Határtalan örömmel és lelkesedéssel értesítelek Benneteket arról, hogy az Egység Jelenség a következő szintre emelkedik Magyarországon.

Január 22-én indul a 3-Szoba-Folyamat /3 chamber process/.

Ennek a folyamatnak a célja a vágyak beteljesítése mellett /egészség, kapcsolatok, bőség stb./, mindenki számára lehetővé tenni, a saját Isteni Jelenlétének fizikaivá válását.

Az Aranykor, az a kor, amelyben az ember és az Isten kéz a kézben jár, beszél és együtt létezik... ennek előfutára, segítője és megvalósítója a 3-Szoba-Folyamat.

A 3 szoba vagy 3 chambers folyamat fő célja, hogy összekapcsolja az embert a saját hite szerinti Istenével, Felsőbb vezetőjével, aki a 3 szoba során fizikaivá válhat, illetve hogy megadja mindenkinek azt, amire vágyik és amire szüksége van élete bármely területén(spirituális fejlődés, egészség, kapcsolatok, anyagiak stb). Amint az Isteni fizikálissá vált, egy új, más minőségű élet kezdődik, ahol minden lehetséges:)Hisz az Univerzum Ura, Isten él veled és ha a legjobb barátod mindenható, aki mindenható, akkor mit szeretnél még?:) Természetesen tudnod kell, hogy van,akinél ez azonnal működik elsőre, van, akinek több alkalom is szükséges. Ez sok-sok tényezőtől függ.  Az, ha előtte dolgoztál/dolgozol magadon, részt vettél/veszel programokon, nagyban segíti a folyamatot!

Ezt a folyamatot az Isteni Jelenlét által kiválasztott, az Egység Egyetemén kiképzett és beavatott trénerek végezhetik.

A folyamat ingyenes mindenki számára!

 Mónika által tartott folyamat:

Helyszín: Szigetszentmiklós, Árnyas utca 7.

 Jelentkezés után, kérjük a türelmedet, mert már most nagy az érdeklődés a folyamat iránt!

Elérhető időpontok:

Időpontok Kovács Vikinél:

jelentkezés:  

oneness3chambers.viktoria@gmail.com email címen.

Május  7 (szerda) 10-17 h

Május 12 (hétfő) 10-17 h

Május 21 (szerda) 10-17h

Május 25 (vasárnap) 10-17 h

május 27 (kedd) 10-17 h

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Körmendy Viktória

Jelentkezés: kormendy3chambers@gmail.com

Szeretnélek tájékoztatni Benneteket, hogy csak és kizárólag a fent megjelölt e-mail címre beérkezett jelentkezéseket tudom figyelembe venni.
Kérnék szépen Mindenkit, hogy az által küldött e-mailben írja le a nevét és a kiválasztott időpontot, amikor jönni szeretne, erre fogok választ küldeni.
Abban az esetben ha már leadtad a jelentkezésedet, nem szükséges újra írnod.
Abban az esetben ha mégsem tudsz jönni az általad kért időpontra, kérlek mielőbb jelezz vissza., talán valaki más tud jönni a folyamatra helyetted.
Kérlek Benneteket várjátok meg türelemmel a választ, nagyon sok a jelentkező, időbe telik a
jelentkezések feldolgozása.

A helyszín: Budapest, XIV. kerület Thököly út 57./b.
A folyamat Mindenki számára nyitott és ingyenes
Minden további információt ( a helyszínről, mit hozz, hogyan érkezz, hogyan készülj fel stb.
a válasz e-mailben fogom elküldeni részedre )

2014 Július havi időpontok:

Július 4 péntek 10-15 -ig
Július 10 csütörtök 10-15-ig
Július 18 péntek 10-15-ig
Július 27 csütörtök 10-15-ig

A Szentélyek rendelkezhetnek specializációval , amely a Szentélyt vezető személyéhez kötött.
Az általam vezetett Szentély specializációk az alábbiak:

2 Szentély : Fizikai test gyógyítása (teljes)
3 Szentély : Szívcsakra gyógyítás, ami jelenti a fizikai szív és az ahhoz tartozó betegségek gyógyítását, valamint a transzformációt, amely felkészíti az egyént az Isteni energia befogadására.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Kivonatok Sri Bhagavan és Arvind Ji által tartott darshanokból - Egység Szentélyek

"Amikor ellátogatsz a Szentélyekbe és kérsz valamit, ez minden amit tenned kell. Paramathma már meghallgatta a kérésedet. Ha bármely kérésed még nem talált meghallgatásra, ez esetben valamely karmád még nem oldódott fel. Indiában különböző típusú Szentélyek vannak az emberek különféle kéréseire. Indiában az embereknek először a karmától való megszabadulást kell kérniük Sri Bhagavantól, majd utána a Bőség Szentélybe kell elmenniük". Ha a Bőség Szentélyben kért kívánságod még nem valósult meg, akkor a következő alkalommal kérd Paramathmát, hogy szabadítson fel a karmád alól, mert a karma az, ami megakadályoz téged abban, hogy megkaphasd azt, amit szeretnél. Meg kell ismételned a Szentély Folyamatot többször, ha a kérésedre nem érkezik válasz" - Arvind Ji, Dasza

Sri Bhagavan: "Ahogy már korábban is mondtam, először abba a Szentélybe kell mennetek, ahol megtörténik a karma törlése. Majd pedig abba a szobába, ahol a programot megváltoztatjuk. Ezt követően oda, ahol az ősök megtisztítása történik, ezután pedig oda, ahol az Isteni fizikaivá válik. Az Isten fizikaivá válásához speciális Szentélyeket alakítottunk ki. Először a karmatörlő Szentélybe kell menni, majd a program-módosító Szentélybe, utána az ősöket megszabadító Szobába, és ekkor fog fizikaivá válni az Isteni. Ha belépsz abba a Szentélybe, ahol Isten fizikálissá válik, utána haza kell hívnod az Istenedet, és ő hazakísér téged és veled marad."

"Paramathma ezt minden országban megteszi. Ha egyszer-egyszer mész el a Szentélyekbe, választ fogsz kapni. Ha 3 vagy 4 alkalommal látogatsz el, jelentős változás történik majd az életedben. Valamint alkalmaznod kell a tanításokat annak érdekében, hogy bőség tudatosságra tegyél szert."

