A fel�bredett egy csal�dnak l�tja a vil�got.
A nem fel�bredett �gy l�tja a vil�got, mint ami elk�l�n�lt egy�nekb�l �ll.
The Awakened One sees the world as family.
The unawakened one sees the world as separate individuals.

�sszefoglal� jegyzetek - az Egys�g Egyetem szerzetes�nek magyar�zata az e heti webcasthoz:

(K�rlek, vedd figyelembe, hogy ezek a p�ld�k a Teljesen Fel�bredettet jellemzik, ami egy magasabb szintje a fel�bred�snek! Ez a szint majd az �talakul�s ut�n k�vetkezik be.)

Bizony�ra �tvetted Sri Bhagavan e heti tan�t�s�t, elm�lkedt�l r�la, �s egy�ni felismer�sekben, megl�t�sokban, tapasztal�sokban volt r�szed. Azok, akik mindezt elv�gezt�k, folytathatj�k Bhagavan webcastj�ig az elm�lked�s gyakorlat�t. A t�bbiek, akik nem elm�lkedtek, k�rlek, kezdj�tek el a gyakorlatot, hogy a tan�t�s a val�s�gotokk� v�ljon. Azt mondja Sri Bhagavan: „Az igazs�g, am�g nem a te igazs�god, addig val�tlans�g marad.” A tan�t�sok, melyeket Bhagavan ad, igazak, de azok nem a te igazs�gaid, ha nem igazak sz�modra. Annak a saj�t tapasztal�sodd� kell v�lnia. Teh�t, Bhagavan heti tan�t�sai az�rt vannak, hogy a saj�t igazs�godd� tedd �ket. Tapasztalnod kell a tan�t�st, azaz fel�bredett� kell v�lnod. Ehhez arra k�r Bhagavan, hogy elm�lkedj a tan�t�son, �gy amikor kapod a Deeksh�t a webcast sor�n, az �ttol t�ged abba az �llapotba. A Deeksh�nak megvan a saj�t, Isteni intelligenci�ja.

Bhagavan a k�vetkez� tan�t�st adta erre a h�tre: A fel�bredett egy csal�dnak l�tja a vil�got. A nem fel�bredett �gy l�tja a vil�got, mint ami elk�l�n�lt egy�nekb�l �ll. Elm�lkedj, �s gondolkodj r�la! T�telezz�k fel, hogy nem vagy fel�bredett. Hogy l�tod a vil�got? L�tod az embereket. K�l�nb�z� egy�neket l�tsz. Azt l�tod, hogy az any�d m�s, mint az ap�d. M�s a viselked�s�k. M�s a te viselked�sed, mint a testv�reid�. Minden embert k�l�nb�z� l�nynek l�tsz. Viszont �ssze vagyunk kapcsol�dva a tudatoss�gon kereszt�l. P�ld�ul, valami t�rt�nik a testv�reddel vagy az anyuk�ddal. Meg�rzed, ha valami baj �rte �t, m�g akkor is, ha messze van. �rezheted, hogy a testv�red rosszul van, majd amikor felh�vod, tudom�sodra jut, hogy pontosan �gy van. M�s egy�b m�dokon is �ssze vagyunk kapcsolva. Amikor valaki �s�t, �tvessz�k, �s mi is �s�tunk. A k�h�g�sn�l is ez t�rt�nik. Van telep�tia is. Bizony�tott, hogy mind �ssze vagyunk k�tve, de m�gis �gy �rezz�k, hogy ez nem �gy van. K�l�n�ll�nak, m�snak �rezz�k magunkat. Ez az „�n �rz�sem, az �n �rzelmem, az �n �nsajn�latom, ezek az �n elveim”.Teh�t ez az „eny�m-eny�m-eny�m, nekem-nekem-nekem, engem-engem-engem, �n-�n-�n” adja azt az er�s �rzetet az egy�nnek, hogy � k�l�nb�z�.

Amikor egy gyermek megsz�letik, nem �rzi azt, hogy � van, de az id� m�l�s�val, 2-3 �ves kor�ban elkezdi �rezni azt az identit�st. Te azt �rzed, hogy vagy. Azt �rzed, hogy „ez az eny�m”. A dolgok birtokos�v� alakulsz. Megk�l�nb�zteted az embereket �s t�rgyakat, mivel m�sk�pp n�znek ki. �gy �p�ti fel mindezt az elme, le�r, megjegyez, �s tartja mag�t ahhoz a n�z�ponthoz. El�g gyakran l�thatsz olyan k�peket, ami k�l�nf�le sz�gb�l n�zve m�s �s m�s k�pet mutat. Az egyik sz�gb�l egy b�k�t l�tsz, a m�sikb�l meg egy lovat. T�bbf�le ilyen k�pet, rajzot l�thatsz. M�sk�pp n�zel te egy h�zra, mint egy m�rn�k. M�s nyelvezetet haszn�l, m�sk�pp gondolkodik. Amit te tudsz az emberi testr�l, teljesen m�s, mint amit egy orvos tud r�la. Az „�n” �rzete miatt �rzed azt, hogy az emberek k�l�nb�z�ek, �s �gy hozza l�tre az elme a megoszt�st. Ebb�l a megoszt�sb�l ered az �sszes probl�ma. Abban a megoszt�sban sz�letik meg az �n. Mivel van egy �ned, kialakul az �ntudatod, s�v�rogsz az �ned tisztelet��rt �s figyelm��rt.

