A felébredett egy családnak látja a világot.
A nem felébredett úgy látja a világot, mint ami elkülönült egyénekből áll.
The Awakened One sees the world as family.
The unawakened one sees the world as separate individuals.

Összefoglaló jegyzetek - az Egység Egyetem szerzetesének magyarázata az e heti webcasthoz:

(Kérlek, vedd figyelembe, hogy ezek a példák a Teljesen Felébredettet jellemzik, ami egy magasabb szintje a felébredésnek! Ez a szint majd az Átalakulás után következik be.)

Bizonyára átvetted Sri Bhagavan e heti tanítását, elmélkedtél róla, és egyéni felismerésekben, meglátásokban, tapasztalásokban volt részed. Azok, akik mindezt elvégezték, folytathatják Bhagavan webcastjáig az elmélkedés gyakorlatát. A többiek, akik nem elmélkedtek, kérlek, kezdjétek el a gyakorlatot, hogy a tanítás a valóságotokká váljon. Azt mondja Sri Bhagavan: „Az igazság, amíg nem a te igazságod, addig valótlanság marad.” A tanítások, melyeket Bhagavan ad, igazak, de azok nem a te igazságaid, ha nem igazak számodra. Annak a saját tapasztalásoddá kell válnia. Tehát, Bhagavan heti tanításai azért vannak, hogy a saját igazságoddá tedd őket. Tapasztalnod kell a tanítást, azaz felébredetté kell válnod. Ehhez arra kér Bhagavan, hogy elmélkedj a tanításon, így amikor kapod a Deekshát a webcast során, az áttol téged abba az állapotba. A Deekshának megvan a saját, Isteni intelligenciája.

Bhagavan a következő tanítást adta erre a hétre: A felébredett egy családnak látja a világot. A nem felébredett úgy látja a világot, mint ami elkülönült egyénekből áll. Elmélkedj, és gondolkodj róla! Tételezzük fel, hogy nem vagy felébredett. Hogy látod a világot? Látod az embereket. Különböző egyéneket látsz. Azt látod, hogy az anyád más, mint az apád. Más a viselkedésük. Más a te viselkedésed, mint a testvéreidé. Minden embert különböző lénynek látsz. Viszont össze vagyunk kapcsolódva a tudatosságon keresztül. Például, valami történik a testvéreddel vagy az anyukáddal. Megérzed, ha valami baj érte őt, még akkor is, ha messze van. Érezheted, hogy a testvéred rosszul van, majd amikor felhívod, tudomásodra jut, hogy pontosan így van. Más egyéb módokon is össze vagyunk kapcsolva. Amikor valaki ásít, átvesszük, és mi is ásítunk. A köhögésnél is ez történik. Van telepátia is. Bizonyított, hogy mind össze vagyunk kötve, de mégis úgy érezzük, hogy ez nem így van. Különállónak, másnak érezzük magunkat. Ez az „én érzésem, az én érzelmem, az én önsajnálatom, ezek az én elveim”.Tehát ez az „enyém-enyém-enyém, nekem-nekem-nekem, engem-engem-engem, én-én-én” adja azt az erős érzetet az egyénnek, hogy ő különböző.

Amikor egy gyermek megszületik, nem érzi azt, hogy ő van, de az idő múlásával, 2-3 éves korában elkezdi érezni azt az identitást. Te azt érzed, hogy vagy. Azt érzed, hogy „ez az enyém”. A dolgok birtokosává alakulsz. Megkülönbözteted az embereket és tárgyakat, mivel másképp néznek ki. Így építi fel mindezt az elme, leír, megjegyez, és tartja magát ahhoz a nézőponthoz. Elég gyakran láthatsz olyan képeket, ami különféle szögből nézve más és más képet mutat. Az egyik szögből egy békát látsz, a másikból meg egy lovat. Többféle ilyen képet, rajzot láthatsz. Másképp nézel te egy házra, mint egy mérnök. Más nyelvezetet használ, másképp gondolkodik. Amit te tudsz az emberi testről, teljesen más, mint amit egy orvos tud róla. Az „én” érzete miatt érzed azt, hogy az emberek különbözőek, és így hozza létre az elme a megosztást. Ebből a megosztásból ered az összes probléma. Abban a megosztásban születik meg az én. Mivel van egy éned, kialakul az éntudatod, sóvárogsz az éned tiszteletéért és figyelméért.

