YANG MESTER �LETE �S MUNK�SS�GA

Dr Yang Jwing Ming Mester,  a YMAA  (Yang’s Martial Atrs Association) nemzetk�zi szervezet alap�t�ja �s vezet�je, t�bb k�nyv szerz�je nem ismeretlen a magyar k�z�ns�g el�tt. Egyike azon k�nai sz�let�s�, angolul publik�l� szerz�knek, akik mindeddig nagyr�szt el�rhetetlen, �si sz�vegeket osztottak meg vel�nk.

Milyen mesterek �s inform�ci�forr�sok seg�tett�k  Yang Mestert szerte�gaz� kutat�saiban, megismerve a Taijit, Shaolin Feh�r Daru �s Hossz� �k�l kungfut, a bels� er� haszn�lat�t (Quigong), valamint az egy�b technik�kat: tradicion�lis k�nai fegyverek, �s pusztakezes technik�k, csin-na, l�k� k�z. Milyen �letp�ly�t futott be eg�szen gyermekkor�t�l, err�l sz�l ez a cikk. Az interj� a Journal of Asian Martial Arts c �js�g 2003/2 es sz�m�ban jelent meg, ahol Mester egyes sz�m els� szem�lyben mes�l mag�r�l a riporternek.

1946 Augusztus 11-�n sz�lettem Taiwan �szakkeleti partjain�l  Xinzhu tartom�nyban egy Yang nev� kis faluban. Itt legal�bb 6-800 Yang nev� ember �lt. Nem messze egy jap�n katonai rept�r ter�lt el, mivel akkoriban (1895-1945-ig) Taiwan jap�n megsz�ll�s alatt �llt. A II Vil�gh�bor�ban a bomb�z�sokban a lakoss�g egyharmada �ldozatul esett �s szinte az eg�sz falu megsemmis�lt. Sokan –k�zt�k a sz�leim is – a k�zeli Xinsu v�rosba k�lt�ztek �j �letet kezdeni, ekkor 3 �ves voltam, �gyhogy nincs sok eml�kem a falur�l. Z�rzavaros id�k voltak akkoriban. A k�nai kommunist�k legy�zt�k Chang Kai-sek t�bornokot, aki seregeivel Taiwanra vonult vissza, n�velve az am�gy is nagy n�ps�r�s�get �s szeg�nys�get.

Mint a legt�bb gyerek, �n is �vegeket �s f�mhullad�kot gy�jt�ttem, hogy legyen p�nzem �telre. Kilenc�ves koromban ap�mat politikai okokb�l letart�ztatt�k �s majdhogynem egy �vig tartott�k sz�rny� k�r�lm�nyek k�z�tt vizsg�lati fogs�gban. Egyetlen b�ne volt, hogy fegyvert tartott, amit egy jap�n bar�tj�t�l kapott, hogy megv�dje a csal�dj�t ezekben a zavaros id�kben. Soha nem felejtem el, mikor rizslevest vittem neki (m�s �tel�nk nem volt),  als�nem�ben �lt egy akkora cell�ban, ahol se fel�llni, se lefek�dni nem tudott.

     A gyerekek kedvenc sz�rakoz�sa volt akkoriban a piacokon �s forgalmas tereken fell�p� harcm�v�szek bemutat�ja. Teljesen elb�v�lten csod�ltam �gyess�g�ket �s hallgattam mes�iket. Az �tvenes �vek fekete-feh�r harcm�v�szeti filmjeit is im�dtam, b�r a csal�domnak, 9 gyerekkel nem telt mozira, de mindig szereztem valakit, aki bevitt.

     Mikor eml�tettem nagymam�mnak, hogy harcm�v�szetet szeretn�k tanulni, elmes�lt egy t�rt�netet. A h�bor� el�tt volt n�h�ny harcm�v�szeti iskola a faluban, de n�k ritk�n tanulhattak. Az egyik �s�m m�gis megtanulta a Vashomok teny�r technik�t. Mikor a h�zass�gk�zvet�t� felkereste, a nagyn�nim r��t�tt az asztal sark�ra �s az elt�nt. Azt mondta, ahhoz megy, aki ut�na tudja ezt csin�lni, de nem akadt ilyen. A csal�domb�l egy�bk�nt csak  az egyik �cs�m tanult kungfut. Ap�m a jap�n iskol�ban gyakorolt n�mi Kendo-t �s Judo-t.

