CHENG HSIN

(Peter Ralston k�nyve alapj�n)

A L�tez�s forr�s�nak megtapasztal�sa, teljess�g �s szabads�g = Cheng Hsin

A L�tez�s mint valamilyen dolog nyilv�nul meg (test)

5 alapelv:

1.      Nyugalom

 A nyugalom az az �llapot, mikor semmit sem csin�lunk azzal a k�sztet�s�nkkel, hogy l�trehozzuk a nyugtalans�got. A bels� tev�kenys�g �sszhangban van a l�tez�s alapelv�vel (Tao). Folyamatosan jelen van, csak n�ha kiker�l�nk bel�le.

A l�tez�s nyugalma = az �let term�szetes tev�kenys�ge

Minden tettet a l�tez�s erej�vel hajtsunk v�gre

2.      Ellazul�s

 A legfontosabb alapelv. Ellazul�s = kiny�l�s = les�llyeszt�s = a gravit�ci� erej�nek birtokbav�tele = a Chi szabad �raml�sa = szabads�g a mozg�sban

3.      K�z�ppont

A nyugodt elme forr�sa, egys�ges mozg�s

4.      F�ldel�s

 Haszn�ljuk a gravit�ci� erej�t, kapcsol�djunk r� eg�sz test�nkkel, mint hat�rtalan er�forr�sra

5.      Egys�g  

test-elme-Chi egys�gben. A mozg�st a Chi �raml�sa hozza l�tre A Chi-t l�tez�s�nk higgadt jelenl�te ir�ny�tja

 Egyens�ly A szabad egyens�ly minden k�ls� k�r�lm�nyt�l f�ggetlen.

 Cselekv�s – egyens�lyveszt�s – helyre�ll�t�s. Cheng Hsin: cselekv�s egyens�lyveszt�s n�lk�l

Minden felemelt v�gtagb�l az er� csorogjon bele a f�ldbe

8 szempont� �bers�g: el�l-h�tul, jobb-bal, lent-f�nt, k�v�l-bel�l. Amennyire kiterjed el�re, annyira h�tra, stb.

Azzal kell dolgoznod, amid van �s a saj�t utadat kell k�vetned

Ha nem kapcsol�dunk be a tudatos�t�si folyamatba, csak a csendes szenved�s marad, ahol megpr�b�ljuk elker�lni  bajt �s nem jutunk sehova.

 Er� V�zszintes mozg�s = szabads�g, f�gg�leges = er� A f�ld erej�t �talak�tjuk a t�r erej�v�. Az er� a f�ld al�l j�n, minden er�lk�d�s haszontalan

Tart�s A l�tez� �ltal felvett poz�ci�. Befoly�solja a hozz��ll�s, gondolkod�s, �rzelmek. Saj�t mozg�sunkban val� teljes r�szv�tel, a mozg�s teljes szabads�g�val. T�lts�k ki a jelenl�t�nket az eg�sz testben. K�pzeletbeli test�nk a mozg�s teljes szabads�g�val b�r

V�lasz: higgadt elme = �rz�keny figyelem, f�lelem- �s v�gymentes, szabad. Mindig az adott helyzet motiv�lja, az 5 alapelvvel �sszhangban

Reakci�: a tudattalan elme v�delmet keres�, �tgondolatlan, vak csapkod�sa, �sszeh�z�-fesz�l�, sz�tsz�rja a Chit

Chi   Edz�s�nek alapfeladata: teljes jelenl�t t�rben �s id�ben. Ne keverj�k �ssze a Chi haszn�lat�t a f�kentart�s�val. Ha nem engedj�k �ramolni, a fesz�l�s az er� �rzet�t kelti, pedig nem az.  Kan-Li (V�z-T�z) A test 2 alap Chi-min�s�ge. V�z = les�llyeszt�s, T�z = kiterjeszt�s.

 Ne v�ljon a kiterjeszt�s er�fesz�t�ss� �s a befogad�s ellen�ll�ss�.

Ne usz�tsuk a T�zet a V�z ellen

Tudat nem t�lt ki sem teret, sem id�t, a jelenben nyilv�nul meg az �leter� (Chi) �ltal.

