A Taijiban nagyon nagy m�lys�gek vannak. Olyan, mint egy v�gtelen kir�ndul�s: ahogy fel�r�nk egy hegy tetej�re, m�r l�tszik a k�vetkez� cs�cs, amit megm�szhatunk.

 Fiatal koromban el�g sok id�t elt�lt�ttem a balettban, de sose lehettem t�bb lelkes amat�rn�l, mert a testalkatom, a fizikai korl�taim el�g hamar meg�ll�tottak egy szinten, �s szomor�an kellett l�tnom, hogy olyan tanul�k, akik j�val k�s�bb kezdt�k, mint �n, n�h�ny �v alatt t�lsz�rnyaltak. Itt a Taijiban soha nem �rtem el a fels� hat�rt, mert nincs fels� hat�r. Mester�nk, aki t�bb mint 50 �ve gyakorol Taijit, m�g mindig �jabb �s �jabb magaslatokra k�pes jutni.

Mivel a Taijiban (�s az egy�b bels� st�lusokban) maga a bels� energia (1) az, ami mozgatja a testet, ez�rt az izmok �llapota, a testalkat, a tehets�g m�sodlagos szerepet j�tszik a v�geredm�nyben.

Hadd magyar�zzam meg. A test�nket az izmok mozgatj�k, mint tudjuk. A v�zizomzat a statikus helyzetek�rt felel�s, a mozg�st a mozgat� izomzat hozza l�tre az inak, �z�letek �s csontok seg�ts�g�vel. Ezt mindenki megtanulta biol�gia �r�n. Azt viszont nem, mert (m�g) nem r�sze a tudom�nyos szeml�letnek, hogy az energia hogyan �ramlik a testben �s hogyan hozza l�tre, val�s�tja meg az elme �ltal elhat�rozott dolgokat. A tudom�ny ezt az idegp�ly�kon halad�, ideg- inger�let-�tviv� anyagok hat�s�val magyar�zza.

Igaz�b�l ugyanarr�l besz�l�nk, csak m�s megk�zel�t�sben.

Mind a spiritu�lis, mind a materi�lis gondolkod�s egy-egy h�romsz�gben �br�zolhat�, az el�bbi cs�csa f�lfel�, az ut�bbi� lefel� mutat:

                                                   INFORM�CI� (szellem, tudat, sz�nd�k, akarat stb.)

                                  ENERGIA                      ANYAG

A materi�lis gondolkod�s szerint pedig:

                                  ENERGIA                        ANYAG

                                                 INFORM�CI�

Leegyszer�s�tve:

Materi�lis szeml�let: �ram+ hardver = szoftver. Ez igaz az anyagban, az �lettelen dolgok eset�ben, ami m�g�tt m�r ott van a tudatoss�g, hiszen nem a sz�l f�jta �ssze a sivatagban a szilikon-szemcs�kb�l a mikrochipeket �s nem a v�letlen�l lecsap� vill�m keltette �letre, hanem tudatos, emberi tervez�s.

Spiritu�lis szeml�let:

Tudatoss�g – sz�nd�k – megval�sul�shoz sz�ks�ges energia+terep = eredm�ny, tett

Mi itt a Taijiban ezt az ut�bbi utat k�vetj�k. A mozdulatot nem az izomzat mozgat�s�val, hanem az energia �ramoltat�s�val hozzuk l�tre. A k�l�nbs�g szembet�n�, m�g a laikus szeml�l� sz�m�ra is. A mozg�s folyamatoss�, „vajszer�en” l�ggy� �s term�szetess� v�lik. Mivel az er�kifejt�s minim�lis, a kif�rad�s is sokkal k�s�bb k�vetkezik be.

A nagy k�rd�s, hogy hogyan �rj�k ezt el. Sajnos n�h�ny oktat�t�l (tisztelet a sz�mos kiv�telnek) csak a mozdulatok sorrendj�t �s mik�ntj�t, esetleg harcm�v�szeti �rtelmez�s�t tanulhatjuk meg. A szellemis�get igaz�b�l �tadni nem annyira lehet, csak felmutatni, k�pviselni, �lni a saj�t �let�nkben, mindennapjainkban.

