Mikor Sri Bhagavan fiatal volt, elment egy h�z el�tt, ahol gy�szoltak. Bement, �s egy fiatal n�t l�tott, kisbab�val az �l�ben. A f�rje ott fek�dt kiter�tve a ravatalon. Az asszony arca merev volt a f�jdalomt�l, lassan peregetek rajta a k�nnyek. Ekkor sirat�asszonyok l�ptek be a h�zba �s hangosan jajvesz�kelni kezdtek. „Mi lesz veled, hogy neveled fel a bab�t”, stb. (Indi�ban az �zvegyeket megvet�s �vezi). Hamarosan a fiatalasszony is csatlakozott hozz�juk, nem sokkal k�s�bb �v�ltve fetrengett a f�ld�n. F�l �ra m�lva pedig m�r k�v�t szolg�lt fel a gy�szol�knak. Ekkor Bhagavan r�d�bbent a t�lt�s kivezet�s�nek sz�ks�gess�g�re.

A minket �rt esem�nyek nyomokat hagynak a mem�ri�nkban. Min�l intenz�vebb �rzelmek k�s�rt�k a t�rt�n�st, ann�l er�sebb lenyomatot k�pez. Ez a t�l�l�st szolg�lja. Ha az �sember �pphogy megmenek�lt a m�rgesk�gy�t�l (esetleg v�gign�zte, ahogy a t�rs�t hal�lra marja), akkor nagyon �vakodik majd minden, hasonl� alak� dologt�l. Ha az esem�ny t�l�l�si jelent�s�ge el�g er�s, akkor genetikailag is bek�dol�dik.

Sok t�lt�s viszont (f�leg gyerekkorban) �rtelmetlen�l ker�l be, vagyis nincs t�l�l�si haszna (s�t k�ros, megnehez�ti a boldog �letet), m�gis intenz�v hat�ssal van az egy�nre. Ezekhez a t�lt�sekhez megy�nk oda programon �s t�vol�tjuk el a tartalm�t.

Ami miatt meg�rtam ezt a cikket, a „maradj a t�lt�ssel” tan�cs nem megfelel� �rtelmez�se. Ez saj�t tapasztalatom. A t�lt�ssel marad�s azt jelenti, hogy nem menek�l�nk ki a f�jdalmas �rz�sb�l �s nem engedj�k, hogy az elme megmagyar�zza, hogy mi�rt nem az van, ami val�j�ban, hanem valami m�s.

Erre mondja Bhagavan, hogy az elme b�rt�n�ben vagyunk. Egy b�rt�n r�csai nem engedik a vil�got megtapasztalni, csak azt a kis sz�k teret, ahov� bez�rtak minket. Az elme dolga, hogy komment�lja, �sszehasonl�tsa, elemezze �s felc�mk�zze a val�s�got, ezzel meg is v�ltoztatja, ez�rt mondjuk, hogy nem azt tapasztaljuk, ami van, hanem amit az elme szeretne, hogy legyen.

Vegy�nk egy p�ld�t. „K�t dolog miatt vagyok nagyon el�gedetlen: ez az �letkorom �s a tests�lyom”.  Ez egy programon elhangzott mondat, nem az eny�m (b�r lehetne…).

Ha ezzel a kijelent�ssel dolgozunk, akkor nem az az ottmarad�s, hogy minden adand� alkalommal elkezd�nk keseregni ezen a t�nyen, sz�rny� kimeneteleket vet�tve el�re, az elme dar�l�ban �jra �s �jra a megl�v� helyzet felnagy�t�sa �s kisark�tott komment�l�sa folyik.

Nem ez a t�lt�ssel marad�s. Ez az elme tartalm�nak a r�gcs�l�sa, mint mikor a kutya el�veszi az el�sott csontot, hogy �jra �s �jra eszegesse. Ha ezt csin�ljuk, nem fogunk megszabadulni a t�lt�st�l, hiszen nem a t�lt�ssel vagyunk, hanem az arra adott elme-reakci�kkal, a komment�rral. Ezt h�vj�k felesleges k�nz�snak, sehova sem vezet.

