Az k�sztetett ennek a cikknek a meg�r�s�ra (melyb�l lehet, hogy cikksorozat lesz), hogy egyik amerikai instruktor feltett egy k�rd�st a k�z�ss�gi oldal�n a gy�k�r fel�p�t�s�vel kapcsolatban. Mivel erre �n el�g nagy hangs�lyt fektettem edz�sen �s el�g hosszadalmasan gyakoroltuk, le�rogattam p�r dolgot – m�r ami egy kommentbe belef�rt. Ekkor jutott eszembe, hogy mivel m�r nem tan�tok (egy-k�t Taiji-napot kiv�ve), le k�ne �rnom azokat a gyakorlatokat, amelyek a majdnem 20 �vnyi tan�t�s alatt �sszerendez�dtek – tapasztalatokb�l, sugallatokb�l �s a legfontosabb forr�sb�l: a tanul�k k�rd�sei alapj�n.

Az elm�leti alap a k�nyvekb�l kiv�l�an elsaj�t�that� – a cikk v�g�n irodalomjegyz�k is tal�lhat� – ink�bb mag�ra a gyakorlatra f�kusz�lok. Viszont az �rthet�s�g kedv��rt musz�j egy r�vid elm�leti r�szt beillesztenem az elej�n.

A c�mben eml�tett h�rom energia a k�nai filoz�fia szerint a vil�got fel�p�t� alapvet� elemek. Itt most nem t�r�nk ki az �t Elem energi�ira, az egy m�sik cikk t�rgya lesz – az �t �llat Chikung le�r�s�n�l t�rgyalom majd.

·        �gi Energia (Chien Chi)

Az �gi Energia teljesen �thatja az eg�sz Vil�gegyetemet. Maga a T�r, amelyben az Univerzum helyet foglal. �ress�g, de nem v�kuum. T�r a galaxisok, csillagok �s t�rgyak k�z�tt, t�r az atomok belsej�ben. Ide tartozik az Er�s �s Gyenge K�lcs�nhat�s, a fizikusok �ltal meghat�rozott 4 energiafajta k�z�l kett�, ezek szerepe az atomok szerkezet�nek fenntart�sa (egyik kifel�, a m�sik befel� „h�zza” az elektronokat az atommag k�r�l, emiatt l�thatjuk szil�rdnak az anyagot)

·        F�ldi Energia (Di Chi)

Amint a nev�b�l is l�tszik, a F�ld bolyg�hoz k�thet�, Gravit�ci�s er�k�nt hat�rozhatjuk meg. Az �gi �s a F�ldi Energi�t a makrokozmikus t�rben �gy hat�rozhatjuk meg, mint az Er�s �s Gyenge K�lcs�nhat�st az atomokban.

Van egy gravit�ci�, amely (nagyj�b�l) 1g, vagyis ilyen er�vel vonzza a f�ld a t�rgyakat. Az �gi energia viszont egyfajta emel�, kiegyens�lyoz� er�k�nt tapasztalhat� sz�munkra a gyakorlatban. Jinnek �s Jangnak is tekinthetj�k �ket.

·        Emberi Energia (Zen vagy Ren Chi)

Ez maga a szem�ly bels� energi�ja (bioenergia, �letenergia). Teljesen egyedi �s h�rom r�szb�l �ll, abb�l amit sz�let�skor kaptunk, amit a t�pl�l�kkal magunkhoz vesz�nk �s a szellemi energia (Shen). Ez enn�l term�szetesen sokkal bonyolultabb, de b�vebb kifejt�se a gyakorlat szempontj�b�l nem sz�ks�ges, az aj�nlott irodalomban ut�na lehet n�zni.

Ide tartozik az elektromoss�g, mint negyedik er�, hiszen egyr�szt a testnek is van (orvosi m�szerekkel is) m�rhet� bioelektromoss�ga, m�sr�szt az elektromoss�g alapterm�szete az �raml�s, ami az �l� dolgok jellegzetess�ge is.

A h�rom nagy Energi�t �gy lehet elk�pzelni, mint h�rom koncentrikus g�mb�t: az �gi mag�ba foglalja a F�ldit, a F�ldi pedig az Emberit. A fizika t�rv�nyei szerinti megfelel�ik: �gi: er�s �s gyenge k�lcs�nhat�s. F�ldi: gravit�ci�. Emberi: elektoross�g.

