Olyan t�m�r�l �rok, melyben �rdekelt vagyok, emiatt „els� k�zb�l” val� inform�ci�kkal rendelkezem.

Indi�ban a k�tsz�z f�s csoportban el�g sok id�s volt, f�leg a jap�nok k�z�tt �s csod�ltam �ket. Ennyi letisztult, megb�k�lt, b�lcs arcot itthon nem l�ttam eg�sz �letemben. Mint ismeretes, keleten tisztelik az �regeket, �gy sokkal k�nnyebb meg�rizni a m�lt�s�g�t valakinek, mintha csak megvet�sben �s elutas�t�sban van r�sze.

Nem szeretn�m m�ly�teni a gener�ci�s szakad�kot ebben a cikkben, csak megosztan�m a gondolataimat.

 Eg�sz �letemben, de f�leg 35 f�l�tt rettegtem att�l, mi lesz, ha elhagyom az �tvenet. Egyfajta egy�ni vil�gv�g�nek tekintettem, ami elker�lhetetlen�l, v�gzetszer�en k�zeledik �s nem tehetek ellene semmit.

Mint tudjuk, az �reged�s egyetlen hat�sos ellenszere a hirtelen hal�l. Ez senki sz�m�ra nem vonz�. K�t dolgot isten�t�nk itt a nyugati kult�r�ban: a fiatals�got �s az �letet. Semmi baj nincs ezzel, am�g nem k�nyszer�t k�l�nb�z� dolgokat �s t�nyeket a tudattalan hom�ly-birodalm�ba. Mikor valamit elnyomunk, megv�ltoztatunk, letagadunk magunk el�tt, akkor az elme h�ts� sark�ban kiab�lni szokott egy hangocska, mely tiszt�ban van az igazs�ggal �s ha nem „etetj�k meg” valami sz�pen hangz� �nbecsap�ssal, folyamatos k�nyelmetlen �rz�st okoz.

A „sz�p �regkor” nev� k�zhely rendelkezik n�h�ny, meglehet�sen sil�ny sztereot�pi�val: id�s h�zasp�r totyog egym�sba kapaszkodva a s�rga lev�lsz�nyegen az �szi fasorban, s�tem�nyillat� nagyika ker�t k�t�nyt a h�jas dereka k�r�, unok�k k�r�ben mes�lget a d�di: teljesen jogosan kap az ember h�nyingert, ha valami hamis dolgot akarnak letolni a tork�n.

Visszat�rek a saj�t p�ld�mra, mert igaz�n hitelesen csak arr�l tudunk besz�lni, amit megtapasztalunk. �letem legnagyobb felszabadul�s�t �rtem meg 49 �s 50 �ves korom k�z�tt. Lehet, hogy furcs�n hangzik olyasvalaki sz�j�b�l, akinek mindig fontos volt a n�is�ge �s aki el�g r�g feladta az �nbecsap�s legutols� b�sty�it is, m�gis �gy van, mindj�rt elmagyar�zom, de el�bb sz�ks�ges tennem egy is kit�r�t.

A Csakr�k fejl�d�se 7 �ves ciklusokban t�rt�nik (valahol a h�rek/cikkekben, r�gebben tal�n m�r �rtam err�l, de az�rt v�gigfutok rajta m�gegyszer)

A Gy�k�rcsakra, mely a test szerkezet��rt (csont, izomrendszer, sz�vetek stb.) felel�s, az els� 7 �vben fejl�dik ki. Ehhez tartozik a biztons�g �rz�se is. Aki megfelel� v�delmet, biztos csal�di k�rnyezetet kapott ebben az �letkorban, er�s �s fejlett 1-es csakr�val rendelkezik.

A 2-es (Szexcsakra) 7-14 �ves korban akt�v. A kisgyerekb�l fi� vagy l�ny lesz, megt�rt�nik a nemi �r�s, az identit�s stabiliz�l�dik. Ha ekkor trauma �ri az egy�nt, neh�zs�gekkel fog k�zdeni ezen a t�ren. Az er�s 2-essel rendelkez� szem�ly probl�mamentesen tudja az �r�met megtapasztalni a dolgokban (mindenben, b�rmilyen �r�mteli dologban).

