A Jelenl�t �tad�sa

Egy dasza magyar�zata:

Szeretn�m elmagyar�zni Sri Amma Bhagavan j�nius 9-�n k�zreadott csod�latos �zenet�t.

Az Egys�g Jelens�g hatalmas erej�v� n�vekedett, �s ez minden egyes h�ttel m�g tov�bb fokoz�dik.

Azt figyelt�k meg, hogy amikor az egy�n Deeksh�t vagy Egys�g Medit�ci�t fogad be, akkor az t�rt�nik, hogy az Isteni Jelenl�t bebor�tja �t. A befogad�k egy olyan �llapotban tal�lj�k magukat, ahol nagyon m�lys�gesen �sszekapcsol�dnak tapasztalati szinten az � Isteni Jelenl�t�kkel.

Amikor az egy�n megtapasztalja az Isteni Jelenl�tet, im�dkozhatnak hozz� magukban, hogy �thelyezhess�k azt egy m�sik szem�lybe. Ez a szem�ly b�rki lehet, olyan, aki ott van vel�k �pp, vagy olyan is, aki a bolyg� m�sik fel�n tart�zkodik. Az t�rt�nik majd, hogy az Isteni Jelenl�t bet�lt�dik abba a szem�lybe, aki ez�ltal saj�t tapasztal�sokban r�szes�l az Isteni m�lys�ges jelenl�te �ltal.

Az Isteni Jelenl�t megtapasztal�s�nak m�djai a k�vetkez�k lehetnek: m�lys�ges nyugalom, csendess�g, �r�m, boldogs�g, gy�ny�r, kiterjed�s, energiamozg�sok a testen �t, vagy b�rmilyen ehhez hasonl� tapasztal�sok.   

K�rlek, tan�ts�tok meg, magyar�zz�tok el az Egys�g K�z�ss�geiteknek, hogy b�rmilyen jelleg� Egys�g Esem�ny sor�n, amikor Deeksh�t adnak vagy Egys�g Medit�ci�t tartanak, ak�r Deeksha-ad�k vagy sem, b�rmikor, amikor megtapasztalj�k az Isteni Jelenl�tet, ak�r az esem�ny alatt, vagy ut�na, im�dkozhatnak az Isteni Jelenl�thez, hogy �tadhass�k ezt valakinek, akinek szeretn�k. Csak el kell k�pzelni�k azt a szem�lyt, �s im�dkozniuk kell magukban, hogy az Isteni Jelenl�t teljess�ggel �thelyez�dj�n abba a szem�lybe.  

Az Isteni Jelenl�t k�zvet�t�se nem a Deeksha. A Deeksha egy olyan egyedi beavat�s, ahol az egy�n megh�vja az Istenij�t, hogy v�laszoljon az �ltala fenntartott b�rmilyen jelleg� sz�nd�kra, k�r�sre, f�ggetlen�l att�l, hogy � (a Deeksha-ad�) milyen tudatoss�gi szinten van. Annyiban k�l�nb�zik ez az Isteni Jelenl�t �tvitel, hogy ez csakis akkor lehets�ges, amikor az egy�nt az Isteni Jelenl�t beter�ti, 'haszn�lja'.     

Az Isteni Jelenl�t �thelyez�se az egy�n bels� im�j�n kereszt�l t�rt�nik, melyben megk�ri az Isteni Jelenl�tet, hogy �ramoljon �t egy m�sik szem�lybe. Ez nem egy k�zzel �tadott �ld�s, mint a Deeksha. Csak gondolni kell arra a szem�lyre, �s im�dkozni az Isteni Jelenl�thez, hogy helyez�dj�n �t bel�.  

Ha az egy�n b�rmikor a nap folyam�n �gy tal�lja, hogy olyan �llapotba ker�lt, amikor az Isteni Jelenl�t �ramlik rajta kereszt�l, meg�llhatnak egy pillanatra, �s im�dkozhat a Jelenl�thez az�rt, hogy az �thelyez�dj�n valakibe, akibe szeretn�.  

