Elm�lked�sek a Taijiquanr�l – Egy komplex m�v�szet

Dr. Yang Jwing-Ming, 2016. j�nius 6.

Az egyik legjobb d�nt�s, amit �letem sor�n valaha hoztam, az a taijiquan tanul�sa volt. Az �letem egy olyan foglalatoss�g�v� v�lt, ami mindig nagy �r�m�t okozott. A rendszeres gyakorl�s�l jobb lett az eg�szs�gem, kiegyens�lyozott� v�lt az elm�m, �s mennyit t�n�dtem az �letr�l, az�ta, mi�ta 16 �ves koromban elkezdtem a taijit.

A taiji seg�ts�g�vel nem csak eg�szs�gesebb, de nyugodtabb �s b�k�sebb �letet tudtam �lni. E n�lk�l az �letem teljesen m�sk�pp alakult volna, hiszen a fent felsorolt okok mellett a Taijiquan tan�t�sa azzal is j�rt, hogy sz�mos orsz�gba el kellett, hogy l�togassak, �s �gy sok bar�tra szert tettem a szerte a vil�gon. Emiatt az �letem teljes �s jelent�s�gteljes lett.

1985-ben �rtam az els� kiad�s�t a Klasszikus Yang-st�lus� Taijiquan c. k�nyvnek, abban az id�ben, amikor a Taijiquan kezdett n�pszer�v� v�lni az Egyes�lt �llamokban. Manaps�g a taijit ismerik �s tan�tj�k szerte a vil�gon. Sok�vnyi tanul�s �s kutat�s eredm�nye az a t�ny, ma m�r a Taijiquan gyakorl�s�t elismerik hat�kony gy�gym�dk�nt egy sor eg�szs�g�gyi probl�m�ra, mint pl. a magas v�rnyom�s, stressz �s egyens�ly-veszt�s.

30 �vvel ezel�tt �gy gondoltam, hogy sokat tudok a Taijiquan elm�let�r�l. Ezt azonban megc�folta a t�nyleges gyakorl�s, kutat�s, �s tan�t�s n�h�ny �vtizeddel k�s�bb, �s r�j�ttem hogy t�vedtem. Min�l t�bbet tanultam, ann�l kevesebbet tudtam. Soha nem fogom elfelejteni Feh�r Daru mesterm, Cheng, Gin-Gsao (曾金灶) szavait: „Min�l magasabbra n� a bambusz, ann�l m�lyebbre hajlik le” (竹高愈躬). Szer�nynek kell maradni, �s id�nk�nt „ki kell �r�teni a poharat”, azaz id�nk�nt teljesen �jra kell kezdeni azon dolgok tanul�s�t, amir�l m�r azt hitt�k, hogy tudjuk, ez �s nem m�s a fejl�d�s �s m�ly�l�s z�loga. Friss�teni kell az inform�ci�kat, kijelent�seket �s ir�nyvonalakat, amelyeket a m�ltban gondoltam, �s tan�tottam, hogy t�kr�zz�k azt a m�lyebb meg�rt�st, amelyre az �vek sor�n szert tettem. Mindezt �gy, hogy a Taijiquan alapte�ri�ja a kezdetekt�l fogva v�ltozatlan maradt.

Mindenkinek azt mondom, hogy k�rd�jelezzen meg mindent, amit mondok, amit a k�nyvekben, vide�kban �s a szemin�riumokon tan�tok, mert minden amit mondok az adott pillanatnyi szem�lyes meg�rt�semen �s �rtelmez�semet t�kr�zik. Igazs�g szerint mindannyian meg kellene, hogy k�rd�jelezz�nk mindent, amit hallunk olvasunk vagy l�tunk. Csakis ekkor fogjuk meglelni azt a val�di igazs�got, amit gondos megfontol�s �s tanul�s sz�l. Minden esetben meg kellene ragadnunk a lehet�s�get a kutat�sra, fejl�d�sre �s tanulm�nyinkban val� halad�sra, amit kaptunk. Ezen a m�don tudunk szert tenni �tfog� meg�rt�sre abban, amit �ppen tanulunk.

Ismert harcm�v�szeti st�lusok

A Csikung egy fontos edz�si rendszer, ami el�seg�t a cs� (bels� energia) er�teljes �raml�s�nak megteremt�s�ben, majd a testben t�rt�n� keringet�sben.

A legt�bb harcm�v�szeti �s nem-harcm�v�szeti csikung st�lus t�bbs�ge az elm�lt az elm�lt 4000 �vben keletkezett. A legh�resebb st�lusok az al�bbiak: Taijiquan (taicsicsuan, 太極拳), Bagua (paqua, 八卦掌), Xingyi (szingi, 形意拳), and Liu He Ba Fa (六合八法).

Ezek az �ggynevezett bels� st�lusok (nei gong, 內功 vagy nei jar, 內家 k�naiul). M�g a Shaolinhoz hasonl� k�ls� st�lusokn�l a fizikai test edz�s�t helyezik el�t�rbe, addig a bels� st�lusok a cs� fejleszt�s�re �s haszn�lat�ra f�kusz�lnak.

A nem-harcm�v�szeti csikung st�lusok a cs� �raml�s�t a az eg�szs�g fejleszt�s�nek szolg�lat�ba �ll�tj�k. A legismertebbek ez k�z�l az: �t �llat Sportja (Wu Qin Xi, 五禽戲), �t brok�ttekercs (Ba Duan Jin, 八段錦), Da Mo Izomfejleszt� gyakorlata (Yi Jin Jing, 易筋經) �s a 12 pozit�ra (shi er zhuang, 十二庄).

