Bevezet�s

A k�vetkezetes buddhista kozmol�gia, ami az Abhidarma k�nyveiben �s komment�rjaiban tal�lhat�, mind a T�rav�da, mind a Mahaj�na hagyom�ny �ltal elfogadott, a buddhista sz�tr�k �s a Vinaja hagyom�ny elemz�s�nek �s �sszehangol�s�nak egyfajta v�gterm�ke. Egyetlen sz�tra sem foglalja �ssze az univerzum teljes szerkezet�t, de Buddha egyes sz�tr�kban le�rja a t�bbi vil�got �s a l�tez�s �llapotait, m�sokban pedig a vil�g eredet�t �s pusztul�s�t.

Az adatok eme szint�zise m�r a buddhizmus korai szakasz�ban, a P�li Vibhadzsjav�da hagyom�nyban megjelenik, kisebb ellentmond�sok ellen�re a jelenlegi Mahaj�na buddhizmus Szarv�sztiv�da trad�ci�j�ban jelen van.

Ez a k�p nem felel meg a csillag�szati inform�ci�knak, mely m�s az �si Indi�ban is jelen volt, nem is egy olyan le�r�s, ahogy az emberek a saj�t vil�gukat felfogj�k, ink�bb olyasmi, amit a Divjacsaksusz, az Isteni Tekintet l�t, amit Buddha, vagy egy szent tapasztal, aki k�pes felfogni a keletkez� �s elt�n� vil�gokat. Ezt a kozmol�gi�t szimbolikusan �s allegorikusan is felfoghatjuk.

K�t �sszef�gg� r�szre oszthatjuk fel: t�rbeli feloszt�s, mely le�rja a vil�gon bel�l a k�l�nb�z� birodalmakat �s id�beli, mely azt �rja le, hogy ezek a s�kok hogy j�nnek l�tre �s t�nnek el.

T�rbeli kozmol�gia

Mely le�rja a k�l�nb�z� vil�gokat az univerzumban, k�tf�le kiterjed�s�: a vertik�lis (csakrav�da) megmutatja a magasabb �s alacsonyabb vil�gok szerkezet�t, �s a horizont�lis (szahaszra) ezeknek az alacsonyabb �s magasabb vil�goknak a csoportokba rendez�d�s�t �rja le.

Vertik�lis kozmol�gia.

Eszerint az univerzum sok, egym�s f�l�tt �s alatt elhelyezked�, egym�sra �p�l� l�ts�kb�l (l�ka) �ll, ezek mindegyike egy tudat�llapothoz kapcsol�dik. Egy vil�g azonos a benne tart�zkod� l�nyek �sszess�g�vel �s ha mind meghalnak, maga a vil�g is eleny�szik. Egy vil�g akkor j�n l�tre, mikor az els� l�ny megsz�letik benne. A fizikai k�l�nbs�g nem olyan fontos, mint a ment�lis �llapot. P�ld�ul az emberek �s �llatok, melyek b�r megosztj�k ugyanazt a fizikai k�rnyezetet egym�s k�zt, m�gis m�s tartom�nyokba tartoznak, mivel a tudatuk ugyanazt a k�rnyezetet m�shogy tapasztalja.

A f�gg�leges vil�g 31 helyre van osztva, ezek a helyek pedig h�rom birodalomba tartoznak, melynek mindegyike m�s tudat�llapottal f�ggenek �ssze. Ez a h�rom birodalom (tridh�tu): az  �r�pjad�tu (4 s�k), a R�padh�tu (16 s�k)  �s a K�madh�tu (15 s�k). (1.)

Mindazok a l�nyek, melyek az els� k�t vil�gban sz�letnek, �sszefoglal� n�ven istens�geknek (d�v�knak) nevezhet�k. A d�v�k hosszabb �let�ek �s sokkal magasabb tudat�llapot�ak, mint az emberek. Legt�bbj�k nem "Isten" , a sz� megszokott �rtelm�ben, mivel semmit nem t�r�dik az emberi vil�ggal �s nagyon ritk�n ker�l vele kapcsolatba, csak a K�madh�tu als�bb istenei hasonl�tanak egy politeisztikus vil�gk�p isteneihez.