A 3-as felel�s a szem�lyis�g erej��rt. N�ha len�z�en eg�nak nevezz�k, kiki�ltjuk rossznak, pr�b�lunk t�le megszabadulni. M�sok (a materialista emberek �s f�leg a nyugati t�pus� t�rsadalmakban) egyfajta piedeszt�lra emelik, isten�tik, el�rend� c�lnak tekintik az er�s szem�lyis�get. Versenyeztetik a gyerekeket, a fiatalokat, kirekesztik azokat, akik nem tudj�k felmutatni. A v�gleges egy�nis�g 14 �s 21 �ves kor k�r�l alakul ki. Ez�rt van a kamaszok �tkeres�se, am�g nincs konkr�t elk�pzel�s�k, az�rt ker�lhetnek csoport vagy egy er�s egy�nis�g� bar�t hat�sa al�. A 3-as Csakra adom�nya az er�. Fizikailag, lelkileg, energetikailag �s az �let minden ter�let�n.

A 4-es (Sz�vcsakra) fejl�d�se 21 �s 28 �ves kor k�z�tt a leger�sebb. A mai vil�gban kitol�dtak az id�tartamok, r�gebben ebben az �letkorban m�r lezajlott a p�rv�laszt�s, kialakultak a fontos szeretet-kapcsolatok, megsz�lettek a gyerekek. Ez az id�szak a legalkalmasabb, de mostan�ban a fiatalok m�g mindig a 3-asukat �p�tgetik, m�g mindig keresg�lnek. Akinek er�s, j�l fejlett a 4-ese, ebben az �letkorban �lte �t a vele kapcsolatos legt�bb �lm�nyt, sokkal er�sebb �s kiegyens�lyozottabb szeretetre k�pes. A 4-es adom�nya a szeretet.

Az 5-�s (Torokcsakra) a kommunik�ci� helye. R�gebben ekkor �p�tettek karriert az emberek, ekkor �gyaz�dtak be a t�gabb t�rsadalomba (28-35 �ves kor). A stabil egzisztencia megalapoz�sa ilyenkor a legk�nnyebb. Az er�s 5-�s intelligenci�t �s vil�gos kommunik�ci�t ad. Eddig nincs is semmi baj, ha kis cs�sz�sokkal is, de a legt�bb ember bej�rja a megfelel� fejl�d�si utat. Innent�l viszont ki kellene n�zni az anyagb�l

a 6-os csakr�val, mely a fej k�zep�n helyezkedik el a k�t szem�ld�k k�z�tt �s Harmadik Szemnek nevezik. Nem v�letlen, hogy az els� megr�zk�dtat�s 35 �ves korban �ri az embert. M�r nem „szemtelen�l fiatal” �s akkor is el�gedetlens�get �rez, ha megvan mindene, ami csak kell. Persze rendszerint nincs, k�ne saj�t lak�s, jobb �ll�s, mindj�rt lek�sik a gyereksz�l�sr�l, ezek a dolgok hat�sosan elfedik azt az �rz�st, melyet spiritu�lis el�gedetlens�gnek lehetne nevezni. Ugyanis most kellene kicsit felfel� fordulni a magasabb tapasztalatok ir�ny�ba. R�gen csak ekkor kezdtek el Kabbal�t vagy m�s, titkos tan�t�sokat �tadni. A Csakra adom�nya a magasabb tapasztal�s. (35-42).

A 7-es (korona) Csakra 42 �s 49 �ves kor k�z�tt fejl�dik ki teljesen. Ekkor k�pes az isteni l�nyeghez, a transzcendenci�hoz, a Teremt� Forr�shoz, vagyis Istenhez kapcsol�dni a szem�ly. Ha ez a kapcsolat s�r�l, akkor el�gg� elkeser�t� lesz a helyzet. Elm�lt a fiatals�g, betegs�gek �tik fel a fej�ket, melyek m�r nem gy�gyulnak meg egycsap�sra, a t�bbi csakra ter�lete is s�r�lhet (v�l�s, munkahelyi stressz vagy az �ll�s elveszt�se, stb.). Ha viszont kifejl�d�tt a 7. Csakra, fel�p�lt a kapcsolat, 50 �ves korban kiny�lik egy ajt�, ami m�g�tt nincs m�s, mint a hat�rtalan szabads�g. Ha eddig beteljes�tett�k az adott �letszakaszok feladatait, most „megkapjuk az �let�nket” a saj�t kez�nk be vehetj�k v�gre. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell ell�tni azokat a dolgokat, amit eddig, hirtelen elmehet�nk a hegyekbe medit�lni, felr�gva eddigi �let�nket, egyszer�en csak az a nyomaszt�s, a teljes�t�s, ami a Csakr�k fejleszt�s�vel j�rt, megsz�nik. Fel�p�lt a h�z, be lehet k�lt�zni.

