Az, hogy a szem�lyis�g�nk milyen elemekb�l tev�dik �ssze, sok k�l�nb�z� t�nyez�b�l �ll. Ha nem hisz�nk olyan dolgokban, mint karma, reinkarn�ci� vagy asztrol�gia, akkor is ott van a sz�mtalan �r�kl�d� �s hozott elem. Abban minden n�z�ponton �ll� egyet�rthet, hogy van egy strukt�ra, ami k�l�nf�le hat�sok eredm�nyek�ppen �sszerak�dott benn�nk, �s az hat�rozza meg az �sszes m�k�d�s�nket. Ezek k�z�l vannak �ltal�nosak, pl. mindenki elr�ntja a kez�t a forr� t�zhelyt�l, �s vannak t�bb� vagy kev�sb� egy�niek, az elme tartalmait�l �s szerkezet�t�l f�gg�en.

Ez a cikk nem k�v�n ezekkel a tartalmakkal foglalkozni, erre k�l�nb�z� tudom�ny�gak kiv�l� m�vel�i, pszichol�gusok, filoz�fusok, pszichi�terek, stb. sokkal ink�bb hivatottak. A jelen esetben azzal foglalkozunk, hogy mit kezdj�nk azzal, ami ott van.

Az Egys�g tan�t�sok szerint a szem�lyis�g - melyet a szanszkrit nyelv Ahank�r�nak (sz� szerinti ford�t�sban: "�n-csin�l�"-nak) nevez, a pszichol�gia Self-nek, a spiritu�lis k�r�kben pedig �ltal�ban eg�nak h�vnak - vagyis az, amire az emberek azt mondj�k: "�n vagyok", az nem valami val�s�gos �s �lland� dolog, hanem az elme m�k�d�se hozza l�tre. Ahogy a ventill�tor forg�sa l�trehoz egy korongot (ami nincs is ott val�j�ban, csak a h�rom lap�t), �gy hoz l�tre az elme m�k�d�se egy identit�s-tudatot, melynek min�s�ge �s milyens�ge a fent eml�tett elemek �sszerak�d�s�t�l f�gg.

Az elme nem m�s, mint a gondolatok �raml�sa. Ugyan�gy, mint a sz�l, ami a leveg� mozg�s�nak neve. Ha nincs l�gmozg�s, nem besz�lhet�nk sz�lr�l, �gy az elme sem k�pes "meg�llni". K�pes r�gz�lni egy t�rgyra, ideig-�r�ig (ez a legt�bb medit�ci�s gyakorlat alapja), de a gondolat-�raml�s meg�ll�sa �s az elme ki�resed�se maga a megvil�gosod�s.

Sr� Bhagavan szerint a gondolatokat nem az elme hozza l�tre, hanem egyfajta gondolatszf�r�b�l j�nnek �s folynak �t az elm�n - megintcsak az �sszerak�dott strukt�r�nak megfelel�en. Ennek az �ll�t�snak az elfogad�sa egyfajta kiindul� alap az al�bb ismeretett gyakorlat hat�kony v�gz�s�hez. Az �n. Mukti-mantr�k is err�l sz�lnak (a gondolatok nem az eny�mek, az elme nem az eny�m, stb.).

Fontosnak tartom el�rebocs�tani, hogy a fel�bred�s keres�se, de m�g ezek a szellemi gyakorlatok is nem az �n megtagad�s�t szolg�lj�k. Szerintem t�m�ntelen keres� itt fut t�v�tra - hallottam olyan tan�csot is, hogy "fogd az eg�dat �s szegezd fel valahov�". Sajnos az a baj, hogy �pp eleget b�ntjuk egym�st mi emberek, nem kellene m�g �nmagunkat is b�ntani, mindenf�le spiritu�lis eszm�k olt�r�n.

�s ezzel oda is jutottunk a k�zep�be. A gyakorlatunk l�nyege az elme-tartalom megfigyel�se. Vagyis ak�r tetszik, ak�r nem, az �bren t�lt�tt �sszes pillanatunkat kit�lti egyfajta bels� p�rbesz�d. Persze ha mondjuk egy filmet n�z�nk, akkor a szerepl�k "besz�lnek a fej�nkben", de akkor is megy a komment�r - ha egyed�l vagyunk, akkor n�m�n, ha van ott valaki, akkor hangosan, de mindenk�ppen t�rt�nik, ak�r tudat�ban vagyunk neki, ak�r nem. Meg�llhat p�ld�ul egy sz�p andal�t� zene hallgat�sa k�zben, vagy erre vannak a medit�ci�s technik�k (m�s cikkekben sokat �rok ezekr�l), de mint mondtam, az elme ekkor nem meg�ll, hanem r�gz�l, ami nem ugyanaz. Meg�llni akkor fog, mikor megsz�nik az "�n" l�tez�se, mivel az �n (eg�, Self, stb.) besz�l. Mint a filmben: "Nicsak, ki besz�l?" Az�rt olyan vicces ez a film, mivel az ott szerepl� kisbab�knak m�g nincs ilyen �nje, m�gis �gy besz�ltetik �ket, mintha lenne nekik.