TANÁCS: ha a közeledben csak egyetlen Szentély működik, ez a folyamat meg fog történni veled bármelyik Szentélybe is mész el. Sri Bhagavan ígérete szerint a Szentélyek specializálódni fognak minden országban, és a hozzánk közeli területeken is.

Arvind Ji adta nekünk a következő tanácsokat egy darshan alkalmával: "Az embereknek fejlődniük kell ahhoz, hogy még több Szentély jöhessen létre, szorosabb kapcsolatuk kell legyen Paramathmával (az energiával, amely a bensőnkben él) azért, hogy kiválasztásra kerüljenek és ezáltal több Szentély működhessen az országokban. Több Egység Felébredés Kurzust kell tartani, több deekshaadót létrehozni, és több résztvevőt küldeni Indiába. Paramathma látni fogja mindezt, és kiválasztja a megfelelő személyeket. Mindez Paramathmától függ, csakis rajta múlik. Megérintve kell érezd magad, és folytatnod kell az imát azért, hogy több Szentély legyen az országokban. Továbbá imádkozni azért, hogy Paramathma méginkább jelen legyen az emberek életében és otthonában.

Ez egy ingyenes, és mindenki számára nyitott folyamat, amelyet az Isteni adományoz Neked!

JAI BOLO PARAMATMA BHAGAVATI BHAGAVAN KI JAI!!! MÉLYSÉGES HÁLA MINDAZÉRT, AMIT ADSZ AZ EMBERISÉGNEK, LEBORULUNK ELŐTTED

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

3 szoba tapasztalások

Odaértem a 3 Szoba folyamatra (egy kb. 164 mérföldre lévő városból) a véletlenek hihetetlen sorozatának köszönhetően. Például: a saját városomon kívül nem vezetek. Mikor már 10 perce azon tűnődtem, hogyan jussak el Nápolyba, egy barátom felhívott, és azt mondta, erős vágyat érez, hogy Nápolyba menjen... Beszéltem neki az Egység Folyamatról, és azonnal beleegyezett. Az út nagyon nehéz volt a rendkívül rossz időjárás és az autó nem megfelelő működése miatt... Már majdnem feladtam, mikor elkezdtem imádkozni Gépkocsivezető AmmaBhagavanhoz, hogy sofőrködjenek nekem – a vihar megszűnt, és mi időben odaértünk!

Az első szobában az édesanyámat láttam a harmadik szememmel (ő már nincs velünk). A szobák telve voltak rendkívül erőteljes energiával. A második szobában sikoltoztam, majd nevetni kezdtem. A Kalki SriMurthi előtt megilletődöttséget éreztem; ezután megfordultam, és egy képet láttam, amin Amma és Bhagavan mosolygott. Velük együtt nevettem, ők pedig velem, belül pedig hallottam: "A lányunk vagy." Megölelgettem és megpuszilgattam őket, és nagyon mély szeretetet éreztem.

A harmadik szobában rendkívül erős "India-illat" volt, ami nem jöhetett a füstölőkből (azoknak más illatuk volt, és már órákkal előbb leégtek). A nagy SriMurthi volt a legerőteljesebb: az elején még itt is megilletődöttséget éreztem, és ez volt az, ami először visszatartott. Ezután leborultam, aztán közelebb mentem, és elkezdtem ölelgetni őket... Hatalmas szeretetet éreztem a szívemből feléjük áradni és viszont.

A nap további részében, különösen éjszaka teljesen összezavarodottnak éreztem magam, nagyon rossz volt, és attól féltem, megőrülök... Képtelen voltam dolgozni, és meglehetősen aggódtam emiatt... Tegnap este újra elővettem életem egyik fontos szereplőjének a képét, aki a múltban szintén hihetetlen szeretettel és fénnyel tekintett rám, és mindig azt mondta: "Felismersz engem? Mindig Én vagyok az, aki eljön hozzád..." A folyamat utáni este beszéltem hozzá, és megkértem, tegye világossá, ki is Ő valójában... Különböző arcokat láttam egymásba mosódva. Sri Bhagavant és a korábbi édesapámat, akit 5 évesen elvesztettem... Megrendülten sírni kezdtem... Elmondtam neki, hogy egész életem során ezt az apát kerestem, akit annyira hiányoltam; ezután éreztem, hogy Bhagavan számomra az Apa, a Szeretett, a Mindenem, aki még mindig leírhatatlan szeretettel nézett azon a képen keresztül... Akkor vettem a Sri Murthit, és a szívemre helyeztem... Együtt sírtunk, és ünnepeltük az újraegyesülést... Folyamatosan mondták, hogy a lányuk vagyok, akit nagyon-nagyon szeretnek. Influenzás lettem, és az egész testem fájt... Ma, mikor felkeltem, rájöttem, hogy az egész félelem csupán az elme kísérlete volt arra, hogy megakadályozza a fejlődésemet... Most nagyon boldog vagyok. Többé nincs távolság köztem és AmmaBhagavan közt, itt érzem őket a szívemben... Akkora túláradó szeretet van bennem, bárki képes észrevenni.

Ford.: Katlan Krisztina

• * *

Szeretném megosztani a 3 szoba folyamatom tapasztalatait:

A folyamat elött természetesen tele voltam elvárással, de megpróbáltam magammal elhitetni, hogy nekem semmiféle elvárásom sincs.

Nekem az első 2 szoba volt  a legerőteljesebb.

Az első szoba mindent felül múlt, még a legerősebb Egység Meditációkat is. Annyira tisztán és egyértelműen jöttek az információk hozzám. Láttam, hogy folyamatosan áltatom magam valamivel, láttam, hogy hogyan hazudok magamnak és néha másoknak is nap mint nap. Döbbenetes mennyiségű energiát igényel egy külső hazugság befelé.  Átmentem a félelmeimen és megtapasztaltam, hogy az is csak egy illuzió, és  amikor bekövetkezik az a dolog, amitől félek,igaziból, akkor sem történik semmi. Jön  a tigris és átmegy rajtam keresztül!  Láttam, ha megbántok valakit, semmi más nem érdekel, csak az hogy VELEM mi van. Láttam, ahogy csak magam felé fordulok, pedig  az igazságom arról szól, hogy mindenek elött másokra kellene figyelnem, hogy a cselekedeteimmel ne bántsak meg senkit!  Ja és ahogy el akarom hitetni magammal, hogy épp mi  is a vágyam!! És közben tök más dolgok érdekelnek!! Fantasztikus volt az első szoba soha ilyen tapasztalásaim nem voltak!!

