V�dikus kozmol�gia: 3 L�ka (l�ts�k), 14 Bhuvana (vil�g)

A v�dikus filoz�fia szerint a lelk�nk k�l�nb�z� vil�gokban (birodalmakban) sz�letik meg, a Karma t�rv�ny�nek f�ggv�ny�ben. A lelked inform�ci�kat, tapasztalatokat hordoz azokr�l a tettekr�l, melyet a sz�let�sed �s hal�lod k�zti id�ben tett�l b�rmely vil�gon, �rt�keket ismer meg, �s ezen alapulva egy bizonyos rezg�ssz�mon vibr�l. A lelked rezg�ssz�ma illeszkedni fog ahhoz a vil�ghoz, amelyikbe sz�letsz. A G�jatri Mantra, melyet a Rigv�d�ban, az Atharv�d�ban, a Siva Pur�n�kban �s a Visnu Pur�n�ban (7- fejezet) is feljegyeztek, 14 vil�got k�l�nb�ztet meg (ezek nem t�vesztend�k �ssze a bolyg�kkal), h�t magasabb (mennyei) �s h�t alacsonyabb (alvil�gi) s�kot. A magasabb vil�gok a h�t vj�hriti-k (megnyilv�nul�sok), melyek bh�, bh�vasz, szvar, mahasz, dzsanasz, tapasz �s szatja (a vil�g, amit Br�hma ural), �s az alacsonyak (a h�t alvil�g, vagy p�tala) ezek atala, vitala, szutala, rasz�tala, talatala, mah�tala, p�tala. (1)

Szatja L�ka (v�gtelen l�tez�s, maga az Univerzum)

Ez az Univerzum teteje. Brahm�nda, a Kozmikus Toj�s, vagy Vil�gegyetem. Sok Pur�na szerint Szatja L�ka Brahma, a Teremt� Isten lakhelye. Egyes Pur�n�k �gy �rj�k le Brahm�t, hogy a Kozmikus Toj�sban tart�zkodik, amely Brahma Toj�sa, vagy Brahm�nda.

A valaha ismert legmagasabb rezg�ssz�mon rezeg.

�lettartam: A jelenlegi kora az 50 �v els� napja, ami 155,5 trilli� emberi �vnek felel meg, amely az Univerzum val�di kora (m�rmint ez az els� nap).

Isten-szint: 100%

Tapa L�ka (v�gtelen tudatoss�g, univerz�lis jelenl�t)

Az Univerzum m�sodik legmagasabb szintje. A k�t utols� k�zti n�gyszeres t�vols�gra helyezkedik el a Tapo-L�ka (a vezekl�s szf�r�ja) (2), a Vaibhr�dzsa nev� istens�gek lakhelye, akiken nem fog a t�z. �gy �rj�k le a Tapo-L�k�t, hogy „nagyobb mint” vagy „azon t�l”, vagy „f�l�tte” a Dzsana L�k�hoz k�pest. Eddig tart a sz�munkra l�that� vil�g, a Tej�t Galaxissal egy�tt. Ez�rt ennek a vil�gnak a lak�i egyfajta intergalaktikus civiliz�ci� tagjai. Ha elhissz�k a magyar�zatot, �k olyan istens�gek, akiket Vaibhr�dzs�knak h�vnak, akiken nem fog a t�z. A l�nyek, akik itt �lnek, n�ha hidat k�peznek a vil�gok k�z�tt, m�skor maguk is teremt�k�nt cselekszenek.

�lettartam: att�l kezdve, hogy ezt a birodalmat el�rt�k, addig tart, am�g l�tezik a teremt�.

Isten- szint 1-99%

Dzsana L�ka (hat�rtalan �r�m, megfigyelhet� univerz�lis jelenl�t)

Dzsana L�ka k�tszeres t�vols�gra van onnan, ahol Szanandana �s Brahma m�s, tiszta-elm�j� fiai lakoznak. Dzsana L�k�t nagyobbnak �rj�k le, mint Mahar L�k�t, �gy ez tartalmazza a Mahar L�k�t, amely sz�munkra a csillagok vil�gak�nt l�that�. Az itteni lelkek/l�nyek minden tud�st birtokolnak az alattuk �s f�l�tt�k elhelyezked� L�k�kr�l, ismerik mag�t a l�tez�st a Vil�gegyetemmel egy�tt, de m�g mindig k�v�ncsiak, �s t�bbet akarnak megtudni. A gondolat sebess�g�vel k�pesek a Vil�gegyetem b�rmely pontj�ra eljutni. Nekik (a lelkeknek) a l�tez�shez egy�ltal�n nincs sz�ks�g�k fizikai, vagy b�rmilyen form�ra. �k t�l vannak az �bers�gen (az �bers�g fogalm�n), �s belevesznek a l�tez�s sz�ps�g�be.