Az pedig, hogy ez az �n mit mond, mi a v�lem�nye, n�zetei, �llapota, stb. az teljes m�rt�kben egyr�szt az alap �sszerakotts�gb�l, m�sr�szt az aktu�lis �llapot�t�l f�gg. Ez az eg�sz teljesen automatikus �s tudattalan - nincs az, mint a Termin�torban, mikor egy bels� termin�lon sorra veszi a lehets�ges v�laszokat, majd kiv�lasztja a szerinte megfelel�t - illetve van, csak ez sem tudatos.

Az elm�nk nagyon hat�konyan m�k�dik. A dolgok d�nt� t�bbs�g�t automatizmusok v�gzik - nem is lenne id� m�rlegelni sokszor - csakhogy ezek az automatizmusok gyakorlatilag nulla szabads�got adnak nek�nk. A dolgok egyszer�en "�gy vannak", ahogy gondoljuk �s tekintj�k �ket. Ez sz�p, az cs�nya, ez �gy van, az meg �gy - egy teljes strukt�ra van minden �pelm�j� feln�tt ember fej�ben, �s azt, hogy az �lete pokol, mennyorsz�g, vagy a kett� k�z�tt melyik szint, azt maga a strukt�ra term�szete hat�rozza meg.

Mondok egy szem�lyes p�ld�t. Szeretek f�zni, �s el�g j�l el is boldogulok a konyh�ban, de a legut�bbi id�kig (am�g nem kezdtem el haszn�lni ezt a technik�t) sokszor szenved�st okozott, mivel egy id� ut�n elkezdett valami sz�lni a fejemben, aminek soha semmi nem volt el�g j�. "Mi�rt �gy, mi�rt �gy, treh�ny vagy, lass� vagy, hogy lehet ilyen diszn��lban dolgozni" �s �gy tov�bb, v�g n�lk�l. Emiatt siker�lt m�g egy �r�mteli tev�kenys�get is stresszforr�ss� v�ltoztani.

Ha ide�rt�l az olvas�sban, tedd a sz�vedre a kezed, �s valld be magadnak, hogy vajon te csin�lsz e ilyet? Ha nem, akkor szerencs�s vagy, mert val�sz�n�leg olyan t�mogat� k�zegben n�tt�l fel, ahol nem hallott�l ilyen mondatokat, de hidd el nekem, a folyamatos ment�lis j�l�t nem csak azok privil�giuma, akik gy�ny�r� gyerekkorral b�szk�lkedhetnek, legfejjebb nekik k�nnyebb el�rni �s fenntartani.

Sz�val az a helyzet, hogy a p�rbesz�det nem tudjuk meg�ll�tani. Ha megpr�b�ljuk, az hamarosan term�szetellenes er�lk�d�sbe fullad, �s ahelyett, hogy jobb lenne, m�g sokkal rosszabb lesz. Nem tudjuk meg�ll�tani, de meg tudjuk figyelni, �s pr�b�ljunk tudatosan arra t�rekedni, hogy ne �t�lj�k meg.

Ez �gy le�rva sokkal egyszer�bbnek t�nik, hiszen ott a strukt�ra, ami minden megtapasztalt elemet, mint egy automata g�psor, azonnal a maga kialak�tott hely�re tesz ("helyes, helytelen, sz�p, cs�nya" stb.) - �s ez rendben is van. Nem azt mondom, hogy kezdj�nk el er�szakot tenni az elm�nken, hanem azt, hogy m�g mag�t az oszt�lyoz�st is figyelj�k meg.Ebben viszont seg�t a tan�t�s elfogad�sa, miszerint nem "�n" gondolom ezt vagy azt, hanem, mint egyfajta TV-k�sz�l�k, ezt vagy azt az ad�st fogtam be a nagy gondolat-t�rb�l. Mindegy, ak�r �gy van, ak�r nem, ez az �n. OBSZERV�CI�S TECHNIKA seg�t abban, hogy jobban �rezz�k magunkat a b�r�nkben.