Anandji magyar�zata:

Az energia egyre er�teljesebb� v�lik, �s az emberek fel�bredett �llapotokba ker�lnek a Deeksh�k �s az Egys�g Medit�ci�k sor�n.

Bhagavan megalkotott most egy sz�nd�kot: amikor �rzed a Jelenl�tet, �t tudod adni azt.

B�rmikor, amikor Fel�bredett �llapotban vagy, - boldogs�gban, �r�mben, nyugalomba, b�k�ben, Egys�gben, a senki-sincs-jelen-�rzet�ben, amikor mindenkit �rzel, amikor �sszekapcsol�dsz a term�szettel, a vil�ggal - akkor �ssze vagy kapcsol�dva a Jelenl�ttel. Tal�n te nem nevezed ezt Fel�bredett �llapotnak, de ez az. B�rmikor, amikor ilyen er�teljes m�don �rzed a Jelenl�tet, �t tudod adni ezt m�soknak.

Ezt sz�nd�kon vagy im�n kereszt�l teheted meg. Megk�rheted az Isteni Jelenl�tet, hogy �ramoljon �t a m�sikba. Az a szem�ly tal�n jelen van, tal�n nem, a sz�nd�k att�l f�ggetlen�l m�k�dik, hogy az a szem�ly hol tart�zkodik, �s � mindennek tudat�ban van vagy sem. 

Csakis Deeksha-ad� adhat Deeksh�t, de b�rki, aki Fel�bredett �llapotban van, vagy hozz� van kapcsol�dva a Jelenl�thez k�pes �tadni m�soknak a Jelenl�tet. Ez nem Deeksha ad�s, ez a Jelenl�t �tad�sa.

�ppen ez�rt nem Deeksha-ad�k is k�zvet�thetik a Jelenl�tet. Amennyiben megtapasztalj�k, �rzik, tov�bb�thatj�k azt. �gy ha te �rzed a Jelenl�tet, �s tov�bbadod azt m�soknak, �s ha �k is �rzik a Jelenl�tet, akkor �k is tov�bb tudj�k adni azt m�soknak.

Amikor valaki befogadja a Jelenl�tet, az felgyors�tja az � Fel�bred�s�t.

Nem mindenki k�pes bel�pni a Fel�bredett �llapotba vagy meg�rezni a Jelenl�tet eleinte.

Az Egys�g Medit�ci� sor�n a Jelenl�t automatikusan �thelyez�dik a r�sztvev�kbe. Az Egys�g Medit�tor egy er�teljes Fel�bredett �llapotban van, �s az �ld�s, Kegyelem mag�t�l �ramlik �t bel�d. Az EM ut�n otthon, meg�rezheted a Jelenl�tet, majd �tadhatod a csal�dodnak azt. De csakis akkor, amikor a Jelenl�t �rz�se megjelenik.

K�zzel - Deeksh�val - nem adhat� �t a Jelenl�t, csakis sz�nd�k �ltal.

A Jelenl�t �tad�s�nak a kulcsa: EL�SZ�R �REZNED KELL. �rezd a kapcsolatot, majd k�rd meg az Isteni Jelenl�tet, hogy �ramoljon �t a m�sikba.

Honnan tudhatod, hogy �ppen a Jelenl�tben vagy? Csakis pozit�v �rz�seid lesznek - csend, nyugalom, Egys�g, �r�m, stb. Ha f�jdalmat �rzel, vagy m�s �rz�seken m�sz kereszt�l, akkor �pp fejl�dsz. Ezt nem fogod �tadni, v�rnod kell addig, am�g a folyamatod befejez�dik, �s a f�jdalmad �talakul �r�mm� vagy boldogs�gg�. Azut�n m�r tov�bb�thatod a Jelenl�tet.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyar�zat arr�l, hogy mik�nt r�gz�thetn�nk le a Jelenl�tet. A magyar�zat 2012.j�nius 28-�n Sri Bhagavan Oroszorsz�gnak adott webcastj�hoz kapcsol�dik:

Sri Bhagavan: Az Egys�g Medit�ci� sor�n azt t�rt�nik veled, hogy befogadod a Jelenl�tet. Elfogad�s, konfliktusmentess�g, szeretet, �r�m - ezek a Jelenl�t min�s�gei. Amikor befogadod a Jelenl�tet, megkapod ezeket a min�s�geket is. Ezek nem a te tulajdons�gaid, hanem a Jelenl�t�. Amit meg kell tenned, hogy r�gz�ted a Jelenl�tet. Ehhez haszn�lhatsz k�pet, hangot, illatot vagy �rint�st. Min�l s�r�bben haszn�lod a r�gz�t�st, ann�l s�r�bben mozdulsz a Jelenl�tbe.

Magyar�zat: Ha eml�kszel arra az �llapotra, amikor megtapasztaltad a Jelenl�tet, az visszahelyez t�ged. Tal�n �pp egy bizonyos illatot �rezt�l abban a pillanatban, vagy egy �rint�s �ltal kaptad meg. Elk�pzelheted, hogy a Jelenl�t tapasztal�sa k�zben mit l�tt�l. A pillanat felid�z�s�vel seg�ted a Jelenl�t r�gz�l�s�t, melyr�l Sri Bahagavan besz�lt. Teh�t ha visszaeml�kezel az illatra, k�pre, hangra vagy �rint�sre, az visszavisz t�ged. �gy tudod r�gz�teni a Jelenl�tet, �s az�ltal gyakrabban tudsz belel�pni.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.

SRI BHAGAVAN: Az er�kifejt�s n�lk�li igyekezet tan�t�sa azok bels� vil�g�ra utal, akik a Fel�bred�st keresik. A sz�nd�k, az igyekezet �s a kegyelem a k�lvil�gra utal, vagy az evil�gi tettekre.

Mondjuk, elegend� vagyonnal szeretn�l rendelkezni. Erre mi azt tan�csoljuk, hogy legyen meg a sz�nd�kod ezzel kapcsolatban, majd rakd hozz� az igyekezetet, �s v�g�l az �ld�s, a kegyelem megadja azt neked.

N�ha el�fordulhat, hogy miut�n megvan a sz�nd�k �s az igyekezet, az �ld�s tov�bbra sem �rkezik meg. Ekkor ez azt jelenti, hogy nem adtad meg magad az Isteninek.

Teh�t el�sz�r igyekezz, amennyire csak tudsz. Igyekezet n�lk�l az �ld�s nem jelentkezik. �s a sz�nd�knak nagyon-nagyon er�snek kell lennie, ez a legels� t�nyez�, a sz�nd�k, �s a k�vetkez� az igyekezet.

Ezut�n azt kell mondanod: "nos, ennyit tehetek", �s innent�l nem kell tenned semmit sem. "K�rlek Uram vagy Istenem" vagy sz�l�tsd �gy, ahogy akarod: "k�rlek, most vedd �t t�lem ezt, �s seg�ts". Teljess�ggel megad�nak kell lenned. Fel kell ismerned, hogy m�r megtett�l mindent, amit lehetett, �s te m�r t�bbet nem tehetsz.

P�ld�ul, ha �pp egy rep�l�g�pb�l zuhann�l lefel�, �s megvolna a sz�nd�kod azir�nt, hogy megmenek�lj, �s hirtelen arra gondoln�l, hogy egy parton szeretn�l f�ldet �rni, akkor csak ennyit tudsz tenni, semmi m�st. Majd ha teljess�ggel megadn�d magad, akkor a kegyelem egy csod�t hozna l�tre sz�modra, �s megmenek�ln�l.

Ez t�rt�nik, amikor �tadod magad, �s r��bredsz, hogy t�bbet m�r nem tehetsz. De am�g m�g tenni tudsz valamit a dolog�rt, addig meg kell tenned azt, �s addig nem k�rhetsz seg�ts�get. Csak az Isteni seg�thet, de csakis ann�l a pontn�l, ahol azt mondod, m�r nem tudsz t�bbet tenni. Akkor kell im�dkoznod, �s seg�ts�get k�rned.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------3.