A Brahm� kifejez�s �ltal�nosan a magasabb d�v�kra �rthet�. Egy csom� d�va haszn�lja a Brahm� nevet: Brahm� Szahampati, Brahm� Szanatkum�ra, Baka Brahm�, stb. �k mindig a R�padh�tu s�kr�l sz�rmaznak.

Teh�t �sszefoglalva a vil�gok szerkezete:

Forma n�lk�li vil�g (�r�pjadh�tu vagy Ar�pal�ka)

Nincs fizikai helye az unuverzumban, ide azok a d�v�k tartoznak, akik el�rt�k a N�gy Forman�lk�li Felold�d�st ( ar�padhj�n�t ) (2) az el�z� �let�kben �s most a karm�juk gy�m�lcs�t �lvezik.

N�gyf�le d�va van az �r�pjadh�tuban, a n�gy tudatoss�gt�l f�gg�en.

Arupa Bhumi (3) (Arupacs�ra Brahmal�ka, vagyis anyagtalan/forman�lk�li isteni birodalom)

• Naivaszam-gny�n�szam-gny�jatana, vagyis a hely, ami sem felfoghat�, sem felfoghatatlan. Itt a forma n�lk�li l�nyek t�l vannak a puszta tagad�son �s meg�rt�sen �s egyfajta k�ztes �llapotban vannak a teljesen felfoghatatlan szinten, de nem teljesen tudattalanok. Az �lettartamuk 84 ezer emberi �v (egy maha kalpa) �s �tmilli�- �tsz�znyolcvanezer jodzs�na ( egy jodzs�na: 16 m�rf�ld) t�vols�gra fekszik a Semmi s�kja f�l�tt (�kimcsanj�jatana)
• �kimcsanj�jatana, a  Semmi s�kja (sz� szerint, minden hi�nyzik). Itt a l�nyek kontempl�ci�ja k�zpontj�ban az �ll : nincs semmi. Itt m�r van felfog�s, de nagyon szubtilis. Hatvanezer �v a Maha Kalpa.
• Vigny�n�nantj�tjatana, a V�gtelen tudatoss�g. Itt a l�nyek a saj�t tudatoss�gukon (vigny�na) medit�lnak. A Mahakalpa negyvenezer f�ldi �v.
• �k�s�nantj�jatana, a v�gtelen t�r birodalma. Az itteni l�nyek a kiterjed�s�k�n medit�lnak. A Maha kalpa h�szezer emberi �v.

 Form�val b�r� s�kok (R�padh�tu):

Ahogy a neve is mondja, ez az els�, form�val b�r� s�k, a benne lak�k mindegyik�nek van t�rbeli elhelyezked�se �s valamif�le teste, amely olyan szubtilis anyag�, hogy m�g a K�madh�tu lak�i sz�m�ra is l�thatatlan. Ezek a l�nyek nincsenek al�vetve az �r�m �s f�jdalom �rz�seinek �s nem korm�nyozz�k �ket v�gyak, mint a K�madh�tu l�nyeit. Nem tartoznak nemi megk�l�nb�ztet�s al�. Mint a Forma n�lk�li birodalom l�nyei, eme s�k lak�inak is van tudata, az � eset�kben R�padhj�n�nak h�vj�k, feloszthat�k a tudatoss�g n�gy f� szintj�re, mindegyik alatta van a n�la magasbb szintnek �s �sszesen tizenh�t szint tal�lhat� itt.

Egy sor s�k helyezkedik el itt ehgym�s alatt �s mindegyik feleakkora, mint a f�l�tte l�v�. �gy k�pzelik, a d�v�k fizikailag is nagyobbak, mint az alattuk l�v�k.

Tiszta f�ldek (Suddh�v�sza)

a Suddh�v�sza megk�l�nb�ztetett a R�padh�tu t�bbi s�kjait�l, mivel itt nincsenek olyan l�nyek, akik itt sz�lettek vagy a medit�ci�juk eredm�nyek�nt �rtek el, csak azok a "nem-visszat�r�k" (An�g�min) (4), akik m�r az Arhat-l�t �sv�ny�n vannak �s egyenesen a Suddh�v�sza vil�gokban �rt�k el a megvil�gosod�st, an�lk�l, hogy b�rmelyik alacsonyabb s�kon megsz�lettek volna. Ez�rt a buddhizmusban minden Suddh�v�sza d�va v�delmez�k�nt szerepel., mivel egy itteni l�ny soha nem fog �jj�sz�letni eme vil�gon k�v�l. M�g B�ddhiszattv�k sem sz�letnek ebben a vil�gban, mivel egy B�dhiszattv�nak v�g�l emberi l�nyk�nt kell megsz�letnie.

