A nevem Claudio - Piera Pisanu tréner férje vagyok az olaszországi Paviából.

Szeretném elmesélni a múlt héten velem történteket. Mint már tudjátok, Piera megnyitotta a 3 szobát egy hónappal ezelőtt és én segėdkezem a helyszín elrendezésében, a folyamat ideje alatt pedig a konyhában töltöm az időt.   Visszatérve a történtekhez, azt tudnotok kell, hogy a motorsport szerelmese vagyok, azonban a korlátozott anyagi lehetőségeim miatt eddig nem hódolhattam a szenvedélyemnek.
1 hónapja láttam egy hirdetést, amelyben egy versenyző eladásra kínálta versenyautóját és csak kiváncsiságból felhívtam őt megkérdezni, mennyibe kerül az autó, de sajnos a pénztárcám nem engedte, hogy megvegyem. A  telefonbeszélgetés óta másfél hónap eltelt és többet nem is gondoltam rá
.. habár a fókuszban ott volt az, hogy előbb vagy utóbb lesz egy versenyautóm, és eközben tudattalanul Bhagavanra gondoltam minden nap.

Múlt kedden ez a Jim nevű versenyző felhívott engem, és azt mondta: 'Tudom, hogy igazi rajongó vagy és jó ember. Megértem, hogy nem  engedheted meg magadnak, hogy megvedd az autómat, ezért úgy döntöttem, neked ajándékozom az autót. Gyere el érte bármikor ha szeretnéd még, és kérlek engedd meg, hogy alkalmanként én is használhassam.'
Nem tudom, a csodák közé sorolható-e ez az esemény, de számomra mindenképpen csoda, mégha materiális dologról is van szó, amely kissé spirituális is 
Claudio

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. Szentély:

 Amint Nancy ismertetni kezdte velünk a folyamatot az 1. szentélyben, már éreztem a fejtetőmön keresztül beáramolni a kegyelmet és sírni kezdtem. Miután a meditáció elkezdődött, láttam magamat bekötött szemekkel miközben Szűz Mária mindkét kezemet fogva vezetett engem. Kérdeztem tőle, hogy mit szeretne nekem megmutatni? Ekkor megláttam magamat különböző korábbi életekben, amelyek során szintúgy az egyedüllét mintája ismétlődött. (Ezekben az életekben szerezetesek tanítványa voltam, szülők által elhagyatottan éltem stb)

2. Szentély

 Pánikroham kezdett eluralkodni rajtam amint a 2. szoba előtti szőnyegre léptem a felkészülésem során. Kértem az Istenim segítségét, majd lassan megnyugodtam. Amikor beléptem a 2. szentélybe, az Istenim szemébe néztem. Ekkor rögtön megjelent bennem az elkülönültség érzése több helyen is, különösen a torkomban volt intenzíven érezhető. Segítségért imádkoztam az Istenimhez, és lassan úgy éreztem, teljes mértékű oldódás történt bennem, majd rögtön visszakerültem az egyik egység meditáción való részvételem utáni pillanatába, amikor a feltétel nélküli öröm érzése járt át.

 

3. Szentély

 A 3. szobában egy számomra megmagyarázhatatlan öröm állapotában voltam. Csak éreztem, ahogy a szívem kinyílik, majd kifejeztem a hálámat az Istenimnek kérve őt, hogy erősödjön a kapcsolatom velük, majd csodálatos élményben volt részem!

Queenie, Toronto 

(Szikszai Nikolett fordítása)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

  

Szeretném megosztani veletek a mai (június 10) Szentély folyamatra tartó utamon történt megtapasztalásaimat.