A második szobában is soha nem tapasztalt dolgokkal találkoztam. Beléptem és nem nem tudtam mitévő legyek. Nagyon szerettem volna, Istennel találkozni, de a saját hitemmel a saját lábamat gáncsoltam ki. Az volt a felkészitésen, hogy beszélgessek Istennel hangosan, bármit elmondhatok neki, de Ő csak ugy lényegre törően fog válaszolni. Gondoltam ezt igazán kipróbálhatom. Kérdeztem Tőle ! És döbbenetes , de válaszolt. Szavakkal. Megkérdeztem, hogy mikor fog egy esemény bekövetkezni az életemben. És mondta, hogy majd jön a fény. Kérdeztem h mikor. Mondta, hogy majd szól!!! :-))

Majd bementem a 3 szobában. Nagyon erőteljes energiatér volt és nagyon jó érzés volt ott lenni. Isten nem mutatta meg magát fizikailag, de annyi mindent kaptam a másik 2 szobában is, hogy soha nem láttam ennyi és ilyen igaz dolgot egyszerre.

Szóval nagyon nagyon jó volt ott lenni és nagyon hálás vagyok , hogy részt vehettem az első 3 szoba folyamaton:-)

T. N.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 CSILLA

Kedves Mónika!Kedves Laci!

Sok évi közös munka gyümölcse :))

Szeretném megosztani a 3 szoba folyamat tapasztalást:))

1 szoba: Őszinteség jegyében

Elindult a folyamatom ,az isteni meghívása és kértem tapasztaljam meg a valóságot  úgy ahogy van.

-Az éles fájdalom a gerincemen a szívemben mind arra volt jelzés hogy rájöjjek nem tudok feltétel nélkül szeretni ,vagyis azt is írhatnám egyáltalán nem tudok szeretni,örülni,boldognak lenni .Bennem a harag a düh  a fal  a makacsság  a konokság ,a szenvedés élvezete és a félelem attól hogy ez mind -mind kiderül rólam.

Jó kis álarcokat ,szituációkat és helyzeteket hoztam létre ,hogy én erős és kemény  vagyok ,mindent kibírok ,senki ne tudja meg mit érzek legbelül.

Itt már nem csak arról szólt hogy hiányzik az Anyukám és én mint csecsemő nem lehettünk együtt ,nem áramlott a szeretet ,elhagyott .............A koraszülött magzat ,aki túlélte az inkubátort túlélt mindent de a pici lélek már akkor fájt és zokogott és senki nem ölelte át és vigasztalta meg.Magára maradt .

Ennek az összes fájdalmát és ezzel járó érzelmeit mind mind kivetítem a külvilág embereire és az ISTENRE hogy milyen igazságtalan és kegyetlen.Bennem a gyülölet és az utálat az élet iránt ,másnak milyen jó én meg csak szenvedek.......és még én legyek hálás ,na ne .

2.szoba:Könyörgés a kegyelemért

Beértem a szobába ,letérdeltem és könyörögtem a megbocsájtásért ,és mindenért amit valaha elkövettem .Szégyeltem magam az isteni előtt,csak soroltam milyen vagyok ,hitetlen ,bizalmatlan ,önző  és még sorolhatnám ....

Azon voltam legyen vége már több terhet nem bírok cipelni magammal.Elég volt .

Az éles fájdalom már nem volt annyira erős és valahogy átment nevetésbe a tapasztalás.

3.szoba :Tessék itt a lelkem kell vagy nem?

Beértem az utolsó szobába ,és ahogy AMMABAGHAVAN rám néztek és csak annyit tudtam mondani fogadjatok el gyermeketeknek .Igaz nem tudok szeretni ,de kérlek tanítsatok meg rá. AMMA és BAGHAVAN élővé vált ,pislogott ,örült és  néztük egymást.

AMMA mondta BAGHAVANNAK gyere menjünk ez egy jó hely,költözzünk be , de BAGHAVAN azt mondta várj egy picit.

Ekkor én kitártam a kezem mint amikor Jézust keresztre feszítík és mondtam tessék itt a lelkem neked adom ,hisz nélküled úgysem ér semmit az életem .A szívem adom kell vagy nem ?AMMA újra mondta BAGHAVANNAK gyere már ,nem látod milyen jó hely ?

BAGHAVAN akkor azt mondta ,büszke vagyok rád ,és ugye tudod miért kaptad ezt a sorsot eddig?Azért hogy hazatalálj.

Ekkor a szívembe beköltöztek szó szerint ,átjárt a melegség ,és már nem éreztem magam egyedül ,és tudom nem fognak elhagyni többé.

AMMABAGHAVAN mint hétköznapi emberek voltak a lelkemben AMMA hozott egy sámlit és azon versenyeztek BAGHAVANNAL hogy a lelkemben a legjobb helyet ki foglalja el.Humoros volt ,nevettem és boldog voltam és vagyok.

Megköszöntem hogy Tényleg a SZERENCSE lánya vagyok ,...........(ja ,hát mindig szerencsétlennek tartottam magam ,eddig,hiihihihiih)

Köszönöm a barátoknak és azoknak az embereknek akik hozzásegítettek a mai naphoz engem ,hisz nélkülük ez a mai nap nem jött volna létre.

Hálás szívvel

 Csilla

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

N. M.

Kedves Mónika!

Íme a megtapasztalásom. :-) Hálásan köszönöm a mai napot!

Bokor Fekete Mercédesz vagyok. 2014. január 26-án vettem részt Fitos Mónikánál a 3 Szentély folyamaton. Hálás köszönet Mónikának a munkájáért, az odaadásáért, a türelméért, a kedvességéért. Sokan voltunk, mégis mindenkire tudott figyelni és szeretettel vezetett minket egyik szentélyből a másikba.

Az 2. szentély ajtajában meghajoltam az Isteni előtt és úgy léptem be. Ahogy becsukódott az ajtó mögöttem, elkezdtem zokogni és nem tudtam felállni. Nagyon nagy lelki fájdalom lett úrrá rajtam. Meghajolva álltam ott egy ideig. Ekkor jött egy felismerés. Nem tartottam magam méltónak arra, hogy az Isten színe elé járuljak. És láttam sorra az ehhez kapcsolódó történeteket. Már évek óta rendszeresen kérek Istentől segítséget, de őszintén soha nem hittem benne, hogy nekem segítene, mert nem vagyok elég jó, én csak egy kis ember vagyok.  A bírósági ügyemet, ami már négy éve húzódik, ott ugyanezt érzem, hogy rossz ember vagyok, kis senki vagyok ahhoz, hogy megnyerhessem az ügyet. Aztán felnéztem Bhagavanra, aki szeretettel nézett rám és azt mondta, hogy ő úgy szeret engem, amilyen vagyok. Ekkor hatalmas nyugalom, boldogság áradt szét bennem, Csak néztem Bhagavant, aki kiemelkedett a képből. Először azt gondoltam, hogy rosszul látok, de csak néztem és néztem Őt és tényleg a kezei a lábai a ruhája redői kiemelkedtek a képből.