A gyakorlat menete

B�rmilyen Taichi gyakorl�st Chikunggal kell kezdeni, soha ne ess�nk neki csak �gy egy form�nak, legal�bb egy r�vid gyakorlatot musz�j v�gezni. Ez a Chikung minden edz�semen szerepelt. El�tte nem �rt egy laz�t� �s ny�jt� bemeleg�t�st v�gezni. A Chikung l�nyege az imagin�ci�, vagyis a k�pzelet�nk haszn�lata. Minden kezd� csoporttal el szoktam j�tszani azt a gyakorlatot, hogy el�sz�r is pr�b�ld el�rni, hogy ny�l k�pz�dj�n a sz�dban (ett�l az er�fesz�t�st�l �ltal�ban kisz�rad az ember sz�ja). Ut�na azt mondom, k�pzelj a kezedbe egy citromot, v�gd kett�, szagold meg, majd k�stolj bele, ekkor m�r alig tudok besz�lni, �s minden r�sztvev� szint�n nyeldekel, hiszen a test�nk val�s�gos ny�lk�pz�d�ssel v�laszol a k�pzeletbeli citromra. �gy m�k�dik a Chikung gyakorl�s: adunk a testnek egy-k�t k�pet, �s val�di fizikai v�ltoz�sokkal fog reag�lni.

A dolgok a val�s�gban, a vil�gban egyszerre l�teznek, az energi�k is term�szetesen egyszerre vannak jelen, de az elm�nk csak folyamatokat k�pes tapasztalni. Ez�rt a h�rom energi�t k�l�n-k�l�n fogjuk megtapasztalni. Viszont ahhoz, hogy elm�lyedj�nk a k�t min�s�g (�gi, F�ldi) egyik�ben, el�sz�r fel kell �p�ten�nk a m�siknak a magj�t, mint ahogy az ismert Taichi-szimb�lumban is l�that�. Ha nem tartalmazza az ellent�tes magj�t az adott min�s�g, akkor elsz�ls�s�gesedik.

�me a gyakorlat:

-         �lljunk fel k�nyelmes kis terpeszben, lehet�leg v�llsz�lesen, a t�rzs egyenes, de nincs megfesz�tve, a t�rdek laz�k

-         K�pzelj�k el, hogy a fej�nk tetej�n�l fogva fel vagyunk f�ggesztve egy rugalmas gumiszalagra. Ez lesz az �gi Energia „magja”, hiszen az els� gyakorlat a F�ldi megtapasztal�s�ra szolg�l (Gravit�ci�). Ha en�lk�l �tadn�nk magunkat a gravit�ci�nak, �sszeesn�nk �s sz�tfolyn�nk a padl�n, mint egy t�csa.

-         Adjuk �t magunkat, az eg�sz test�nket a gravit�ci�nak, a F�ldi Energi�nak, engedj�k el magunkat, nyugodtan megtehetj�k, hiszen a gumiszalag megtart �s finoman h�z f�lfel�.

-         Ha van id�nk, v�gig lehet p�szt�zni a test�nket, az �sszes izmokat, hogy van e fesz�l�s, blokk. A blokk olyasmi, aminek egy saj�t gravit�ci�s k�zpontja van, a blokkolt ter�letet nem lehet odaadni a F�ld gravit�ci�j�nak. Ha odavissz�k a figyelm�nket, es�lyes, hogy ebb�l a k�l�n kis k�zpontb�l energi�t vonunk el, ezzel a blokk enyh�l, esetleg meg is sz�nik. Van k�t ter�let, az arc mimikai izmai �s a k�zfej, ahol el�szeretettel tudnak elb�jni a kis blokkok, hiszen pl. egy cs�p�-blokkot nem lehet nem �szrevenni, ellent�tben a fentiekkel, ez�rt is j�, ha id�t sz�nunk ezen ter�letek felt�rk�pez�s�re. Pl. v�gigmehet�nk az arcon: „Figyeld a homlokod, add oda a gravit�ci�nak. Menj �t a szem k�r�li r�szre, el�bb a szemh�jak k�r�li izmokat engedd el, majd menj be, �s a szemgoly� mozgat� izmaival is dolgozz. K�vetkez� l�p�s az orr k�rny�ke, engedd az orrod szinte lel�gni az arcodr�l. Az orc�k k�vetkeznek, majd menj a sz�j k�rny�k�re. �rezd az ajkaid lefittyednek, ahogy a gravit�ci� hat r�juk. Az �llkapcsod enyh�n lehullik, a f�l k�rny�k�n ellazulnak az �llkapocs-izmok. Vidd be a figyelmed a sz�j belsej�be. �rezd, hogy a nyelved laz�n pihen, a torok, a g�ge ter�lete is laza” �s �gy tov�bb. Fontos, hogy a k�zfejjel is megcsin�ljuk ugyanezt.