Ha val�ban dolgozni akarunk a t�lt�ssel, akkor a gondolat nyom�n fell�p� �rz�st kell megfigyeln�nk. Ez lehet csal�dotts�g, frusztr�ci�, elhagyatotts�g- vagy megvetetts�g-�rz�s �s m�g sok minden. Azt is tudatos�tanunk kell, hogy minden �rz�s gy�kere a f�lelem. A felhozott p�ld�nkban f�lelem az elutas�totts�gt�l, a megvetetts�gt�l, g�nyt�l �s v�gs� soron az elhagyatotts�gt�l („nem fogok �gy senkinek kelleni”). (1)

Ezzel a f�lelemmel �s a hozz� kapcsolt �rz�sekkel kell egy�tt maradni (Sri Bhagavan azt mondja:”ugorj bele �s hagyd, hogy felfaljon”). M�gpedig �gy, hogy ellen�llunk az elme �sszes komment�rj�nak.

Majdnem biztos ugyanis, hogy ha meghozzuk a d�nt�st, hogy beleugrunk ebbe az �rz�sbe, az elme egyre k�ts�gbeesettebb elker�l� man�verekbe kezd. „Annyira nem vagyok k�v�r, m�s is ilyen, koromhoz k�pest el�g j�l n�zek ki stb.” Vagy pedig: „holnapt�l fogy�zom �s sportolok, elmegyek plasztikai seb�szhez, �j, csinosabb ruh�kat hordok”. �s �gy tov�bb a v�gtelens�gig. Az elm�nek mindig lesz egy �tlete, hogy mi�rt ne kelljen tapasztalni azt, ami van.

Ha bes�t�lunk a csapd�j�ba, akkor ez megint csak �nk�nz�s �s nem gy�gy�t� folyamat. Ha van egy t�ske az ujjunkban, legjobb, ha kih�zzuk, b�rmilyen f�jdalommal is j�r. Ha nem merj�k kih�zni, m�g mindig jobb, ha leragasztjuk egy tapasszal, mintha folyton piszk�ln�nk, de nem venn�nk ki.

Ezzel sincs semmi baj. Ha gyakoroljuk a bels� integrit�st, kijelenthetj�k egyszer�en: „nincs el�g er�m ezzel a t�lt�ssel dolgozni. Ink�bb hordozom tov�bb”. Ez nem �nbecsap�s, hanem egy t�ny elfogad�sa. Ha tudatos�tjuk, hogy az elme szereti �t�rni a val�s�got, hogy elfogadhat�, t�bb�-kev�sb� eg�szs�ges �letet �lj�nk, ez rendben van.

 Ha pedig m�gis meghozzuk azt a d�nt�st, hogy el�g volt, vegy�k ki azt a t�sk�t, jobb, ha nem egyed�l �llunk neki. Mint a m�lyre f�r�dott, begennyesedett t�vist se otthon, a konyhaasztal sark�n b�ny�sszuk ki a kez�nkb�l, a t�lt�s kivezet�s�re is forduljunk szakemberhez.

A Diksa program el�nye, hogy k�zvetlen�l az Isteni V�delem �v� karj�ban dolgozunk �s az Egys�g �ld�s seg�t� erej�t vessz�k ig�nybe.

Nem k�nny� feladat beleugrani valamibe, amit�l legsz�vesebben vil�gg� futn�nk. Gyakorl�ssal viszont elsaj�t�that�, �s ha programon n�h�nyszor m�r el�rt�k, megpr�b�lhatunk egyed�l is dolgozni vele.

Maradjunk tov�bbra is a p�ld�nkn�l. Ah�nyszor be�szik ez az el�gedetlen, zavar� �rz�s (mondjuk megl�ttunk egy t�kr�t), akkor engedj�k, hogy legyen.