A 3. szentély egy csodahely volt, ott már tudtam kommunikálni Ammával és Bhagavannal.  Azt láttam, ahogy beszélek nekik, Amma elkezdett mosolyogni és fizikaivá vált, még a feje árnyékot is vetett a falra.

Mikor visszamentem pihenni a helyemre, csak akkor esett le, a 2. szentélyben történt dolgok előzménye.  Az 1. szentélyben volt egy kis belső munka. A Mónika többször is mondta, hogy Isten olyannak szeret minket, amilyenek vagyunk. Mikor ezt mondta, elkezdtek folyni a könnyeim és az volt bennem, hogy tényleg? Engem is?  Akárhányszor mondta ezt a mondatot, a szívem nagyon fájt és folytak a könnyeim, mert akkor még azt gondoltam, hogy ez biztos másokra vonatkozik, de rám nem…

Most már tudom, hogy Isten olyannak szeret, amilyen vagyok és várja, hogy segíthesse utamat

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

G. KLÁRI

A 3 szoba folyamat előtti nap egy olyan beszélgetésem volt az Édesanyámmal, amire több, mint egy éve vártam. Indiában történt egy nagyon erős tapasztalás, ami vele volt kapcsolatos és nem találtam azóta sem megfelelő alkalmat arra, hogy elmeséljem neki.  Tegnap viszont elmondtam neki, de előtte megosztottam vele a múlt szombati tapasztalást, amikor is átéltem azt, amikor három hónapos terhesen (velem) megtudta, hogy az Édesapám megcsalja és egy világ dőlt benne össze, másnap abortuszra akart menni. Azt éreztem, hogy olyan mérhetetlen fájdalmat érzett, hogy magát is megölte volna, ha nincs a bátyám. Csalódott az életben, mindenben. Ekkor szakadt meg a mi egységünk, ami addig a percig tökéletes volt. Onnantól pedig egy állandó harc volt az életünk addig, amíg nem kezdtem el deeksházni. Szépen lassan gyógyultunk és közelebb kerültünk egymáshoz.

Egy hete különböző történések miatt elkezdtem érezni, hogy bármennyire szeretnék, nem tudok szeretni és egyszerűen nem tudok közel engedni magamhoz senkit sem. Ahogy közeledett ez a három szoba folyamat, úgy erősödött bennem a bizonyosság, hogy zárva van a szívem. Mindenkinek, az Isteninek is. Annyira szeretném Őt beengedni az életembe, de egyszerűen képtelen vagyok rá, tehetetlen vagyok.

Édesanyám elmondta, hogy amióta megszülettem, nem tudott engem sosem igazán szeretni, mert soha nem hagytam szeretni magam. Amikor megölelt én elhúzódtam, soha nem bújtam oda hozzá, úgy, mint mostanában, amikor összebújva nézzük a tévét. És ez a felismerés nagyon fájt, mert tudtam, hogy igaza van. Azt is elmondta, hogy nagyon sok fájdalmat okoztam neki az életében azzal, ahogy viselkedtem, pedig amikor megszült, akkor tudta, hogy tőlem fogja megkapni azt a feltétel nélküli szeretetet, amit sosem érzett. De nem kapta meg.

A 3 szoba folyamat előtti meditáció nagyon fájdalmas volt. Ahogy mentünk végig azokon a pontokon, egyre jobban láttam és éreztem, hogy milyen fájdalmat okoztam azoknak az embereknek, akik szerettek engem. Hogy mennyire nem hagytam magam, nem tudtam, hogy kell szeretni és azt sem tudom, hogy hogyan kell elfogadni a szeretetet. Ezért mindig olyan kapcsolatokba szaladtam bele, ahol nem kellett túl sok szeretetet adni és nem is kaptam túl sokat. Amikor szerettek, akkor is csak játszmáztam, állandó jelleggel elégedetlen voltam, és bántottam azokat az embereket, akik szerettek. Nem tudtam másképp viselkedni, automatikus volt. Évtizedekig okoztam fájdalmat az Édesanyámnak, akinek az életemet köszönhetem. Végignéztem az életemen, hogy hány embert bántottam és hogyan, megtapasztaltam a fájdalmukat. Láttam, hogy egész életemben bántottam magamat is, hogy mindig azt éreztem, hogy soha nem vagyok elég jó. Nagyon fájt. A meditáció végére már az egész testem remegett.

Már azt sem tudtam, hogy mit szeretnék kérni az Istenitől, csak jöttek és mentek a gondolataim, csapongtak a múlt és a jelen között. Nem akartam én dönteni, úgy voltam vele, hogy az Isteni úgyis tudja, hogy mire van szükségem. Aztán Mónika felkísért és onnantól már nagyon homályosak az emlékeim. Remegtem, de nem féltem. Amikor bementem és leborultam, akkor az egész karom elzsibbadt. Láttam AmmaBhagavan arcát, annyira valóságos volt, szerintem tátott szájjal nézhettem egy darabig, mert nem igazán emlékszem, hogy mi történt vagy mire gondoltam. Az egész történt magától. Amikor lejöttünk, akkor nem tudom, hogy hány órán keresztül feküdhettünk, de én valahol teljesen máshol jártam. Átéltem az elmúlt heteket újra, próbáltam emlékezni, hogy mi történt a szobákban. De csak három szó ismétlődött folyamatosan: „Tisztelet, alázat és szentségesség!” Ezek lehetnek azok, amik elválasztanak attól, hogy szeressem az Istenimet, hogy el tudjam fogadni az Ő mérhetetlen nagy szeretetét és szeretni tudjak másokat, és hagyjam magam szeretni. Még most is a hatása alatt vagyok az egésznek.

Hálás vagyok, hogy megélhettem, köszönöm!