-         A k�vetkez� gyakorlat neve L�ncos Goly�. Ennek h�rom r�sze van. Az els� l�ncos goly� a gerinc ny�jt�s�ra szolg�l. Pl. ha valakinek baj van a porckorongokkal, nagyon hat�sos ez a gyakorlat. A l�nc a fejtet� alj�ra van kapcsolva, onnan indul lefel�, kereszt�l a gerincen. A l�ncszemek a csigoly�k, az �sszekapcsol�d�s hely�n vannak a porckorongok. Ezzel az imagin�ci�val azt tudjuk el�rni, hogy ahelyett, hogy a csigoly�k nyomn�k a porckorongokat, elt�volodnak �s kih�z�dnak, hiszen a tests�lyunkat a rugalmas felf�ggeszt�s tartja a fejtet�n. A l�nc v�g�n a s�lygoly� az els� r�szben a cs�p� ter�let�n helyezkedik el. Ha ezt a k�pet egy ideig tartottuk, vigy�k be a talajba. Vagyis a l�nc kil�p a g�ton, folytat�dik a leveg�ben �s bel�p a talajba, ahol a s�lygoly� helyezkedik el. Ez a M�sodik L�ncos Goly� gyakorlat. A harmadik pedig: �tvissz�k a l�nc k�p�t a l�bakba, k�t l�ncunk van, ami a cs�p��z�letek tetej�r�l indul, a comb, l�bsz�r �s l�bfej a l�ncszemek, az �z�letek pedig a kapcsol�d�s. A goly� itt is a talajban van. Ez a Harmadik L�ncos Goly�, kicsit absztraktabb, nehezebb elk�pzelni, mint az el�z�ket.

-         Ezek ut�n be is ker�lt�nk a talajba, �sszekapcsol�dtunk a Gravit�ci�s Er� forr�s�val, a F�ldi Energi�val. Kicsit lehet „�zlelgetni” a min�s�g�t. S�r�, ugyanakkor nagyon foly�kony. V�z-szer�en terjed, vagyis az emel�s�hez meg kell fogalmazni egy sz�nd�kot, de a s�llyed�s�hez el�g csak elengedni, hiszen term�szete szerint lefel� t�rekszik.

-         Elkezdj�k mozgatni. A figyelm�nkkel megemelj�k, be�ramoltatjuk a testbe, haszn�lhatjuk hozz� a l�gz�s�nket is, ekkor a bel�gz�ssel megemelj�k �s a kil�gz�ssel engedj�k les�llyedni. Felemelhetj�k egyb�l a nyakunkig – vigy�zzunk, hogy a fej agykoponya-ter�let�be ne vigy�k fel, az v�gig a k�nny�s�ghez tartozik (a l�bfejekbe viszont nem visz�nk �gi Energi�t). De vezethetj�k r�szletenk�nt is: a l�bsz�rba �s vissza, majd p�r l�gz�s ut�n a combig, majd a cs�p�ig, stb.

-         Egy ideig folytatjuk, azt�n �tmegy�nk az �gi Energia tapasztal�s�ra. Itt is az ellent�tes min�s�g magj�t alak�tjuk ki. A k�vetkez� bel�gz�sn�l m�r lent maradunk a talajszint alatt, meg�rezz�k, ahogy a talpunk nyomja a talajt. Elk�pzelhet�nk k�t �reget, tele v�zzel, pl. egy 60 kil�s test eset�ben az �regekben 30-30 liter v�z tal�lhat�. Vagy azt k�pzelj�k, hogy a talpunk beleolvadt a talajba �s egy m�ly gy�keret ereszt. Ez lesz a „s�ly”, ami odak�t a talajhoz. Az �gi Energia kifel� �s felfel� h�z� erej�t sokkal nehezebb elk�pzelni, mint a gravit�ci�t, hiszen ha elejt�nk egy t�rgyat, az leesik, nem pedig elsz�ll. �gy itt m�g er�sebben kell haszn�lnunk a k�pzelet�nket.

-         Azt k�pzelj�k, hogy a test�nk k�nny�, szinte �ttetsz�, olyan, mint egy t�ll-anyag. A sz�l �t tud f�jni rajta. M�g a F�ldi vertik�lisan (v�z-jelleg�en) terjed, addig az �gi horizont�lisan, illetve g�mb-ir�nyban, mint a f�ny vagy a leveg�.

-         Elkezdj�k mozgatni, k�pzelettel, vagy l�gz�ssel. Itt a bel�gz�s a hangs�lytalan, hiszen a f�nyt, a leveg�t nem kell bevezetni a szob�ba, el�g ha csak kinyitjuk az ablakot. A kil�gz�sre tesz�nk r� egy olyan hangs�lyt, hogy a test�nk, az energia-rendszer�nk kiterjed. Itt is dolgozhatunk egyszerre az eg�sz testtel, vagy sz�tszedhetj�k r�szletekre, vertik�lisan �s horizont�lisan is, teh�t a b�r, az izmok, a szervek (ez ut�bbi a v�gtagokban az ereknek felel meg), a csontok �s a csontvel�, mint r�tegek. Az eg�sz gyakorlat l�nyege, hogy a k�nny�s�get, az �regess�get, a t�r �rzet�t tapasztaljuk meg a testben. Lehet�leg egyforma mennyis�g� id�t sz�njunk az �gire �s a F�ldire. Kiv�ve, ha f�radt, depressz�v �llapotban kezdt�k a gyakorl�st, mert akkor kicsit hangs�lyosabb legyen az �gi. Ha viszont t�lserkentett, felhangolt, inger�lt a kezd� �llapotunk, akkor a F�ldinek adjunk t�bb id�t. A Chikung gyakorl�s l�nyege am�gy is a kiegyens�lyoz�s.

