Radieszt�zia, a f�ldsug�rz�s m�r�se

„ A m�ltkor l�ttam a TV- ben  egy �rdekes riportot. Egy f�rfi be k�v�nta m�retni a lak�s�t �s t�bb szakembert is kih�vott, de mindegyik m�s eredm�nyre jutott. Nem tudom, hogy hihetnek n�melyek ilyesmiben.”

„�vek �ta rosszul alszom. A s�gorn�m tan�cs�ra kih�vtam egy radieszt�t�t, aki felm�rte a lak�somat �s valami lapokat is leragasztott a padl�ra. Javaslat�ra kicser�ltem az �gynem�met is. Az�ta �gy alszom, mint a mormota �s a szapora sz�vdobog�som is elm�lt.”

A radieszt�zia, a f�ldsug�rz�sok m�r�se �s �rny�kol�sa az egyik legismertebb paratudom�ny manaps�g.  Sokan esk�sznek r�, a tud�sok viszont szinte egy�ntet�en elvetik, ugyanis az egyetlen m�r�m�szer az emberi test, mellyel �rz�kelhet�. A m�szer mutat�ja az inga vagy p�lca, melyet a  radieszt�ta a kez�ben tart. Egyes emberek kev�sb� �rz�kenyek, r�juk azonban nincs is olyan er�s hat�ssal a f�ldsug�rz�s mint m�sokra, �m az ide�lis mindenki sz�m�ra az lenne, ha nem tart�zkodna huzamosabban ingerz�n�ban.

Mik is ezek a z�n�k? A legismertebbek a f�ld alatti v�zerek �s v�zvezet�kek �s az �n. Hartmann-h�l�. Ez egy kb. k�tszer k�tm�teres r�cs 20 cm sz�les s�vokb�l, mely m�g r�ad�sul a hely�t is k�pes v�ltoztatni. Elt�r�theti p�ld�ul m�s ingers�v, de egyes t�rgyak is, ezt haszn�lj�k ki az �rny�kol�sn�l.

K�rosak lehetnek m�g az egyes elektromos ill. elektronikus eszk�z�k �ltal kibocs�tott sug�rz�sok, ezt h�vjuk technikai sug�rz�snak. A tudom�ny ennek a l�tez�s�t elismeri, de k�zel sem olyan m�rt�kben, mint a radieszt�zia.

Persze nehogy azt higgy�k, hogy v�ge, van m�g Curry- �s Szent Gy�rgy h�l�, Ley-vonalak, t�r�svonal, „�s m�g sokan m�sok”.

�gy gondolom, mint mindenben, itt is az arany k�z�p�t a j�.

Ha valaki huzamosan rosszul alszik, legyeng�lt, f�radtan �bred akkor az orvosi kivizsg�l�s mellett nem �rt az �gy�t is bem�retni. Az is el�fordulhat, hogy a kisgyerek mindig az �gy egyik sark�ba h�z�dik, vagy a kutya mindenhova fekszik, csak a kosar�ba nem. �rdemes figyelni r�juk, �k �szt�n�sen meg�rzik, mi a j� hely, de vigy�zat, a macsk�k kimondottan szeretnek Hartmann-z�n�ban tart�zkodni.

Felmer�l a k�rd�s, hogy r�gen mi�rt nem foglalkoztak ilyesmivel?

Nos, foglalkoztak, gondoljunk csak a „var�zsvessz�s emberre”, aki a kutak hely�t seg�tett kijel�lni. Egy�bk�nt pedig nem kellett annyi k�rnyezetszennyez�ssel megbirk�zniuk, mint nek�nk. Gy�k�nyen vagy szalm�n fek�dtek, ami kiv�l� �rny�kol�anyag �s a fekhely�k se mindig ugyanazon a helyen volt.

 V�gezet�l egy j� tan�cs: ha nem agg�dunk, hogy valami �rt nek�nk, akkor nem is �rthat igaz�n. A hit ereje csod�kra k�pes, az �let minden ter�let�n.  

2.

SZERELMI B�JITAL

 

Nem tudom elviselni, hogy elhagyott a bar�tom, k�rem, seg�tsen, adja meg egy olyan ember c�m�t, aki szerelmi var�zsl�ssal foglalkozik, �gy hallottam, van ilyen.

Erika

Kedves Erika! Sajnos nem ismerek „szerelmi var�zsl�t”, de ha ismern�k se biztos, hogy j� sz�vvel aj�nlan�m b�rkinek is. Ezzel ugyanis beleavatkozunk egy m�sik ember szabad akarat�ba annak tudta n�lk�l. Ez nem etikus �s ilyesmire bajos egy kapcsolatot �p�teni. Ha nem kellek neki �n, ahogy vagyok, amilyen vagyok akkor hadd menjen.

 Rendszerint ott k�vetj�k el a hib�kat, hogy a kapcsolatainkat �gy tekintj�k, mint egy szekr�nyt. Megvan, be�ll�tjuk a szoba sark�ba �s haszn�ljuk, ahelyett, hogy sz�p n�v�nyk�nt kezeln�nk. Mindenki tudja, aki n�v�nyeket tart, hogy mennyi t�r�d�s, szeretet, gondoskod�s kell a n�v�nyeknek �s hogy milyen h�l�sak �rte. A p�runkkal, t�rsunkkal mi�rt nem t�r�d�nk ennyit?

A szerelmi b�jital viszont l�tezik, �gy h�vj�k, kedvess�g, szeretet. Sokan (f�leg fiatalok) valami rosszul �rtelmezett szer�nys�gb�l nem akarj�k kimutatni �rzelmeiket, �gy gondolj�k, ezzel h�tr�nyba ker�lnek. Ha a kapcsolat harc, akkor �gy van, de mi�rt nem kezelj�k egyenrang�, m�lt� partnernek egym�st?

A legfontosabb, hogy szeretet�nkkel ne megfojtsuk, hanem felemelj�k t�rsunkat, �nmag��rt szeress�k, ne pr�b�ljuk �tform�lni �s ha menni akar, engedj�k el, mindkett�nknek jobb �gy.

Engedjenek meg egy szem�lyes inform�ci�t, �n megpr�b�lok mindig �gy f�zni, hogy az „b�j�tel” legyen. Hiszem, hogy hangulatunk meghat�rozza k�rnyezet�nket �s ez a rezonancia belemegy a t�rgyakba, melyekhez ny�lunk (�rz�keny emberek ezt tudj�k „venni”, pszichometri�nak h�vj�k a k�pess�get).

Teh�t ebben az esetben az �tel, amit k�sz�t�nk, ugyan�gy �tveszi a hangulatunkat, �gyhogy fogadjanak el egy tan�csot, csak j� hangulatban f�zzenek. A kapkod�s, d�h�ng�s, szomor�s�g �rt az �telnek, sz�vvel, oldott hangulatban a munka is sokkal jobban megy �s szeretteink is nagyobb �r�mmel fogyasztj�k az ilyen ennival�t.

Visszat�rve a h�tlen kedvesre: aki megy azt hagyjuk menni, �gy l�tszik, m�r nincs feladatunk egym�ssal, �gy csak megakasztan�nk egym�s fejl�d�s�t a g�rcs�s ragaszkod�ssal. Ha igaz�n szeret�nk valakit, sz�v�nkben akkor is meg tudjuk �rizni, ha m�r nincs vel�nk. B�zzunk magunkban �s b�zzunk az Univerzumban, hogy mindig a megfelel� embert �s a megfelel� id�ben vezeti el�nk.