A Suddh�v�sza vil�gok, ellent�tben az alacsonyabb vil�gokkal, soha nem pusztulhanak el term�szeti katasztr�fa �ltal. Az itteni d�v�k megj�solhatj�k egy Buddha elj�vetel�t �s felvehetik egy Br�hmin megjelen�s�t, megnyilv�n�tva az emberek sz�m�ra a jeleket, melyekb�l egy Buddha felismerhet�. Szint�n biztos�thatj�k, hogy egy B�dhiszattva az utols� �let�ben megl�thassa a n�gy jelet, ami a lemond�shoz vezeti �t.

Az �t Suddhav�sza vil�g a k�vetkez�:

• Akanistha - Az egyenl� rang� d�v�k f�ldje. A legmagasabb az �sszes Form�val Rendelkez� Vil�g k�z�l, rendszeresen haszn�lj�k az univerzum legmagasabb szintj�nek meghat�roz�s�ra. Az �lettartam 16 ezer Kalpa ezen a s�kon, Siva, a h�rom szamsz�ra birodalom ura lakik itt. A magass�ga k�r�lbel�l a F�ld �s a Szaturnusz t�vols�g�nak felel meg.
• Szudarsana - a tiszt�nl�t�s f�ldje. T�vols�ga a F�ld-Jupiter t�vols�g�nak felel meg
• Szudrisa - a gy�ny�r� d�v�k f�ldje. Az �t k�l�nb�z� an�g�min sz�let�si helye.
• Atapa - a gondtalan d�v�k f�ldje.
• Avriha - a nem lehull� d�v�k f�ldje. Tal�n a leggyakoribb hely, ahol az an�g�minok megsz�letnek. El lehet �rni az Arh�t-s�got ebben a vil�gban, de n�melyek elt�voznak �s �jj�sz�letnek a Tiszta F�ldek magasabb r�gi�iban, m�g el�rik az utols� sz�let�st az Akanistha vil�gban. �gy is h�vj�k �ket, hogy "akiknek az �raml�sa felfel� megy". Ez a vil�g kb. a F�ld-Mars t�vols�gban helyezkedik el.

Brihatphala vil�gok

Az itt lak� d�v�k tudat�llapota a negyedik dhj�n�hoz tartozik �s legink�bb az isteni egykedv�s�g (upeks�) jellemzi. A Brihatphala vil�gok a fels� hat�rai annak, ami a Mah�kalpa v�g�n t�rt�n�, a vil�g sz�l �ltali elpusztul�s�t illeti.

• Aszamdzsnyaszattva, a "tudattalan l�nyek" vil�ga. Azok a l�nyek, akik el�rt�k a magas tudatoss�got (hasonl�an a Forman�lk�li birodalomhoz) �s szeretn�k elker�lni az �rz�kel�s vesz�ly�t, el�rt�k a nem-�rz�kel�s �llapot�t, melyben egy ideig l�teznek, majd egy id� ut�n valahogy az �rz�kel�s �jra fell�p �s ett�l als�bb szintekre zuhannak.
• Vehapphala "d�v�k,  nagyszer� gy�m�lcs�kkel". Egyes an�g�minok itt sz�letnek. A magass�ga kb. a F�ld-V�nusz t�vols�ggal egyenl�.
• Punjapraszava  "a kiv�l�s�gok ut�dai"
• Anabraka "a felh�tlen d�v�k hona"

Subhakritszna vil�gok

Az itt lak� l�nyek tudat�llapota a harmadik dhj�n�hoz tartozik, mely a teljes �r�m (szukha) �llapota. Ezeknek a d�v�knak van teste, mely sug�rz� f�nyb�l �ll. Ez a szint a fels� hat�ra annak, mi v�z �ltal elpuszt�that� a mahakalpa v�g�n, mivel a v�z nem �r fel id�ig