�lettartam: am�g a teremt� l�tezik. - 3,11 trilli� �v.

Isten-szint: t�bb mint 1%

Mahar L�ka / a Menny birodalma (v�ges l�tez�s, kezd�s/�jrakezd�s, intergalaktikus jelenl�t)

Dh�rv�n t�l, sokmilli� m�rf�ld t�vols�gra fekszik a szentek szf�r�ja, vagy Mahar L�ka, melynek lak�i egy eg�sz Kalpa ideje alatt, vagy Brahma egy napj�n ott tart�zkodnak. Mahar L�k�t a szent lelkek hely�nek �rj�k le (a Visnu Pur�na 7. fejezet�ben) �s Szuvarl�k�n�l nagyobbnak tekintik (amely a Menny, vagy Dzsanat, ahova a h�tk�znapi emberek lelkei t�voznak hal�luk ut�n). A Szaptarisik (a H�t �si Szent) lelkei laknak itt, figyel� szem�ket a F�ld�n, az emberis�g tev�kenyked�s�n tartva. Ez a legnagyobb szentek vil�ga. �k a Galaxis er�k�zpontjai, amely l�tez�sben tartja a Galaxist/helyi csoportot. �k a menny �szt�nei. �k teljesen meg�rtett�k az egyetlen, Brahman nev� l�lek fogalm�t.

�gy a Mahar L�ka lak�i egy csillagk�zi civiliz�ci�hoz tartoznak. Az �si indiaiak �ltal ismert mind a 27 Naksatra (csillag, csillagk�p) szint�n a Mahar L�k�hoz tartozik.

�lettartam: 3,11 billi� �vt�l 4,34 milli�rd �vig

Isten-szint: 10(-5)%

Szvar L�ka (v�ges tudatoss�g, kezdet/�jrakezd�s, galaktikus jelenl�t)

Szuvar L�ka (a Naprendszer) a Nap �s Dhruva k�zti szakasz, kiterjedve sz�znegyvenezer m�rf�ldre. Azok, akik j�rtasak az Univerzum szerkezet�ben, mennyei szf�r�nak nevezik (Szuvar L�ka). Szuvar L�ka (vagy Szvar L�ka) �gy �rhat� le, mint a Bhuvar L�ka f�l�tti t�r. Egyes le�r�sok a D�v�k lakta bolyg�nak nevezik, Indr�val, a kir�lyukkal az �len. Egyes utal�sok egyenl�v� teszik a Szvarg�val (a bibliai Mennyorsz�g, a Kor�nban le�rt Dzsannat), ahov� a j�k lelkei t�voznak (a hal�luk ut�n), hogy learathass�k a j� Karm�juk gy�m�lcs�t (j� tettek). Egyes Puranikus utal�sok Szuvar L�k�t a Naprendszerrel azonos�tj�k. Ezek szerint a Szuvar L�ka kilenc als�bb r�gi�ra vagy ter�letre oszthat�, melyek neve: Dhruva Mandala, Szani Mandala, Brihaszpati Mandala, Angaraka Mandala, Szukra Mandala, Budha Mandala, Naksatra Mandala, Csandra Mandala �s Sz�rja Mandala. A Szuvar L�ka lak�i k�z�tt emberi l�nyek is vannak. Az itteni l�nyek egyetlen tudatoss�gban kapcsol�dnak �ssze, amely elhat�rolja minden rossz cselekedet lehet�s�g�t. �gy hiszik, hogy mind a 33 milli� kisebb hindu istens�g itt �l, Indra �r uralkod�sa alatt. Nincs �regs�g, betegs�gek, sem a f�ldi birodalom gondjai �s �r�mei. Mindamellett alkalmank�nt d�monok �s �rd�g�k t�madj�k meg ezt a s�kot, akik f�lt�kenyek az itteni �letre. Egyes itt �l� Istenek: V�ju D�v (a leveg� Istene) Agni D�v (a t�z Istene), stb. Ha egyszer teljesen elfogadod a nem-fizikai l�tez�sed �s annyira ellen�rz�s alatt tartod magad, hogy k�pes vagy a semmib�l �j fizikai t�rgyakat alkotni, akkor automatikusan a mennyben tal�lod magad. Nagyj�b�l, mint egy mini-teremt�.