Ha nincs ott az én, akkor mi a gond, és akkor hol van a szenvedés?

Tehát egy nem felébredett személy úgy látja az embereket, mintha azok egymástól különböző, különálló egyének volnának. Hiányzik az egység, mivel az érzékelési koordináció létrehozza a különálló létezés érzetét. Megszületik a különálló létezés az emberben.

Egy felébredettnél az én eltűnt, az engem-enyém-nekem-én és az összes sóvárgás eltűnt. Mindemellett, gyakorlati okokból kifolyólag a felébredett is emlékszik dolgokra. Emlékszik a nevére, a családjára és a gyerekeire. Sokkal nyugodtabb, még nagyobb problémák esetén is.  Ebben az állapotban vannak azok az emberek, akik felébredetté váltak. Láthatjuk, ahogyan a felébredett egy családnak látja a világot, mivel nincs ott az én. Amikor az én nincs ott, nincs énközpontúság sem. Amikor nincs én, akkor az egész világ automatikusan az övé. Teljességgel megtapasztalja az életet. Amikor az én nincs jelen, az egyén nem válik üressé. Ez nem olyan, hogy nem ért valamit, és újra kell kezdenie bármit is. Ez nincs így.

Az én az akadály a nem felébredett számára. Mivel nincs én, bármit tesz a felébredett, az természetesen jön. Az az Istenitől jön, és spontán. Nem úgy van, hogy az egyén meghatározza, hogy milyen módon viselkedik egy felébredett. Minden egyes alkalommal másképp viselkedik. Mivel az én nincs ott, csakis öröm van minden egyes törekvésben. Feltétel nélküli szeretet van ott, mely elönt minket, és ez meggyógyítja a kapcsolatainkat. Amikor az én eltűnik, ami marad, az a szeretet. Abból a szeretetből növekszel, és a kapcsolataid rendeződnek. Bármilyen akadály volt az utadban, az már nincs ott tovább. Ez az, ami történik, amikor valaki felébredetté válik. A felébredett feltétel nélküli szeretetet tapasztal folyamatosan, és ez nem korlátozódik a szűk családra. A szeretete mindig ott van bárki és mindenki számára. Az nem feltételekhez kötött. Nem aszerint szeret, hogy a másik az anyja, apja vagy a testvére. A feltétel nélküli szeretet csak van, mindenkihez egyformán árad. Néha erősebben áramlik, máskor kevésbé, de ez nincs a felébredett irányítása alatt.

Az egyén tapasztalja azt a szeretetet. Mondjuk, a felébredett valakivel beszélget. Az a valaki érzi azt a szeretetet. Ha mindenki felébredett volna, a világ egy nagyon boldog hely volna. Hatalmas öröm volna itt. Ezért mondja azt Bhagavan: „Az Aranykorban nem lesz olyan, hogy munka, sem megosztottság.” Az emberiség elég régóta szenved a megosztottság miatt. Imádkozz a felébredésedért! Elmélkedj! Meghallgathatod a tanítást Bhagavan hangján. Megvan az ereje ahhoz, hogy magasabb szintet adjon neked, meggyógyítsa a kapcsolataid, és azt a fájdalmad, melyen keresztül mentél.

http://www.onenessuniversity.org/index.php/webcasts/weekly-webcast-teachings

Elmélkedj a tanításon! Ha nem vagy felébredett, lásd, ahogy különálló egyéneknek látod a világot. Ha felébredett vagy, lásd meg, hogy mennyire igaz a tanítás az életedre!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.

A Felébredett áldást lát mindenhol.
A nem felébredett keresi az áldást.

The Awakened One sees grace everywhere.
The unawakened one searches for grace.

***

Összefoglaló jegyzetek - az Egység Egyetem szerzetesének magyarázata az e heti webcasthoz:

Kérlek, vedd figyelembe, hogy ezek a példák a Teljesen Felébredettet jellemzik, ami egy magasabb szintje a felébredésnek! Ez a szint majd az Átalakulás után következik be.

Biztos vagyok benne, hogy elmélkedtetek Sri Bhagavan e heti tanításáról, és Isteni kegyelemben részesültetek a tanítás által.