Az energia term�szet�nek megismer�se, mozgat�s�nak m�dja megtanulhat�, �tadhat�, ha id�t sz�nunk r�. Ahogy a k�ls� st�lusokban az er�s�t�s, az �t�sek, kombin�ci�k (az �n. s�m�k, patternek) gyakoroltat�sa hozza meg az eredm�nyt, a Taijiban elengedhetetlen a Quigong (Chikung), m�gpedig mindig az adott forma, rendszer kivitelez�s�hez sz�ks�ges energetik�t kell fel�p�teni. Pl.: m�g a Yang st�luson bel�l is eg�sz m�s gyakorlatokra van sz�ks�g egy 24es (Peking) Forma, vagy mondjuk a YMAA Hossz� Forma lej�r�s�n�l sz�ks�ges energetikai �llapot fel�p�t�s�hez.

A legfontosabb az alapokn�l kezdeni. Ha hozz�m lej�n egy kezd�, �ltal�ban csin�lunk n�h�ny p�ros energia-tapasztal�s gyakorlatot. A m�sik ember keze k�r�l k�nnyebb �szrevenni - ak�r a l�t�s, ak�r a tapint�s �rz�kszerve seg�ts�g�vel – az energi�t. Mindig azt szoktam mondani, ne higgy el semmit, amit nem tapasztalsz meg k�zvetlen�l. Nem kell az �n n�zeteimben, vagy egy ideol�gi�ban hinni ahhoz, hogy Taijizhass. Figyelj, tapasztalj �s fedezd fel azt, ami eddig is ott volt, de annyira automatikusan, hogy nem figyelt�l r�.

Az �let�nkben azt szoktuk meg, hogy a dolgokat akarni, sz�nd�kozni kell, hogy megt�rt�njenek. Azt tan�tott�k, hogy min�l er�ssebben akarjuk, ann�l biztosabb az eredm�ny. Ez sok ter�leten igaz, de nem a Taijiban. A Taiji a „hagy�s” m�v�szete.

A nyugati gondolkod�s a „j�, helyes” fogalm�t kirakja egy sk�la egyik oldal�ra, a „rossz, helytelen”-t pedig a m�sikra. A keleti gondolkod�s nem ilyen. A Taiji Szimb�lum a k�t min�s�g t�k�letes (�s dinamikus) egyens�ly�t jelk�pezi. Ezt nevezik „j�”-nak, az ett�l val� elt�r�st, kibillen�st pedig „rossz”-nak, m�gpedig olyan m�rt�kben, amennyire sz�ls�s�ges a kibillen�s.

Jelen eset�nkben a teljes kontroll az egyik (Jang) oldal, a teljes elenged�s pedig a m�sik (a Jin). Hogyan val�sulhat meg az enged�s, a hagy�s? Ha teljesen elengedj�k magunkat, m�g a test�nket sem tudjuk egyenesen tartani, �sszees�nk. Ha pedig fesz�l�nk, a testr�szek elker�lnek a term�szetes hely�kr�l �s a feszes izmok �ltal l�trehozott k�nyszer-hely�kre ker�lnek, amib�l rengeteg �z�leti b�ntalom eredhet. Teh�t mag�ban az �ll�sban meg kell tal�lnunk nemcsak a k�z�ppont egyens�ly�t, hanem az enged�s-tart�s egyens�ly�t is.

Minden egyes edz�sen t�lt�nk ezzel id�t. Vannak kis „tr�kk�k”, amivel a direkt, beavatkoz�s (�s ett�l fesz�l�s) elme-sz�nd�kot k�pekkel, seg�t� imagin�ci�kkal helyettes�tj�k, �gy olyan dolgok is be tudnak term�szetes m�don, magukt�l �llni a helyes tart�sba, melyeket a h�tk�znapi �let�nk sor�n fesz�t�nk �s tartunk. Az un�sig ism�telt „h�rom pont egyben tart�sa” (2) is ezt a c�lt szolg�lja. A hagy�s m�v�szete gyakorlatilag folyamatosan kell, hogy m�k�dj�n. Nem „akarhatunk hagyni”. Hagynunk kell hagyni. Gondoljunk bele, mennyi mindent csin�l a test�nk „mag�t�l”. Szinte az �sszes �letfunkci�k automatikusak, ha be akarunk avatkozni pl. a sz�v�nk sebess�g�be, csak indirekt m�don tehetj�k (mondjuk elkezd�nk futni). A sz�v ver mag�t�l, a test m�k�dik mag�t�l �s a Taijiban azt pr�b�ljuk m�v�szi t�k�lyre fejleszteni, hogy mozogjon is mag�t�l.