Anyag = energia (megnyilv�nul�s k�l�nb�z�)

Harm�nia: ha egys�gben m�k�dik a tudat a Chi-vel

Gyakorlati alapelvek:

1.      Figyelem �bren vagyunk, a jelenben, a test�nkben, minden ir�nyban azonos t�vols�gban kit�ltve

2.      �rintkez�s (a jelenl�tb�l n� ki) �sszehangol�dunk a partnerrel �s a f�lddel

3.      �sszekapcsol�d�s = k�vet�s. Higgadt cselekv�s, melyben a k�t f�l egy�tt legy�zi az er�szakot

4.      Semleges�t�s Ahol teli volt, most �res. Vesz�ly est�n mozogj!

A 4 er�:

1.      K�vet�s tapadjunk, de uraljuk a helyzetet �s keress�k az el�ny�s poz�ci�t

2.      K�zrem�k�d�s seg�ts�k az ellenfelet az egyens�lyveszt�sben

3.      K�lcs�nv�tel az ellenf�l erej�t k�lcs�nvessz�k �s visszaforgatjuk r�

4.      �sszekapcsol�d�s fogadjuk el �s k�vess�k az ellenf�l Chij�t �s csak az �sszekapcsol�d�s ut�n kezdj�k el ir�ny�tani

Sem er�szakoss�g, sem v�delem nem lehet benne. Mindig alkalmazkodjunk a L�tez�s igaz term�szet�hez.

Cheng-Hsin: befogad�s-kiterjeszt�s helyes haszn�lata �s a pillanatnak megfelel� alkalmaz�sa.

Befogad�s Egy helyzet megold�sa mindig az eg�sz esem�ny tapasztal�s�ban rejlik  Ne ragadjunk ki bel�le r�szleteket, engedj�k �t magunkon a val�s�got.

- Figyelm�nk mindig legyen a k�zpontban. Minden bej�v� inf. hatalmas tapasztal�ss� v�lik.

-    A folyamat (�raml�s) �rz�kel�se (hagyni t�rt�nni) a Chi haszn�lata (�raml�s a Taoval)

-         Ne z�r�djunk a test�nkbe, �rz�s-figyelm�nkkel �rz�kelj�k, mit k�v�n az adott szitu�ci�

-         F�lelmek, v�gyak gondolatok �s elv�r�sok n�lk�l az er� teljes, a figyelem nyitott

-         A v�ltoz�sra val� k�pess�g az �let k�vetelm�nye

-         A szenved�lymentes r�szv�tel a figyelem egy olyan form�ja, amely nem f�gg �s nem f�l az eredm�nyt�l, mi�ltal hatalmas �s folyamatos tiszt�nl�t�st biztos�t

Figyelem – �rtelmez�s – (�sszhangban) cselekv�s (v�lasz)

-         Maradjunk harm�ni�ban �s szolg�ljunk eszk�z�l a m�sik tett�nek visszaford�t�s�ban

-         Engedj�k a dolgokat el�lni magunk k�r�l ahelyett, hogy er�szakkal fenntartan�nk a helyzetet

-         Amikor bel�p�nk az Abszol�t Jelenbe, elt�ltj�k �letenergi�nkkal (Chi) �s �rz�s-tudatoss�gunkkal (figyelem) minden ir�nyban, teljess� �s egys�gess� v�lunk

Nem cselekv�s  (mikor a patak csak folyik) �sszhangba ker�l�nk a L�tez�s Forr�s�val. A figyelm�nk nem fejt ki ellen�ll�st, nem hoz �t�letet csak jelen van. M�g az er� is, amit haszn�lunk, a nem cselekv�sb�l sz�rmazik, hiszen az ellazul�s �s a gravit�ci� a forr�sa. A cselekedet�nk nem a mi�nk, hanem k�veti a term�szet �tj�t. Nem pr�b�lkozunk, csak l�pked�nk ide-oda �s hagyjuk, hogy az eredm�ny megsz�lessen.