• Szubhakritrszna, a "teljess�ggel gy�ny�r�" d�v�k hona. �lettartamuk 64 mahakalpa (egyes forr�sok szerint csak 4). Ez az id�tartam, mely v�g�n sz�l �ltal pusztul el a vil�g.
• Apram�nasubha a "hat�rtalanul gy�ny�r�" d�v�k hona. 32 mahakalpa az �lettartamuk. Amit birtokolnak, az a "hit, er�ny, tud�s, b�kez�s�g �s b�lcsess�g"
• Parittasubha, a "behat�rolt sz�ps�g�" d�v�k hona. 16 mahakalpa az �lettartamuk.

�bh�szvara vil�gok

Az itteni d�v�k tudat�llapota a m�sodik dhj�n�hoz tartozik, amit �gy hat�rozunk meg, hogy elragadtatotts�g (pr�ti) �s ugyanakkor �r�m (szukha). Ezek a d�v�k hangosan ki�ltoznak �r�m�kben, azt �v�ltik: aho szukham! (�, �r�m!). Van test�k, mely vill�dz� sugarakb�l �ll, mint a vill�ml�s. A test�k hasonl�t egym�shoz, de k�l�nb�z� a tudatoss�guk.

Az �bh�szvara vil�gok a fels� hat�rai a mahakalpa v�gi, t�z �ltali elpusztul�snak, mivel a t�zoszlop nem �r fel id�ig. A vil�g pusztul�sa ut�n, a vivartakalpa kezdet�n a vil�gok el�sz�r az �bh�szvara vil�gok l�nyeivel n�pes�lnek be.

• �bh�szvara, ahol a "ragyog�s birtokosai" laknak. Az itteni l�nyek �lettartama 8 mahakalpa (m�s forr�sokban 2), ez az intervelluma a v�z �ltali elpusztul�snak.
• Apram�n�bha a "hat�rtalan f�ny" d�v�inak hona (ezen medit�lnak). 4 mahakalpa az �lettartamuk.
• Par�tt�bha a "behat�rolt f�ny" d�v�inak hona. 2 mahakalp�ig �lnek.

Brahm� vil�gok

Az itteni d�v�k szellemi �llapota az els� dhj�n�hoz tartozik, melyet a "megfigyel�s �s reag�l�s" kifejez�ssel fogalmazzuk meg, de ide tartozik az elragadtatotts�g �s �r�m is. Ez a vil�g, mint a t�bbi Brahm� vil�g m�r elpusztul a t�z �ltali vil�gv�g�ben.

• Mah�brahm� a "Nagy Brahm�" vil�ga. Sokan abban hisznek, hogy � a vil�g teremt�je, ilyen jelz�kkel illetik, hogy Nagy Brahm�, H�d�t�, a Legy�zhetetlen, Mindentl�t�, Mindenhat�, az �r, L�trehoz� �s Uralkod�, Teremt�, MIndenek Atyja, ami van, volt �s lesz". A Mah�brahm�, egyes forr�sok szerint olyan l�ny, aki az �bh�svara vil�gokb�l sz�llt al� ki�raml�s �tj�n �s a Brahma-vil�gban sz�letett �jj�, elfelejtve el�z� l�tez�s�t �s azt k�pzeli mag�r�l, hogy ok n�lk�l ker�lt bele a l�tez�sbe. Ne feledj�k, hogy m�g egy fels�bb rang� istens�gnek sincs bels� tud�sa a saj�t vil�g�n ki�v�liekr�l. �lettartamuk k�l�nb�z� forr�sok szerint egy vagy m�sf�l mahakalpa, de �gy n�z ki, hogy ez nem lehet h�romnegyed mahakalp�n�l t�bb, hiszen ennyi telik el az alacsonyabb vil�g �jj��p�l�se �s elpusztl�sa k�z�tt.
• Brahmapurohita lak�i, "Brahm� miniszterei" szint�n olyan l�nyek, melyek eredetileg az �bh�svara vil�gokb�l sz�rmaznak, Mah�brahm� k�s�r�ik�nt sz�lettek le, miut�n egy kis id�t egyed�l t�lt�tt. Mikor fel�ledt benne a t�rsas�g ir�nti v�gy, azt hitte, � a teremt�j�k �s vel�k is azt hitette el. �lettartamuk f�l kalpa vagy egy eg�sz (m�s forr�sok szerint). Ha �jj�sz�letnek egy alacsonyabb s�kon �s el�z� sz�let�s�k egyes r�szeire eml�keznek, Brahm�r�l, a Teremt�r�l pr�f�t�lnak.
• Brahmap�risadja "Brahm� tan�csad�i", vagy a d�v�k, akik Brahm� k�s�ret�be tartoznak. �gy is h�vj�k �ket, hogy Brahmak�jika, de ez a n�v csak a Brahma vil�gok lak�i k�z�tt haszn�latos. Egyharmad (vagy f�l) kalpa az �lettartamuk.