Sri Bhagavan azt mondja: „A Felébredett áldást lát mindenhol. A nem felébredett keresi az áldást.”

Egy nem felébredett, akinél az elme közbelép életének minden egyes tevékenységében, állandóan igyekszik jobbá tenni és megváltoztatni a dolgokat. Nem boldog azzal, ami van. Igyekszik megváltoztatni, és ezért konfliktusban van. Amikor konfliktus van, energiaveszteség van. Amikor energiaveszteség van, szenvedés az eredmény. Amikor szenvedés van, a nem felébredett nem képes átölelni azt, ezért harcol vele. Amikor harcol vele, meg akarja változtatni. Amikor meg akarja változtatni, segítségre van szüksége.  Amikor segítségre van szüksége, Kegyelmet kell kérnie, és folyamatosan keresnie és keresnie kell azt. Nem képes elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak. Nem képes megtapasztalni a valóságot úgy, ahogy az van. Ez azért történik, mert nem képes elfogadni azt, ami éppen történik, ami azt jelenti, hogy nem képes elfogadni az Isteni akaratát. Sri Bhagavan azt mondja: „Amikor az Én akaratom, és a tiéd egyesül, akkor jön el az Én Királyságom.” Mit jelent ez? Isten megadta neked a szabad akaratot, hogy döntéseket hozhass, azáltal, hogy azt gondolod, amit te akarsz. Tehát azt gondolhatsz, amit csak akarsz, azt mondhatsz, amit csak akarsz, azt csinálhatsz, amit csak akarsz. A gondolataid és a beszéded szerint cselekszel. Azt mondod, ami éppen jön. Ez a te szabad akaratod. Ezt ajándékozta Isten az embernek, még mielőtt eljött a Földre. Mindeközben van az Isteni akarat is, ahol az Isteni szeretne adni neked valamit, vagy tenni valamit. De, amikor ellentmondás van a szabad akarat és az Isteni akarat között, akkor ott konfliktus jön létre. Bármi történik, az az Isteni akarata, de mi nem vagyunk képesek elfogadni azt. Mivel ott van az én, megpróbáljuk megváltoztatni az Isteni akaratot a mi igényeink szerint, mely a mi szabad akaratunkhoz igazodik. Addig, amíg ott van az én, igyekszünk megváltoztatni. Nem vagyunk képesek elfogadni a dolgokat. Így hát folyamatosan a kegyelmet keressük, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy mi szeretnénk. Ez a nem felébredett állapota.

A felébredettnél a szabad akarat az Isteni akaratává alakult. Egyáltalán nincs szabad akarat ott, mert az én eltűnt. Az egyén nincs ott. Tehát, hol van akkor az egyén szabad akaratának kérdése?A felébredettnél csak a személyiség létezik. A személyiség egy múltbeli programból ered. Ami ott van, az csak egy program, nincs ott olyan, hogy egy személy.

Nem szenved ott senki. Senki sem akar megváltozni. Senki sincs, aki képtelen elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak. Hol a kegyelem keresésének kérdése? Bármi is van ott, az csakis az élet tartalma. Egy felébredett úgy tapasztalja meg az életet, ahogy az van. Bármi történik, az rendben van. Ami ott van, az ott van. Ő az „ami van” állapotában van. Ha képes vagy az „ami van” állapotában maradni több, mint 49 percig, akkor elkezdesz átalakulni, és egy állandó öröm és boldogság állapotában leszel. Majd az a 49 perc átalakul 24 órás időtartamra. Amikor egész nap ebben az állapotban vagy, az én már teljesen eltűnt. Nem keresi tovább a kegyelmet, hiszen minden pillanat az. Ő teljesen felébredett. Bármi van ott, az kegyelem. Mondjuk, valaki nagyon megdicséri. Ő nagyon-nagyon boldog. Mondjuk, valaki leszidja. Azok a szavak is nagyon gyönyörűek számára, vagy pedig csak szavak.
Ha valaki bolondnak hív, szenvedsz, ha azt gondolod, hogy te tényleg bolond vagy. Ha látod, hogy azok csak szavak, nincs szenvedés. Ha meglátod a nagy szenvedést a másikban, együtt érzel vele, és imádkozol érte.