Ha olyasvalakivel besz�lek, akivel egy id� ut�n hat�rtalanul f�raszt� lesz kapcsol�dni, akkor azzal szoktam vigasztalni magam, hogy mi ugyan mindj�rt elk�sz�n�nk, neki szeg�nynek viszont 0-24-ben el kell viselnie �nmag�t. Namost ha az illet� elkezden� megfigyelni, hogy hogyan okozza mag�nak a szenved�st, akkor legal�bb valami minim�lis es�lye lenne abbahagyni.

Ez m�g nehezebb, mert ezek teljesen r�gz�lt �s be�p�lt tartalmak. Ha b�rmit pr�b�l az ember v�ltoztatni, akkor azonnal fell�p az "ez nem �n vagyok" �rz�se. M�g nehezebb, hogy ha k�v�lr�l akar valaki v�ltoztatni - az emberi szenved�s d�nt� t�bbs�ge abb�l ered, hogy nem fogadjuk el azt, AMI VAN - ak�r �nmagunkban, ak�r m�sban.

Teh�t a dolgok vannak valahogy, az �sszerakott strukt�ra d�nt� t�bbs�g�re semmilyen befoly�sunk nincs. Hogy kik voltak a sz�leink �s hogyan neveltek fel, milyen kult�r�ba sz�lett�nk �s milyen �letesem�nyek t�rt�ntek - �s ezek csak a fizikai elemek, sz�nd�kosan kihagytam a karm�t �s az asztrol�gi�t, meg a t�bbi, nem fizikai hat�st, melyek l�tez�s�ben lehet hinni, vagy nem. Sz�val azt, ahogy a dolgok vannak, nem tudjuk megv�ltoztatni, de meg tudjuk figyelni.

Ha el�g kitart�an v�gezz�k, m�g az is elk�pzelhet�, hogy �tker�l�nk a megfigyel� n�z�pontj�ba, ami annak el�szob�ja, hogy egyes�l a megfigyel�, a megfigyel�s t�rgya �s folyamata - ami maga a megvil�gosod�s, de mint tudjuk, az vagy megt�rt�nik, vagy nem. Itt m�r semmi fennhat�s�gunk nincs a dolgok menet�re. De azt meg tudjuk tenni, hogy megfigyelj�k, mikor okozunk magunknak szenved�st a gondolatainkkal.

Ez a j� h�r, a rossz viszont az, hogy le�ll�tani nem tudjuk, ak�rmilyen szenved�steli is, de paradox m�don min�l t�bb tudatos figyelmet kap, ann�l er�tlenebb� v�lik. Az ember azt hinn�, hogy ford�tva van, de az er�t nem a figyelemb�l, hanem az ellen�ll�sb�l kapja. Egy�ltal�n nem k�nny� r�ford�tani a figyelm�nk reflektor�t olyasmire, ami �pp hatalmas szenved�s forr�sa, de gyakorl�ssal minden elsaj�t�that�, ez is. El�bb-ut�bb kialakul az elfogad�s, �s �nmagunk elfogad�sa m�s emberek, �s �ltal�ban a dolgok elfogad�s�hoz vezet, ezzel pedig lecs�kkentett�k a szenved�s szintj�t annyira, hogy marad egy csom� energia a t�nyleg nem elfogadhat� dolgokkal val� szembesz�ll�sra.

Ez alatt azt �rtem, hogy norm�lis emberekben is lehetnek gonosz hajlamok, melyeket term�szetes m�don kord�ban tart - �ppen a "normalit�sa" miatt. Vagyis ne tartsunk att�l, hogy kontroll�latlan k�t�vess� v�ltozhatunk az obszerv�ci�s technika �ltal. Ez�ltal pontosan d�nt�si helyzetbe ker�lhet�nk.

Figyelem �s gyakorl�s - ez minden k�szs�g elsaj�t�t�s�nak m�dja, legyen az b�rmi. Ebben az a sz�p, hogy m�g a fent emlegetett tan�t�sokat sem kell elfogadni ahhoz, hogy eredm�nyeket �rj�nk el. D�bbenetes felfedez�seket tehet�nk az�ltal, hogy felt�rulnak olyasmik, amir�l eddig �gy k�pzelt�k, hogy evidenci�k, k�zben csak a n�z�pontunk volt. Falak �s merev elk�pzel�sek helyett a vil�gunk egyfajta t�jj� v�ltozik, hegyek, s�ks�gok, es�, naps�t�s, foly�k �s n�ha �rvizek, de mindegyik valahogy term�szetes, a term�szet r�sze, amelynek hat�rtalan sz�ps�ge felt�rulhat a szem�nk el�tt.

KG 2021 08. 22.