K�madh�tu, a V�gy Birodalma

Azok a l�nyek, akik K�madh�tuban sz�letnek, a boldogs�g k�l�nb�z� szintjein �llnak, de mindannyian, elt�r�en az Anagamin, Arh�t �s Br�hma l�nyekt�l, M�ra uralma al� tartoznak �s az �rz�ki v�gyakhoz k�t�ttek, melyek szenved�st okoznak nekik.

Mennyek

A k�vetkez� n�gy vil�g �sszef�gg, mindegyik nyolcvanezer jodzs�na alapter�let� �s a Szum�ru hegy f�l�tt lebeg a leveg�ben. Hab�r az �sszes vil�g d�v�k �ltal lakott, n�ha "mennyeknek" h�vj�k, mert ez a nyugati kifejez�s �rja le legjobban az al�bbi n�gy vil�got.

• Parinirmita-vasavartin azoknak a d�v�knak a mennyorsz�ga, akiknek "hatalmuk van m�sok teremt�se f�l�tt". Ezek a d�v�k nem hoznak l�tre kellemes form�kat, amikre v�gynak, hanem m�s d�v�k el�g�tik ki ezen v�gyaikat a kedv�k�rt. E vil�g uralkod�ja Vasavartin, aki hosszabb �let�, szebb �s hatalmasabb, boldogabb a f�ld t�bbi d�v�in�l. Ez a vil�g a M�ra nev� d�vaputra (5) otthona is (aki a d�va fajhoz tartozik) aki azon igyekszik, hogy a K�madh�tu �sszes l�ny�t az �rz�ki gy�ny�r�k mark�ban tartsa. M�r�t n�ha Vasavartinnak is nevezik, de legt�bbsz�r ezt a k�t l�nyt megk�l�nb�ztetik egym�st�l.
• Nirm�narati A d�v�k, akik "gy�ny�rk�dnek a teremt�s�kben". Ebben a vil�gban a d�v�k k�pesek b�rmit l�trehozni saj�t �r�m�kre. Az urukat Szunirmit�nak h�vj�k
• Tusita a "boldog" d�v�k hona. Ez a vil�g onnan ismert, hogy ez a B�dhiszattv�k vil�ga, miel�tt emberk�nt lesz�letnek a f�ldre.
• J�ma N�ha �gy is h�vj�k, hogy "a harc n�lk�li menny", mert ez a legalacsonyabb a mennyek k�z�l, ami m�g el van v�lasztva a f�ldi vil�g felfordul�s�t�l. Ezek a d�v�k a leveg�ben �lnek, minden gondt�l mentesen. Szuj�m�nak h�vj�k az uralkod�j�t.

Folytat�s a k�vetkez� men�pontban

Jegyzetek:

1. �r�pja: forma n�lk�li dh�tu: s�k. r�pa: alak, forma, k�ma: v�gy, s�v�rg�s
2. dhj�na: tudatoss�g, tudat�llapot, ismeret
3.  bh�mi: f�ld
4. an�g�min: nem j�v�, nem visszat�r�, aki teljesen megszabadult a l�t k�rforg�s�b�l
5. putra: gyermek, sz�l�tt

Ford�totta �s d�lt bet�s sz�veg: Kov�cs Gabriella. Forr�s: Wikip�dia.