�lettartam -4-32 milli�rd �v – 306, 72 milli� �v.

Isten-szint 10(-7)%

Bhuvar (Pitra) L�ka / a tudatoss�g birodalma (a l�tez�s megval�sul�sa, kezdet/�jrakezd�s, Szol�ris jelenl�t)

A leveg�, atmoszf�ra. Az itteni l�nyeknek nincs fizikai l�tez�s�k, hanem sz�ks�g�k van egy m�diumra a l�tez�s�kh�z, ez�rt a leveg�ben, szellemi form�ban k�pesek �lni. Minden�tt ott vannak a F�ld�n �s a Naprendszerben, �s el kell d�nteni�k, hogy k�szek e �r�kk� elhagyni a fizikai vil�got, hogy Szvar L�k�ba t�vozzanak, vagy visszaj�jjenek Bh� L�k�ra, �s �lnek egy �jabb �letet a f�ld�n. Azok a l�nyek, akik visszaj�nnek a f�ldi birodalomba, meg akarnak tapasztalni a F�ld�n egy fizikai �letet, sz�mukra ez az utols�, �s ez�rt ez a fizikai l�tez�s legt�r�kenyebb form�ja. Ezen a L�k�n a l�nyek mindent meg tudnak figyelni – a F�ld m�ltj�t, jelen�t �s j�v�j�t, de semmilyen m�don nem tudnak kapcsolatba l�pni a fizikai vil�ggal.

�lettartam -306, 72 milli� �v – 4,32 milli� �v.

Isten-szint: 10(-8)%

Bh� L�ka (a tudatoss�g felismer�se, kezdet/�jrakezd�s, bolyg�-szint� jelenl�t)

A F�ld birodalma. Ez a ter�let a F�ldt�l a Napig tart, amely k�z�tt a Sziddh�k, �s m�s �gi l�nyek mozognak, �s az atmoszf�ra (Bhuvar L�ka). A 6., mint Bhuvar L�ka a F�ld atmoszf�r�jak�nt azonos�tott, �s n�ha a F�ldet k�r�lvev� vil�g�rrel, amely a F�ld k�zvetlen k�rnyezete. M�s szavakkal Buvar L�ka a F�ld-k�zeli vil�g�r, bele�rtve a F�ld atmoszf�r�j�t. Ezen a ter�leten rep�l az �sszes rep�l�, az �sszes m�hold �s �r�llom�s itt kering a F�ld k�r�l. Ezt a ter�letet a F�ld m�gneses tere �ltal uralt r�gi�val is azonos�thatjuk. K�zepes rezg�ssz�mon vibr�l. A birodalom, amely a fizikai vil�ghoz vonz�dik, �s tapasztalhat� m�don l�tezik. Sok bolyg�n van �let ebben a birodalomban, a F�ld csak egy k�z�l�k. Ez a birodalom egyens�lyozza ki a vonz�d�st �s felszabadul�st, a pr�f�ci�kat �s a spiritualit�st. A f�ldi �let csak a teremt� 12 �r�j�ban l�tezik. A teremt� 12 �r�ja fel van osztva 14 Manvantar�ra (vil�gkorszak), �s minden Manvantar�ban van 71 teljes Juga-ciklus. Jelenleg mi a 7. Manvantara 28. Juga-ciklus�ban vagyunk. Minden Juga-ciklus id�tartama – 4,32 milli� �v. Leegyszer�s�tve a teremt� 12 �r�j�t a 4 Juga ezer ciklus�ra oszthatjuk fel.

Alvil�gi birodalmak (tudattalan anyagi vil�g)

Atala L�ka (v�ges k�jv�gy, kezdet/�jrakezd�s, bolyg�/hold alatti jelenl�t)

Az itteni l�nyek halhatatlanok, mentesek az �reged�st�l �s hal�lt�l, �s olyan �letet �lnek, amilyet mindig is akartak. Az emberek a korai fejletts�gi �llapotukban val�ban barlangokban �ltek, amely 1 km m�lyre ny�lt a fels� r�teg al� (Atala L�ka). Sz�mos rendelleness�gr�l, els�llyedt idegen �rhaj�kr�l �s els�llyedt v�rosokr�l sz�mol be az UFO irodalom, melyek a f�ld alatt, n�ha az �ce�n alatt helyezkednek el, tavak fenek�n, f�ldalatti barlang-h�l�zatokban, stb. �gy ezek Atala (fels� r�teg) �s Vitala (als� r�teg) ter�let�n helyezkednek el.