Ha nincs ott az �n, akkor mi a gond, �s akkor hol van a szenved�s?

Teh�t egy nem fel�bredett szem�ly �gy l�tja az embereket, mintha azok egym�st�l k�l�nb�z�, k�l�n�ll� egy�nek voln�nak. Hi�nyzik az egys�g, mivel az �rz�kel�si koordin�ci� l�trehozza a k�l�n�ll� l�tez�s �rzet�t. Megsz�letik a k�l�n�ll� l�tez�s az emberben.

Egy fel�bredettn�l az �n elt�nt, az engem-eny�m-nekem-�n �s az �sszes s�v�rg�s elt�nt. Mindemellett, gyakorlati okokb�l kifoly�lag a fel�bredett is eml�kszik dolgokra. Eml�kszik a nev�re, a csal�dj�ra �s a gyerekeire. Sokkal nyugodtabb, m�g nagyobb probl�m�k eset�n is.  Ebben az �llapotban vannak azok az emberek, akik fel�bredett� v�ltak. L�thatjuk, ahogyan a fel�bredett egy csal�dnak l�tja a vil�got, mivel nincs ott az �n. Amikor az �n nincs ott, nincs �nk�zpont�s�g sem. Amikor nincs �n, akkor az eg�sz vil�g automatikusan az �v�. Teljess�ggel megtapasztalja az �letet. Amikor az �n nincs jelen, az egy�n nem v�lik �ress�. Ez nem olyan, hogy nem �rt valamit, �s �jra kell kezdenie b�rmit is. Ez nincs �gy.

Az �n az akad�ly a nem fel�bredett sz�m�ra. Mivel nincs �n, b�rmit tesz a fel�bredett, az term�szetesen j�n. Az az Istenit�l j�n, �s spont�n. Nem �gy van, hogy az egy�n meghat�rozza, hogy milyen m�don viselkedik egy fel�bredett. Minden egyes alkalommal m�sk�pp viselkedik. Mivel az �n nincs ott, csakis �r�m van minden egyes t�rekv�sben. Felt�tel n�lk�li szeretet van ott, mely el�nt minket, �s ez meggy�gy�tja a kapcsolatainkat. Amikor az �n elt�nik, ami marad, az a szeretet. Abb�l a szeretetb�l n�vekszel, �s a kapcsolataid rendez�dnek. B�rmilyen akad�ly volt az utadban, az m�r nincs ott tov�bb. Ez az, ami t�rt�nik, amikor valaki fel�bredett� v�lik. A fel�bredett felt�tel n�lk�li szeretetet tapasztal folyamatosan, �s ez nem korl�toz�dik a sz�k csal�dra. A szeretete mindig ott van b�rki �s mindenki sz�m�ra. Az nem felt�telekhez k�t�tt. Nem aszerint szeret, hogy a m�sik az anyja, apja vagy a testv�re. A felt�tel n�lk�li szeretet csak van, mindenkihez egyform�n �rad. N�ha er�sebben �ramlik, m�skor kev�sb�, de ez nincs a fel�bredett ir�ny�t�sa alatt.

Az egy�n tapasztalja azt a szeretetet. Mondjuk, a fel�bredett valakivel besz�lget. Az a valaki �rzi azt a szeretetet. Ha mindenki fel�bredett volna, a vil�g egy nagyon boldog hely volna. Hatalmas �r�m volna itt. Ez�rt mondja azt Bhagavan: „Az Aranykorban nem lesz olyan, hogy munka, sem megosztotts�g.” Az emberis�g el�g r�g�ta szenved a megosztotts�g miatt. Im�dkozz a fel�bred�sed�rt! Elm�lkedj! Meghallgathatod a tan�t�st Bhagavan hangj�n. Megvan az ereje ahhoz, hogy magasabb szintet adjon neked, meggy�gy�tsa a kapcsolataid, �s azt a f�jdalmad, melyen kereszt�l ment�l.

http://www.onenessuniversity.org/index.php/webcasts/weekly-webcast-teachings

Elm�lkedj a tan�t�son! Ha nem vagy fel�bredett, l�sd, ahogy k�l�n�ll� egy�neknek l�tod a vil�got. Ha fel�bredett vagy, l�sd meg, hogy mennyire igaz a tan�t�s az �letedre!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.

A Fel�bredett �ld�st l�t mindenhol.
A nem fel�bredett keresi az �ld�st.

The Awakened One sees grace everywhere.
The unawakened one searches for grace.

***

�sszefoglal� jegyzetek - az Egys�g Egyetem szerzetes�nek magyar�zata az e heti webcasthoz:

K�rlek, vedd figyelembe, hogy ezek a p�ld�k a Teljesen Fel�bredettet jellemzik, ami egy magasabb szintje a fel�bred�snek! Ez a szint majd az �talakul�s ut�n k�vetkezik be.

