A r�szv�t az egyik legmagasabb, legnemesebb emberi �rz�s. Igazi, az egys�gb�l gy�kerez�, alap-�rzelem. A r�szv�t teljesen univerz�lis, mindenki ir�nt �rezhet�, kulcs a kapuhoz. Vannak (legal�bbis a megosztotts�g szem�ben) nem szerethet�, nem tisztelhet� emberek, olyanok, akik elutas�t�st, negat�v �rzelmeket v�ltanak ki bel�l�nk. Ez (sz�momra) az Egys�g legnagyobb k�rd�se, csapd�ja: mi van azokkal, akikt�l legsz�vesebben a vil�g m�sik v�g�re menek�ln�k. Ha valamif�le �ls�gos m�zesm�zass�ggal, leereszked� m�-elfogad�ssal vagy a saj�t, igaz �rz�seim letagad�s�val fordulok egy ilyen emberhez, akkor az minden, csak nem egys�g. Becsap�s (�n- �s k�z-).

Ahogy a tan�t�s mondja: egy hazugs�g kifel�, ezer magadnak. Akkor m�gis hogyan tekintsem felebar�tomnak azt, aki (nem is fele) ellens�gem?

Itt j�n be a csoda-kulcs, a r�szv�t. Azok az emberek, akikkel nem sz�vesen vagyunk egy�tt, rendszerint saj�t magukkal sem szeretnek lenni. Aki szeretetet, �r�m�t, b�kess�get sug�roz, legritk�bb esetben irrit�l m�sokat. Vagyis a kellemetlen emberek rendszerint boldogtalanok �s m�lt�k a r�szv�t�nkre.

A sajn�lattal m�s a helyzet. M�g a r�szv�t �sszek�ti az elv�lasztott embereket, a sajn�lat k�pes �ket verni a k�t�sek k�z� is. Ha valakit sajn�lok, egyben len�zem, sz�nalomra m�lt�nak, magamn�l kevesebbnek tekintem. Azt�n „leereszkedem hozz�”, hogy seg�tsek, � pedig legyen h�l�s.

A r�szv�t odaadja, a sajn�lat elveszi az emberi m�lt�s�got. N�zz�nk k�r�l a seg�t� foglalkoz�st v�gz�k t�meg�ben �s az �nzetlen, r�szv�tb�l �s emberi tisztess�gb�l szolg�latot v�gz�k n�vtelen serege mellett ott tal�ljuk a sajn�lattal leereszked�ket is. Ez�rt van az, hogy az igaz, bels� hajt�er�b�l v�gzett szolg�lat a legmagasabb rend� dolog. A sajn�lkoz�s m�sik form�ja a „H�listen te is olyan szerencs�tlen vagy, mint �n, gyere, panaszkodjunk egy�tt!” vagy „De j�, hogy �n nem vagyok olyan szerencs�tlen, mint te!”

R�gt�n l�thatjuk, hogy ez sehov� sem vezet. A r�szv�t cselekszik, a sajn�lat lament�l. A r�szv�t csendes, a sajn�lat hangos. A r�szv�t figyelve hallgat, a sajn�lat besz�l. A r�szv�t n�ha teljesen passz�v, mert nem azt mondja: mit tehetek �rted, hanem hogy mivel vehetek r�szt az �letedben. Lehet, hogy ez pont az elt�voz�s, vagy a passz�v, r�szv�tteljes jelenl�t, net�n egy akt�v cselekv�s, de ezt te hat�rozd meg. A sajn�lat viszont felfuvalkodottan hivalkodik: na te szeg�ny, majd �n megmentelek! L�gy h�l�s!