Amikor nem vagy felébredett, ami azt jelenti, hogy ott van az én, azt mondod: „Ki ő, hogy ezt mondja nekem?” És jön a szenvedés. Amíg nincs ott az én, addig nincs ott szenvedés. Ha belép a képbe az én, szenvedés lesz ott. Ez nem jelenti azt, hogy úgy kell viselkedned, mintha felébredett volnál, miközben nem vagy az, mert az sokkal nehezebb lesz. Akkor színészkedned és álszenteskedned kell. Ha úgy csinálsz, mintha felébredett volnál, pedig nem vagy az, akkor valamilyennek kell kifelé lenned, míg mindeközben befelé valami más van. Ami azt jelenti, hogy kettő van ott. Ha kettősség van, konfliktus van. Amikor konfliktus van, energiaveszteség van. Amikor energiaveszteség van, szenvedés az eredmény. Akkor még nagyobb szenvedés volna, ha úgy viselkednél, mintha felébredett volnál. Inkább lásd meg azt, hogy mi a te állapotod. Azaz, nem vagy felébredett, és hogy keresed a kegyelmet. Ez rendben van. Jobb elfogadni azt, hogy nem vagy felébredett, és imádkozni a kegyelemért.

Hogyan fogadhatod be a kegyelmet? Mindenkinek vannak vágyai. Némelyik teljesül, és vannak, amelyek nem. Hogyan váltod őket valóra? Egyszer valaki azt kérdezte: „Azt mondták nekünk, hogy ne legyünk anyagiasak, és ne legyenek vágyaink, mert a vágy a szenvedés okozója. Amint egy valóra válik, felbukkan egy másik. Hogyan vethetnénk véget ezeknek a vágyaknak, és a szenvedésünknek, mivel ezek a vágyak okozzák az összes szenvedésünket?” Sri Bhagavan azt válaszolta, hogy azok a vágyak nem okozói az összes szenvedésnek. Néha a vágyak örömöt okoznak, mivel amikor teljesülnek, nagyon boldog vagy. Amikor egy másik vágy teljesül, újra boldog vagy. Azt mondta: „Akkor szenvedsz, amikor a vágyaid nem teljesülnek. Mondd meg nekem, melyik vágyad nem teljesül, megáldalak, kegyelmet kapsz, és akkor nagyon boldog leszel. Mivel a vágyaid nem teljesülnek, boldogtalan vagy, és erőszakossá válsz. Amikor erőszakossá válsz, olyan vagy belül, mint egy démon, és ez kívül is megjelenik. Ettől zavarodik meg a társadalom is. Tehát, lásd meg, hogy mit akarsz, imádkozz érte, én megáldalak, és a problémáid megoldódhatnak.”

Tehát, az egyik módja a kegyelem fogadásának a problémáid megoldásának formájában rejlik. Másrészt, néhány vágyat nem lehetséges teljesíteni. Például, ha azt szeretnéd, hogy a nap nyugaton keljen fel, az nem teljesülhet. A napfelkelte keleten van. Ebben az esetben is megáld téged az Isteni. Kegyelmet ad neked. Ám hogyan oldódik meg ez a probléma?   Akkor oldódik meg a probléma, amikor az Isteni kegyelmet ad neked ez esetben nem megoldás formájában, hanem feloldás formájában. Ami az, hogy vagy elfogadod, hogy a nap keleten kel, vagy a vágy, hogy nyugaton keljen, eltűnik.

Mondjuk, el akarsz szívni egy cigarettát. Nem tesz jót az egészségednek. Azt mondod: „Istenem, nem tudok uralkodni magamon. Cigit akarok venni. Cigizni akarok.” Az Isteni ekkor is megáld. Megveszed a cigarettát, és elszívod. A vágyad teljesült.

De később, ahogy a dohányzást folytatod, tönkremegy a tüdőd, talán rákos leszel, vagy más bajod lesz. Akkor újra megismétled: „Istenem, kérlek, áldj meg! Szeretnék megszabadulni ettől a betegségtől.” Az Isteni most is megáld, és megszabadít a betegségtől. De valószínűleg rengeteg olyan problémával kell szembesülnöd, amivel nem akartál.