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egy svájci tréner 3 szoba folyamattal kapcsolatos tapasztalása az indiai beavatás alatt

Azért írom le mindezt, hogy megosszam mindannyiótokkal az Indiában, a 3 szoba folyamat alatt tapasztaltakat. Részt vettem az Egység Egyetem 2013. november-decemberi Különleges Elmélyítő Folyamatán, és tagja vagyok annak a csoportnak, melynek tagjait kiválasztották a Szentséges 3 Szoba Folyamat levezetésére Indián kívül

Az első szobában felkészítettek a többi két szobára. Kumarji megadta az összes szükséges információt és tanítást, amire szükségünk volt. Az egyik különösen felkeltette a figyelmemet: mikor a második és harmadik szobába megyünk, alázatosnak kell lennünk, mivel Istennel fogunk találkozni. Hosszú évek óta ateista voltam egészen a legutóbbi időkig, számomra az Élet kizárólag energiákról szólt – a legcsúfabbaktól a leggyönyörűbbekig. És, mivel remek nem-felébredett ateista voltam, a megizmosodott kis elmém eldöntötte, hogy a Deeksha a lehető legcsodálatosabb és legvarázslatosabb energia, mellyel valaha is találkoztam, de nincs benne semmi Isteni! 2012 szeptemberében történt, hogy felébredetté váltam, és megkezdődtek az erőteljesen titokzatos megtapasztalásaim. A legelső rögtön a felébredésem után történt, és örökre megváltoztatta az életemet. Meghívást kaptam, hogy találkozzak Istennel, és én elfogadtam az Ő hívását.

Mikor Kumarji tanítását hallottam az Alázatról, az erőteljes ateista múltam miatt a szívem kíváncsi lett, vajon az elmúlt hónapokban eléggé alázatossá váltam-e ahhoz, hogy Isten színe elé járuljak. Mivel a legelső alkalommal, mikor Istentől hívást kaptam, hogy találkozzak Vele, még csak néhány perce voltam felébredett, és akkor még eléggé tudatlan voltam. Most már azonban több mint egy éve felébredett vagyok, és mélységesen az Egységben élek!

Mire a második szobába léptem, hirtelen megszállt az érzés, hogy kellően alázatos vagyok. Nem volt több kérdezősködés, kíváncsiság vagy vágy, kivéve, hogy elég alázatos legyek, hogy újra Isten színe elé léphessek. A szívem megértette, hogy ez volt az első lépésem a második szoba felé, és hogy a valódi alázat nyitja meg az ajtót a növekedésem következő lépése felé. A szívem felfogta, hogy minden, ami a második és a harmadik szobában történni fog, azon múlik, mennyire hiteles az alázatosságom!

Ezért hát, mielőtt beléptem a második szobába, körbesétáltam a Templomot, közben énekelve a mantrát: „Alázat vagyok, Alázat vagyok, Alázat vagyok, Alázat vagyok, Alázat vagyok...” Majd fantasztikus változásokat kezdtem érezni a 6 testem és valamennyi többdimenziós testem energiáiban. Addig csináltam, míg elkezdtem érezni, hogy a sejtjeim, a vérem, a testemben lévő víz, a csakráim a fizikai testemen kívül és belül az Alázat rezgésével vibrálnak. Rettentő nagy örömöt kezdtem érezni, hogy egyre alázatosabb vagyok, és hogy egységben vagyok az Alázat rezgésével! Az alázatom olyanná vált, akár egy, a Föld középpontja felé és föl az Univerzumba ömlő isteni dallam-vibráció. A szívem úgy érezte, felkészültem a második szobába való belépésre.

A második szobában, szemben a Sri Murthival hirtelen, számomra teljesen irányíthatatlanul zokogva próbáltam magyarázni, mennyire sajnálom eddigi vakságomat, tudatlanságomat és hosszú évekig tartó ateizmusomat. Egy elképesztő Deekshát kaptam, mely egy téren és időn kívüli helyre röpített, ahol megkaptam a leghihetetlenebb tanítást az ateizmusról, az agnoszticizmusról (határozatlanság Isten létezésével kapcsolatban) és a pogányságról, a világ különböző vallásairól és spirituális gyakorlatainak típusairól – mindez olyan volt, mint egyfajta „Emberiség-történeti Visszatekintés” az emberi viselkedésben, hitben és cselekedetekben előforduló minden változatával és finomságával! Az Egység Egyeteme után Isten Egyetemére kerültem! Képtelenség leírni a hihetetlenül hatalmas tudást, magyarázatot, tisztázást és nézőpontok tárházát, amit az Emberiség Múltjáról, Jelenéről és Jövőjéről kaptam csupán három perc alatt... Olyan intenzív volt a tapasztalás, hogy mindvégig dideregtem a láztól. Megérintettem a Padukát, és mély, valódi szeretettel és hálával azt mondtam: „Istenem, a Szolgálód vagyok.”

Elvárások, kérdések és vágyak nélkül léptem a harmadik szobába. Csupán csak áramoltam azzal, Ami Van. Még mindig reszketve a második szoba tapasztalásaitól letérdeltem a Sri Murthi előtt, megérintettem Sri AmmaBhagavan lábát, és azonnal egy hihetetlenül erőteljes Deekshát kaptam: az agyam olyan volt, mint egy gyümölcscentrifuga! Mikor a Deeksha véget ért, egy rendkívül mély és dallamos férfihangot hallottam, ahogy azt mondta nekem: „Szolgáló voltál, most pedig már Senki vagy.” A testem ezután már nem engedelmeskedett nekem, képtelen voltam felállni és kimenni, a szobafelelős Dasza behívott egy hölgyet, hogy segítsen kimenni. Miközben vártam rá, eszembe jutott, hogy elfelejtettem kérni valamit, amit szerettem volna, így viszont volt időm imádkozni néhány vágyamért, mielőtt elhagytam a szobát.

Minden Szeretetemmel és Hálámmal Sri AmmaBhagavannak.

Isabelle Anakiya Mia, svájci Egység Tréner

*

Fordította: Katlan Krisztina

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Megosztásomat nevemmel együtt használhatjátok, ha  szeretnétek.