Vitala L�ka (v�ges tudatlans�g, kezdet/�jrakezd�s, kisbolyg�- jelenl�t)

Az itteni l�nyek a F�ldh�z k�pest �ltal�ban hosszabban �s eg�szs�gesebben �lnek. A siker szemsz�g�b�l n�zve a leggazdagabb f�ldiek is nagyon kicsik az itteni legszeg�nyebbekhez m�rve. Itt elveszett a spiritualit�s eszm�je, �s az emberek v�gtelen verseng�sben �lnek, �s semmi sem elegend� ahhoz, hogy kiel�g�l�st ny�jtson sz�mukra. A sikeres emberek n�pess�ge nagyon el�gedetlen �letet �l.

Szutala L�ka (v�ges eg�, kezdet/�jrakezd�s, kisbolyg�k alatti jelenl�t)

A l�nyek gonossz� v�lnak, hogy beteljes�ts�k a materi�lis �lvezeteiket. A J� Rossz v�lik, �s a Rossz J�v�. Felesleges azt mondani, hogy tedd, ami helyes. Semmi olyan nincs itt, amit spiritualit�snak lehetne nevezni. Minden arr�l sz�l, ki birtokolhatja a legt�bb anyagi �lvezetet, �s akkor Istennek h�vhatja mag�t.

Talatala L�ka (v�ges hallucin�ci�, kezdet/�jrakezd�s, szemcs�s jelenl�t)

Itt a l�nyek n�mileg hasonl� �letet �lnek, mint Atala L�k�ban, a k�l�nbs�g az, hogy itt a lelked valaki m�s ill�zi�j�ban �l, amit a saj�todnak tekintesz.  A lelked sz� szerint egy b�rt�n belsej�ben van, �s ennek egy�ltal�n nincs tudat�ban. Ez nem azt jelenti, hogy a lelkek nem akarn�nak egy felh�k f�l�, dr�gak�vekb�l �p�tett kast�lyban �lni.

Mahatala L�ka (v�ges f�lelem, kezdet/�jrakezd�s, molekul�ris jelenl�t)

Ennek a vil�gnak a n�pess�ge csukly�s N�g�kb�l (k�gy�kb�l) �ll, akik rettegnek Garud�t�l (sas). Olyan hely, ahol rendszeresen �s hirtelen hatalmas k�gy�k t�nnek fel a f�ld al�l, �s b�rkit b�rmikor elrabolhatnak �s meg�lhetnek. Minden pillanat dr�ga, emiatt a l�nyek b�k�ben �lnek egym�ssal. A vil�g tele van csal� gondolatokkal.

Raszatala L�ka (v�ges s�t�ts�g, kezdet/�jrakezd�s, atomikus jelenl�t)

Az �rd�g�k otthona. Ez a folyamatos h�bor� vil�ga. Ha a lelked nem ker�l a magasabb birodalmakba, akkor itt v�gtelen ideig fogsz megsz�letni �s meghalni nem t�l j� hal�llal, �jra �s �jra a materialisztikus v�gyak miatt. Mindenki gy�l�l mindenkit, legyen az ak�r Isten. B�r a legt�bb kincset birtokolj�k, az �let itt �ns�gben telik.

Patala L�ka (v�ges ill�zi�, kezdet/�jrakezd�s, szub-atomi jelenl�t)

Az �sszes vil�gok legs�t�tebbike. Itt a leghal�losabb k�gy�k �lnek. A Leggazdagabb Birodalom ragyogtatja be ezt a vil�got, maguk a N�g�k viselik. K�l�nb�z� emberek k�l�nf�lek�ppen �rz�kelik, �s az �sszes k�z�l ez a legrejt�lyesebb L�ka. Az Istenek azt mondj�k, hogy ez a valaha l�tezett leggy�ny�r�bb L�ka. M�sr�szr�l a d�monok m�g besz�lni sem tudnak arr�l, mit tapasztaltak itt – mint egy �sszet�rt l�lek. Teh�t a fels�bb 14 L�ka k�pezi Brahma (a teremt�) 14 vil�g�t, ahogy a Bhagavata Pur�n�ban �ll.