Mások történeteiből tanulva nem szükséges átmenned ezeken a nehézségeken, és tovább kérhetsz intelligenciából, nem csak vágyakozásból vagy sóvárgásból.
Használhatod az önuralmadat, és kérheted: „Istenim, kérlek, áldj meg engem, add meg nekem a kegyelmet olyan formában, hogy nem adsz nekem cigarettát! Nem vagyok képes uralni a vágyam, de kérlek, áldj meg engem, adj kegyelmet, hogy a vágyam a cigarettázásra elpusztuljon!” Ha nagyon erős és intelligens vagy, kérheted ezt. Az Isteni továbbra is megadja a kegyelmet neked, és megáld a vágy eltávolításával. Hogyan történik meg ez? Tegyük fel, hogy elmész a boltba, és az a márka, amit venni szeretnél, nem kapható. Ez lehet az egyik módja. A másik márka sem kapható, amit akarsz. Nincs öngyújtó. Így vagy úgy, de nem tudsz majd rágyújtani, mivel azt kérted, hogy a dohányzás vágya legyen eltávolítva. Bármennyire is akarsz dohányozni, nem fog sikerülni. Végül, amikor mégis rágyújtanál, egy motoros elüt téged, kórházba kerülsz, ahol nem dohányozhatsz. Bármilyen eszközt alkalmazhat az Isteni, csak hogy valóra váltsa a vágyad: a dohányzás szükségének eltávolítását.

Meg kell értened, hogy az Isteni Bhaktaparadhina, azaz a bhaktától, vagyis a hívétől függő. Bármit is kér a híve, az Isteni megáld vele. AmmaBhagavan számtalan módon megáldja az embereket a megoldás vagy a feloldás formájában.

Amíg nem vagy felébredett, keresheted a kegyelmet. Amint felébredett leszel, minden rendben. Semmivel sincs baj. Vannak emberek, akik nagyon nehéz problémákon mentek át. Másnak az kicsinek tűnhet, de számukra az hatalmas nagy dolog. Miután felébredetté válnak, a probléma nem probléma számukra. Mások ledöbbennek azt látva, hogy milyen boldogok, annak ellenére, amiken keresztül mentek.

Ez a felébredés. Többen mentek át hasonló tapasztalásokon közületek.

Elmélkedj az elmondottakról, és hallgasd meg csukott szemmel a heti tanítást

Sri Bhagavan hangján. Elmélkedj, fogadd be, és tedd magadévá a tanítást:

http://www.onenessuniversity.org/index.php/webcasts/weekly-webcast-teachings&nbsp

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3.

Kérlek, vedd figyelembe, hogy ezek a példák a Teljesen Felébredettet jellemzik, ami egy magasabb szintje a felébredésnek! Ez a szint majd az Átalakulás után következik be.

A Felébredett odafigyel.
A nem felébredett hall. 

The Awakened One Listens.
The unawakened one hears.

Ez a tanítás nagyon fontos, mivel a tanulás akkor történik meg, amikor figyelsz. Értsük meg, hogy mit szeretne Bhagavan átadni nekünk: "A felébredett odafigyel. A nem felébredett hall."

Mi a különbség az odafigyelés és a hallás között? Először gondolkodj és elmélkedj el ezen a kérdésen! A kettő ugyanaz vagy sem? Kezdjük néhány példával a tanítás második részére vonatkozóan: A hallás lehet a számítógépből vagy más forrásból érkező hangok hallása, vagy az emberek beszédének hallása. Ezeknek a hangoknak nincsen semmi jelentőségük, azok csak hangok. Ezt nevezzük hallásnak. A következő a megjegyzéssel való figyelés. Figyelsz, de egy szüntelen kommentár zajlik az elmében. Az elme olyan, mint egy locsi-fecsi, mint egy majom, megállás nélkül fecseg. Az elme nagyon elfoglalt, és a múltba vagy a jövőbe mozdul. Amikor ekkora zűrzavar és zaj van belül, hogyan tudnál figyelni? Igen, képes vagy hallani, de csak kommentárral figyelsz. Például: "Mennyi az idő?", "Mit kellene csinálnom?"         Talán azon gondolkodsz, ami korábban történt. A főnököd leszidott, vagy a feleséged nem hallotta, amit mondtál, vagy a férjed nem adott meg neked valamit, amit szerettél volna. Tehát rengeteg dolog zajlik megállás nélkül ott. Nagyon sok gondolati zaj van, miközben olvasol, és így képtelen vagy koncentrálni. Ha valamit nézel, akkor is megy a kommentár közben. Amikor kommentárral figyelsz, azok megzavarnak téged.