A gyakorl�s �tj�n meg�rthetj�k a k�l�nbs�get a szenved�sekkel teli t�l�l�s �s az �r�mteli �let k�z�tt

Forma �rts�k meg c�lj�t �s term�szet�t. A forma a form�tlans�gb�l ered. A korl�tok (forma) megteremt�s�nek els� k�vetelm�nye annak meg�rt�se, hogy nincsenek korl�tok. A Tai Chi (�s a t�bbi rendszer) eszk�z�k a Cheng Hsin, vagyis a l�tez�s term�szet�nek meg�rt�s�re. A korl�toz�s �lland� �llapot�ban vagyunk, c�lunk pedig nem az, hogy k�zdj�nk ellene, hanem, hogy folyamatosan tudatos�tsuk, ez�ltal k�pesek lesz�nk, hogy �talak�tsuk elk�pzel�seinket �s a megk�zel�t�s m�dj�t, hogy mit �s hogyan csin�ljunk

Sok harcm�v�szetb�l csak a forma maradt fenn. A form�n kereszt�l csak a form�t lehet �tadni. Forma = ed�ny, Chi= tartalom

A test �talak�t�sa, az elme felszabad�t�sa nem c�l, hanem eszk�z, alap, amelyen a meg�rt�s megnyilv�nulhat, hogy megismerj�k saj�t l�tez�s�nk alapterm�szet�t� a maga val�j�ban.

Ami nyilv�nval� �s egyszer�, nem mindig t�nik annak, mert elm�nk bonyolultan m�k�dik

Alapelvek

-         tests�ly a l�bakba (nem a l�bakra), l�b a f�ldbe (nem a f�ldre)

-         az er� a les�llyeszt�sb�l j�n

-         amit �pp mozgatunk, teljesen laza

-         a mozg�s k�rk�r�s, folyamatos

-         a test egys�ges, a k�z�p ir�ny�tja

-         a Chi kit�lti az eg�sz testet �s a k�r�l�tte l�v� teret, a k�z�pen �ramlik �t

-         minden testtart�s �s mozg�s �sszhangban van az alapelvekkel

-         a Chi-t csak �gy tudjuk haszn�lni, ha �rezz�k

-         legy�nk otthonosak a test�nkben �s mozg�sunkban, mely spont�n �s term�szetes m�don fejezzen ki minket. M�v�szet = szabad �nkifejez�s

-         mikor sok Chi-t koncentr�lunk kifel�, ugyanannyit kell befel� �s lefel� bocs�tanunk

Alapelvek k�zdelmi helyzetben (partnerrel)

Er�

-     Er� = megtapasztalni saj�t jelenval�s�gunkat

-         A gyors mozg�shoz elengedhetetlen, hogy �rezz�k s kapcsolatot a k�z�p �s a talp k�z�tt

-         Alkalmazkodjunk a nem cselekv�s alapelv�hez, meg�rizve a test, Chi �s elme harm�ni�j�t

Kapcsolat a partnerrel

-         A harc kapcsolat. Ismerni az ellenfelet �s �nmagunkat t�bb mindent ig�nyel �gyes technik�n �s er�s Chi-n k�v�l

-         keress�k meg a kapcsolat k�zpontj�t

-         a beenged�s – k�vet�s - tapad�s, mint a be �s kil�gz�s, eg�sz�ts�k ki egym�st A k�vet�s ne beavatkoz�s legyen

-         a test olyan legyen, mint a v�z, amely besziv�rog a legapr�bb r�sen �s mindent kit�lt.

-          Az elme legyen t�gas �s nyitott.

-         Kapcsol�djunk �ssze �s ford�tsuk ellene saj�t erej�t

-          Ismerj�k az ellenf�l c�lj�t �s strat�gi�j�t, de ugyan�gy magunkat is Ha l�tjuk, mi az, amit az ellenf�l elrejt maga �s a vil�g el�l, gy�zt�nk, miel�tt a harc elkezd�d�tt volna

-         Az ellenf�l saj�t veres�g�t form�lja meg tettei �ltal, mert te szabad �s form�lhat� vagy

-         A gyenges�g, ha ismerj�k �s szemben�z�nk vele, nem gyenges�g t�bb�. Ami nincs elrejtve, nem tud �tv�ltozni f�lelemm�

-         A t�mad�s nyitott �s gyenge pontokat hoz l�tre, ezen  v�zszer�en besziv�roghatunk

-         Vezess�k �gy az ellenf�l tetteit, hogy az minket szolg�ljon

-         L�bmunka = a t�r geometri�j�nak meg�rt�se (d�nt� fontoss�g�, hova �llunk)

Id�z�t�s

-         Minden tett/dolog  mint folyamat l�tezik. Keletkezik, kiteljesedik �s elhal. Nagyon fontos tetteink id�z�t�se (melyik f�zisban l�p�nk bele)

-         Minden, ami form�t �lt, mag�ban hordja saj�t hanyatl�s�t (v�g�t)

-         Fontos a mozg�konys�g, nyitotts�g �s v�ltoz�sra val� k�pess�g

-     T�mad�s id�z�t�se: mikor saj�t mozg�s�val van elfoglalva, vagy ahol hi�nyos a figyelme. Szinte sz�rf�zz�nk tetteinek hull�mai k�z�tt

 -   Maradjunk teljesek, ne hozzunk l�tre h�zagot se t�rben, se id�ben

A tudat �llapota

-         Ha hat�konyak akarunk lenni, minden mozdulatr�l, helyzetr�l �s kapcsolatr�l teljes �s val�s�gos k�ppel kell rendelkezn�nk. a legjobban akkor lehet, ha az eg� szerkezet�t teljesen kihagyjuk. Ismerj�k meg hajlamainkat �s reakci�inkat, hogy tudjuk, mit kell kihagyni. Ez eleinte �nfelad�snak t�nik, de val�j�ban ez hozza meg a szabads�got. Ne legyen elutas�t�s, se t�rekv�s

-         A f�lelem elhom�lyos�tja az �rtelmet, a figyelemre �s ir�ny�t�sra val� k�pess�get A tudatoss�g n�vel�se cs�kkenti a f�lelmet, ellenben a menek�l�s-elnyom�s csak m�g m�lyebb, kezelhetetlen szintre nyomja le

-         . C�lunk a szem�lyes szempontokt�l mentes tapasztal�s. Ne er�szakoljuk r� magunkat az adott helyzetre. Ne legyen benn�nk:

             -  f�lelem (j�v� felt�t�lez�se)

             - f�jdalom (jelen �rtelmez�se)

             -  harag (m�lt s�relme)

-         a f�lelem, hogy ir�ny�t�s al� ker�l�nk, a saj�t �letk�ptelens�g�nkbe vetett t�vhitb�l sz�rmazik. Ink�bb megtagadjuk a jelenben val� r�szv�telt, minthogy szembes�lj�nk ezzel.

-         A harag abb�l sz�rmazik, hogy nem akarunk elfogadni valamit annak, ami.

-         N�velj�k a figyelmet �s a hajland�s�got b�rmi megtapasztal�s�ra

-         L�pj�nk t�l saj�t szempontjainkon

-         - Az ellazul�s az egyetlen m�dja annak, hogy elker�lj�k a t�lzott k�t�d�st b�rmihez

-         Az �lland� v�ltoz�s a felad�s �tj�n k�vetkezhet be, nem a k�vetel�s�n

-         Mindig legy�nk jelen a szitu�ci�ban

�sszefoglal�s

-         Ha hat�ssal akarunk lenni valamire, az �sszef�gg�srendszert kell megv�ltoztatni, nem a tartalm�t.

-         Az eredm�ny is csak folyamat

-         Bels�: (er�, tulajdons�gok, stb.) az, ami m�r van, nem kell l�trehozni, csak �szrevenni �s haszn�lni

-         Nem kell ahhoz er�fesz�t�s, hogy hagyjunk valamit l�tezni

-         Szabad�tsuk fel a testet �s az elm�t a sz�mos felt�telez�st�l �s a val�s�g �tdolgozott form�it�l, amire eddig szert tett�nk

-         A k�zdelem a cselekv�sben �s a neki val� ellen�ll�sban van, nem a l�tez�sben val� szabad r�szv�telben

-         Csak olyan dolgot �rdemes tanulni, gyakorolni, ami halad, alakul, nem csak forog maga k�r�l (az�rt el�bb n�zz�k meg, hogy a rendszer vagy mi vagyunk a magunk k�r�l forg�k!)

