Ezek csak r�vid, �nk�nyesen kiragadott gondolatok az adott nap gondolatmenet�b�l, azokat �rtam ide, amelyek a legnagyobb hat�ssal voltak r�m. A k�nyv nem oldalsz�mokra, hanem az �v napjaira van osztva, �gy a forr�smegjel�l�sn�l is ezt haszn�lom

Min�l jobban figyel�nk mindenre, ann�l nagyobb lesz benn�nk a csend. Ez viszont megt�rik, ha ellen�llunk valaminek, fallal z�rjuk el magunkat att�l, amire nem akarunk odafigyelni-ekkor v�lik az eg�sz k�zdelemm�

Janu�r 6.

 Ha nem kell engedelmeskedni vagy ellen�llni, akkor elm�nk �l�nk �s �rdekl�d� lesz. csak ilyen ember k�pes �j gener�ci�t �s �j vil�got teremteni

Jan. 7.

Igaz�n semmire sem tudunk figyelni, mert az elm�nk nem szabad, bet�mi mindaz, amit m�r tudunk. Ha valaki k�pes �l�nken, eg�sz val�j�val figyelni, ez felszabad�tja az elm�t.

Jan 8.

A b�lcsess�get mindenkinek saj�t mag�nak kellene felfedeznie, mivel az nem tud�s eredm�nye. Az ismeret �s a b�lcsess�g nem �sszeill� fogalmak. A b�lcsess�g kifejlett �nismerethez kapcsol�dik, en�lk�l nincs rend �s hi�nyzik az er�ny is. Nem azonos az �nmagunkr�l felhalmozott ismeretekkel, mindig az akt�v jelenben t�rt�nik

Jan. 13.

A korl�tolt �s el�regedett elme (ezzel Krisnamurti nem �letkorra, hanem egyfajta megmereved�se utal - KG) megf�leml�tett, becsv�gy�, retteg a hal�lt�l, ugyanakkor az �lett�l �s a kapcsolatteremt�st�l is, ez�rt - tudatosan vagy �ntudatlanul - csak �lland�s�gra �s biztons�gra t�rekszik.

Jan. 17.

Ha meg�rten�nk a hatalom �s az al�rendelts�gi v�gy k�nyszer�t, megszabadulhatn�nk b�n�t� hat�s�t�l. S�v�rgunk a biztons�g ut�n, ez teremti meg bel�lr�l a tapasztalatok, k�v�lr�l a csal�d �s t�rsadalom hatalm�t.

Jan 18.

Beh�dolunk a hatalomnak - ha nem egy szem�lynek, akkor egy rendszernek vagy ideol�gi�nak- mert nyugalomra �s biztons�g�rzetre v�gyunk. Val�j�ban nem azon f�radozunk, hogy meg�rts�k �nmagunkat, benyom�sainkat, cselekv�seinket, tudatos �s �ntudatlan gondolkod�sunk foylamat�t, ink�bb olyan sziszt�m�t k�vet�nk, amely valamilyen eredm�nyre vezet. Egy rendszer k�vet�se viszont egy�rtelm�en a biztons�g, bizonyoss�g ut�ni v�gy k�vetkezm�nye �s az eredm�ny nyilv�nval�an nem igaz val�nk megismer�se. Amikor egy m�dszert k�vet�nk, valamilyen hatalomra van sz�ks�g�nk- tan�rra, Gurura, Megv�lt�ra vagy egy Mesterre - aki garant�lja nek�nk az eredm�nyt, ez azonban biztosan nem az �nismerethez vezet� �t.

A hatalom megakad�lyoz a val�di �nismeretben. Lehet ugyan biztons�g�rzet�nk �s j� k�z�rtzet�nk a hatalom vagy egy vezet� oltalma alatt, de a hatalom, val�di term�szete szerint megakad�lyozza az egy�nt saj�t l�te tudatos meg�l�s�ben �s lerombolja a szabads�got. M�rpedig kreativit�s csak a szabads�gban l�tezik, az alkot�er� az �nismeretb�l �s �nazonoss�gb�l fakad

Janu�r 26

Csak akkor lesz szeretet, ha v�get vet�nk a f�lt�kenys�gnek, ir�gys�gnek, birtokl�si �s uralkod�si v�gynak. Ameddig birtoklunk, addig sohasem fogunk szeretni. Mikor gondolunk a szeretett szem�lyre? Amikor elment, t�vol van vagy elhagyott.

�prilis 12

R�n�z�nk egy szem�lyre �s a r�la kialak�tott elk�pzel�s�nk a tapasztaltak alapj�n sz�letik. M�sok is �gy alak�tanak ki k�pet r�lunk. Hogy lehet k�pes k�t k�p szeretni, b�rmilyen �rzelmeket t�pl�lni egym�s ir�nt?

K�t egy�n k�z�tti kapcsolat teh�t elk�pzel�sek, szimb�lumok �s eml�kek kapcsolata, ebben hogyan l�tezhet igazi szeretet?