A figyelésnek van egy harmadik szintje is, ami az igazi odafigyelés, amikor mindenre odafigyelsz, ami beérkezik. Nincsenek megjegyzések jelen, sem elme-beavatkozás, nem bukkannak fel történetek az elmédben. Te csak teljességgel odafigyelsz arra, amit mondanak. Nincs jelen semmilyen zavar. Meglátsz valamit, és egy gondolat jön az elmédbe, ami lehet akár féltékeny vagy félelemmel teli, vagy frusztrált gondolat. A megjegyzés megtörténik. A felébredetthez bármilyen gondolat is érkezik, őt az egyáltalán nem zavarja meg. Csak megfigyeli. Nem keveredik bele a gondolatba. Olyan ez, mint amikor egy filmet nézel. Nem ugrassz bele a filmbe, hogy megpróbáld megmenteni a hőst. Csak nézed, bármi is történik. Pontosan ugyanígy figyeled az elmét, legyen benne bármi is. Te a megjegyzéseket figyeled. Nem a megjegyzésekkel együtt figyelsz. Tudatába kerülsz a megjegyzéseknek. Így egyáltalán nincs jelen zavar. Te csak megtapasztalod azt, ami éppen ott van.

Egy mélyebb szinten - ahogy rendszeresen odafigyelsz vagy még a fizikai hangok hallgatásával is, vagy valakinek a beszédét hallgatva - az történik, ha az odafigyelés intenzitása magas, hogy elkezdesz a szíveddel figyelni. Ha valaki kérdez valamit, és te nem tudod a választ, nem próbálod megkapni azt, hanem csak a szívedre hallgatsz. Mivel a szív is beszél. Sokszor bajban vagy, nem tudod, mit tegyél. Mint amikor válaszút elé kerülsz, és nem tudod, hogyan kezeld a helyzetet. Tegyük fel, hogy mély válságba kerülsz, minden út lezárul, és tehetetlenné válsz. Ennél a pontnál nem a belső hangra vagy szavakra kell hallgatni, hanem a szívedre. A szív is beszél. De mivel nagyon erős az elme zűrzavara, és kétségbeesett vagy, megpróbálod megoldani a problémát. Ekkor nagyon elfoglalt leszel az elmédben. Nincs benne hely, tele van, rendetlen és zavart. Rengeteg gondolat kavarog ott, így képtelen vagy figyelni. Ez azért van, mert te csak a gondolataidra tudsz figyelni, és nem arra, ami mélyen belülről jön fel.

A legtöbb problémád megoldódna, ha odafigyelnél. Ha arra fókuszálnál, amit mondanak, és odafigyelnél, válaszra lelnél. Sokszor a válasz nagyon mélyről jön, de te nem figyelsz oda rá. Meg kell ismerned az odafigyelés művészetét. Kiemelkedőnek kell lenned ebben a művészetben. Ahogy spirituálisan fejlődsz, és ahogy a tudatossági szinted emelkedik, ez az odafigyelés egyre mélyebbé és mélyebbé válik, míg végül felébredetté válsz. Amint felébredett vagy, az odafigyelés nagyon természetesen történik, megjegyzések nélkül. Az az igazi odafigyelés. Ekképpen figyel oda folyamatosan a felébredett. Míg a nem felébredett csak hall. A nem felébredett hallgatása tele van megjegyzéssel. Számtalan ítélkezés, elfogultság és előítélet van jelen. Nagyon sok minden zajlik az elmében. Te nem figyelsz oda igazán. A legtöbbször tervezel, a múltba vagy a jövőbe mész, és képtelen vagy figyelni.       A figyelem mindig a jelenben van. Nem megy a jövőbe, vagy a múltba. Fókuszálj, és elmélkedj erről a tanításról! Ez nem rakétatudomány, nem kell bonyolult szavakra emlékezned. Nem kell keményen dolgoznod azért, hogy megértsd. Nagyon egyszerű.   Sokszor nem figyelsz oda a főnöködre, az apukádra, anyukádra, férjedre, feleségedre, gyerekedre. Te beszélsz. Nem hagyod őket szóhoz jutni. Az odafigyelés egy nagyszerű művészet, és ha odafigyelsz, amikor valaki a problémájáról beszél neked, meg fog jelenni a megoldás a szívedben. Sokszor a saját megoldásodat próbálod odaadni a másiknak, ami néha működik, de többnyire nem, mivel ez az általad kitalált megoldás, és nem az Istenié.