    Abban az id�ben a sz�leimnek kis t�sztak�sz�t� �zeme volt, minden id�nket ott t�lt�tt�k, (p�r �v m�lva m�gis t�nkrement) �gy az iskola mellett szinte semmire nem volt id�m. V�gre azt�n elkezdhettem Feh�r Daru kungfut tanulni Cheng Gingsao Mestert�l. Ahogy k�sz lettem a h�zi feladatommal, rohantam edz�sre. Mesterem a hegyekben lakott, biciklivel nem is tudtam felmenni oda �s sokszor k�s� este �rtem haza, miut�n 30-40 percet futottam a kivil�g�tatlan �sv�nyeken.

     A f�iskola szinte el�rhetetlen �lom volt sz�momra. Megd�bbenve vettem tudom�sul, hogy benne voltam abban a 3-ban, akit az oszt�lyunk 72 tanul�ja k�z�l felvettek. Akkoriban ut�ltam a fizik�t �s nem gondoltam, hogy pont arra vesznek fel, egyszer�en bejel�ltem az �sszes lehet�s�get a jelentkez�si lapon. �m min�l tov�bb tanultam, ann�l jobban kezdtem megkedvelni. A tudom�ny c�folhatatlan t�nyeken alapul, elkezdtem r�j�nni, hogy ez a term�szet igazs�ga, maga a Tao. 2 egyetemre is felvettek volna, a Taiwan  Egyetemet v�lasztottam, mert Taipei v�ros�ban volt, ahol elkezdhettem Hossz� �k�l kungfut tanulni Li Maoching Mestert�l. K�z�piskol�ban m�g t�bb id�m volt edzeni, mert nem t�r�dtem annyit a tanul�ssal, az egyetemen m�s volt a helyzet. Heti 3 alkalommal gyakoroltam, est�nk�nt  k�z�piskol�sokat korrepet�ltam fizik�b�l �s a sz�netekben pedig hazautaztam a Feh�r Daru mesteremhez, ilyenkor napi 6 �r�t gyakoroltunk. A mai tanul�k csak sz�rakoz�sb�l edzenek, nek�nk akkoriban nagyon fontos volt, �gy �lltunk hozz�.

 1971-t�l m�sf�l �vig a l�gier�n�l szolg�ltam a  radar�llom�son mint m�rn�k, majd mikor meglett a diplom�m, fizikatan�rk�nt helyezkedtem el a L�gier� akad�mi�j�n.

   Alig egy h�napja tan�tottam ott, mikor megh�vtak harcm�v�szeti bemutat�t tartani Chang Kaisek t�bornok sz�let�snapi �nneps�g�n. Mikor a t�bornok nemsok�ra megh�vott �s megk�rdezte, nem akarok-e iskol�t nyitni, azonnal beleegyeztem. 186 tanul� jelentkezett, ennyit k�ptelens�g egyed�l tan�tani. Az els� alkalommal elmagyar�ztam a l��ll�s fontoss�g�t �s mik�ntj�t �s mikor mindenki elhelyezkedett az �ll�sban, elmentem pihenni a szob�mba. F�l�ra m�lva visszamentem, ekkor a fele t�rsas�g t�rdrerogyott, vagy remeg� l�bakkal �llt. Hazak�ldtem mindenkit azzal, hogy akinek tetszett az edz�s, j�jj�n el holnap. 76-an jelentkeztek �s k�z�l�k 72 minden nap kem�nyen edzett 2 �r�t addig, m�g csak ott nem hagytam a L�gier�t. �k voltak �letem legjobb tan�tv�nyai. Gyorsan haladtak �s olyan elk�telezetten gyakoroltak, hogy m�g a T�bornok is meglep�d�tt �s magas kit�ntet�sben r�szes�tette az iskol�t. Boldogs�gomat �desap�m korai hal�la �rny�kolta be.