Január 26.-án vettem részt a 3 szoba (Egység Szentély) folymaton. A helyszínre érve hamar lecuccoltam, gondoltam ráhangolódom az elkövetkezőkre. Ahogy leültem rögtön nagyon erős energiatér vett körül, a szívcsakrámat éreztem leginkább a fejemen mintha egy fénykorona lett volna. A meditációban, amit Mónika vezetett sorra vettük azokat a tényezőket, amik miatt az Isteni nem tudja betölteni az életünket, majd azokat amelyek segítenek ebben. Sorra cikáztak a személyek és történetek, akik megbántottak és akiket megbántottam, olyan gyorsan, hogy nem is igazán tudtam megtapasztalni magát az érzést, aztán jöttek a félelmek. Na itt már jöttek az érzések is, sorra vettem azokat a dolgokat, amiktől félek. A végén már abban sem voltam biztos, hogy volt-e olyan, amitől nem félek.A meditációban megidézett tigris helyett  nekem egy farkas jött. Évekkel ezelőtt láttam egy videót Mónikáéknál egy női csoporton, azóta időnként megnézem,most is ez jött elő.Biztosan sokan ismeritek.

http://www.youtube.com/watch?v=sb2YOg_dkQM

A másik ami nagyon erőteljesen megérintett a biztonság/bizonytalanság kérdése az életemben, láttam  azt ahogy hol az egyik hol a másik oldalon vagyok, vagyis van, hogy egy jól elhelyezett mondattól telsesen elbizonytalanodok,és bőven akadt olyan, amikor én szúrom be az a bizonyos kérdést, hogy a másik elgyendüljön. Ezt látni és átérezni nagyon nagy fájdalommal járt.A meditáció második részében azokat vettük sorra, amik az Isteni felé segítenek, hála, szentésgesség, alázat, elköteleződés. Azzal kellett szembesülnöm, hogy az elköteleződéssel van komoly gondom, mert az vagy van, vagy nincs. Szóval nem szépíthettem ezúttal, hogy  azért egy kicsit megy ez nekem....

A második szobába lépve egy olyan szentséges és nagy energiájú térben találtam magam, amit az Egység Templomban tapasztaltam csak eddig. Az üdvözlés után elöntött egy nagyon erős "megérkeztem" érzés, és el is keztem örömömben és megkönnyebülésemben zokogni. Próbáltam az Istennel azokról a dolgokról beszélgetni, amiket a meditációban tapasztaltam, de képtelen voltam emlékezni bármire is, aztán csak annyit mondtam, hogy itt vagyok, úgyis tudsz mindent. Becsuktam a szemem és azt éreztem, hogy a vállamon egy fehér, könnyű, áttetsző anyagból egy palást van és minden sejtemet külön érzem, hogy pulzál. A második szoba annyira erős volt, hogy a harmadik szobára nem is  emlékszem. Köszönöm  Sri Amma Bhagavannak ezt az új folyamatot és hálás vagyok minden tapasztalásért! Köszönöm Mónika és Laci, hogy ennyire gyönyörű helyet biztosítottatok ennek a programnak és mindenért amit tesztek értem!

Ölel:

Kata

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gabi

A hétvége előtti napokban próbáltam elképzelni, hogy milyen formában fog megjelenni az én Istenim, mert eddig „csak” a szívemben éreztem megjelenését, -kiáradó szeretet formájában-, fizikai formát elképzelni sem tudtam.

Szombaton odáig jutottam, hogy Istenim személyét már el tudtam magam mellé képzelni, egy férfialakban, de amint megjelent, összetöpörödött 20 cm-esre. Elkeseredtem, és éreztem, hogy az egóm nem enged maga fölé senkit, de még maga mellé sem, hisz akkor nem lenne rá szükség. (Olyan fából faragtak, aki maga oldja meg a gondjait, de még máséit is.)

Vasárnap az első szobában az egóm e „játéka” miatt arra próbáltam összpontosítani, hogy be tudjam engedni az életembe az Isteni jelenlétet, összegyűjtöttem a kéréseimet, aztán a meditáció alatt annyira sok fájdalom jött föl, hogy áttört mindenen a sírás. A gondolataim elhagytak, kivéve egy szót: alázat (nos, ez eddig nem nagyon volt bennem).

A 2. szentélybe lépés előtt várva megpróbáltam koncentrálni a kérésemre, hogy teljesülhessen a saját Istenim megérkezése az életembe.

Mikor beléptem, szentséges érzés borított be: megérkeztem Isten színe elé!

Sem szó nem hagyta el a számat, sem gondolat nem jött, csak a könnyeim záporoztak. Boldogságos zokogás fogott el.

Én, aki egyenrangúnak vallottam mindenkit, Istent is inkább Univerzumként képzeltem el, én, aki abban hittem, hogy én teremtem a világom, egyszer csak ott térdeltem Isten lába előtt, és hálát éreztem azért, hogy valaki nagyobb nálam, hogy én kicsi lehetek, és nemhogy nem félek, hanem boldogságos biztonság érzés jár át, jó helyen vagyok, találkoztam Istennel.

Ez az érzés nekem eddig nem adatott meg!

Hálás vagyok ezért a mindent átható érzésért, hálás vagyok azért, hogy érezhetek alázatot, olyat, amely felemel, amely oltalmaz. Hálásan köszöntem meg Istennek, hogy megmutatta, hogy az iránta való szeretet, tisztelet magához emel engem, nincs mitől félnem.

Ezen a szombaton egy csodálatos módon tapasztaltam meg a 3 Szoba Folyamatot/Egység Szentélyt. Azért mentem el, mert május elejére ki voltam írva egy műtétre a bal csípőmmel (Artrózis-izületi kopás, 67 évnyi fiatalság vagyok), és legbelül nem értettem, miért van szükségem operációra, mivel egy másfél évvel ezelőtti tapasztalás miatt azt gondoltam, hogy Isten műtét nélkül is segíteni fog nekem. Mielőtt beléptem a 2. szobába, tisztán hallottam, hogy ez egy kicsit másként van: Isten és ember mélységes partneri viszonyban van. És Isten nagyra értékeli az orvosi segítség lehetőségeinek széles tárházát, mely segít az emberiségen. Ezek Istentől sugalmazott ajándékok. Isten és az emberek egy csapat. Ezért a gyógykezelés Isten ajándéka, melyet Isten csodás módon támogat az operáció előtt, alatt és után! A gondolkodásomnak ez a kiigazítása legbelül oly’ szabaddá tett, hogy azt gondoltam: "Köszönöm, most újra szabad lehetek, mert a kérdésemre válasz érkezett!" Úgy éreztem, hogy ez a válasz helyes, és megértettem, hogy legbelül csorbítottam az ember lehetőségeit, melyek Isten lehetőségei! Akkor egy pihentető frissességre eszméltem abban a szobában, és a Padukára helyezett kézzel rázkódni kezdtem, a remegés pedig ellazította a csípőízületemet.