Biztos vagyok benne, hogy elm�lkedtetek Sri Bhagavan e heti tan�t�s�r�l, �s Isteni kegyelemben r�szes�ltetek a tan�t�s �ltal.

Sri Bhagavan azt mondja: „A Fel�bredett �ld�st l�t mindenhol. A nem fel�bredett keresi az �ld�st.”

Egy nem fel�bredett, akin�l az elme k�zbel�p �let�nek minden egyes tev�kenys�g�ben, �lland�an igyekszik jobb� tenni �s megv�ltoztatni a dolgokat. Nem boldog azzal, ami van. Igyekszik megv�ltoztatni, �s ez�rt konfliktusban van. Amikor konfliktus van, energiavesztes�g van. Amikor energiavesztes�g van, szenved�s az eredm�ny. Amikor szenved�s van, a nem fel�bredett nem k�pes �t�lelni azt, ez�rt harcol vele. Amikor harcol vele, meg akarja v�ltoztatni. Amikor meg akarja v�ltoztatni, seg�ts�gre van sz�ks�ge.  Amikor seg�ts�gre van sz�ks�ge, Kegyelmet kell k�rnie, �s folyamatosan keresnie �s keresnie kell azt. Nem k�pes elfogadni a dolgokat �gy, ahogy vannak. Nem k�pes megtapasztalni a val�s�got �gy, ahogy az van. Ez az�rt t�rt�nik, mert nem k�pes elfogadni azt, ami �ppen t�rt�nik, ami azt jelenti, hogy nem k�pes elfogadni az Isteni akarat�t. Sri Bhagavan azt mondja: „Amikor az �n akaratom, �s a ti�d egyes�l, akkor j�n el az �n Kir�lys�gom.” Mit jelent ez? Isten megadta neked a szabad akaratot, hogy d�nt�seket hozhass, az�ltal, hogy azt gondolod, amit te akarsz. Teh�t azt gondolhatsz, amit csak akarsz, azt mondhatsz, amit csak akarsz, azt csin�lhatsz, amit csak akarsz. A gondolataid �s a besz�ded szerint cselekszel. Azt mondod, ami �ppen j�n. Ez a te szabad akaratod. Ezt aj�nd�kozta Isten az embernek, m�g miel�tt elj�tt a F�ldre. Mindek�zben van az Isteni akarat is, ahol az Isteni szeretne adni neked valamit, vagy tenni valamit. De, amikor ellentmond�s van a szabad akarat �s az Isteni akarat k�z�tt, akkor ott konfliktus j�n l�tre. B�rmi t�rt�nik, az az Isteni akarata, de mi nem vagyunk k�pesek elfogadni azt. Mivel ott van az �n, megpr�b�ljuk megv�ltoztatni az Isteni akaratot a mi ig�nyeink szerint, mely a mi szabad akaratunkhoz igazodik. Addig, am�g ott van az �n, igyeksz�nk megv�ltoztatni. Nem vagyunk k�pesek elfogadni a dolgokat. �gy h�t folyamatosan a kegyelmet keress�k, hogy �gy alakuljanak a dolgok, ahogy mi szeretn�nk. Ez a nem fel�bredett �llapota.

A fel�bredettn�l a szabad akarat az Isteni akarat�v� alakult. Egy�ltal�n nincs szabad akarat ott, mert az �n elt�nt. Az egy�n nincs ott. Teh�t, hol van akkor az egy�n szabad akarat�nak k�rd�se?A fel�bredettn�l csak a szem�lyis�g l�tezik. A szem�lyis�g egy m�ltbeli programb�l ered. Ami ott van, az csak egy program, nincs ott olyan, hogy egy szem�ly.

Nem szenved ott senki. Senki sem akar megv�ltozni. Senki sincs, aki k�ptelen elfogadni a dolgokat �gy, ahogy vannak. Hol a kegyelem keres�s�nek k�rd�se? B�rmi is van ott, az csakis az �let tartalma. Egy fel�bredett �gy tapasztalja meg az �letet, ahogy az van. B�rmi t�rt�nik, az rendben van. Ami ott van, az ott van. � az „ami van” �llapot�ban van. Ha k�pes vagy az „ami van” �llapot�ban maradni t�bb, mint 49 percig, akkor elkezdesz �talakulni, �s egy �lland� �r�m �s boldogs�g �llapot�ban leszel. Majd az a 49 perc �talakul 24 �r�s id�tartamra. Amikor eg�sz nap ebben az �llapotban vagy, az �n m�r teljesen elt�nt. Nem keresi tov�bb a kegyelmet, hiszen minden pillanat az. � teljesen fel�bredett. B�rmi van ott, az kegyelem. Mondjuk, valaki nagyon megdics�ri. � nagyon-nagyon boldog. Mondjuk, valaki leszidja. Azok a szavak is nagyon gy�ny�r�ek sz�m�ra, vagy pedig csak szavak.
Ha valaki bolondnak h�v, szenvedsz, ha azt gondolod, hogy te t�nyleg bolond vagy. Ha l�tod, hogy azok csak szavak, nincs szenved�s. Ha megl�tod a nagy szenved�st a m�sikban, egy�tt �rzel vele, �s im�dkozol �rte.