 1974-ben �gy d�nt�ttem, hogy az Egyes�lt �llamokba megyek. Itt elv�geztem a 3 �ves Ph. D. fokozatot a g�p�szm�rn�kin. 1978-ban lediplom�ztam �s els� fiam is akkor sz�letett. �desany�m elj�tt megl�togatni �s ekkor tudtam meg a szomor� h�rt, hogy meghalt a Feh�r Daru mesterem. Eredetileg �gy terveztem, hogy az egyetem elv�gz�se ut�n visszamegyek Taiwanra tan�tani, hogy Mesterem k�zel�ben lehessek, de most ink�bb Amerik�ban helyezkedtem el m�rn�kk�nt a Texas Instrumentsn�l Houstonban, �gy 1980-ban odak�lt�zt�nk. 2 �v m�lva egy m�sik c�ghez ker�ltem, de a m�rn�ki karrier nem el�g�tett ki, egyre kedvetlenebb lettem, ki�jult a gyomorfek�lyem �s vesek�vem is lett. 1984 janu�r 1-�n d�nt�ttem �s felmondtam. Neki�lltam megval�s�tani a nagy �lmomat: megismertetni a nyugati k�z�ns�get a k�nai harcm�v�szetekkel �s csikunggal. Neh�z d�nt�s volt, hiszen sok �vet �ldoztam az �letemb�l arra, hogy m�rn�k legyek �s eddig ebb�l tartottam el a csal�domat. A k�rh�zban fekve azonban �tgondoltam a dolgokat �s r�j�ttem, hogy nem akarok �gy �lni a h�tral�v� �letemben.

   Mikor elkezdtem tan�tani, 15 tanul�m volt, arra se el�g, hogy a termet kifizessem. A megtakar�tott p�nzem egyre fogyott, t�d�gyullad�st kaptam, de nem mentem orvoshoz, mert nem volt biztos�t�som. Az egyik tanul�m, aki orvosnak k�sz�lt, egyszer hozott egy sztetoszk�pot, �s azt mondta, csoda, hogy m�g �letben vagyok. Hiszem, hogy az �j �lmom megval�s�t�s�nak v�gya tartott �letben.

  1984 �sz�n megjelent az els� k�nyvem „A harcm�v�szet �s eg�szs�g csikungja” c�men. �n magam adtam ki, meg kellett tanulnom, b�r a 2. k�nyvn�l m�r az egyik tanul�m is seg�tett. V�gre elkezdett menni az iskol�m.

II. R�SZ

Kiskorom �ta leny�g�z�tt a harcm�v�szet. Az utcai bemutat�kon �s a filmeken l�tott mozg�ssorok elb�v�ltek �s nagyon er�sen v�gytam r�, hogy �n is k�pes legyek ilyesmire. A ruh�m mindig rongyos volt, cip�m se volt eg�sz a k�z�piskol�ig, mindent az id�sebb testv�reimt�l �r�k�ltem.  Szerettem volna megv�deni magam, ha valaki megjegyz�st tett vagy kinevetett emiatt.

A 60-as �vekben Chang Kaisek rem�nye �jra�ledt, hogy ellent�mad�st tud ind�tani K�na ellen. A fiatalok egyr�szt f�ltek, hogy beh�vj�k �ket katon�nak, m�sr�szt viszont nem szerettek volna gy�v�nak mutatkozni, ebb�l a konfliktushelyzetb�l nagyon j� ki�tnak �g�rkezet harcm�v�szetet tanulni, �nbizalmat adott. 

Akkoriban neh�z volt beker�lni egy mesterhez. Ez nem p�nzk�rd�s volt, 3 mestert�l is tanultam �gy, hogy egy fill�rt se fizettem nekik. A tan�rok elk�telezett �s tisztelettud� tanul�kat kerestek �s sz� n�lk�l kir�gt�k azt, aki valami�rt is nem felelt meg. Ez ma m�r nincs �gy, mindenki tal�lhat tan�rt �s j�rhat hozz� addig, am�g megfizeti. Az edz�s sz�rakoz�s a tanul�nak, �zlet a tan�rnak, a viszonyuk sek�lyes. A szellemis�g hangs�lytalan, a tanul� v�lasztja a tan�rt aki mindent megtesz az�rt, hogy a tanul� ottmaradjon n�la. Sz�momra furcsa ez a feje tetej�re �ll�tott vil�g. Nincs sz�v �s l�lek sem a tanul�sban, sem a tan�t�sban, ez�rt a sz�nvonal egyre s�llyed. Mi�ta �zlett� v�lt, olyan oktat�k tan�tanak, akik 3 �v alatt 10 st�lust tanultak meg. �n 42 �ve tanulok 3 st�lust �s m�g mindig nem �rzem el�g m�lynek a tud�somat.