Ekkor az elme gondosan seg�ts�g�nkre siet a komment�rokkal (hangulatunkt�l f�gg�en vigasztal� vagy elmarasztal� mondatokkal), akkor azt is hagyjuk, hogy legyen. Ez maga a bels� integrit�s. A jelen pillanatban az van, hogy rond�nak �s �regnek �rzem magam, nagyon rossz ez az �rz�s, szeretn�k t�le elmenek�lni, j� lenne elterel� gondolatokba vagy valami kellemes cselekv�sbe menek�lni (sok ember egy�bk�nt pont az�rt t�ls�lyos, mert �tellel vigasztalja mag�t).  Ha mondjuk ez is fell�p (�r�lt v�gy valami finom �desre), akkor ezt is tudatos�tom. Most azzal szeretn�k menek�lni, hogy eszem egy s�tit. Az elme els� id�kben nagyon fogja ezt ut�lni, hiszen kivett�k a kez�b�l a karmesteri p�lc�t, de hamarosan valamilyen szinten h�tt�rbe szorul. Ott van, mondogatja a dolgait, de nem �ll a k�zpontban. A k�zpontban az �n akaratom, az �n sz�nd�kom �ll, ti. hogy dolgozni szeretn�k ezzel a t�lt�ssel.

Hamarosan r�kapunk az �z�re �s hihetetlen�l felszabad�t� �rz�ssel fog j�rni. Nem lesz�nk t�bb� kiszolg�ltatottak az elm�nek, a t�lt�seknek. Erre mondja Bhagavan, hogy „vedd le a szamarat a fejedr�l �s �lj �t a h�t�ra.

                                                                                                                                                                 KG 2012-02-23

Jegyzetek.

1. Ebben az esetben a pszichol�gia megkeresi az �rz�s kialakul�s�nak ok�t, jelen esetben az alacsony �n�rt�kel�st, �s �gy oldja meg a probl�m�t, hogy valahogy meggy�zi az elm�t az �nelfogad�s sz�ks�gess�g�r�l. Ez egy j� �s bej�ratott dolog, nem min�s�tek �s hasonl�tgatok, csak r�mutatok az egyes utak, m�dszerek k�l�nb�z�s�g�re.

F�ggel�k

Mivel el�gg� jegyzetel�s-m�ni�s vagyok, az egyik, �n�ll�an v�gzett folyamatomat le�rtam. Itt k�zz�teszem, viszonylag kev�s szem�lyes inf�val.

A program c�lja: Az Istennel val� kapcsol�d�s er�s�t�se

Kiindul� gondolat: Nem vagyok kapcsolatban Istennel, valami form�lis m�don kellene kapcsol�dni, de akkor sincs jogom/ nem vagyok m�lt�.

L�p�sek a folyamatban:

• Er�s v�gy a megval�s�t�sra, a kapcsolat hi�ny�nak f�j� �rz�se
• Intenz�v �s (ideig-�r�ig) hat�sos elterel� gondolatok kavarg�sa (mit kell csin�lnom a program ut�n, stb. Az elme nem a jelenben van)
• Seg�ts�g�l h�vom az ir�ny�tott medit�ci� r�hangol� k�p�t – ekkor a zavar� gondolatok is megszem�lyes�t�dve t�nnek fel
• N�h�ny konkr�t esem�ny eml�ke, t�lt�se jelenik meg
• Kisark�tva r�mt�r a kiindul� gondolat („Uram, nem vagyok m�lt�, hogy hajl�komba j�jj”)
• Az elme zseni�lisan elkezd menek�lni a fell�p� �rz�st�l az�ltal, hogy kikutatja �s kielemzi a kiindul� gondolat forr�s�t. Mikor �s hogyan ker�lt be, ki �rte a felel�s stb.
• A forr�s megtal�l�sa, amely (min� v�letlen:) a sz�l�kkel (ezen bel�l is az any�val) val� kapcsolat
• M�g mindig nem el�g tiszta a kapcsolat az �rz�ssel, ez�rt egy Diksa k�r�se
• Most v�gre megval�sul a t�lt�s tapasztal�sa, azzal a halv�ny h�ts� gondolattal k�s�rve, hogy egyed�l nem ment volna, valami nagyobb „visz”
• Egy (m�r kor�bban megtapasztalt) „el�z� �let” k�pei �s konzekvenci�i – vagyis egy adott helyzetb�l hogyan n� ki egy d�nt�s, felt�telez�s, sz�nd�koz�s
• A t�lt�s tov�bbra is hat, az elviselhetetlens�gig fokoz�dva. F�jdalom, harag, �tkoz�d�s, megvetetts�g �s kitasz�totts�g-�rz�s (megj.: itt m�r nem jegyzeteltem, csak eml�kezetb�l �rom)
• A program v�g�re egy Ananda mandala, a marad�k t�lt�sek kis�pr�s�re