Amikor nem vagy fel�bredett, ami azt jelenti, hogy ott van az �n, azt mondod: „Ki �, hogy ezt mondja nekem?” �s j�n a szenved�s. Am�g nincs ott az �n, addig nincs ott szenved�s. Ha bel�p a k�pbe az �n, szenved�s lesz ott. Ez nem jelenti azt, hogy �gy kell viselkedned, mintha fel�bredett voln�l, mik�zben nem vagy az, mert az sokkal nehezebb lesz. Akkor sz�n�szkedned �s �lszenteskedned kell. Ha �gy csin�lsz, mintha fel�bredett voln�l, pedig nem vagy az, akkor valamilyennek kell kifel� lenned, m�g mindek�zben befel� valami m�s van. Ami azt jelenti, hogy kett� van ott. Ha kett�ss�g van, konfliktus van. Amikor konfliktus van, energiavesztes�g van. Amikor energiavesztes�g van, szenved�s az eredm�ny. Akkor m�g nagyobb szenved�s volna, ha �gy viselkedn�l, mintha fel�bredett voln�l. Ink�bb l�sd meg azt, hogy mi a te �llapotod. Azaz, nem vagy fel�bredett, �s hogy keresed a kegyelmet. Ez rendben van. Jobb elfogadni azt, hogy nem vagy fel�bredett, �s im�dkozni a kegyelem�rt.

Hogyan fogadhatod be a kegyelmet? Mindenkinek vannak v�gyai. N�melyik teljes�l, �s vannak, amelyek nem. Hogyan v�ltod �ket val�ra? Egyszer valaki azt k�rdezte: „Azt mondt�k nek�nk, hogy ne legy�nk anyagiasak, �s ne legyenek v�gyaink, mert a v�gy a szenved�s okoz�ja. Amint egy val�ra v�lik, felbukkan egy m�sik. Hogyan vethetn�nk v�get ezeknek a v�gyaknak, �s a szenved�s�nknek, mivel ezek a v�gyak okozz�k az �sszes szenved�s�nket?” Sri Bhagavan azt v�laszolta, hogy azok a v�gyak nem okoz�i az �sszes szenved�snek. N�ha a v�gyak �r�m�t okoznak, mivel amikor teljes�lnek, nagyon boldog vagy. Amikor egy m�sik v�gy teljes�l, �jra boldog vagy. Azt mondta: „Akkor szenvedsz, amikor a v�gyaid nem teljes�lnek. Mondd meg nekem, melyik v�gyad nem teljes�l, meg�ldalak, kegyelmet kapsz, �s akkor nagyon boldog leszel. Mivel a v�gyaid nem teljes�lnek, boldogtalan vagy, �s er�szakoss� v�lsz. Amikor er�szakoss� v�lsz, olyan vagy bel�l, mint egy d�mon, �s ez k�v�l is megjelenik. Ett�l zavarodik meg a t�rsadalom is. Teh�t, l�sd meg, hogy mit akarsz, im�dkozz �rte, �n meg�ldalak, �s a probl�m�id megold�dhatnak.”

Teh�t, az egyik m�dja a kegyelem fogad�s�nak a probl�m�id megold�s�nak form�j�ban rejlik. M�sr�szt, n�h�ny v�gyat nem lehets�ges teljes�teni. P�ld�ul, ha azt szeretn�d, hogy a nap nyugaton keljen fel, az nem teljes�lhet. A napfelkelte keleten van. Ebben az esetben is meg�ld t�ged az Isteni. Kegyelmet ad neked. �m hogyan old�dik meg ez a probl�ma?   Akkor old�dik meg a probl�ma, amikor az Isteni kegyelmet ad neked ez esetben nem megold�s form�j�ban, hanem felold�s form�j�ban. Ami az, hogy vagy elfogadod, hogy a nap keleten kel, vagy a v�gy, hogy nyugaton keljen, elt�nik.

Mondjuk, el akarsz sz�vni egy cigarett�t. Nem tesz j�t az eg�szs�gednek. Azt mondod: „Istenem, nem tudok uralkodni magamon. Cigit akarok venni. Cigizni akarok.” Az Isteni ekkor is meg�ld. Megveszed a cigarett�t, �s elsz�vod. A v�gyad teljes�lt.

De k�s�bb, ahogy a doh�nyz�st folytatod, t�nkremegy a t�d�d, tal�n r�kos leszel, vagy m�s bajod lesz. Akkor �jra megism�tled: „Istenem, k�rlek, �ldj meg! Szeretn�k megszabadulni ett�l a betegs�gt�l.” Az Isteni most is meg�ld, �s megszabad�t a betegs�gt�l. De val�sz�n�leg rengeteg olyan probl�m�val kell szembes�ln�d, amivel nem akart�l.