     A Feh�r daru mesteremnek egyik oszt�lyt�rsam mutatott be. Iskola ut�n kiment�nk hozz� a hegyekbe, ahol �ppen a rizsf�ldj�n dolgozott. Tisztelettel k�zel�tett�nk fel�, mik�zben a sz�vem majd’ kiugrott a hely�b�l �s azon rettegte, mi lesz, ha nem fogad el. Mikor az oszt�lyt�rsam bemutatott �s tisztelettel el�adta k�r�semet, kedvesen r�m n�zett �s azt mondta „hozd le este az edz�sre”. Ez volt �letem legboldogabb napja. �n voltam a legfiatalabb  a csoportban �s az els� f�l �vet azal t�lt�ttem, hogy kiszolg�ltam a mestert �s a csoportt�rsaimat. Ezalatt az id� alatt csak n�h�ny alapgyakorlatot tanultam. N�ha a halad�k „pofoz�zs�knak” haszn�ltak, ez boldogg� tett, mert v�gre valaki figyelt r�m.

Egy �v m�lva, gyakorl�s k�zben elkezdett f�jni a gyomrom. 9 �ves korom �ta k�zd�k gyomorfek�llyel. S�padtan �cs�r�gtem a sarokban, mikor Mesterem odaj�tt, meg�rintette a csukl�mat, �s k�z�lte, hogy milyen bels�szervi probl�m�m van. Azt aj�nlotta, gyakoroljak Taiji-t, mert az seg�t ellazulni �s visszanyerni az eg�szs�gemet. Ezzel enged�lyt adott, hogy keressek egy m�sik mestert is rajta k�v�l, akit�l tanulhatok. A mai tanul�k ezt nem �rtik meg, hogy a Mester enged�lye n�lk�l ez �rul�ssal fel�r� cselekedet lett volna.

Cheng Ginsao Mester egy Chen nev� csal�d m�sodsz�l�tt fia volt. Az apja �s nagyanyja k�zti meg�llapod�s �rtelm�ben adopt�lt�k a Cheng csal�dba, hogy legyen, aki a nevet �s a st�lust tov�bbviszi. Mikor Cheng Nagymester 15 �ves lett,  elszeg�d�tt 9-ik tan�tv�nynak Jin Shaofeng Nagymesterhez, aki a hegyekben �lt remete�letet. F�leg D�li Feh�r Darut tan�tott, de ismerte a Wuzuquan (�t �si �k�l), Taizuquan, Dazunquan, Luohanquan �s Houquan (Majom Kungfu) st�lusokat is.

 A Taiuzquan st�lust Song Taizu hozta l�tre, aki a Song dinasztia (960-1279) els� uralkod�ja volt. A Dazungquan �s a Louhanquan st�lus a Shaolin templomb�l ered� buddhista harcm�v�szetek r�sze volt, a Majom Kungfuval egy�tt, ez ut�bbi nagyon elterjedte Fujian tartom�nyban, l�trehoz�juk ismeretlen. Annyit tudhatunk, hogy a Tang dinasztia idej�n (618-907) terjedt el sz�les k�rben. A Majom Kungfur�l felt�telezik, hogy az �t �llat Sportja orvosi csikungb�l alakult ki. Mesterem magasan k�pzett volt a Pillang�-teny�r �s a  Louhan 18 Keze st�lusban, ezek bels�-k�ls� st�lusok.

Cheng Mester 23 �vig gyakorolt Jin Shaofeng Nagymesterrel. Mikor elt�vozott az �l�k sor�b�l, 3 csoportt�rs�val m�g 3 �vig a s�rja k�r�l maradtak, hogy �polj�k, azt�n elv�ltak egym�st�l.

Mikor hozz� ker�ltem, m�r 50 �ves volt. M�r a harmadik csoportot tan�totta, remetek�nt �lt �s �r�studatlan volt, de soha nem l�ttam N�la ragyog�bb szellemis�get. Egyik nap megk�rdeztem t�le, mi�rt tan�tja k�t csoportt�rsamnak ugyanazt a mozdulatot k�l�nb�z� �rtelmez�ssel. R�m mosolygott, �s megk�rdezte: mennyi egy meg egy? R�v�gtam, hogy 2, de csak r�zta a fej�t. Azt hittem, viccel, de �gy folytatta: mikor a sz�leid �sszeh�zasodtak, 9 gyerek�k lett. �gy az egy meg egy m�r nem 2 hanem 11. A harcm�v�szet �l� rendszer, csak egy halott rendszerre igaz az 1+1=2 egyenlet. Egy �l� rendszer v�ltozik, alakul, fejl�dik. Soha ne kezeld halott m�don a harcm�v�szetet.