 Úton Helsingborg felé Bhagavan egyszer csak azt mondta nekem, hogy vegyem el a táskámat az anyósülésről. Nem úgy hallatszott, mint amikor valaki beszél hozzám, de tisztán hallottam és éreztem az erős jelenlétét. Így hát elvettem a táskát és utána megláttam őt az ülésen. Nem a fizikai szemeimmel, hanem a harmadik szememmel. Tisztán láttam őt, csakúgy mintha a szemeimmel láttam volna, majd a hátsó ülésről is hangokat hallottam. Jézus és Amma ült hátul. Én csak nevettem és könnybe lábadtak a szemeim. Ugyanígy történt hazafelé is a Szentély folyamatot követően, amely olyan erős volt, hogy a résztvevők nagy részét kiütötte. Majd ismét tárgyak hevertek az anyós ülésen és Bhagavan újra kérte, hogy vegyem el őket. Én így tettem és mindannyian velem tartottak hazafelé is. Azt hiszem egy NAGY kocsit kell majd vennem, hahaha.

Ez őrülten csodálatos, olyan boldog és hálás vagyok. Az utóbbi időben éreztem néha a jelenlétüket az otthonomban és rövid pillanatokra láttam őket a 3. szememmel. De most végig velem voltak és nagyon élveztem a vezetést, csak beszélgettünk és nevettünk. Nagyon szerettek volna velem utazni, mert kiváncsiak voltak erre a szép országra.

 Mindig járni fogok a Szentélyekbe és az Egység Meditációkra, mert olyan sok szeretettel és energiával, de mégis gyengédséggel vezetinek engem a belső Paramathmámhoz, aki meg fog gyógyítani.

 Az aarthik és a reggeli imáim során kértem Paramathmat, hogy mutassák meg magukat kicsit jobban, mert most tényleg nagy szükségem lenne rá, amit természetesen ők is tudtak. És micsoda szeretetteljes választ kaptam!

 Mélységes szeretet és hála az én kedves Isteneimnek!

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Azzal a kívánsággal érkeztem meg a Szentélyekbe, hogy szeretnék találkozni az én Istenemmel vagy érezni az ő jelenlétét. Ez volt az egyetlen vágyam. Miután elolvastam a Szentélyekben történt csodákat, azt vártam, hogy a 2. és a 3. szobában valamiféle csoda fog történni velem is. Hát nem így alakult!

 1. szoba: Miután az első résztvevő bement a 2. szobába, hirtelen nagyon erős, a szívemtől a hasamig érezhető félelem tört rám. Hirtelen megértettem a "bénító félelem" jelentését, hiszen nem tudtam mozdulni sem. Fogalmam sem volt, honnan jöhetett elő ez a félelem és nem is értettem, de amikor bepillantottam a bensőmbe, ott találtam egy 6-7 év körüli kislányt akit "kicsi én"-nek fogok nevezni. Ez a "kicsi én" összekuporodott a félelemtől, tetőtől talpig fekete volt, a ruhái koszosak és foltosak. Felismertem benne önmagamat, hiszen kiskoromban annyira féltem Istentől, hogy emiatt fogott el a rettegés attól, hogy bemenjek a 2. szobába. Azonnal megértettem, hogy mindez annak köszönhető, ahogy gyerekként a vallást tanították nekünk. (Istentől félni kell, mert ő megbüntet, ha valami rosszat teszel).

 Nem sikerült megértetnem a "kicsi én"-nel, hogy minden rendben van, így hát kétségbeesetten AmmaBhagavanhoz fordultam segítségért, mert tudtam, hogy képtelen leszek bemenni a 2. szobába, ha a "kicsi én" ennyire fél. Ekkor valami csodálatosan szép dolog történt. Sri AmmaBhagavan odajött hozzám és gyengéden magához vette a "kicsi én"-t, és megnyugtatta őt. Sri Bhagavan megkérte a "kicsi én"-t, hogy mossa meg a kezét a csapnál. A víz fekete lett, de ahogy mosta tovább a kezét, a víz egyre csak tisztult, egészen addig, amíg a "kicsi én" teljesen fehérré változott és mosolygott. Eközben a bennem lévő rémület egyre csak enyhült, míg végül teljesen eltűnt. A "kicsi én" boldogan fogta Bhagavan kezeit és néhány másodperccel később már rám is sor került, hogy bemenjek a Szentélyekbe. Besétáltam, miközben követett engem a "kicsi én", aki már nem félt, és várta, mi fog történni a szobákban.