M�sok t�rt�neteib�l tanulva nem sz�ks�ges �tmenned ezeken a neh�zs�geken, �s tov�bb k�rhetsz intelligenci�b�l, nem csak v�gyakoz�sb�l vagy s�v�rg�sb�l.
Haszn�lhatod az �nuralmadat, �s k�rheted: „Istenim, k�rlek, �ldj meg engem, add meg nekem a kegyelmet olyan form�ban, hogy nem adsz nekem cigarett�t! Nem vagyok k�pes uralni a v�gyam, de k�rlek, �ldj meg engem, adj kegyelmet, hogy a v�gyam a cigarett�z�sra elpusztuljon!” Ha nagyon er�s �s intelligens vagy, k�rheted ezt. Az Isteni tov�bbra is megadja a kegyelmet neked, �s meg�ld a v�gy elt�vol�t�s�val. Hogyan t�rt�nik meg ez? Tegy�k fel, hogy elm�sz a boltba, �s az a m�rka, amit venni szeretn�l, nem kaphat�. Ez lehet az egyik m�dja. A m�sik m�rka sem kaphat�, amit akarsz. Nincs �ngy�jt�. �gy vagy �gy, de nem tudsz majd r�gy�jtani, mivel azt k�rted, hogy a doh�nyz�s v�gya legyen elt�vol�tva. B�rmennyire is akarsz doh�nyozni, nem fog siker�lni. V�g�l, amikor m�gis r�gy�jtan�l, egy motoros el�t t�ged, k�rh�zba ker�lsz, ahol nem doh�nyozhatsz. B�rmilyen eszk�zt alkalmazhat az Isteni, csak hogy val�ra v�ltsa a v�gyad: a doh�nyz�s sz�ks�g�nek elt�vol�t�s�t.

Meg kell �rtened, hogy az Isteni Bhaktaparadhina, azaz a bhakt�t�l, vagyis a h�v�t�l f�gg�. B�rmit is k�r a h�ve, az Isteni meg�ld vele. AmmaBhagavan sz�mtalan m�don meg�ldja az embereket a megold�s vagy a felold�s form�j�ban.

Am�g nem vagy fel�bredett, keresheted a kegyelmet. Amint fel�bredett leszel, minden rendben. Semmivel sincs baj. Vannak emberek, akik nagyon neh�z probl�m�kon mentek �t. M�snak az kicsinek t�nhet, de sz�mukra az hatalmas nagy dolog. Miut�n fel�bredett� v�lnak, a probl�ma nem probl�ma sz�mukra. M�sok led�bbennek azt l�tva, hogy milyen boldogok, annak ellen�re, amiken kereszt�l mentek.

Ez a fel�bred�s. T�bben mentek �t hasonl� tapasztal�sokon k�z�letek.

Elm�lkedj az elmondottakr�l, �s hallgasd meg csukott szemmel a heti tan�t�st

Sri Bhagavan hangj�n. Elm�lkedj, fogadd be, �s tedd magad�v� a tan�t�st:

http://www.onenessuniversity.org/index.php/webcasts/weekly-webcast-teachings&nbsp

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3.

K�rlek, vedd figyelembe, hogy ezek a p�ld�k a Teljesen Fel�bredettet jellemzik, ami egy magasabb szintje a fel�bred�snek! Ez a szint majd az �talakul�s ut�n k�vetkezik be.

A Fel�bredett odafigyel.
A nem fel�bredett hall. 

The Awakened One Listens.
The unawakened one hears.

Ez a tan�t�s nagyon fontos, mivel a tanul�s akkor t�rt�nik meg, amikor figyelsz. �rts�k meg, hogy mit szeretne Bhagavan �tadni nek�nk: "A fel�bredett odafigyel. A nem fel�bredett hall."

Mi a k�l�nbs�g az odafigyel�s �s a hall�s k�z�tt? El�sz�r gondolkodj �s elm�lkedj el ezen a k�rd�sen! A kett� ugyanaz vagy sem? Kezdj�k n�h�ny p�ld�val a tan�t�s m�sodik r�sz�re vonatkoz�an: A hall�s lehet a sz�m�t�g�pb�l vagy m�s forr�sb�l �rkez� hangok hall�sa, vagy az emberek besz�d�nek hall�sa. Ezeknek a hangoknak nincsen semmi jelent�s�g�k, azok csak hangok. Ezt nevezz�k hall�snak. A k�vetkez� a megjegyz�ssel val� figyel�s. Figyelsz, de egy sz�ntelen komment�r zajlik az elm�ben. Az elme olyan, mint egy locsi-fecsi, mint egy majom, meg�ll�s n�lk�l fecseg. Az elme nagyon elfoglalt, �s a m�ltba vagy a j�v�be mozdul. Amikor ekkora z�rzavar �s zaj van bel�l, hogyan tudn�l figyelni? Igen, k�pes vagy hallani, de csak komment�rral figyelsz. P�ld�ul: "Mennyi az id�?", "Mit kellene csin�lnom?"         Tal�n azon gondolkodsz, ami kor�bban t�rt�nt. A f�n�k�d leszidott, vagy a feles�ged nem hallotta, amit mondt�l, vagy a f�rjed nem adott meg neked valamit, amit szerett�l volna. Teh�t rengeteg dolog zajlik meg�ll�s n�lk�l ott. Nagyon sok gondolati zaj van, mik�zben olvasol, �s �gy k�ptelen vagy koncentr�lni. Ha valamit n�zel, akkor is megy a komment�r k�zben. Amikor komment�rral figyelsz, azok megzavarnak t�ged.