Ebb�l a t�rt�netb�l is kider�l, hogy a m�v�szet kreat�v. Ha Beethoven vagy Picasso leragadt volna a technik�kn�l, amit tanultak, soha nem hozhattak volna l�tre ilyen nagy m�veket. A mester csak odavezet az ajt�hoz, de bel�pni magunknak kell. Viszont ha nem saj�t�tjuk el pontosan az alapokat �s nem megy�nk m�lyre a meg�rt�s ter�n, k�nnyen elvesz�thetj�k a helyes �sv�nyt. B�rmilyen m�v�szetet tanulsz, meg kell �rtened a szellemis�g�t �s el�rni a gy�ker�t. Ekkor ez a gy�k�r hajt�st n�veszt �s vir�got hoz a sz�vedben.

Cheng Mester m�sik t�rt�nete: Egy kisfi� el�ment egy �regemberhez: - Tiszteletrem�lt� �reg, hallottam, hogy k�pes vagy egy darab k�vet aranny� v�ltoztatni, igaz ez? –Igen, fiacsk�m, akarsz egy darab aranyat, mindj�rt csin�lok neked! - Nem, �n a technik�t szeretn�m megtanulni!

Mit gondolsz err�l a t�rt�netr�l? Ha megtanulsz b�rmit de nem s�llyedsz a m�ly�re, csak a felsz�nt fogod birtokolni, nem lesz ti�d a fa, csak a vir�ga. Ha k�pes vagy m�lyen �t�lni a m�v�szetet, k�pes leszel teremteni vele.

Egy �jabb t�rt�net: Egy fiatal bambusz kikelt a f�ldb�l �s feln�zett az �gre: - Azt mondt�k, az �g olyan magas, hogy nem lehet el�rni, de �n nem hiszem el �s majd megmutatom, hogy el�rem! �s neki�llt n�ni, csak n�tt, csak n�tt. Fiatal volt �s er�s �s hitt mag�ban. T�z, h�sz �v eltelt, de m�g mindig nem �rte el az eget. V�g�l r�j�tt valamire �s elkezdett meghajolni.

 Megk�rt, hogy mindig eml�kezzek erre: „Min�l magasabbra n� a bambusz, ann�l m�lyebbre hajlik”

V�g�l egy utols� t�rt�net, amely nagyban befoly�solta az �letszeml�letemet: Egy nap panaszkodtam a Mesteremnek, hogy a csoportt�rsaimhoz k�pest nem haladok el�g gyorsan �s sek�lyesnek �rzem a tud�somat. Kedves arccal azt v�laszolta – Mi�rt n�zel k�r�l? Ha sz�ntani akarsz, h�t sz�nts, ne n�zegess! Ne t�r�dj a t�bbiekkel, n�znek e vagy nem, gyorsabbak vagy lassabbak, csak hajtsd le a fejed �s �ss. Ha n�zegetsz �s azt l�tod, gyorsabb vagy, elb�zod magad, ha lemaradsz, szomor� leszel, ez mind felesleges, te csak dolgozz rend�letlen�l. Azt�n ha beesteledik �s elf�radsz, k�r�ln�zhetsz, akkor majd l�tni fogod, hogy a t�bbiek milyen messze elmaradtak m�g�tted. Ezt igaz�n akkor �rtettem meg, mikor az USA-ba j�ttem.

  De t�rj�nk vissza az �n t�rt�netemhez. Mesterem tan�cs�ra elkezdtem Taijit tanulni. Tal�ltam egy tan�rt, aki angolt is tan�tott az �n iskol�m melletti k�z�piskol�ban. Egyik reggel kor�n felkeltem �s bementem hozz�, �pp Taijit gyakorolt n�h�ny tanul�j�val. Odamentem hozz�, meghajoltam �s elmondtam, milyen szervi probl�m�ra keresek gy�gyul�st a Taiji �ltal. Gao Tao Mester akkor 29 �ves volt �s 6 �ves kora �ta tanult Taijit az apj�t�l. Jiang Kaishekel j�ttek Taivanra. Nem ismertem a st�lus eredet�t �s nem is k�rdeztem, annyit tudtam csak, hogy Yang st�lus. Az�rt gyakoroltam, hogy meggy�gyuljak, a t�bbi nem �rdekelt

A Mester felvett, azzal a kit�tellel, hogy minden reggel f�l 7-re elj�v�k gyakorolni. Ha kihagyok egy edz�st, kir�g. Azut�n oda�ll�tott maga el�, r�tette a kez�t a mellkasomra �s hirtelen rep�ltem vagy 5 m�tert. - Megismerted a Taiji erej�t- mondta.