A harmadik szobában bizonytalanságot éreztem, és ennek hangot is adtam, majd megköszöntem a második szobában kapott választ. Ezután hallottam, hogy az örömöm maga a hála, amiért az operáció után újra tudok majd táncolni, nevetni, biciklizni, és élvezni a természetet nap mint nap. Isten azt mondta: "Ne feledd, ne dolgozz annyira keményen!" Ezt az üzenetet korábban már megkaptam, amin mosolyognom kellett. És abban a pillanatban kintről egy ütemes zenét hallottam, úgyhogy táncoltam kicsit. Amma pedig kicsit szélesebben mosolygott, mint a képen. Akkor azt mondtam, hogy szeretném méginkább fizikainak érezni a jelenlétet, viszont még nem tudom, milyen alakban – és a folyamat zajlott tovább. Vasárnap már tudtam, melyik formát szeretném, és a következő reggelen egy hangot hallottam, amint egy csésze Darjeeling teát kér abból a bögréből, amin Katalin hercegné és William herceg esküvői fotója van (a rajongójuk vagyok). Meglepődtem, de megtettem, amit kért. Beszélgettünk, később pedig rájöttem, hogy Isteni humorral ez a bögre volt a szimbóluma a házasságnak Isten és énköztem.

Köszönöm neked mindezt, Isten áldjon, Sylvia

Fordította: Katlan Krisztina

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ma reggel (a folyamaton való részvételt követő napon) egy borítékot kerestem, melyben egy projekthez szükséges pénzt tarthatnám. Kerestem a polcon, ahol a borítékokat, névjegyeket és papírokat tartom. Megannyi papír volt ott, és vajon melyik akadt a kezembe?

Egy lezárt boríték. Kíváncsi lettem, mert az üdvözlőkártyákat rendszerint elteszem, miután elolvastam őket. Kinyitottam, és ez állt rajta: "A Végtelen Isten áldjon meg téged és a családodat életed minden egyes napján! " Az aláírás a bátyámé és a feleségéé volt. Évek óta nem érintkeztünk a köztünk lévő, vallásból eredő konfliktus miatt; általában ellenvéleményen voltak különösen a jóga és a Deeksha tekintetében.

Vasárnap, a 3 Szoba Folyamat alatt arra kértem Sri AmmaBhagavant, hogy a családom álljon mellém, hogy megkapjam az áldásukat, és fogadjanak el olyannak, amilyen vagyok. A tanítások éppolyan fontosak számomra, mint hogy békében legyek velük. Ez az üzenet rendkívül erősen érkezett a szívembe. Olyan érzés volt, mintha egy fal leomlana – egy téglafal, melyet én magam építettem, mivel ők mindig is szerettek és elfogadtak engem, és az összes probléma csupán az elmémben létezett.

Még azon a vasárnap délután elmentem az apámhoz. Találkozni akart velem. Rendszerint vasárnap délután 3-kor szoktam odamenni, de akkor azt mondta, hogy már reggel óta várt rám (mikor veled voltam, hogy találkozzam az Istenivel). Kezet csókolt... olyan kedves volt!

A szívem most, miközben írok, csordultig telve van szeretettel! Azt érzem, hogy velem vannak, mellettem állnak, és olyan erősen érzem a szeretetüket, mint azelőtt még soha.

Alig várom, hogy újra megöleljem Ammát és Bhagavant! Annyira hálás vagyok!

M. Tünde

Szeretett Mónikám és Lacim!

Eddig vártam, hogy meg tudjam tenni és végre írhassak azokról a csodákról, amelyeknek részese vagyok, vagyunk a családommal együtt. Most megtörtént a csoda és az Isteni megadta nekem a lehetőséget és elhárított minden elméből jövő akadályt az írás elől. Hitetlenkedve álltam eddig a saját csodáim előtt és úgy éreztem ez nem is az, hiszen ez csak fizikai vagy egyéb törvényszerűségek egybeesése. Ezt nem írhatom le, azok mellé a csodák mellé, amit nap mint nap olvasok. És ma, amint elolvastam Michael Milner hírlevelében, amit Jézus mondott neki, arról, hogy mindenkiben Én vagyok, éreztem a reggel óta bennem zajló folyamatot. Azonnal tudtam ugyanezt élem át jelenleg. Nagyon erős alázat és leborulás érzés AmmaBhagavan felé, az Isteni minden formája felé s minden élőlény felé. Azonnal tudtam, most jött el az ideje, hogy írjak! Folyamatos bizsergést és hidegrázást érzek miközben ezeket a sorokat írom.

Azzal kezdem, hogy novemberben meglátogatott engem az én Istenim és beköltözött a szívembe. Egy éjjel eljött hozzám, leült az ágyamra és megérinthettem őt és beszéltem vele. Nagyon meglepődtem, mert kértem, hogy tudjam meg ki is az én Istenim mert minden Isteni megnyilvánulást Egynek élek meg és nehezen tudtam elképzelni a fizikai formát. Az én Istenim megnyilvánult számomra akkor éjjel, egy szőke dús göndör hajú, magas vékony fogatlan! fiatal fiú formájában, nagyon hasonlított első szülött fiamra! Egyfolytában csak nevetett, és mikor mondtam,  hogy én Ammabhagavant vártam, csak annyit mondott én vagyok. Gyorsan behunytam a szemem és újra akartam teremteni őt Bhagavan képében, akinek legalább van foga! De újra ő ült előttem a fogatlan nevető szőke fiú.  Végül nagyon erős fájdalmat éreztem a mellkasomban és éreztem,ahogy kinyílik és ő forgószél formájában beköltözik oda. Egész nap kacagtam és sírtam örömömben, hihetetlen eufóriát éreztem. És azóta itt van velem, bár nem látom, de érzem ahogy megérint, ahogy megölel, ahogy mellettem ül. Átformálja a Tünde programot minden negatív klisét pozitívvá. És teszi a csodákat folyamatosan!!