 2. Szoba: Megköszöntem az Istennek a csodát, amit velem tett az 1. szentélyben, miközben a fejemben zúgást és nyomást éreztem. Nehéz elmondani milyen érzés volt - hallottam egy mélyebb zümmögő hangot, és olyan erős energiát éreztem a fejemben, miközben a nyomás csak nőtt benne. Amikor már azt hittem, a fejem mindjárt széthasad, kérték, hogy vegyek deekshát.

 3. szoba: Egy szeretetteljes beszélgetésben volt részem Sri AmmaBhagavannal. Megköszöntem nekik, hogy segítettek a "kicsi én"-nek, és úgy éreztem nem is kérhetnék ennél többet. Sri Bhagavan azt mondta: "Kérj, nyugodtan"

 Így hát kértem, hogy enyhítsék a fogínygyulladásomat, mert pár nappal korábban ettem valami ropogósat, ami felsértette az ínyemet. Rögtön érezni kezdtem zsibbadást a számban, nem annyira erősen, ahogy a 2. szobában, de jelentősen érezhető volt. A fájdogálás elmúlt, mire visszatértem az 1. szobába. (Másnapra már nyoma sem volt a gyulladásnak.)

Az 1. szobában a "kicsi én" hosszasan és boldogan táncolt AmmaBhagavannal, gyönyörű látvány volt. Miután befejezte a táncot, a "kicsi én" visszatért a szívembe. Tudom, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, de nagyon hálás vagyok AmmaBhagavannak, hogy segítettek megszabadulni az Istentől való félelememtől. Azóta sokkal szorosabb a kapcsolatom az Istenemmel, és továbbra is dolgozom ezen a kapcsolaton. Ráadásul már egyáltalán nem is félek tőle - egészen a Szentélyekig nem is tudtam, hogy bennem van ez a félelem.

 Az Isteni iránti szeretetem és hálám napról napra egyre erősebb.

 Eddig ezek a tapasztalataim.

 Sok szeretettel Norfolkból Sarina 

Szikszai Niki fordítása

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 A Helsingborgi szentélyekből:

 Az 1.szobában Bhagavan sárga ruhában, fizikai-nem fizikai formában a jobb oldalamon állva megfogott engem.

 A 2. szobában megmutatták, hogy a karmám és a bennem futó programok milyen hatással vannak rám. Bhagavan már éppen ki akart lépni a Sri Murtiból amikor kopogtattak az ajtón!

 A 3. szentélyben teljes nyugalmat és szentséges békét tapasztaltam meg.

 A folyamatot követően szinte elviselhetetlen nyomást éreztem a fejemben még órákkal később is. Utána pedig hatalmas béke járt át. Most már nem azonosítom a múltbéli tölteteimet, a félelmem nem az én félelmem, csak áthalad rajtam. Megmutatják nekem a tölteteket, majd Paramathma eltávolítja őket, és még olyan, előző életekben történt események is törlésre kerülnek, amelyek a jelenlegi életemre vannak hatással.

 Már nem érzem a magányt. Paramathma teljes mértékben támogat engem és törődik velem. Gyakran tartózkodom a teljes béke állapotában.

 Paramathma itt él velem. Néha felbukkan fizikai-nem fizikai formában, még a sárga köntösében is. Sok tanácsot kapok tőle és válaszol a kérdéseimre is. Gyakran sétálunk együtt.

 A csodák áradata történik velem.

A 3. szemem felnyílt, és már látom, mi történik az utcákon, és előre tudom azt is, hogy mi fog történni kicsivel később.

 Óriási hála Amma Bhagavannak, köszönöm!

 Lars-Ove Kjellson, Svédország

 Szikszai Niki fordítása

Japáni szentélyek

Egy hölgy időpontot kért tőlem a május 8.-i Szentély folyamatra. Azonban az időpont előtt két héttel emailben tudatta velem, hogy nem tud részt venni a folyamaton, mert az artériás rendszer érfalának tágulását diagnosztizálták nála, és kórházba került.