Az Istenivel való kapcsolatod természetes módon megerősödik, amikor odafigyelsz. Erőteljessé válik, mivel arra a rövid időre, amíg odafigyelsz, kapcsolatba kerülsz az igazsággal, Istennel, az Istenivel. Máskülönben honnan tudnád, hogy létezik Isten? Isten mindenütt jelenlévő, korlátlan hatalmú és mindentudó. Elmélkedj ezen csukott szemmel.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4.

A felébredettnek nincsenek alapvető kérdései.

A nem felébredettnek vannak alapvető kérdései.

"The Awakened One does not have fundamental questions.

The Unawakened One has fundamental questions."

Ha nem vagy felébredett, fókuszálj a tanítás második felére! Néhány példával bemutatjuk mindkét állapotot.

Mielőtt megértenénk, hogy mik azok az alapvető kérdések, először értsük meg, hogy mi az emberi szenvedés. Minden ember szenved, legyen az fiatal vagy öreg, férfi vagy nő, vallástól és társadalmi osztálytól függetlenül. Mindenki tapasztalja a szenvedést. Bhagavan háromfajta szenvedésről beszél: fizikai szenvedés, lélektani szenvedés és spirituális szenvedés. A fizikai szenvedés a testben található szenvedés. Fájdalom van a testben, beteg vagy. Ízületi gyulladásod van, vagy cukorbeteg, rákos vagy. Ezek mind fizikai szenvedések. A következő a lelki szenvedés. Ez akkor lép fel, amikor nem kapod meg azt, amire szükséged van az elméd szerint. Például, mindannyiunknak vannak vágyai. Szeretnél finom ételeket, szép házat, szeretnél úszni járni, buliba menni, egy új bicajt venni. Rengeteg vágyad van. De ha a vágyaid nem teljesülnek, akkor szenved a lelked. Néha nagyon érzékeny vagy. Valaki megbánt, megsért téged, megalázottnak, meg nem becsültnek érzed magad. A gyermeked felesel, a feleséged nem hallgat rád. A férjed kiabál veled. Mindez bánt téged. Ez a lélektani szenvedés, mely szintén nagyon fájdalmas.

És mi a spirituális szenvedés? A spirituális szenvedés a kérdésekből, az alapvető kérdésekből ered. Mik ezek a kérdések? Például: "Mi az élet értelme?", "Van Isten?", "Miért létezem?", "Ki alkotta meg ezt az Univerzumot?" Ezekre a kérdésekre nincs válasz, de attól mi még feltesszük újra és újra őket. Nem vagyunk tudatában, hogy ezek az alapvető kérdések a mi szenvedésünkkel azonosak. Ez a spirituális szenvedés, melyet a létezésen alapuló szomorúságnak is nevezünk. Ez egy szomorúság, mely a létezés tényéből ered. Az "én" létezéséből ered a szenvedés. Ez a szenvedés az alapvető kérdésekből ered, és akként is jelenik meg. Azok a spirituális szenvedés végeredményei.

Bhagavan egy egyenletről is beszél, miszerint a fizikai+lélektani+spirituális szenvedés állandó.