Sri Amma v�lasza n�h�ny k�rd�sre:

Amma, f�j azt l�tnom, hogy bizonyos emberek a szem�lyes gyarapod�sukra haszn�lj�k a Mozgalmat. Att�l f�lek, hogy ez t�nkreteszi a h�rnev�nket a k�vet�ink k�r�ben.

Sri Amma: Az nem a foly� hib�ja, ha valakinek az �r�l�ke �szik rajta. Ez a munka nem tartozik semmilyen szem�lyhez vagy embercsoporthoz

Szemtan�ja lehetsz manaps�g a rendk�v�li csod�knak �s a Fel�bredett tudat�llapotoknak a h�veink k�z�tt, melyek minden bizonnyal az er�nek �s vezekl�snek k�sz�nhet�ek. 

Hagyd AmmaBhagavant, hiszen h�vek ezreinek kem�ny munk�ja �s im�ja tett� azz� ezt a mozgalmat, ami, �s semmilyen egy�ni �n-k�zpont�s�g vagy kapzsis�g nem �rintheti meg. Ez a jelens�g az Isteni �ltal elrendeltetett. 

***

Amma, v�gyom arra, hogy vezess engem

Sri Amma: Felt�tlen�l vezetnem kell t�ged. De hogy hallhatn�l meg engem az oly gyors iramban sz�guld� gondolataid k�z�tt? Vezetlek, ha megvan az er�d ahhoz, hogy f�lrerakd a saj�t akaratodat, �s elfogadd a szavam.

*** 

A tegnapi lelkigyakorlatom sor�n �pp egy csod�latos tapasztal�sban volt r�szem, amikor a k�zelemben valaki hirtelen elkezdett t�ssz�gni. Ez megzavart, �s nem tudtam visszat�rni a tapasztal�shoz. Ez nagyon frusztr�l, az�ta nem is mentem ilyen �sszej�vetelre.

Sri Amma: Mi�rt keresi az elm�d a k�nyelmet? Az az elme, mely a k�nyelmet �ld�zi, igen gyarl�. A lelkigyakorlat el�li menekv�sed egy m�lyebb betegs�ged t�nete. Bizony�ra van egy olyan szok�sod, hogy elmenek�lsz mag�t�l az �lett�l is.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4.

A tartalom sosem fontos. A tartalom megtapasztal�sa a fontos.

Oneness Konferencia h�v�s Krishnaraj-al - 2009. m�rcius 15.

A mai tan�t�sban a tartalom a bels� �lm�nyt jelenti. Az �rz�seinket, �rzelmeinket, gondolatainkat �s t�lteteinket. Az Egys�g, vagy a fel�bredett �llapot egy olyan �llapot, amikor �gy tapasztaljuk meg a val�s�got, ahogy az van. Megtapasztalunk mindent, ami t�rt�nik. A teljes tapasztal�shoz fokozott figyelem �s konfliktus n�lk�lis�g sz�ks�ges. Nem szabad megosztottnak lenned bel�l. Ha darabokra vagy szakadva, akkor ott konfliktus van. Amikor a darabjaid �sszekapcsol�dnak, �s harm�nia j�n l�tre, akkor jobban tudsz figyelni a tapasztal�sra.

A bels� zajnak �s konfliktusnak a f� oka az, hogy az �rz�kel�sed szerint a tartalom nagyon fontos. A kultur�lis �s t�rsadalmi kondicion�lts�gunk miatt azt hissz�k, hogy dolgoznunk kell a tartalmon, �s meg kell v�ltoztatnunk a gondolatainkat. Ha ragaszkodsz ehhez az elk�pzel�shez, akkor tudat alatt megosztod a gondolatokat j�ra �s rosszra. Csodasz�p tapasztal�sokra, mint a h�la, az �ld�s, melyeket elk�l�n�tesz "j�nak", m�g a harag, ut�lat, b�ntudat a "rossz", mely nem lehet jelen.