Eredetileg a Taijiquan kital�l�j�nak Chang San-Fenget (張三豐) tartj�k, aki a XII. sz�zadban �lt, �s a taiji ma m�r a legn�pszer�bb st�lus a vil�gon, noha a XX. sz�zadig nagy titkol�z�s mellett oktat�k �s gyakorolt�k. Ma nem csup�n K�n�ban �s Keleten gyakorolj�k, hanem a nyugati vil�gban is.

Sz�mos oka van annak, hogy ez a m�v�szeti �g elterjed vil�gszerte. Az els� legfontosabb ok az lehet hogy a taiji gyakorl�sa seg�t ellaz�tani �s lenyugtatni a testet, ami ebben a mi stresszes �s hektikus vil�gunkban elengedhetetlen. A m�sodik ok a l�fegyverek megjelen�s�ben rejlik, hiszen �nv�delmi c�lokra ezek sokkal hat�konyabbak �s egyszer�bb is hozz�juk jutni, �gy a taiji �nv�dekemben j�tszott szerepe sokat cs�kkent. Ez is lehet az oka annak, hogy ma m�r sz�mos taiji mester hajland� a tud�s�t megosztani a vil�ggal. A harmadik ok pedig az, hogy a taiji nem csup�n �nv�delemre, hanem eg�sz�g fejleszt�s�re �s betegs�gek gy�gy�t�s�ra is tal�lt�k ki.

Sajn�latos m�don a kedvez� eg�szs�g�gyi hat�sok miatt a taijit gyakorl�k nem helyzenek kell� hangs�lyt a harcm�v�szeti aspektusaira, �gy megfosztj�k magukat a m�lyebb meg�rt�st�l. A legt�bb ember nincs is tudat�ban, hogy a taiji �nv�delemre is alkalmas. Ez ut�bbi m�lyebb megk�zel�t�s t�bb id�t �s t�relmet k�vetel, mint amennyit a legt�bb ember r��ldozni k�sz. Emiatt sok taiji oktat� visszatartja a harcm�v�szeti aspektus titkait �s nem adj�k �t az eg�sz rendszert.

A komplex m�v�szet

Azok akik �veken kereszt�l helyesen gyakorolj�k a taijit, azok r� fognak j�nni, hogy ez nem csup�n egy nyugtat� �s relax�l� gyakorlatsor, hanem egy komplex �s magas szintre fejlesztett m�v�szet. A gyakorl� sz�m�ra olyan �lvezetet �s megel�gedetts�get ny�jt, ami t�lny�lik a t�bbi m�v�szeti �gon. Az�rt, mert a taiji sima, finoman hangolt �s eleg�ns, bel�l �s k�v�l is. A gyakorl� tapasztalja a test�ben kering� cs�t, �s k�pes a medit�ci� nyugodt �llapot�t el�rni. A cs� keringtet�se el�seg�ti a j� eg�sz�get �s a megvil�gosod�s el�r�s�t.

Amikor a gyakorl� szert tesz a nagykeringet�s k�pess�g�re (a cs� folyamatos �ramoltat�sa az eg�sz testben �s a testen t�l), akkor a cs�t �nv�delemre is felhaszn�lhatja. Azok a technik�k, amik a taicsit jellemzik nagyban k�l�nb�znek a k�ls� st�lusokban haszn�latosakt�l, amelyek az izomer�t haszn�lj�k. Ezzel szemben a taiji a l�gys�got veti be a kem�nys�g ellen, �s az gyenges�get, hogy legy�zze az er�t. A gyakorl�s sor�n egyre jobb� v�lunk �s ez e v�dekez�si aspektus egyre er�teljesebb� v�lik. Ez az oka annak, hogy a Taijiquan elm�lete sokkal m�lyebb, mint a legt�bb rendszer�. Sokkal t�bb ideig tart �s sokkal nehezebb el�rni a harcm�v�szeti potenci�lnak eme magas fok�t. A magas tud�s� oktat� rendk�v�l fontos, hiszen egy sokat l�tott �s tapasztalt vezet� sok�vnyi medd� gyakorl�st�l menthet meg minket.

Ma is sz�mos m�ly �rdekl�d�s� m�vel�je van a taijinak, aki k�v�ncsiak a taiji eg�sz�re, amelyben nagytud�s� instruktorok �s �tfog� publik�ci�k seg�tik �ket. Sok sok k�rd�s felmer�lhet benn�nk: Melyik a legjobb taiji s�tlus?

Hogyan tudom meg�llap�tani, hogy megfelel� tud�s�-e az oktat�?

Mi a t�rt�neti eredete az egyes s�tlusoknak?

Melyik st�lust lehet a legjobban alkalmazni?

Hogyan termeljek cs�t?

Hogyan ir�ny�tsam a l�legz�sem a cs� keringtet�sekor?

Hogyan haszn�ljam a cs�t �nv�delem sor�n?

Milyen a jing (dzsing) er�, �s milyen egy�b fajt�i vannak az er�nek?

Hogyan fejlesszem a jingemet?

Hogyan k�l�nb�zik a taijiban haszn�lt harcst�lus a t�bbi harcm�v�szeti �ghoz k�pest?

Ezek a k�rd�sek m�g K�n�ban is sok embert zavarba hoznak

Az al�bbi cikk egy kivonat, amit Dr Yang Jwing-Ming a Taijiquan Harci er�: Halad� Yang s�tlus c. k�nyv�b�l sz�rmazik.

Ford�totta Ligeti Erika