juthatunk el �s ezt ebben az esetben helyes �tnak nevezhetj�k. Ha valaki pl. maratoni fut� szeretne lenni, akkor a c�lja el�r�s�hez egyes dolgokr�l le kell mondania, m�sokat pedig megtenni. Ez azonban egyszer� logikus d�nt�s, nem �nfelad�s.

Van a bels� b�r�nak egy fontos szerepe, ez viszont nem parazita m�k�d�s, hanem minden �l� term�szetes r�sze, az �let tisztelete. B�r m�dszeres kondicion�l�ssal m�r kicsi kort�l megpr�b�lj�k immuniss� tenni az embereket az �letellenes dolgokt�l val� iszonyod�sra, m�gis minden emberben benne van. Ez az egyetlen t�rv�ny, amit szint�n tartalmaz a fent eml�tett „ne tedd m�sokkal azt, amit nem szeretn�l magadnak” alapelv.

Ahhoz, hogy boldogok legy�nk, nem a kinti t�rgyak k�zt kell keresg�ln�nk, nem is a bels� kiegyens�lyozotts�g f�ggv�nye, b�r mindkett� nagym�rt�kben el�seg�ti. Ezek a boldogs�g muland� form�it adhatj�k ideig-�r�ig.

Meg kell tal�lnunk magunkban a bels� Istent. Nem a b�lv�nyt, ami folyton �ldozatot k�vetel, nem a szertart�sok �s k�ls�s�gek sz�vev�nyes szab�lyrendszer�t �s m�g nem is csak a t�mogat� k�z�ss�ghez tartoz�st. Egyed�l az �ntudat F�ny�t, azt, amivel sz�let�se ok�n minden teremtett l�ny rendelkezik, de csak az ember van abban a helyzetben, hogy felismerje �s tudatos�tsa.

Nevezhetn�nk megvil�gosod�snak, ha erre a fogalomra nem tapadt volna az a t�vhit, miszerint ez valami kiv�lts�gosok k�z�l is csak az elit sz�m�ra el�rhet� misztikus �llapot.

Nem kell sehov� menned, semmit tenned, hogy l�sd Istent. Ha cs�ndben maradsz, jobban l�thatod, de b�rmit teszel, gondolsz, �rzel, legy�l ak�r a legbetegebb, a legzavartabb, mindent Isten tesz �ltalad, mert semmi nincs, ami nem lenne � �s semmi m�s nincs, csak �, ezer arccal. A Szent L�tez�s, a boldogs�g legmagasabb form�ja, amire Szent P�l azt mondta:”�lek t�bb� nem �n, hanem �l bennem a Krisztus”

Ez kereszt�ny terminol�gia, de emiatt ne ess�nk a megosztotts�g csapd�j�ba.

A Krisn�sok k�sz�n�se (l�gy boldog) ezt a m�ly�rtelm� �llapotot k�v�nja mindenkinek, akivel csak tal�lkozik. Legy�nk �ldottak mindannyian a Jelenl�t �r�k boldogs�g�val.  

                                                                                    KG 2009-11-27

Jegyzetek:

1.    Az ezoterikus terminol�gi�ban 3. dimenzi�nak h�vj�k az anyagvil�got, 4.-nek az �n. asztr�ls�kot. Ezt k�ztes l�tnek is nevezik, ez a form�l�s vil�ga (a kabbalista hagyom�nyban Jecir�). Itt a form�k nem �lland�ak, mint az anyagban, hanem egyfajta tudati kivet�l�sek.  Ezt a vil�got nagyon sz�pen bemutatja a Csod�s �lmok j�nnek c. film.

2.    Gyakran el�g neh�z �rnom, mert a gondolkod�som nem line�ris. Legink�bb egy sz�l�f�rth�z hasonl�, amit n�ha nagy neh�zs�gekbe �tk�zik sz�pen sorba rendezni.

3.    M�lys�ges bocs�nat mindenkit�l, hogy nem forr�smegjel�l�ssel id�zem az �r�shelyeket. Nem vagyok k�pzett teol�gus �s szerintem nem az a l�nyeg, hogy egyes id�zet az �- vagy �jsz�vets�g melyik r�sz�n tal�lhat�. Az a n�h�ny ember, aki ut�na akar n�zni, mag�t�l is megtal�lja. Az id�zetek annyira ismertek, hogy nem fog neh�zs�get okozni annak, aki fontosnak tal�lja.

4.    „P�rd�sz” (bet�sz�) Ps�t: sz� szerinti �rtelmez�s Remez: utal�s Dr�s: alleg�ria, �tvitt �rtelem �s Szod: ami rejtett, fel nem fedhet�.

5.    Izs�k megk�t�z�se.  Mikor �brah�m k�sz lett volna fel�ldozni �lete �relm�t, legkedvesebb fi�t.