Egy locsol�cs�vet megmozd�thatunk �gy is, hogy felemelj�k, de �gy is, hogy beleengedj�k a vizet. Egy er�s v�z�ram megmozd�tja �s felemeli a cs�vet, kiegyenes�ti rajta a t�r�seket stb. Persze mivel tudatos sz�nd�k csak az elej�n, a v�z kinyit�s�n�l volt jelen, tov�bb nem, a cs�v�nk �sszevissza fog mozogni �s csapkodni. A testben, a v�gtagokban �raml� energia viszont folyamatosan a figyelm�nk, a tudatos sz�nd�kunk kontrollja alatt �ll, ez�rt azon a vonalon fog v�gighaladni, melyen vezetj�k.

Ez a vonal lehet a forma, egy p�ros gyakorlat vagy ak�r szabad k�zdelem (3). Volt olyan tapasztalatom, hogy a formagyakorlat a t�rben kijel�lt �sv�ny - mint abban az �gyess�gi j�t�kban, mikor egy karik�t vezet�nk egy cs� k�r�l �gy, hogy ne �rjen hozz� – �s nekem csak finoman v�gig kell „haj�znom” rajta, �tk�z�s n�lk�l. Fantasztikus �rz�s volt.

Teh�t mikor gyakorolunk, akkor egyr�szt megtanuljuk a mozdulatok kivitelez�s�t egyenk�nt, azt�n az �sszef�z�s�k m�dj�t �s sorrendj�t, ezzel egyid�ben az energia tapasztal�s�nak, �ramoltat�s�nak technik�j�t, majd egyszercsak az eg�sz �ssze�ll, �sszetal�lkozik �s elkezd m�k�dni.

A honlapom „bemutatkoz�s” r�sz�n�l (Mi a Taiji) azt �rom, hogy a Taiji olyan, mint egy fa. Mindenki arra haszn�lja, amire akarja, ehet�nk a gy�m�lcs�b�l, �lhet�nk az �rny�k�ban, k�sz�thet�nk bel�le t�rgyakat vagy melegedhet�nk a t�z�n�l.  A fa az fa marad, felhaszn�l�si m�dj�t�l f�ggetlen�l.

Az ebben a cikkben kifejtett szeml�let is csak egy ezek k�z�l a m�dok k�z�l. Haszn�lhatjuk a Taijit csak egy kis laza mozg�sra, kellemes id�t�lt�sre, a harci technik�k lass� mozg�s� begyakorl�s�ra vagy sok minden egy�bre is, de nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy ez is benne van, m�gpedig olyan m�lyen, olyan l�nyeges m�don, mint a gy�m�lcsben a mag.

Jegyzetek

1. Bels� energia, energia: A k�nai filoz�fia szerint a vil�g 3 nagy energia-megnyilv�nul�sb�l �ll �ssze: �gi, F�ldi �s Emberi Energia (Chien, Di �s Ren – vagy Zen – Qui). Itt a cikkben „energia” alatt az ember bels� energi�j�t �rtem, ami szint�n t�bb �sszetev�s, de itt az egyszer�s�g kedv��rt erre nem t�rek ki. Azt az er�t, �raml�st �rtem alatta, amely k�zvet�t az elm�nk (sz�nd�kunk) �s a test�nk k�z�tt.
2. A h�rom pont egyben tart�sa: Ez esetben az Als� Tantien, mint k�z�ppont �s a k�t v�gpont, a talp �s a fejtet� a h�rom pont, amit ha egyben tartunk (illetve semmilyen fesz�l�ssel nem akad�lyozzuk meg, hogy egyben maradjanak), akkor az �ll�sunk automatikusan helyes lesz. A fejtet�n l�v� Bai Hui er�k�zpont az �gi, a talpak k�zep�n tal�lhat� Jong Chuan er�k�zpontok a F�ldi energia „vev�k�zpontjai” �s maga az Als� Tantien az Emberi energia becsatlakoztat� �s sz�toszt� k�zpontja. Ennek a h�romnak a m�k�dtet�se m�r maga az energetika.
3. Taiji szabad k�zdelem: Ezt az�rt nem fejtettem ki b�vebben, mert ez egy k�l�n cikk t�m�ja. Ak�r k�nyvet is lehet �rni r�la (amit sok kiv�l� szerz� m�r meg is tett), annyira sokr�t�. Az alapelv itt is ugyanaz. Kontroll�l�s helyett az ellenf�l erej�vel val� egy�tt-�raml�s �s a kell� pillanatban, a legkisebb er�kifejt�ssel t�rt�n� beavatkoz�s (elt�r�t�s) jellemzi.

                                                                                         Kov�cs Gabriella 2014-11-25