Az elme elkezdi a k�l�nv�laszt�st, �s ez�ltal elkezdesz t�redezett�, megosztott� v�lni, darabokra szakadsz. Ha megn�zed magadban ezt a j�t �s rosszat, helyest �s helytelen, t�k�letest �s t�k�letlent, azt l�thatod, mindez onnan ered, hogy a tartalomnak igen nagy jelent�s�get adt�l. Elvesz�ted a tapasztal�st, mivel a f�kusz elmozdult r�la, helyette szeretn�l el�rni egy m�sik �llapotot, �s szeretn�l valamiv� v�lni.

L�thatjuk, hogy az arra val� igyekezet, hogy valamiv� v�lj, mennyire nem val�s. B�rmiv� is akarsz v�lni, az az, amiben az elme hisz. A szeretet �llapot�nak el�r�se ir�nti igyekezet csak az elme kivet�t�se. A kondicion�lts�god szerint elk�pzeled a szeretet tapasztal�s�t, �s pr�b�lod el�rni ezt az elk�pzel�st. Fogs�gban tart ez a v�get nem �r� folyamat, mely arr�l sz�l, hogy valamiv� v�lj, vagy el�rj valamit. Az �leted a valamiv� v�l�s folyamat�v� v�lik, ahelyett, hogy tapasztaln�l. Rengeteget szenvedsz, �s nem vagy k�pes kijutni bel�le. Ezen az �ton haladva egyre t�bb energi�t vesz�tesz a valamiv� v�l�s igyekezete �ltal.

A szem�lyis�gek nincsenek harm�ni�ban, elk�l�n�lnek, �s konfliktusok j�nnek l�tre. Amint ez megt�rt�nik, az er�kifejt�s �s a valamiv� v�l�s sz�ks�ge er�sebb� v�lik ebben a nagy k�zdelemben. Ez t�rt�nik akkor, amikor a tartalom fontoss� v�lik. Min�l ink�bb el akarod �rni, ann�l ink�bb szenvedsz. Ez egy v�g n�lk�li, �rd�gi k�r. Ez az elme �ri�si tr�kkje, ahol fogva tart minket a tartalom. �gy �rezz�k nincs rem�ny, egyre negat�vabb� v�lunk, �s egyre jobban f�l�nk. Elkezdesz egybeolvadni a f�jdalmas �rz�sekkel, szerencs�tlenn� v�lsz, �s teljesen beragadsz ebbe az �llapotba.

Ha azt felt�telezz�k, hogy a tartalom fontos, az azt jelenten�, hogy nem lehetnek bizonyos fajta gondolataink. Ha a tartalom nagyon fontos, akkor csakis bizonyos fajta gondolatokat tapasztalhatunk, �s musz�j ellen�rz�s alatt tartanunk a gondolatainkat. B�r a val�s�gban nincs semmilyen hatalmunk arra, hogy megv�ltoztathassuk a gondolatokat �s az elm�t. Semmit sem tehet�nk ezzel. Nem v�laszthatjuk ki, hogy mit �rezz�nk �s mit ne.

Melyik ember k�pes arra, hogy a haragot, a b�ntudatot vagy a f�lelmet v�lassza? Teljess�ggel tehetetlen vagy. A gondolatok csak j�nnek �s mennek a te enged�lyed n�lk�l. Ha megk�rnek, hogy v�ltoztassunk a tartalmon, l�thatjuk, hogy nincs hatalmunk megtenni azt. Ha a gondolataid magukt�l v�ltoznak, akkor mi okb�l ragaszkodn�l ahhoz az elk�pzel�shez, hogy a tartalom fontos? Hova juthatunk, ha ilyen konfliktus tal�lhat� benn�nk?

Ez az, amit meg kell l�tnunk. Azt a pillanatot, amikor ragaszkodunk ahhoz, hogy a tartalom fontos. Akkor megsz�nik a pokol szor�t�sa. Nem lehet jelen semmilyen meggy�z� magyar�zat, miszerint a tartalom fontos. Mivel ha ez igaz volna, k�pesek voln�nk az �rzelmeink megv�ltoztat�s�ra, �s egy�ni gondolatrendszerrel rendelkezn�nk. �m az igazs�g az, hogy az elme egy, a f�lelem egy, �s egy a szenved�s is. Osztozunk ezen az egy elm�n. Mindez bizony�that�. A tartalom csak �ramlik hozz�nk.