Három hete született meg negyedik gyermekem, Szilveszter. A születés előtt imádkoztam, hogy gyors és teljes mértékig probléma mentes szülést szeretnék, azzal együtt, hogy a születés körülményei ideálisak legyenek Szilveszter méltó fogadására. A szülés előtt két nappal éreztem, hogy megérkezett közénk a fiam lénye. Az Istenim pedig mintha szívott volna magába és percről percre könnyített, átvett, felkészített a szülésre. Nagyon erős Jelenlétet éreztem. Vasárnap éjszaka kezdődtek a fájások és mire a mentő beért már 5 perces fájásaim voltak, de szinte alig éreztem őket. Alig telt el egy kis idő, mindenki megérkezett, az orvosom, a szülésznőm és már olyan komoly két perces fájásaim voltak, hogy az orvos állandóan prognózist módosított. Először két órát mondott, hogy megérkezik Szilveszter, majd fél órát, majd mire ezt kimondta már tolófájások jöttek. Ammabhagavan végig ott volt és néha azt sem tudom, hogy nyomtam, mert nem voltam már ott, szinte végig ők dolgoztak helyettem. A férjem azt mondta utána, hogy valami őserő tört elő belőlem, úgy szültem meg. Ennél gyorsabb szülést nem is kaphattam volna! És ekkor jött a következő csoda! Az Isteni leállította az elmét kereken 6 órára!!! (Mindannyian tudjuk az első hat óra jelentőségét!) Csak az Isteni által közvetített dicsérő, magasztaló gondolatok és mondatok, hagyták el a számat. Állandóan az ment a fejemben, hogy Áldott ő az Isteni által! Olyan szentséges és magasztos érzések és gondolatok voltak jelen, amilyet még nem tapasztaltam!

Amikor levittek a kórterembe, el kezdtem imádkozni, hogy a csütörtökre beígért hazamenetel hamarabb következzen be. Kértem Ammabhagavant, tegyen csodát és szerdán haza mehessünk. A kórházi viszonyokat mindenki ismeri, de itt nem divat, különösen az újszülötteket hamar kiengedni. De az Isteninek semmi nem lehetetlen!  Szerdán nem hogy kiengedtek bennünket, hanem egyenesen haza küldtek, mert valami oknál fogva kevés volt a kórházi férőhely!

A csodák sora azzal folytatódott, hogy Amma kinyúlt a szentképből és szinte teljesen begyógyította a már túl sok szoptatástól vérző melleimet. Előtte már sírtam mert a ruha érintésétől is nagyon komoly fájdalmaim voltak. Utána pedig szinte fájdalom mentes lett. Előtte még a bimbó védőt se tudtam volna használni, annyira rossz állapotban voltak. Most meg újra egészségesek és védő nélkül szoptatok!

Hála és köszönet mindenért az én szőke Istenimnek, akit azóta fogak nélkül is a világon a legszebbnek látok és őt látom Ammabhagavanban, Jézusban, Buddhában és minden Isteni megnyilvánulásban. A Teremtő áldjon meg Titeket, mert olyan jók vagytok és annyit tesztek értünk, és mindenkit a világon!

Szeretettel ölellek Titeket! Tünde

Ui: Nyugodtan megoszthatjátok, vagy vághattok ki belőle ha úgy látjátok jónak, egy kicsit hosszúra sikerült. Borival küldetek képeket Szilveszterről!

Még egyszer: Szeretlek Titeket! Puszi, puszi, puszi!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ági

Én is leírnám a tapasztalataimat a 3 szoba folyamatról.

Először is köszönöm, hogy részt vehettem rajta, ez egy különleges lehetőség, mindent megér...

Sok felismerést tettem az elmélkedés szobájában, közöttük egy kiemelkedő, hogy az isteni kapcsolatom alapja, hogy amit kérek vagy szeretnék azt vagy kierőszakolom, vagy elérem, hogy megkapjam vágyaim tárgyát. Így viszonyulok az istenihez is. Persze ha tőle nem kapom meg akkor jön a befordulás, depresszió istentagadás és még sorolhatnám. Már meglátni is felszabadító volt. Bár  nem éreztem, hogy bármi megváltozott volna inkább csak tényként kezeltem. A lényeg, hogy nem automatikusan kapom, hanem teszek érte.

A második szobába lépés előtt a felkészülésben a kérésem csak annyi volt, hogy tisztítsanak le mindent ami már felesleges nekem. A szobába lépéskor már bőgtem és mire odaértem az oltár elé, bocsánatot kértem az eddigi 'istenmentes' életemért. Csak mély fájdalmat éreztem. Amikor felnéztem olybá tűnt, hogy Bhagavan szeme életre kel a képen, mintha egy élő ember szemébe néztem volna. Nem mozgott, nem pislogott, de valahogy mégis. Ezen jól elagyalgattam, hogy ez már az elvárás, annyira akarom, hogy történjen valami kézzel fogható. Aztán hagytam az egészet. Az érzést hagytam, és az hihetetlen volt.

A harmadik szobába csak a mosolygó AmmaBhagavant találtam, és mintha szórakoznának velem, ha az egyikre néztem, láttam, hogy mozog a szemük, de ha odanéztem persze mozdulatlanok voltak. És ez így ment míg csak ki nem jöttem.

A fizikai megnyilvánulása volt a legdurvább tapasztalás amit most először élhettem át. Szombaton volt egy rendezvényünk amire az egész csapat egész héten át készült kb. 4 órai alvással indultunk neki a szombatnak, ahol is kiderült, hogy a cég által berendelt árumennyiséget nem tudjuk átadni, mert az ő számítógépükkel történt egy kis hiba. Ők kérték, hogy akkor nem vennének át semmit, mi meg mondtuk, hogy akkor engedjék meg, hogy az üzlet előtt amit tudunk eladunk. (-4 C). Eléggé hisztis állapotban, -a hideg miatt- vártam, hogy vége legyen az egésznek. Nem érdekelt már se pénz, se kapcsolat, annyira fáztam, hogy du. 5-.kor már mondtam, hogy nincs tovább megyünk haza és kész. Reggel 9_17 ig a mínuszban elég volt.

A végeredmény az lett, hogy az egész árukészletet a cég átvette tőlünk, helyben kifizette odaadta a dolgozóinak, hogy mindenki egye meg.

Sőt, egy megrendelt árucikket"úgymond kommunkációs hiba "miatt az eredeti ár kétszereséért vettek át, mondván én félreértettem valamit ez a helyes ár érte.

A végeredmény, olyan bevétel amiről álmodni se mertem volna, a kapcsolat a főnökséggel nagyon pozitívan alakult, estére helyreállt a rendszer hiba az üzletben, úgyhogy jővő héttől beszállítói vagyunk ennek a cégnek.

Az isteni pedig megadta a