Elkezdtem naponta gyakorolni vele �s kb. f�l �v m�lva elm�lt a fek�lyem. Az egyszer� l�gz�gyakorlatok �s a gerinc hull�mmozg�sa seg�tett t�voltartani a betegs�get az elk�vetkez� 7 �vben. Eg�sz addig j�rtam hozz�, am�g el nem utaztam Taivanra koll�giumba.

Mikor Taivanon m�s Taij mesterekkel is tal�lkoztam, azt vettem �szre, hogy senki nem ford�t annyi figyelmet a gerinc mozg�s�ra �s a harci alkalmaz�sokra, mint Gao Mester. Mikor 1975-ben az egyetemen felk�rtek, hogy tartsak Taiji foglalkoz�sokat, elkezdtem elm�ly�lni a rendszerben. R�j�ttem, hogy ezeket a nagyon fontos alapokat sehol nem tal�lhatom meg. Elkezdtem r�gi dokumentumokat gy�jteni �s tanulm�nyozni �s n�h�ny �v alatt r��reztem a Taiji m�lys�geire. Ekkor �rtam egy k�nyvet Halad� Yang St�lus� Taijiquan c�mmel, ami hozz�seg�tett a m�g m�lyebb meg�rt�shez. Egy m�sodik k�nyvet is �rtam a Taiji harci alkalmaz�sokr�l, ezek h�ress� tettek a nyugati Taiji-s k�r�kben. Min�l t�bbet kutatok, tan�tok �s gyakorolok, ann�l jobban k�pes vagyok elm�ly�lni a tud�sban. Ez egy �j kih�v�s, hiszen a k�nai Chikung fontos bels� alap minden harcm�v�szet sz�m�ra.  

 Mikor a Tamkang F�iskol�ra j�rtam,  kider�lt, hogy egyik oszt�lyt�rsam  Hossz� �k�l kungfut tanul Li Maoching Mestert�l. Ez a st�lus nagyobb k�zd�t�vols�ggal oper�l, mint a Feh�r Daru, amit eddig tanultam. Elhat�roztuk, hogy megm�rk�z�nk egym�ssal. F�lretoltuk a sz�keket az oszt�lyban. R�vid id� alatt r�j�ttem, hogy nehezen tudok k�zel ker�lni hozz�, � viszont r�j�tt, ha egyszer beker�ltem, nehezen tud ellen�llni a t�mad�saimnak.

    N�h�ny k�zdelem ut�n megk�rtem, tan�tson Hossz� �k�l Kungfura. Tal�ltunk egy klubot �s megh�vtuk Li Mestert tan�tani. P�r h�nap m�lva megalakult a Tamkang Goushu Klub. Els� id�kben 105 tanul� j�rt, de ez a l�tsz�m n�h�ny h�nap alatt lecs�kkent 20 k�r�lire, olyan kem�ny volt a tr�ning. Mire 4 �v m�lva v�geztem az iskol�ban, m�r csak n�gyen voltunk a r�gi csoportb�l. K�s�bb, mikor egyetemre j�rtam Taivanra, �jra felkerestem Li Mestert �s asszisztenskedtem is mellette. Ebben az id�ben megh�vtak harcm�v�szetet tan�tani egy k�lv�rosi k�z�piskol�ba. 3 �v m�lva elmentem a L�gier� iskol�j�ba fizik�t tan�tani majd 1 �v m�lva visszamentem Taivanra �s ekkor �jra tudtam j�rni Li mesterhez eg�sz addig, m�g ki nem mentem az USA –ba.

Li Mester 1926 J�lius 5-�n sz�letett Qingdao v�ros�ban, Santung tartom�nyban  A II. Vil�gh�bor�ban bevonult a seregbe. Ott kezdett el Hossz� �k�l Kungfut tanulni Han Quintang Mestert�l, Im�dkoz� S�sk�t Fu Jiabin Mestert�l �s Sun Bin Quan-t Gao Fangxian Mestert�l. Han Nagymester nagyon elismert volt m�r akkoriban, a Rend�rakad�mi�n is tan�tott.