Ezt haszn�lja fel az elme a t�l�l�se �rdek�ben. Nincs logik�ja. A tartalom nyilv�nval�an nem lehet fontos, mivel az nem a saj�tunk. Az az elm�hez tartozik, �s semmit sem tehet�nk ezzel.

Amikor r��bred�nk arra, hogy nem v�ltoztathatjuk meg a tartalmat, �s semmit sem tehet�nk vele, akkor letessz�k a tartalom fontoss�g�t, �s �gy k�pesek lesz�nk a tapasztal�sra f�kusz�lni. Nincs t�bb� sz�ks�g az �rz�sek j�ra �s rosszra val� elk�l�n�t�s�re. Tapasztalhatunk f�lelmet, szeretetet, �r�m�t, b�rmit. A terhet lerakhatjuk, �s m�r nem sz�r�nk, k�l�n�t�nk, �s megsz�n�nk megosztottnak lenni bel�l.

Nem akarunk valami m�ss� �s harmonikusabb� v�lni. A szem�lyis�gek �sszekapcsol�dnak. �s ezut�n az �letre tekint�s�nk m�dja val�ban a val�s�gb�l fakad. Nem akarjuk kontroll�lni a gondolatainkat �s �rzelmeinket, csakis egy elme van. Az egyetlen v�laszt�sunk az, hogy megtapasztaljuk azt, ami �pp van. Term�szetes m�don �sszehangoljuk magunkat a val�s�ggal, ahelyett, hogy egy olyan �lomban l�tezn�nk, ahol a tartalomra �s annak megv�ltoztat�s�ra f�kusz�lunk.

Az az igazs�g, hogy nem vagyok az elm�m �s a val�s�gom ir�ny�t�sa alatt. A fel�bred�s a val�s�g tapasztal�s�nak �llapota. Amikor abbahagyod a dolgok elk�pzel�s�t, akkor elkezded �gy l�tni a dolgokat, ahogy azok vannak. Sokkal egyszer�bb megengedni a dolgoknak, hogy olyanok maradjanak, mint amilyennek tapasztalod �ket. Mivel nem akarod megv�ltoztatni a dolgokat, ez�rt nincs er�kifejt�s �s energiavesztes�g. Neh�zs�ggel csak akkor tal�lkozunk, amikor a m�ltbeli, nagyon �reg hitek el�ker�lnek. Az igazi tapasztal�si folyamat er�fesz�t�s n�lk�l t�rt�nik meg. Csak a sok �ves emberi kondicion�lts�g miatt �rezz�k neh�znek ezt.

Amikor k�pesek vagyunk teljess�ggel megtapasztalni minden egyes pillanatot, akkor az �let�nk konfliktusmentess� v�lik, �s minden pillanatot �gy tapasztalunk meg, ahogy az van. Amikor ezt megt�rt�nik, elkezdesz �sszehangol�dni a Jelenl�ttel, �s �sszekapcsol�dottnak �rzed magad az Istenivel. Am�g konfliktusban �s a valamiv� v�l�s folyamat�ban vagyunk, addig nem �rezz�k az Istenivel, az Univerzummal, vagy a m�sokkal val� �sszekapcsol�dotts�got, mivel energiavesztes�g van jelen.

