Cikkek, v�lem�nyek, csendes �s indulatos kommentek �rasztj�k el az �sszes fel�letet ebben a t�m�ban, �jra valami, amir�l lehet vitatkozni, ami megosztja a csal�dokat, bar�tokat. Mit tegyen a korm�ny, a hat�s�gok, a menek�ltek, j�jjenek, ne j�jjenek, maradjanak, menjenek innen stb. stb.

Musz�j volt �rnom, t�bb okb�l. Egyr�szt nagyon sok dologban �gy gondolkozunk mi, emberek, hogy ha el�g hangosan �g�lunk valami ellen, akkor az majd m�sk�nt lesz. Ez nagyon gyermeki hozz��ll�s. Ha el�g hangosan b�mb�l�k, akkor majd anyuka elint�zi, hogy ne essen az es�. Sz�ri�ban akkor is h�bor� lesz, Nyugat-Eur�pa fel� akkor is erre vezet az �t, ha nek�nk nem tetszik. Nem tudjuk megakad�lyozni, m�g a legdurv�bb eszk�z�kkel sem, de nem is ezt akartam mondani.

      Az �n hitrendszeremben (melyben csom� emberrel osztozom) l�tezik a Karma fogalma. Karm�nak nevezz�k a cselekedetek k�vetkezm�ny�t, visszahat�s�t. Ahogy term�szeti t�rv�ny hat�rozza meg, hogy a v�zbe dobott t�rgy milyen hull�mokat vet, �gy hat�rozza meg egy magas spirirtu�lis t�v�ny azt, hogy egy cselekedet milyen hat�ssal lesz az elk�vet�j�re.

Min�l t�bb embert �rint�, min�l er�sebb �rzelmi t�lt�ssel b�r� tettet visz�nk v�ghez, ann�l er�sebb „hull�mokat vet”, ann�l nagyobb hat�ssal b�r a j�v�re n�zve az egy�n �s a csoport �let�ben.

     Itt el�rkezt�nk a (cikk szempontj�b�l) legfontosabb dolog, a csoport-Karma fogalm�hoz. Ezzel tal�n nincs mindenki tiszt�ban, m�g azok sem, akik hallottak m�r az egy�ni Karm�r�l.

A v�dikus hagyom�ny 64 f�le karm�t ismer, ennek egyike a csoport-Karma. Ezen egy adott csoporthoz tartoz� emberek osztoznak, ak�r �k maguk elk�vett�k az adott tettet, ak�r nem, egyszer�en a csoporthoz tartoz�s t�nye teszi r�juk �rv�nyess� az adott Karm�t.

 Itt most a „feh�r ember” Karm�j�r�l besz�lek. Mindenki, aki kicsit is ismeri a t�rt�nelmet, tudja, mit m�velt a feh�r ember a vil�gon, a civiliz�ci� nev�ben az �ltala alacsonyabbrend�nek tekintett „bensz�l�tt” lakoss�ggal szerte a vil�gban. Hogyan raboltak ki arannyal telt templomokat D�l-Amerik�ban vagy �szakon �ri�si, b�l�nyekkel telt f�ves legel�ket h�ny gyilkoss�g �r�n vettek el jogos haszn�l�jukt�l (akik persze nem tekintett�k tulajdonuknak azt, ami nem az ember�). Biztos m�s is l�tta m�r azt a f�nyk�pet, ahol afrikaiak holttest�nek halma f�l�tt p�zol a b�szke vad�sz. B�rhol, ahov� a feh�r ember betette a l�b�t, fennen hirdette saj�t fels�bbrend�s�g�t, r�k�nyszer�tve a kult�r�j�t, vall�s�t, szok�sait a megh�d�tott �s leig�zott n�pekre.

    Az �sszes fajta bev�ndorl�val szemben (legyenek gazdas�gi vagy politikai menek�ltek, letelepedni vagy �tutazni sz�nd�koz�k), a f� ellenvet�s �s ellen�rz�s forr�sa, hogy m�s kult�r�hoz tartoznak (sz�momra ez nem probl�ma embert�sammal kapcsolatban, de sokak sz�m�ra igen). De k�ny�rg�m, ha idej�n az ISIS az �sszes fegyver�vel, mi az ahhoz k�pest, amit m�velt�nk mi a vil�gban?! Igen, mi, minden feh�r ember. A csoport-Karma al�l ugyan�gy nem lehet kib�jni, mint a gravit�ci� t�rv�nye al�l. Hi�ba szeretn�k a kiv�lts�gosok, ezek a szab�lyok m�g r�juk is vonatkoznak, ak�r tetszik, ak�r nem..