        A Feh�r Daru Kungfu, amely l�gy-kem�ny st�lus, egyszerre haszn�lja a k�ls� �s bels� er�t, stabil alapot ny�jtott sz�momra, hogy meg�rtsem a k�ls� �s bels�, kem�ny �s l�gy fogalm�t �s a Taijiquan alapelveit is. E st�lus n�lk�l nem �rten�k olyan j�l m�s st�lusokat sem. A Hossz� �k�l j� koncepci�t �s haszn�lhat� technik�kat adott, f�leg a nagyobb k�zd�t�vols�gokban, ez az, ami a Feh�r Darub�l hi�nyzik. Itt a feh�r Daru kem�ny oldal�t tudtam haszn�lni, a Taijiquanban pedig a l�gy oldal�t.

�rtam egy k�nyvet a Taijiquanr�l, amit elkezdtek �gy nevezni, hogy Dr. Yang Taiji elm�lete. A k�nyv elm�leti alapja a Taiji �s Feh�r Daru tapasztalataim kever�ke. Mivel ezt a st�lust tanultam a legt�bbet, 13 �vet, az �n harcm�v�szetem a Feh�r Daru. Amikor elkezdtem alkalmazni �s m�lyen meg�rteni a Quigong elm�let�t a Taijiban, egyre ink�bb �thatotta a harcm�v�szetemet. Most kezdtem meg�rteni, amit a Mesterem szokott mondani: „amit tanulsz, nem harcm�v�szet, hanem �letm�d. Milyen igaz! N�ha tanultam m�s mesterekt�l is hogy belek�stoljak a m�v�szet�kbe, de nem sz�nd�kozom m�r m�s st�lust elsaj�t�tani. A h�tral�v� �letemben szeretn�m m�ly�teni a tud�somat �s meg�rt�semet, f�leg a Taiji ter�n. Tov�bb szeretn�m tanulm�nyozni �s ford�tani az �si dokumentumokat �s folytatni a tan�t�st. Ebb�l lehet ugyanis a legt�bbet tanulni.

A pusztakezes form�k k�z�l a Taijiquant szeretem a legjobban. Olyan l�gy �s b�k�s �rzettel j�r �s olyan m�ly a l�nyege. Nagy kih�v�s a Taiji elm�letet megnyilv�n�tani a gyakorlatban. A fegyverek k�z�l a kardot �s a l�ndzs�t kedvelem. A kard a r�vid, a l�ndzsa meg a hossz� fegyverek kir�lya. Ha mester akarsz lenni ezekben a fegyverekben, mesterr� kell v�lnod sok m�s fegyverben is, en�lk�l sek�lyes lesz a megnyilv�nul�s. Nagyon neh�z meg�rteni �s m�g nehezebb manifeszt�lni a bels� l�nyeget ezekben a fegyverekben.

 Mindenfajta harcm�v�szeti oktat�sban szerintem a l�nyeg az alapgyakorlatokon nyugszik, erre lehet �p�tkezni majd a j�v�ben, j� min�s�get �s m�lys�get ad. Ezek az alapok: gy�k�r, testmozg�s, er�kibocs�t�s �s az ellenf�l �rz�kel�se. Mostan�ban t�l sok iskola csak a form�ra f�kusz�l �s elhanyagolja a mozdulatok �rtelmez�s�t, pedig ez lenne a l�nyeg! Egy csom� id�t kellene a tanul�knak t�lteni ezzel, hogy tudj�k majd val�di harcban alkalmazni. En�lk�l �rtelmetlen minden forma. Addig kellene gyakorolni az alkalmaz�sokat, m�g meg�rtik a l�nyeg�t �s gondolkoz�s n�lk�l tudj�k haszn�lni a gyakorlatban. Azoknak a tanul�knak, akik mesterek �s tan�rok akarnak lenni, rengeteget kell tanulm�nyozni az elm�letet is. Ez olyan, mit a t�rk�p, seg�t eligazodni a v�rosban, an�lk�l elt�vedn�nk. Lassan kellene tanulni, magas min�s�gben. Ahogy a feh�r Daru Mesterem mondta: ”min�l magasabbra n� a bambusz, ann�l m�lyebbre hajlik.” Ha hat�rai vannak a gyakorl�snak, az nem �r�k m�v�szet.