A figyel�snek van egy harmadik szintje is, ami az igazi odafigyel�s, amikor mindenre odafigyelsz, ami be�rkezik. Nincsenek megjegyz�sek jelen, sem elme-beavatkoz�s, nem bukkannak fel t�rt�netek az elm�dben. Te csak teljess�ggel odafigyelsz arra, amit mondanak. Nincs jelen semmilyen zavar. Megl�tsz valamit, �s egy gondolat j�n az elm�dbe, ami lehet ak�r f�lt�keny vagy f�lelemmel teli, vagy frusztr�lt gondolat. A megjegyz�s megt�rt�nik. A fel�bredetthez b�rmilyen gondolat is �rkezik, �t az egy�ltal�n nem zavarja meg. Csak megfigyeli. Nem keveredik bele a gondolatba. Olyan ez, mint amikor egy filmet n�zel. Nem ugrassz bele a filmbe, hogy megpr�b�ld megmenteni a h�st. Csak n�zed, b�rmi is t�rt�nik. Pontosan ugyan�gy figyeled az elm�t, legyen benne b�rmi is. Te a megjegyz�seket figyeled. Nem a megjegyz�sekkel egy�tt figyelsz. Tudat�ba ker�lsz a megjegyz�seknek. �gy egy�ltal�n nincs jelen zavar. Te csak megtapasztalod azt, ami �ppen ott van.

Egy m�lyebb szinten - ahogy rendszeresen odafigyelsz vagy m�g a fizikai hangok hallgat�s�val is, vagy valakinek a besz�d�t hallgatva - az t�rt�nik, ha az odafigyel�s intenzit�sa magas, hogy elkezdesz a sz�veddel figyelni. Ha valaki k�rdez valamit, �s te nem tudod a v�laszt, nem pr�b�lod megkapni azt, hanem csak a sz�vedre hallgatsz. Mivel a sz�v is besz�l. Sokszor bajban vagy, nem tudod, mit tegy�l. Mint amikor v�lasz�t el� ker�lsz, �s nem tudod, hogyan kezeld a helyzetet. Tegy�k fel, hogy m�ly v�ls�gba ker�lsz, minden �t lez�rul, �s tehetetlenn� v�lsz. Enn�l a pontn�l nem a bels� hangra vagy szavakra kell hallgatni, hanem a sz�vedre. A sz�v is besz�l. De mivel nagyon er�s az elme z�rzavara, �s k�ts�gbeesett vagy, megpr�b�lod megoldani a probl�m�t. Ekkor nagyon elfoglalt leszel az elm�dben. Nincs benne hely, tele van, rendetlen �s zavart. Rengeteg gondolat kavarog ott, �gy k�ptelen vagy figyelni. Ez az�rt van, mert te csak a gondolataidra tudsz figyelni, �s nem arra, ami m�lyen bel�lr�l j�n fel.

A legt�bb probl�m�d megold�dna, ha odafigyeln�l. Ha arra f�kusz�ln�l, amit mondanak, �s odafigyeln�l, v�laszra leln�l. Sokszor a v�lasz nagyon m�lyr�l j�n, de te nem figyelsz oda r�. Meg kell ismerned az odafigyel�s m�v�szet�t. Kiemelked�nek kell lenned ebben a m�v�szetben. Ahogy spiritu�lisan fejl�dsz, �s ahogy a tudatoss�gi szinted emelkedik, ez az odafigyel�s egyre m�lyebb� �s m�lyebb� v�lik, m�g v�g�l fel�bredett� v�lsz. Amint fel�bredett vagy, az odafigyel�s nagyon term�szetesen t�rt�nik, megjegyz�sek n�lk�l. Az az igazi odafigyel�s. Ekk�ppen figyel oda folyamatosan a fel�bredett. M�g a nem fel�bredett csak hall. A nem fel�bredett hallgat�sa tele van megjegyz�ssel. Sz�mtalan �t�lkez�s, elfogults�g �s el��t�let van jelen. Nagyon sok minden zajlik az elm�ben. Te nem figyelsz oda igaz�n. A legt�bbsz�r tervezel, a m�ltba vagy a j�v�be m�sz, �s k�ptelen vagy figyelni.       A figyelem mindig a jelenben van. Nem megy a j�v�be, vagy a m�ltba. F�kusz�lj, �s elm�lkedj err�l a tan�t�sr�l! Ez nem rak�tatudom�ny, nem kell bonyolult szavakra eml�kezned. Nem kell kem�nyen dolgoznod az�rt, hogy meg�rtsd. Nagyon egyszer�.   Sokszor nem figyelsz oda a f�n�k�dre, az apuk�dra, anyuk�dra, f�rjedre, feles�gedre, gyerekedre. Te besz�lsz. Nem hagyod �ket sz�hoz jutni. Az odafigyel�s egy nagyszer� m�v�szet, �s ha odafigyelsz, amikor valaki a probl�m�j�r�l besz�l neked, meg fog jelenni a megold�s a sz�vedben. Sokszor a saj�t megold�sodat pr�b�lod odaadni a m�siknak, ami n�ha m�k�dik, de t�bbnyire nem, mivel ez az �ltalad kital�lt megold�s, �s nem az Isteni�.