    A m�sik k�rd�s, amit sok �nk�ntes kap, hogy pl. mi�rt nem a hajl�ktalanokkal foglalkoznak?

Egyr�szt, honnan tudja a k�rdez�, hogy az illet� a m�lt h�ten nem egy ingyenkonyh�n osztotta a levest, egy�bk�nt meg mi�ta tartozik az egyik ember dolga a m�sikra, amennyiben az �t nem �rinti? Az illet�k hely�ben visszak�rdezn�k: „�s �n mi�rt nem lila nadr�got hord, hogyhogy ezt vette fel reggel?”

Az ember le�lheti az eg�sz �let�t �gy, hogy (h�la Istennek) nem tal�lkozik extr�m szitu�ci�kkal. Egy „kis” vihar, �rv�z, h�torlasz l�trehoz ugyan olyan esem�nyeket, ahol cselekedni kell, de a h�bor�k, igazi kem�ny megpr�bltat�sok m�r t�bb gener�ci�t elker�ltek haz�nkban.

Pl. a m�sodik vil�gh�bor� �ld�ztet�sei sor�n azok, akik nem voltak k�zvetlen�l �rintettek, szint�n egyfajta d�nt�si helyzetbe jutottak, olyanba, ami k�nyszer�t� er�vel ler�ntja a leplet a szem�ly form�tum�r�l, a tudatoss�g magas vagy alacsony szintj�r�l. Hogy gondolkozom, mit cselekszem? Elb�jtatom az �ld�z�ttet, kock�ztatva a saj�t �s csal�dom �let�t? F�lren�zek, meggy�zve magam, hogy ez nem az �n dolgoom, �s val�j�ban nem is t�rt�nik olyan rossz dolog? Vagy feljelentem a szomsz�domat, mert r�g�ta f�jt a fogam s sz�p lak�s�ra?

Ezek olyasmi d�nt�sek, melyeket csak igaz�n sz�ls�s�ges helyzetek hozhatnak ki az emberekb�l.

Most viszont kaptunk egy lehet�s�get. Egy nagyon k�nny� lehet�s�get, hiszen nem a mi fej�nkre hullanak a bomb�k �s holnap akkor is lesz mit venni a k�z�rtben, ha k�tszer ennyi ember �l a Keleti el�tt. M�gis szemben�zhet�nk a szem�lyis�g�nk egyik szelet�vel, ami a m�sik ember szenved�s�vel kapcsolatos r�szt tartalmazza.

     Ellent�tben sok honfit�rsammal, nem k�v�nom megmondani, hogy ki mit tegyen �s mi a helyes. Ezt mindenkinek mag�nak kell eld�nteni. �n csak a n�zeteimet, a v�lem�nyemet szerettem volna kifejteni ebben a cikkben.

      V�gezet�l �lljon itt egy kis anekdota, amit nagyon szeretek.

A b�lcs rabbihoz elmegy k�t szomsz�d, hogy tegyen k�zt�k igazs�got a ker�t�s f�l�tt �tny�l� fa�g term�s�vel kapcsolatban. Azt mondja az egyik: „A fa az eny�m, �n �ltettem, �n gondozom, a term�se is engem illet” A rabbi v�lasza: „Igazad van!” A m�sik igy replik�zik:

„Ami a ker�t�semen bel�l, a f�ldemen van, az az �n tulajdonom!” Erre azt mondja a rabbi:

„Igazad van!” Ekkor a samesz (templomszolga) odamegy a rabbihoz �s a f�l�be s�gja:

 „De rabbi, nem adhatsz mindkett�nek egyszerre igazat!” A rabbi elgondolkozik �s azt feleli:

„Neked is igazad van!”

A „vagy-vagy” gondolkoz�s� anyagvil�gban ez mulats�gos t�rt�net, de ha belegondolunk, a magasabb, spiritu�lis igazs�got hordozza, amely az „�s” elv�n alapszik. Hiszen a vil�gban (ak�r tetszik nek�nk, ak�r nem, ak�r egyet�rt�nk vele, ak�r nem), ott van minden. A j� �s a gonosz, a feh�r �s a fekete, a szeg�ny �s a gazdag, stb. stb. Az, aki ott �l a saj�t orsz�g�ban �s az is, aki �pp menek�lni k�nyszer�l bel�le.

Hogy mit gondolunk, mondunk vagy cseleksz�nk ezzel kapcsolatban, az pedig egyed�l a mi dolgunk �s a mi felel�ss�g�nk.

                                                                                       KG 2015-09-04