  Azok a tanul�k, akik szeg�nyebb orsz�gokban �lnek (pl. a k�z�p-eur�paiak), sokkal magasabb szellemis�gben �s  kem�nyebben gyakorolnak mint a gazdagabb orsz�gokban �l�k. K�nnyebb itt elk�telezett tanul�t tal�lni, b�r a helyzet gyorsan v�ltozik, ahogy ezek az orsz�gok kezdenek felz�rk�zni a nyugathoz. Azok a tanul�k is k�nnyebben elm�ly�lnek, akik hossz� �s m�ly t�rt�nelmi h�tter� orsz�gb�l j�ttek. A legfontosabb a j� tr�ning-k�rnyezet. A tan�r p�lda a tanul�k el�tt �s ha � elk�telezett, a tanul�in is meg fog l�tszani. Nagyon fontos a lass�, alapos halad�s, helyezz�k a figyelmet a min�s�gre a mennyis�g helyett. Harcm�v�szetet igaz�n j�l akkor tanulhatunk, ha �letform�v� tessz�k. Ha csak a versenyeken akarunk villogni, tud�sunk sek�lyes lesz. Ha j� tan�rt tal�lsz, ne s�rgesd, � tudja, milyen �sv�nyen vezessen. A rossz tan�rt�l csak hib�s beidegz�d�seket tanulhatunk �s sokszoros munk�val kell kijav�tani. Ha van egy poharad, k�nny� narancslevet t�lteni bele, de ha egy poh�r narancsl�ben csak egy csepp m�reg van, rettent� sok munka kivenni onnan. A rossz tan�r messze elt�r�t a helyes �sv�nyr�l. Van egy k�nai mond�s: „egy tanul� t�lts�n 3 �vet azzal, hogy j� tan�rt tal�ljon �s egy tan�r t�lts�n 3 �vet hogy kipr�b�lja a tan�tv�nyt, megfelel-e”

Sok id�t t�lt�ttem tan�t�ssal a saj�t iskol�mban �s most m�r vil�gszerte rengeteg iskola k�veti az �n hagyom�nyaimat. A m�sik f�kuszom a publik�l�s, k�nyv �s videoanyagok form�j�ban.

Els� k�nyveimmel t�bb kiad�t is megj�rtam, akik v�ltoztatni akartak a k�nyveken, �zleti �s elad�si szempontb�l ez �rthet�, de nem v�llalhattam fel. �gy azt�n l�trehoztam a YMAA saj�t kiad�j�t. Mivel a piac kicsi, 1984-es alap�t�sa �ta tetemes vesztes�gez halmozott fel, �gy k�nytelen voltam popul�risabb anyagokat is kiadni. A c�lom v�ltozatlanul az, hogy megismertessem a nagyk�z�ns�ggel a harcm�v�szetet, a min�s�gi inform�ci�k k�zrebocs�t�sa �s f�k�ppen az �si iratok k�zkinccs� t�tele.

Mikor 1982 okt. 1-�n megalap�tottam a YMAA-t,  semmi befektetni val� p�nzem nem volt. Mikor ’84-ben elkezdtem a k�nyvkiad�st, akkor se volt sokkal jobb a helyzet, az els� k�nyveket k�lcs�nb�l adtam ki. K�s�bb, mikor az iskola menni kezdett, a p�nzt elnyelte a kiad�. Az ut�bbi �vekben viszont m�r elkezdett profitot termelni. A mai napig a kedvenc elfoglalts�gaim k�z� tartozik az �r�s. Egyre t�bb szemin�riumot is tartok, nagyon sok nyelvre leford�tott�k a k�nyveimet. Ma m�r 16 orsz�gban 56 iskola tan�t YMAA anyagot (a cikk �r�sakor, az�ta t�bb van! a ford.), ez kimondhatatlan �r�m�t okoz.

Eleinte nagy neh�zs�gbe �tk�ztem, ha k�nai sz�veget akartam szerepeltetni. Le�rtam ecsettel �s lef�nym�soltam, mert nem volt m�g bet�k�szlet hozz�. �s ha leford�tom, milyen �t�r�st haszn�ljak, a megszokottat, vagy a Pinyin-t? Ma m�r ezek megoldott k�rd�sek, egyre professzion�lisabb megold�sok l�teznek a nyomdaiparban. Mindig alkalmazok korrektort, hogy a kijav�tsa a „k�nai-angol”-omat. Ma m�r mindent profik csin�lnak, a bor�t�tervt�l a marketingig, nem kell magamnak t�r�dn�m vele, mint  r�gen. �vente 8-13 k�nyvet adunk ki, a vide�kr�l �s DVD-kr�l nem is besz�lve.

Itt v�gz�dik az interj� Yang Mesterrel, az �js�g�r� megk�sz�ni a besz�lget�st �s hogy ezt a sok �rdekes inform�ci�t megosztotta az olvas�kkal. Rem�lj�k, hogy minden harcm�v�szet gyakorl�ja sokat tanult ezekb�l a sorokb�l.