A v�dikus sz�vegek egyes verzi�i azt �ll�tj�k, hogy a j� �s rossz cselekedetek semleges�tik egym�st, �s emiatt a l�lek sz�lethet ak�r a mennyben, ak�r a pokolban, de mindkett�ben nem, ellenben m�s gondolati iskol�k szerint pedig a j� �s rossz tettek nem t�rlik el egym�st. Mindk�t esetben a l�lek szert tesz egy testre, hogy megfeleljen a vil�gba l�p�snek. Amikor az adott vil�gon lej�r a l�lek ideje, akkor visszat�r a f�ldre (egy f�ldi l�tformak�nt sz�letik �jj�). Ez annyit jelent, hogy csak a f�ldr�l, �s csak egy emberi �let ut�n �rheti el a l�lek a legfels� megv�lt�st, az �llapotot, amely megszabadult az �let �s hal�l k�rforg�s�b�l, az abszol�t �s �r�k �dv�ss�get. Az elk�pzel�sed maga a val�s�g. Ez sokkal vonz�bb, mint a Mennyei Birodalom, �s sok vall�sban ez a Menny val�di defin�ci�ja. Ak�rhogy is, az olyan, mint mikor valaki be van z�rva a saj�t k�pzelet�be, ahol bizonyos hat�ron t�l az �sv�ny/vezet�s az igazi �rtelem fel� elkezd v�ggy� v�lni. K�pzeld, hogy ugyanazt a kedvenc zen�det hallgatod, ugyanazt a kedvenc �teledet eszed, ugyanarr�l a kedvenc dolgaidr�l besz�lsz, stb. Az, aki v�laszokat keres, Bh� L�k�ra j�n. Mivel itt nincs f�jdalom �s szomor�s�g, egy id� ut�n az �lvezet �s boldogs�g �rt�ke elkezd lecs�kkenni, �s a tel�tetts�g szintje ut�n kev�sb� lesz boldog, mint el�z� nap, �s ez lesz az oka, hogy tudattalanul f�jdalmat okozol magadnak, ez pedig n�vekszik, ha nincs ellen�rizve. Ha a f�jdalom nem �l meg, akkor �j �lvezett� v�lik.

Anadi Sahoo –t�l

Ford�totta kov�cs Gabriella 2023 febr. 27

A sz�vegben tal�lhat� d�lt bet�s r�szek az �n besz�r�saim. Pontosan tartottam magam az eredeti sz�veghez, ez�rt a tartalom nem mindig t�kr�zi a n�zeteimet.

Jegyzetek:

1. A szanszkrit szavakat fonetikus �t�r�ssal, vagyis kiejt�s szerint �rom le, mivel az �n. diakritikus �t�r�shoz (ami a hivatalos) nincs bet�k�szletem, az angol eredeti pedig az angol kiejt�s szerinti fonetikus �t�r�st haszn�lja, ami sz�munkra nyilv�n kev�sb� haszn�lhat�. Az elej�n m�g �gy gondoltam, hogy az �sszes szanszkrit sz� mell� oda�rom a ford�t�st, de a szanszkritban nagyon sokf�le �rtelme van a szavaknak, melyek �rtelmez�se a ford�t� tud�sszintj�t�l f�gg, ez�rt ink�bb az angol sz�veg leford�t�s�ra szor�tkoztam.
2. A „tapasz” sz� �ltal�nos ford�t�sa a vezekl�s, �s az angol eredeti is a „penance” sz�t haszn�lja, de ennek m�s �rtelme van a v�dikus kult�r�ban, mint n�lunk. Ez egyfajta �nk�nt v�llalt, n�ha s�lyos szenved�ssel vagy neh�zs�gekkel j�r� gyakorlat/gyakorl�s (vagy ak�r �letforma), de nem valamif�le b�nbocs�nat elnyer�se a c�l, hanem egyes sziddhik (k�pess�gek) megszerz�se, vagy az istenivel val� er�sebb kapcsolat. A hindu kult�r�ban a tapaszvin, vagyis a tapasz-t v�gz� szem�ly nagyon nagy megbecs�l�snek �rvend.