Az Istenivel val� kapcsolatod term�szetes m�don meger�s�dik, amikor odafigyelsz. Er�teljess� v�lik, mivel arra a r�vid id�re, am�g odafigyelsz, kapcsolatba ker�lsz az igazs�ggal, Istennel, az Istenivel. M�sk�l�nben honnan tudn�d, hogy l�tezik Isten? Isten minden�tt jelenl�v�, korl�tlan hatalm� �s mindentud�. Elm�lkedj ezen csukott szemmel.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4.

A fel�bredettnek nincsenek alapvet� k�rd�sei.

A nem fel�bredettnek vannak alapvet� k�rd�sei.

"The Awakened One does not have fundamental questions.

The Unawakened One has fundamental questions."

Ha nem vagy fel�bredett, f�kusz�lj a tan�t�s m�sodik fel�re! N�h�ny p�ld�val bemutatjuk mindk�t �llapotot.

Miel�tt meg�rten�nk, hogy mik azok az alapvet� k�rd�sek, el�sz�r �rts�k meg, hogy mi az emberi szenved�s. Minden ember szenved, legyen az fiatal vagy �reg, f�rfi vagy n�, vall�st�l �s t�rsadalmi oszt�lyt�l f�ggetlen�l. Mindenki tapasztalja a szenved�st. Bhagavan h�romfajta szenved�sr�l besz�l: fizikai szenved�s, l�lektani szenved�s �s spiritu�lis szenved�s. A fizikai szenved�s a testben tal�lhat� szenved�s. F�jdalom van a testben, beteg vagy. �z�leti gyullad�sod van, vagy cukorbeteg, r�kos vagy. Ezek mind fizikai szenved�sek. A k�vetkez� a lelki szenved�s. Ez akkor l�p fel, amikor nem kapod meg azt, amire sz�ks�ged van az elm�d szerint. P�ld�ul, mindannyiunknak vannak v�gyai. Szeretn�l finom �teleket, sz�p h�zat, szeretn�l �szni j�rni, buliba menni, egy �j bicajt venni. Rengeteg v�gyad van. De ha a v�gyaid nem teljes�lnek, akkor szenved a lelked. N�ha nagyon �rz�keny vagy. Valaki megb�nt, megs�rt t�ged, megal�zottnak, meg nem becs�ltnek �rzed magad. A gyermeked felesel, a feles�ged nem hallgat r�d. A f�rjed kiab�l veled. Mindez b�nt t�ged. Ez a l�lektani szenved�s, mely szint�n nagyon f�jdalmas.

�s mi a spiritu�lis szenved�s? A spiritu�lis szenved�s a k�rd�sekb�l, az alapvet� k�rd�sekb�l ered. Mik ezek a k�rd�sek? P�ld�ul: "Mi az �let �rtelme?", "Van Isten?", "Mi�rt l�tezem?", "Ki alkotta meg ezt az Univerzumot?" Ezekre a k�rd�sekre nincs v�lasz, de att�l mi m�g feltessz�k �jra �s �jra �ket. Nem vagyunk tudat�ban, hogy ezek az alapvet� k�rd�sek a mi szenved�s�nkkel azonosak. Ez a spiritu�lis szenved�s, melyet a l�tez�sen alapul� szomor�s�gnak is nevez�nk. Ez egy szomor�s�g, mely a l�tez�s t�ny�b�l ered. Az "�n" l�tez�s�b�l ered a szenved�s. Ez a szenved�s az alapvet� k�rd�sekb�l ered, �s akk�nt is jelenik meg. Azok a spiritu�lis szenved�s v�geredm�nyei.

Bhagavan egy egyenletr�l is besz�l, miszerint a fizikai+l�lektani+spiritu�lis szenved�s �lland�.

P�ld�ul, ha fizikailag szenvedsz, akkor biztosan t�rsul ehhez l�lektani szenved�s is. Tegy�k fel, hogy �z�leti gyullad�sod van. F�j a kezed, a t�rded �s az �z�leteid. Fizikai f�jdalmad van, �s a f�jdalom val�s�gos. Mindemellett lelkileg is szenvedsz, a k�vetkez�ket k�rded: "Mi�rt van ez nekem?", "B�rcsak ne lenn�k beteg!", "Mi�rt pont �n?", "Meg fogok gy�gyulni? �s ha nem, mi lesz az �letemmel?" Ha a fizikai szenved�s t�l sok, �s nem tudod elviselni azt a f�jdalmat, az automatikusan �tmozdul a lelki szenved�sbe, �gy a fizikai f�jdalom lecs�kken. Ez az�rt van, mert a f�kusz �thelyez�d�tt, �s a szenved�s megtapasztal�sa, vagy a szenved�sen val� �tmenetel lecs�kkent. A f�kusz �thelyez�d�tt, �s most a szenved�s ink�bb az elm�ben tal�lhat� �s nem a testben. �gy egyenl�ti ki �nmag�t. Ez egy automatikus mechanizmus. Ehhez hasonl�an, ha t�l sok a l�lektani szenved�s (a folyamatos mi�rtek k�rdezget�se), mely bels� f�jdalmat sz�l, akkor ez a szenved�s �talakul spiritu�lis vagy a l�tez�sen alapul� szenved�ss�. Ekkor j�nnek el� az alapvet� k�rd�sek: "Mi�rt kell �gy �lnem? Jobb lesz, ha meg�l�m magam." Az �ngyilkos gondolatok a spiritu�lis szenved�shez tartoznak. "Ki teremtette az �letet?", "Val�ban van Isten?", "Mi az �let �rtelme, �s hogy alakult ki az �let?", stb. Ezut�n tal�n tov�bbm�sz a spiritu�lis keres�sben, mely elvezet t�ged a Mukthihoz (Fel�bred�s). Ez az�rt t�rt�nik meg, mert megkapod a v�laszt. �s a v�lasz az: "te" vagy a k�rd�s.