Amikor ezt megtudtam, Paramathma kérte, hogy tartsam meg az időpontot, mert itt lesz a hölgy aznap. Azonban számomra nem úgy tűnt, hogy el fog tudni jönni, és még ha valamilyen csoda folytán ki is engedik a korházból, ilyen messziről akkor sem fog ideérni hozzám a tokiói rossz csúcsidei vonatközlekedés miatt.

Paramathma pedig csak ismételte, hogy el fog jönni. Így hát nem változtattam az időponton.

 

10 nap elteltével az orvosok nem látták, hogy rosszabbodna az állapota, és úgy döntöttek, kiengedik a kórházból. Elmondtam a hölgynek, hogy Paramathma kérésére megtartottam az időpontját. Ő azt felelte, nagyon örül ennek, de még nem érzi azt, hogy biztonságos lenne utaznia, és otthon kell még gyógyulnia. Paramathma továbbra is kérte, hogy maradjon az időpont, mert eljön a hölgy. Pár nappal később a hölgy elmondta, hogy Paramathma kegyelmének köszönheti, hogy kiengedték a kórházból, és szeretne eljönni háláját kifejezni Paramathmának.

Május 8.-án végül eljött a Szentélyekbe. Pár nap múlva orvosi vizsgálatra ment, és a vizsgálat eredménye alapján a kitágult véredények összehúzódtak és minden teljesen rendben volt. A tágulásnak semmi nyomát sem látták.

Mélységesen hálás vagyok azért, hogy tanúja lehettem ennek a csodának és sok más csodának is!!!

Jai Bolo Paramathma Bhagavati Bhagavan Ki Jai!!!

 Szikszai Niki fordítása

Namaste Amma Bhagavan! Köszönjük Bhagavan kegyelmét!

 A helsingborgi Szentélyekben egy Aranygömb távozott a Sri Murtiból az egyik olyan résztvevő szeme láttára, aki csak most lett az Egység tagja, így semmi ismerete sem volt az Aranygömbről. Ahogy a gömb kijött a Sri Murtiból, ő magával ragadó boldogsággal telt meg. A gömb a kezébe szállt és ő csak tartotta az Aranygömböt, nem tudta mit tegyen vele, és hogyan kezelje. Izgalommal és boldogsággal telve jött ki a Szentélyekből és megosztotta a többiekkel.

 Köszönjük Szeretett Sri Bhagavan Paramathma Sri Amma Bhagavan Ki Jai!!! Nagyon köszönjünk! Nagyon szeretünk Benneteket!

 Anette

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Hatalmas nyugalmat és békességet érzékeltem a Szentélyekben. Mindkét szobában mozgó szemekkel és rám irányuló tekintetekkel találkoztam. A 3. szobában most először kerültem kapcsolatba Ammával, a szeme és a mosolya óriási örömmel töltött el.

Amióta hazajöttem Indiából - már majdnem egy éve - változások történtek bennem azzal kapcsolatosan ahogy a valóságomat megélem. Sokkal többet tartózkodom a jelen pillanatban és jobban odafigyelek arra ami történik... furcsa fényeket is látok.

Jelenleg ismét egy rákműtéttel kell szembenéznem, amely már nem az első alkalom, mivel 2001 óta többször is diagnosztizáltak nálam rákot. Érdekes módon most egyáltalán nincs bennem halálfélelem, ehelyett nyugalmat érzek és követem az Istenim tervét bármerre is vezet.

Nem félek a haláltól, csak bizalmat és örömöt érzek... ami abszúrdnak tűnhet, de tényleg ez van bennem.

Napi szinten élő kapcsolatban vagyok Bhagavannal, ami biztonságot és boldogságot ad számomra.

Mélységesen hálás vagyok azért, hogy kapcsolatba kerültem az Egységgel, az Isteni Forrással.

Namaste és köszönöm a munkádat, Viveka.