Azok, akik a bels� integrit�s (1) neh�z �tj�n j�rnak, fel�l kell vizsg�lj�k magukban ezt az �rz�st is (mint oly sok m�st). Val�ban r�szv�tteljes vagyok? Vagy csak len�zek valakit �s ezzel akarom elfedni a viszolyg�somat? Net�n f�lek t�le �s ha gyeng�bbnek l�tom, elmegy az ereje a szememben? Magamban azt gondolom, meg�rdemelte a helyzet�t, de sz�gyellem bevallani �s a sajn�lat k�nt�s�be burkolom? Vagy pedig meggy�z�d�sem, hogy k�ptelen boldogulni az �n seg�ts�gem n�lk�l? A spiritu�lis eg� (2) m�g sokkal csapd�sabb, mint a h�tk�znapi: a fels�bbrend�s�g meggy�z�d�se sziklafalk�nt tornyosul a halad�s �tj�n. Sokkal jobb, ha �szint�n bevallom magamnak: „Ezt az embert sem szeretni, sem tisztelni nem tudom, de m�g r�szv�tet sem �rzek ir�nta”, mint ha belekeveredn�k egy sz�p �nbecsap�s h�l�j�ba. A bels� integrit�s nem jelenti azt, hogy az adott helyzetben nem fogok a t�rsadalmi elv�r�sok szerint viselkedni/cselekedni (vagyis magasrend� v�laszt adni) (3), s�t ebben az esetben nyerem el a cselekv�s szabads�g�t, mivel megadtam magamnak a gondolat szabads�g�t. Ebben az esetben (paradox m�don) (4) lehet, hogy a r�szv�t spont�n m�don megjelenik.

                                                                   KG 2011-03-11

Jegyzetek:

1.     Bels� integrit�s Mikor nincsenek benn�nk elnyomott, letagadott r�szek. A neveltet�s�nk, t�rsadalmi �s csoport-elv�r�sok, viselked�si norm�k (stb.) �ltal beprogramozott �s a val�s tudattartalmak k�z�tti ellent�t felold�s�ra l�trehozott �nbecsap�sok felfedez�se, leleplez�se �s elfogad�sa vezet hozz�.

2.     Spiritu�lis eg� A h�tk�znapi eg� hely�re l�trehozott k�pz�dm�ny, mely ugyanolyan hamis �s illuz�rikus, mint az el�bbi, de sokkal rafin�ltabb v�dekez�si mechanizmusokkal van ell�tva. Felismer�se n�lk�l szinte lehetetlen a felemelked�s, �r�k k�rbe-k�rbe j�r�shoz vezet, halad�s helyett. A legnagyobb vesz�lye az, hogy (ellent�tben a h�tk�znapi eg�val), l�ny�nek r�sze az is, hogy � nincs. L�that�, hogy �gy mennyire neh�z lesz vele b�rmit is kezdeni.

3.     Magasrend� v�lasz Minden helyzetben (konfliktus, kih�v�s) h�romf�le v�laszt adhatunk. Alacsonyrend�t, ekkor a s�rtetts�g fog helyett�nk v�laszolni. Mivel a s�rt�s nem abban a pillanatban j�n l�tre, hanem egy, m�r megl�v� programot ind�t be, es�lytelen val�di, a helyzetnek megfelel� m�don reag�lni. Alacsonyrend� v�laszad�s eset�n a sebek n�vekednek mindk�t oldalon, megold�s helyett a probl�m�k csak szaporodnak. Az �tlagos v�lasz rem�lhet�leg lend�t valamit az adott helyzeten, de t�vlatilag nincs megoldva a dolog, a magasrend� v�lasz mind a r�sztvev�ket, mind a szitu�ci�t egy magasabb szintre emeli. Ekkor a probl�ma egyes esetekben mag�t�l elt�nik – f�leg, ha kre�lt probl�m�r�l van sz� – vagy k�nnyed�n a megold�d�s �tj�ra l�p.

4.     Paradox Csak az anyagi vil�gban m�k�dnek ok-okozat szintj�n a dolgok. Logik�val sehova sem jutunk a spiritu�lis igazs�gok ter�n. Jobb, ha gyanakszunk akkor, ha valami nagyon logikus �s k�zenfekv�, mivel ez az elme ig�nye. Nem v�letlen, hogy a Zen mesterek koanokkal (paradox, megoldhatatlan kis mes�kkel) „�tik ki” a tan�tv�nyaik logikus elm�j�t.