Például, ha fizikailag szenvedsz, akkor biztosan társul ehhez lélektani szenvedés is. Tegyük fel, hogy ízületi gyulladásod van. Fáj a kezed, a térded és az ízületeid. Fizikai fájdalmad van, és a fájdalom valóságos. Mindemellett lelkileg is szenvedsz, a következőket kérded: "Miért van ez nekem?", "Bárcsak ne lennék beteg!", "Miért pont én?", "Meg fogok gyógyulni? És ha nem, mi lesz az életemmel?" Ha a fizikai szenvedés túl sok, és nem tudod elviselni azt a fájdalmat, az automatikusan átmozdul a lelki szenvedésbe, így a fizikai fájdalom lecsökken. Ez azért van, mert a fókusz áthelyeződött, és a szenvedés megtapasztalása, vagy a szenvedésen való átmenetel lecsökkent. A fókusz áthelyeződött, és most a szenvedés inkább az elmében található és nem a testben. Így egyenlíti ki önmagát. Ez egy automatikus mechanizmus. Ehhez hasonlóan, ha túl sok a lélektani szenvedés (a folyamatos miértek kérdezgetése), mely belső fájdalmat szül, akkor ez a szenvedés átalakul spirituális vagy a létezésen alapuló szenvedéssé. Ekkor jönnek elő az alapvető kérdések: "Miért kell így élnem? Jobb lesz, ha megölöm magam." Az öngyilkos gondolatok a spirituális szenvedéshez tartoznak. "Ki teremtette az életet?", "Valóban van Isten?", "Mi az élet értelme, és hogy alakult ki az élet?", stb. Ezután talán továbbmész a spirituális keresésben, mely elvezet téged a Mukthihoz (Felébredés). Ez azért történik meg, mert megkapod a választ. És a válasz az: "te" vagy a kérdés.

Nincsenek válaszok ezekre a kérdésekre. Idővel felfedezed, hogy "te magad" vagy a kérdés. Amikor a kérdések eltűnnek, te is eltűnsz. A létezésed ténye maga a kérdés. Nos, ezt meg lehet érteni intellektuálisan, de ahhoz, hogy a kérdések megszűnjenek, eltűnjenek, és a kérdező eltűnjön, Kegyelemre van szükséged. Amikor a kérdező eltűnik, békét és áldást tapasztalsz. Ez az állapot a Mukthi vagy Felébredés. Ha felébredett vagy, akkor nincs kérdező jelen, sem kérdés. Az alapvető kérdések eltűntek, mivel folyamatosan tapasztalsz. Az öröm állapotában vagy. Hogy lehetne ott bármilyen alapvető kérdés jelen? Az alapvető kérdések a spirituális szenvedésed megnyilvánulásai. Ezeknek a kérdéseknek nincs jelentésük. A keresés, szenvedés jelenik meg kérdések formájában.

Kérlek, elmélkedjetek el ezen, hogy tisztábban lássátok! Bármikor, amikor spirituálisan szenvedsz, vagy öngyilkos gondolataid vannak, akkor jönnek ezek a kérdések elő. Ha boldog vagy, akkor nem kérdezel ilyeneket. Ha nagyon-nagyon boldog vagy és örömteli, akkor nincsenek ilyen kérdéseid. Kérlek, elmélkedj, és értsd meg, hogy a spirituális szenvedés jelenik meg alapvető kérdésként!

Most térjünk vissza a tanításhoz. Sri Bhagavan azt mondja: "A Felébredett Egyénnek nincsenek alapvető kérdései." Ez azért van így, mert "ő" nincs jelen. Hol vannak a kérdések? Nincs jelen spirituális szenvedés, nincs jelen a létezésen alapuló szomorúság, mivel "ő" nem létezik. És ha "ő" nincs jelen, akkor ilyen kérdések sem lehetnek jelen. Ennélfogva, a kérdés maga a kérdező. Így a Felébredett Egyénnek nincsenek alapvető kérdései. Másrészről a nem felébredett egyén nagyon is ott van, így rengeteg a szenvedés, a spirituális szenvedés. Ez a spirituális szenvedés jelenik meg fundamentális kérdésekként. Tehát a nem felébredett egyénnek vannak alapvető kérdései.

Bhagavan azt szeretné, hogy a tanítás második felén elmélkedj, ha nem vagy felébredett: "A nem felébredett egyénnek vannak alapvető kérdései." Azok, akik felébredettek, fókuszáljanak a tanítás második felére: "A Felébredett Egyénnek nincsenek alapvető kérdései. Nézd meg, hogy valóban nincsenek-e alapvető kérdéseid! Fókuszálj erre, és elmélkedj rajta!      Imádkozz Amma Bhagavanhoz, hogy részesítsen Kegyelemben, hogy tisztább megértést, betekintést kapj! Így a tanítás felébredettről szóló része a valóságoddá válhat a Kegyelem által. Kérd meg őket, hogy áldjanak meg a Kegyelmükkel, és adják meg ennek a tanításnak a felismerését neked! Ne feledd Sri Amma Bhagavan igen fontos tanítását: "Az az igazság, mely még nem a tiéd, számodra valótlanság marad."