M�rcius 17

Az ok n�lk�li szenved�ly �llapot�ban k�nnyen meg lehet szabadulni minden k�t�d�st�l. Amikor azonban oka van a szenved�lynek, ez m�r k�t�d�ssel j�r �s ez a szomor�s�g kezdete. Amikor a k�t�d�s t�rgy�t elvesz�tj�k, �resek lesz�nk �s szomor�ak. Ezt �gy pr�b�ljuk megakad�lyozni, hogy �jabb �s �jabb t�rgyat keres�nk a szenved�ly�nk sz�m�ra.

Vizsg�ljuk meg sz�v�nket �s elm�nket. �n csak t�k�r vagyok, aki nem akar belen�zni, ne n�zzen, de aki n�z, az tegye tiszt�n, k�ny�rtelen�l �s intenz�ven - ne abban rem�nykedjen, hogy elt�ntetheti a nyomor�s�got, aggodalmat �s b�ntudatot, hanem pr�b�lja meg�rteni a szenved�lyt, ami szomor�s�ghoz vezet. Amikor oka van a szenved�lynek, az testi v�gyhoz vezet. Az a szenved�ly, amir�l �n besz�lek, soha nem v�lik ellentmond�s vagy konfliktus forr�s�v�, teljesen f�ggetlen b�rmilyen okt�l, �gy nem nevezhet� k�vetkezm�nynek sem.

�prilis 30

A szavak korl�tokat �ll�tanak. A nem szavakkal m�k�d� elm�nek viszont nincsenek korl�tai, nincs behat�rolva, megk�tve

M�jus 17

Kell tal�lnunk valamilyen megold�st, eszk�zt, m�dszert, ami megszabad�t az �let terheit�l, hogy ne bukkanhasson r�nk a b�nat. Pr�b�lunk m�toszokba, k�pzelg�sekbe menek�lni, rem�nyked�nk, hogy megtal�ljuk a m�dj�t terheink k�nny�t�s�nek. Minden b�natnak v�ge szakadhat, de nem rendszereken vagy m�dszereken kereszt�l, hanem a l�that� vil�g m�g�tti Val�s�g meg�rt�s�vel.

J�lius 23

 Mi a szenved�s? Nem az �rdekel, mi�rt van, mi az oka, hanem hogy mi t�rt�nik val�j�ban. Tudat�ban vagyok a szenved�snek, nem vagyok k�v�l�ll� vagy megfigyel� hanem r�szemm� v�lik, mert eg�sz l�nyem szenved. Ekkor k�pes leszek k�vetni a szenved�s �t�t, megl�tom, merre vezet. Ha kitartok a szenved�s mellett, nem pr�b�lom megtagadni vagy eldobni, vajon milyen �llapotba ker�l�k?

J�lius 28

Az alapvet� meg�rt�s nem ismeretekb�l vagy felhalmozott tapasztalatokb�l sz�rmazik, mivel mindez nem m�s, mint az eml�kezet fejleszt�se. Meg�rt�s minden pillanatban t�rt�nik. Amennyiben csup�n azzal t�r�d�nk, hogy tud�st halmozzunk fel, ez akad�lyozza a tov�bbi meg�rt�st. Ilyenkor ugyanis a felhalmozott tud�s �s tapasztalat ker�l a k�z�ppontba, ezen kereszt�l l�teznek �s �ramolnak a gondolatok.

Szept. 15

Kreat�vnak lenni azt jelenti, hogy minden pillanatban szabadulnunk kell a m�ltt�l, mert az be�rny�kolja a jelent. Ragaszkodni inform�ci�hoz, m�sok tapasztalat�hoz vagy kinyilatkoztat�s�hoz, b�rmennyire nagyszer� is,-hi�ba pr�b�ljuk ehhez igaz�tani a cselekedeteinket-nem egy�b, csak ismeret. Saj�t magunkra kell hagyatkoznunk, ha valami �jat akarunk felfedezni. Olyan utaz�sra kell indulnunk, melyet teljesen megfosztottunk az ismeretekt�l, mivel ismereten �s hiten kereszt�l nagyon k�nny� tapasztalatokat szerezni. Ezek a tapasztalatok azonban csak az �nkivet�t�s term�kei, hamisak �s val�szer�tlenek.

Szept. 16

Csak a valamit�l szabadul�st ismerj�k, pedig a valamit�l szabad elme nem szabad. A valamit�l val� szabads�g csak reakci�, nem maga a szabads�g. A szabads�got keres� elme sohasem szabad. Az elme csak akkor szabad, ha meg�rti a t�nyeket (ahogy vannak) minden �rtelmez�s �s elutas�t�s n�lk�l. A szabad elme �rtatlan �s minden tapasztalattal rendelkezik, f�ggetlen�l att�l, hogy 100 napig vagy 100 �vig �lt. Az�rt �rtatlan, mert szabad, m�gpedig nem valamit�l, hanem �nmag�t�l. Csak az ilyen elme k�pes felfogni az id�n t�li igazs�got.

Okt�ber 11.