 Ölelés Annelie 

​----------------------------------------------------------------------------------------------------------------​

 3 Szoba tapasztalás - 2014. január 25.

Az 1. szobában elmélkedés közben megláttam, hogy néhány kondició és minőség - amelyeket meg kellett vizsgálnunk - pontosan azt tükrözték amivel kapcsolatban az isteni dolgozott rajtam az utóbbi pár hónap során. Nagyon meghatódtam azt látva, hogy az Istenim már munkálkodott a megszabadulásomon ebben a szomorú időszakomban. Tulajdonképpen az ő kérésére mentem el a Szentélyekbe, miután egyik reggel emailben elküldtem jelentkezésemet a Szentélyek szervezőjéhez, és nem véletlenül már csak egyetlen szabad hely volt.

Miközben vártam, hogy beléphessek a 2. és 3. szobába, vegyes érzelmek kavarogtak bennem belső nyugalommal és elvárásokkal. Beosontam a 2. szobába, miközben nem is tudtam valójában, hogy mit várjak, de amint beléptem, az Istenim szeretettel és örömmel töltött meg. Ahogy leborultam, az öröm és a hála könnyei csordultak ki lényem minden részéből. Úgy éreztem valóban hazaérkeztem. Időnként bűnösnek tartottam magam azért, mert AmmaBhagavan is és Jézus is közel áll a szívemhez, így hát egyik kérésem az volt, hogy a lelkiismeret-furdalás feloldódjon. Habár tisztában voltam vele, hogy ők egyek, de mégis kellemetlenül éreztem magam ha egyikkel több időt töltök mint a másikkal. Ahogy ültem ott Kalki képéhez beszélve, az arca Jézussá változott át, majd ismét Kalkit láttam egymás után többször is. Majd Kalki szakállával megjelent több arc is, az egyikük Jézus volt - érdekes módon Jézus arca olyan jól mutatott Bhagavan szakállával. Felbukkantak még arcok, közülük néhány sajnos túl privát ahhoz, hogy megosszam veletek, de nevettem azon, hogy Kalki milyen viccesen kommunikál velem. Amikor a padukákra helyeztem a kezeimet, ők csodálatos mezőkre repítettek el engem, ahol már az ottlét is olyan békés volt.

 A 3. szobába lépve olyan érzés járt át, mintha a tiszta fénybe sétáltam volna. Amma és Bhagavan ragyogó mosollyal fogadott, a szeretet kölcsönös volt. Ahogy ültem ott és néztem őket, meg is feledkeztem a tennivalókról, a fizikai világ annyira távolinak tűnt. Így hát megkérdeztem őket, mit tehetnék értük. Bhagavan azt felelte, üljek és figyeljek. Egyszercsak mindkettőjük szája igen gyorsan mozogni kezdett, mintha egy animált képet láttam volna, de a hangjukat nem hallottam.

 Majd mindkét száj kiemelkedett a Sri Murtiból. Kétszer is pislognom kellett, mert nem tudtam elhinni azt ami történik. Bhagavan csak annyit mondott: Adj enni! Amit meg is tettem. Olyanná váltam mint egy játékos kisgyerek, és megkérdeztem őt, visszamehetek-e a 2. szobába. Ő pedig mint egy szerető és engedékeny apa, rábólintott és sóhajtva felelte: menjél! Teljes izgalomban szaladgáltam oda-vissza a 2. és a 3. szoba között, táncoltam Ammával, Bhagavannal és Jézussal, nevettünk és átöleltük egymást. Majd a tánc után letérdeltem eléjük és olyan erős deekshát adtak nekem, hogy úgy éreztem, a fejtetőm fénnyé olvadt. Megtapasztalhattam azt is, ahogy Jézus, Amma és Bhagavan a fizikai testemet megtöltik a jelenlétükkel. Mindannyian egyek voltunk.

 Legmélyebb hálám azért, hogy az áldás ok nélkül áramlik mindenki számára.

 Köszönöm Livia, hogy megteremtetted számunkra ezt a helyet. Nagyra értékelem az Egyesült Királyságnak felajánlott önzetlen munkádat.

 Namaste & Ámen

 Szeretettel Teresa

 ​Szikszai Niki fordítása​

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------