-         A jelenl�t a l�tez�s pillanatnyi funkci�ja. Azon cselekv�sekkel kell felhagyni, melyek megakad�lyozz�k, hogy itt �s most legy�nk Hagyjuk abba a hazudoz�st, l�tez�s�nk felszeletel�s�t �s r�sek hasogat�s�t a jelenl�t�nkbe �s a dolgokkal val� kapcsolatunkba

-         Ha elker�l�nk valamit, nem tudjuk �talak�tani

-         Mindezen ismeretek ajt�k�nt szolg�lnak saj�t megismer�s�nk fel�

Cheng Hsin test l�t:

 - A test szerkezet�ben minden teljes, miden tudatos, minden ir�ny�that�. Ha a Chi �tj�rja a testet, a sz�vetek olyanok lesznek, mint a gumi, a csontok, mint az ac�l.  

-         A harcot (�s az �letet) ne �gy fogjuk fel, hogy valaki-valami ellen cseleksz�nk, hanem egy�tt �ramlunk. A l�tez�s nagyobb boldogs�got okoz �gy, mint folytonos ellen�ll�ssal

-         A felismer�s hirtelen t�rt�nhet, de rengeteg �talakul�s, szel�d�t�s, nemes�t�s �s �jrarendez�s k�veti

-         A Cheng Hsin olyan �t, ahol megnyilv�nulhat az ember igaz term�szete �s megtapasztalhatja a L�tez�s Forr�s�t

Ha felismerj�k, hogy van v�laszt�sunk, hogy el��t�leteink nem szolg�lnak minket, akkor megszabadulhatunk t�l�k. Sok munk�val j�r a dolgok �jrarendez�se: test, gondolkod�s, �rz�sek, �t�letek.  A dolgokat, amik meg�rtek r�, hogy elengedj�k, k�nny� elhagyni, de ami m�lyen gy�kerezik benn�nk, mindig vissza fog r�ntani a r�gi beidegz�d�sbe

A Cheng Hsin olyan �t, melyen kibontakoztathatjuk igaz term�szet�nket �s megtapasztalhatjuk az igazs�got. A megvil�gosod�s f�lreteszi az �rtelmez�seket �s kettesben maradunk a L�tez�ssel. Ez meghat�roz� �lm�ny, fontos, hogy legyen egy hely, ahol dolgozunk rajta.

Saj�t elm�nk csak egy a sok n�z�pont k�z�l, �s nem maga az Igazs�g . r� kell �bredned arra, hogy nem az vagy, amit gondolsz

Shissai mester gondolatai a Sz�vr�l

Sz�v (Hsin): a L�tez�s, mely az �leter�n kereszt�l nyilv�nul meg.

-         A forma k�veti az �leter�t, az �leter� a Sz�vet. Ha a Sz�v b�k�s, a forma harmonikus

-         A helyes gyakorl�s tudatos�tja a M�v�szet l�nyeg�t �s ez adja a m�k�d�s szabads�g�t

-         A technik�t az �leter�n kereszt�l kell gyakorolni, az �leter�t pedig a Sz�ven kereszt�l edzeni. Kezdetben a tanul� a form�n kereszt�l edzi az �leter�t

-         Ha az  �leter� nem t�lti ki teljesen a testet, betegs�gek l�pnek fel. H elhagyja a form�t = hal�l

-          �let �s hal�l az �leter� hull�mz�sa, form�hoz k�t�dik vagy elszakad

-         Az �letet �s hal�lt egys�gk�nt kell felfogni. Ha al�rendelj�k magunkat mindkett�nek, Sz�v�nket nem kell megosztani. T�ved�s azt hinni, hogy az �let �tj�t teljes�tj�k, ha bel�csimpaszkodunk �s fuldoklunk a tetteinkben, ekkor csak szenved�st okoz

-         Aki Sz�v�ben meg�rtette az �let �s hal�l Alapelv�t, t�bb� nem fog k�telkedni �s hib�zni

<SPAN style="mso-lis