Hat�rozottan jobb �llapotban j�ttem ki, mint ahogy bementem.

F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett: ez nem egy aj�nlott program, hanem egy saj�t tapasztalat. Mivel az �n. „r�v�sz” fejleszt�si vonalat k�vetem, vagyis pr�b�lok egy�tt haladni a hozz�m fordul�kkal, tal�n hasznos elolvasni. Azonk�v�l k�pet ad, hogy hogyan m�k�dik az elme.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Lev�l Viol�nak

Amit a 2es lev�lben �rt�l (b�ntudat) nagyon �rdekes volt. Vagy az�rt vannak olyan emberek k�r�l�ttem, akiknek ugyanaz a probl�m�juk, mint nekem, mert a k�lvil�g a bels� kivet�l�se, vagy ez egy emberi, archetipikus �rz�s.

Ne feledd, az "eredend� b�n" fogalma benne van a kereszt�ny kult�r�ban, m�g a kis �jsz�l�ttek sem mentesek t�le a hit szerint.

Bhagavan azt mondta, hogy "els�p�rj�k benned az akad�lyokat, ami a fel�bred�s �tj�ban �ll". Sz�momra ez a b�ntudat, m�ltatlans�g�rz�s ott volt minden alatt �s teljesen megakad�lyozta, hogy �rdemben kapcsol�djak az Istenihez, ami n�lk�l persze semmi nincs, ez alapk�vetelm�ny.

De (f�leg most, H�sv�tkor ez aktu�lis) a kereszt�ny hit szerint J�zus a kereszthal�l�val megv�ltott az eredend� b�n al�l.

Mivel az elm�vel nem lehet semmit kezdeni ezekkel a dolgokkal, hiszen a b�ntudat is az elme term�ke, a szok�sos elj�r�st kell k�vetni (amit a leveledben olvasva kit�n�en v�gigvitt�l)

• tudatos�tani a t�lt�st (mi van ott?)
• belemenni �s engedni, hogy f�jjon
• felismerni, hogy k�ptelen vagy b�rmit tenni ellene/vele
• k�rni az �ld�st, �tadni a helyzetet az Isteninek/AmmaBhagavannak
• hagyni, hogy t�rt�njen automatikusan a folyamat
• az eg�sz proced�ra alatt tart�zkodni az elme komment�rjai, megjegyz�sei �s menek�l�si sz�nd�kai el�l. Nem �gy, hogy er�vel elnyomod, hanem �szreveszed �s nem m�sz bele.

Mondjuk b�ntudattal dolgozol, akkor az elme elkezdi mondani, h "nem is vagyok b�n�s, rendes ember vagyok" stb. ekkor egy m�sik r�sz v�laszol: "de nem , mert a m�ltkor ez�sez" erre megint a m�sik: "igen, de akkor..." �s �gy tov�bb a v�gtelens�gig. Ez nem Diks�z�s, hanem  �nk�nz�s �s nincs semmi �rtelme. Nem kell vele m�st tenni, mint �szrevenni �s nem belemenni. Nekem ez �gy m�k�dik, hogy az elme r�kezdi, de nem nagyon figyelek oda hanem csin�lom, amit kell �s ez a sz�vegel�s olyann� v�lik, mint mikor a szomsz�db�l �thallatszik a r�di�.