-         A k�vetkez� gyakorlat a kereszt�l-l�legz�s. Ennek az a l�nyege, hogy elind�tjuk a l�gz�st az egyik v�gponton, �t�ramoltatjuk a testen �s kil�legz�nk a m�sik v�gponton. Vagyis mondjuk bel�legz�nk a talpon, l�gz�s k�zben emelj�k a figyelmet �s megfigyelj�k, hogy a s�lyoss�gb�l hogyan lesz k�nny�s�g, majd kil�legz�nk a fejtet�n bele a t�rbe, a felf�ggeszt�s�nkbe. Azt�n a fejtet�n elind�tjuk a bel�gz�st, �s levezetj�k a figyelmet a talajba. K�zben a k�nny�s�g elnehezed�s�re figyel�nk, mire v�ge a bel�gz�snek, m�r lent vagyunk a s�lyoss�gban �s a talpon kereszt�l kil�legz�nk a talajba. Teh�t a bel�gz�s mindig a testen halad kereszt�l, hol lentr�l fel, hogy f�ntr�l le, a kil�gz�s pedig az adott min�s�gbe (vagyis a talajba vagy a t�rbe) t�rt�nik.

-         Ezut�n k�vetkezik az Emberi Energia megtapasztal�sa. Ehhez a l�gz�s ir�ny�t�sa megv�ltozik. Egyszerre l�legz�nk be a talpon �s a fejtet�n, a k�t figyelem-ir�ny pedig �sszetal�lkozik az Als� Tantienben, az Emberi Energia els�dleges k�zpontj�ban. Ez egy olyan fontos pont, hogy k�l�n Chikung van a gyakorlatoztat�s�ra, ebben a gyakorlatban csak egy kis id�t sz�nunk r�, ann�l is ink�bb, hiszen eddigre m�r legal�bb 15-20 perce �llunk itt (ha nem t�bb), �gyhogy m�r csak a

-         Lez�r�s k�vetkezik. Ez is egy l�gz�gyakorlat, vezetj�k a kez�nkkel is. H�rom r�szb�l �ll, el�sz�r bel�gz�sre lentr�l felfel� emelj�k a kezeket (�s az energi�t) a test el�tt, kil�gz�sre pedig kiterjesztj�k magunk k�r� �s leengedj�k. Csin�lunk bel�le n�h�nyat, majd megford�tjuk az ir�nyt, a bel�gz�s oldals� tart�sban karemel�ssel t�rt�nik, �sszegy�jtj�k magunk k�r�l az energi�t, kil�gz�sre r�ford�tjuk a fejtet�re �s levezetj�k a talajba, majd a harmadik: bel�gz�sre kb. cs�p�magass�gban kiterjesztett k�zzel �sszegy�jtj�k magunk k�r�l az energi�t �s kil�gz�sre bevezetj�k a Tantienbe.

-         Utols�n�l egyenesen beh�zzuk a figyelmet �s elnyugtatjuk a Tantienben, k�t teny�r az alhason. Az a kez�nk legyen alul, amelyik term�szetesen odaker�lt. Pr�b�ljuk meg�rezni a sz�v l�ktet�s�t a kezek m�g�tt. Ha figyelmesen hallgatjuk, meg lehet �rezni a hasi v�red�nyekben a sz�vdobog�st.

-         Ha a legv�g�n n�h�nyszor l�bujjra �s sarokra �llunk, esetleg kicsit lez�kken�nk, tov�bb harmoniz�lhatjuk az esetleges elakad�sokat.

Ennyi volt az �gi �s F�ldi Energia harmoniz�l�sa, kiegyens�lyoz�sa c�lj�b�l v�gzett gyakorlat. Az Emberi Energia, vagyis a Tantien er�s�t�se, harmoniz�l�sa egy k�l�n gyakorlatban t�rt�nik. Itt a statikusan kilaz�tott gerincet dinamikusabb mozg�sban �tmozgatjuk, de az majd a k�vetkez� cikk t�m�ja lesz.

                                                                            KG 2018-06-22

Aj�nlott irodalom:

Dr. Yang Jwing Ming: Quigong, A k�nai Quigong gy�kere, Klasszikus Yang st�lus� Taijiquan, Az �si mesterek Taiji titkai

Peter Ralston: Cheng Hsin: Az er�fesz�t�s n�lk�li er� alapelvei