Teh�t, amikor elkezdj�k megtapasztalni a tartalmat, �s abbahagyjuk a vele val� k�zdelmet, akkor elkezdj�k megl�tni, hogy �sszekapcsol�dottak vagyunk. A figyelem �s a tudatoss�g lehet�v� teszi, hogy megl�ssuk, mindennel �ssze vagyunk kapcsol�dva. Az egys�gr�l val� elk�pzel�s�nkr�l �tmozdulunk az �szlel�s �s az �rz�kel�s �llapot�ba. A kondicion�lts�gunk miatt mindig �rt�kel�nk, �s pr�b�ljuk megv�ltoztatni a tartalmat. Meg kell k�rdezn�nk magunkt�l: "Vajon t�nyleg k�pesek vagyunk megv�ltoztatni a gondolatainkat �s az �rz�seinket?" Ha nem, akkor mi �rtelme megpr�b�lni megv�ltoztatni �ket? Mi�rt nem adod �t magad a val�s�gnak, miszerint nem vagy k�pes megv�ltoztatni �ket?

Elm�lkedj ezen csukott szemmel. Az az egyik legnagyobb f�lelm�nk, hogy bel�l bevalljuk magunknak az igazs�got, azt, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk. Mindig fenn akarjuk tartani azt a benyom�st, hogy tudunk tenni valamit. Folyamatosan azt akarjuk �rezni, hogy tehet�nk valamit. Ha magunkba n�z�nk, mi az igazs�g? Mit tehet�nk? Szeretn�nk fenntartani azt az ill�zi�t, hogy megv�ltoztathatjuk a dolgokat. Az igazs�g az, hogy semmit sem tehet�nk. Az igazs�gba val� bel�p�s, annak felismer�se, hogy semmit sem tudsz tenni, a TUDATOSS�G. Amikor r�eszm�lsz arra, hogy f�lsz, �s semmit sem tehetsz vele, az a tudatoss�g. Az arra ir�nyul� er�fesz�t�s, hogy t�gy valamit, megsz�nik. Amint ez megt�rt�nik, elkezdesz teljess�ggel tapasztalni, a t�ltetek meghalnak, �s te szabad leszel.

Minden emberi l�ny tudja ezt: semmit sem tehet�nk. Csak figyeld meg, ahogy az elme fenntartja az ill�zi�j�t annak, hogy tudunk tenni valamit �gy vagy �gy. Az�rt pr�b�ljuk fenntartani azt az ill�zi�t, hogy tehet�nk valamit, mert az identit�sunk, vagy ahogy mi nevezz�k, az "�n" a kontroll�l�s �rzete �ltal n�vekszik. A teljes l�tez�s�nk abb�l ered, hogy azt hissz�k, mi ir�ny�tunk, �s k�pesek vagyunk megv�ltoztatni a gondolatainkat, k�pesek vagyunk eltolni bizonyos gondolatokat, �s el�h�zni m�sfajta gondolatokat.

Err�l sz�l a l�lektani l�tez�s�nk: a cselekv� �rzet�r�l. Ha r��bred�nk arra, hogy semmit sem tehet�nk, kit�rl�dnek a cselekv� gondolatai. A cselekv� megsz�nik l�tezni.

Minden bes�r�s�dik a l�tez�s �rz�kel�s�re, �s onnan a valami kontroll�l�s�nak ig�ny�re. Majd az elme megalapozza a feltev�seit, �s gondolatok megv�ltoztat�s�nak sz�ks�g�t. Az elk�pzel�s az, hogy a tartalom fontos. Innen kezd�dik a j�ra �s rosszra k�l�n�t�s folyamata, �s ez meg�ll�s n�lk�l folytat�dik.

Ennek a forr�sa az, hogy egy sz�ks�g van jelen a k�l�n�ll� egy�n l�tez�s�re. Mit tehetsz ezzel? Begyakorolhatod azt, hogy ne l�tezz, �s feloldd az "�n"-t? Mit tehetn�l? Csak annyit tehetsz, hogy n�zed. Amikor n�zed, l�tod, sebezhet� �s �res vagy, ilyenkor megengeded, hogy az Isteni energia teljess�ggel be�ramoljon, �s a l�tez�sed lassan elt�nik a Jelenl�tben. �s a Jelenl�t beiv�dik a h�tt�rbe. El�sz�r is mindenk�ppen meg kell �rten�nk azt, hogy a tartalom sosem fontos. Csak az a fontos, hogy megtapasztaljuk a tartalmat.