Nincsenek v�laszok ezekre a k�rd�sekre. Id�vel felfedezed, hogy "te magad" vagy a k�rd�s. Amikor a k�rd�sek elt�nnek, te is elt�nsz. A l�tez�sed t�nye maga a k�rd�s. Nos, ezt meg lehet �rteni intellektu�lisan, de ahhoz, hogy a k�rd�sek megsz�njenek, elt�njenek, �s a k�rdez� elt�nj�n, Kegyelemre van sz�ks�ged. Amikor a k�rdez� elt�nik, b�k�t �s �ld�st tapasztalsz. Ez az �llapot a Mukthi vagy Fel�bred�s. Ha fel�bredett vagy, akkor nincs k�rdez� jelen, sem k�rd�s. Az alapvet� k�rd�sek elt�ntek, mivel folyamatosan tapasztalsz. Az �r�m �llapot�ban vagy. Hogy lehetne ott b�rmilyen alapvet� k�rd�s jelen? Az alapvet� k�rd�sek a spiritu�lis szenved�sed megnyilv�nul�sai. Ezeknek a k�rd�seknek nincs jelent�s�k. A keres�s, szenved�s jelenik meg k�rd�sek form�j�ban.

K�rlek, elm�lkedjetek el ezen, hogy tiszt�bban l�ss�tok! B�rmikor, amikor spiritu�lisan szenvedsz, vagy �ngyilkos gondolataid vannak, akkor j�nnek ezek a k�rd�sek el�. Ha boldog vagy, akkor nem k�rdezel ilyeneket. Ha nagyon-nagyon boldog vagy �s �r�mteli, akkor nincsenek ilyen k�rd�seid. K�rlek, elm�lkedj, �s �rtsd meg, hogy a spiritu�lis szenved�s jelenik meg alapvet� k�rd�sk�nt!

Most t�rj�nk vissza a tan�t�shoz. Sri Bhagavan azt mondja: "A Fel�bredett Egy�nnek nincsenek alapvet� k�rd�sei." Ez az�rt van �gy, mert "�" nincs jelen. Hol vannak a k�rd�sek? Nincs jelen spiritu�lis szenved�s, nincs jelen a l�tez�sen alapul� szomor�s�g, mivel "�" nem l�tezik. �s ha "�" nincs jelen, akkor ilyen k�rd�sek sem lehetnek jelen. Enn�lfogva, a k�rd�s maga a k�rdez�. �gy a Fel�bredett Egy�nnek nincsenek alapvet� k�rd�sei. M�sr�szr�l a nem fel�bredett egy�n nagyon is ott van, �gy rengeteg a szenved�s, a spiritu�lis szenved�s. Ez a spiritu�lis szenved�s jelenik meg fundament�lis k�rd�sekk�nt. Teh�t a nem fel�bredett egy�nnek vannak alapvet� k�rd�sei.

Bhagavan azt szeretn�, hogy a tan�t�s m�sodik fel�n elm�lkedj, ha nem vagy fel�bredett: "A nem fel�bredett egy�nnek vannak alapvet� k�rd�sei." Azok, akik fel�bredettek, f�kusz�ljanak a tan�t�s m�sodik fel�re: "A Fel�bredett Egy�nnek nincsenek alapvet� k�rd�sei. N�zd meg, hogy val�ban nincsenek-e alapvet� k�rd�seid! F�kusz�lj erre, �s elm�lkedj rajta!      Im�dkozz Amma Bhagavanhoz, hogy r�szes�tsen Kegyelemben, hogy tiszt�bb meg�rt�st, betekint�st kapj! �gy a tan�t�s fel�bredettr�l sz�l� r�sze a val�s�godd� v�lhat a Kegyelem �ltal. K�rd meg �ket, hogy �ldjanak meg a Kegyelm�kkel, �s adj�k meg ennek a tan�t�snak a felismer�s�t neked! Ne feledd Sri Amma Bhagavan igen fontos tan�t�s�t: "Az az igazs�g, mely m�g nem a ti�d, sz�modra val�tlans�g marad."