Mondanom se kell, hogy amilyet �p�tett�l, olyanban laksz, de a fizikai val�s�gban is be lehet foltozni egy lyukas tet�t. A term�szet (nagyon b�lcsen) 10 �vet ad a toldozgat�sra. Egyetlen dolgunk van: a hat�rozott sz�nd�k megfogalmaz�sa. Hogyan t�rt�nik ez? El�sz�r is r�j�v�nk, hogy valami nem stimmel. Egy adott ter�leten betegs�gek �tik fel a fej�ket, vagy az az adom�ny, �rz�s, mely a Csakra jellegzetes min�s�ge, hi�nyos az �let�nkben.

P�ld�ul ha folyton em�szt�rendszeri gondokkal k�zd�nk, gyakran �rezz�k er�tlennek magunkat, egyszer csak elm�lik a tisztelet �s megbecs�l�s a kapcsolatainkb�l, lecs�kken az �nbecs�l�s�nk, akkor a 3-as Csakra probl�m�ival k�zd�nk. Term�szetesen a pszichol�giai munk�t a fizikai gy�gy�t�ssal p�rhuzamosan kell v�gezn�nk, nem helyette, mert ha a betegs�g m�r t�l er�sen be�gyaz�dott az anyagba, orvosi kezel�s n�lk�l komoly probl�m�t okozhat. Viszont ha csak az anyagban megy v�gbe a gy�gy�t�s, a t�net el�bb-ut�bb ki�t m�s ter�leten.

Ha 50 �s 60 k�z�tt elv�gezt�k az „ut�munk�latokat”, egyed�l�ll� lehet�s�get kapunk. 60 �ves korban ugyanis befejez�dik a „nagy k�r”, visszat�r a k�nai asztrol�gi�ban a jegy�nk �s elem�nk. Mint ismeretes, 12 jegy v�ltakozik, de nem havonta, mint a nyugati asztrol�gi�ban, hanem �vente. Mikor a saj�t jegy�nk �v�t �lj�k, lehet�s�g�nk van gy�keres v�ltoztat�sokra az �let�nkben. Ilyenkor sokkal k�nnyebben lehet ak�r teljes meg�jul�st is el�rni. De az igazi nagy lehet�s�g csak egyszer j�n el az �letben: nemcsak a jegy, hanem az elem is visszat�r. A k�nai filoz�fia �t elemet ismer: V�z, Fa, T�z, F�m �s F�ld. A jellegzetess�geik kifejt�se megn�veln� a cikk terjedelm�t, legyen el�g h�t annyi, hogy a v�ltakoz�suk a jegyekkel a k�vetkez�: a 0-ra �s 1-re v�gz�d� �vek a F�m elemhez tartoznak (+ �s -, vagyis Jang �s Jin min�s�gben) �s �gy tov�bb. Teh�t m�g az �llat�vek 12, az elemek 10 �ves ciklusokban v�ltoznak, ezek tal�lkoz�sa a 60. �letkorban t�rt�nik meg. �s persze a 120. ban, ez�rt tekintik az emberi kor legv�gs� hat�r�nak pont a 120. �vet, nem mondjuk a 100-at vagy 110-et.

Tal�n addig az�rt m�gse v�rjunk, m�g a „hamut is mamunak mondjuk” ahogy mondani szokt�k, hanem kezdj�nk el �lni v�gre a l�tezget�s, harcolgat�s �s szenvedget�s helyett.

Hallom az ellen�rveket, „ha nem azzal kellene t�r�dn�m, hogy hogyan haljak �hen a nyugd�jamb�l, akkor tal�n tudn�k foglalkozni ilyesmivel…”stb. Erre annyit mondan�k, hogy saj�t szememmel l�ttam gazdag sv�d nyugd�jast minden nap hom�ly-r�szegre inni mag�t a gy�ny�r� thaif�ldi tengerparton, vagyis az anyag �rvei tr�kk�k, melyek megpr�b�lj�k elterelni a figyelmet a l�nyegt�l. Ha a megfelel� id�szakban megalapoztuk az egzisztenci�nkat, akkor is lehetnek anyagi gondjaink bizonyos k�ls� k�r�lm�nyek hat�s�ra. De ha a szellemivel ki�p�lt a kapcsolat, akkor ezek a probl�m�k �tfogalmaz�dnak �s a hely�kre ker�lnek.

Sajnos most, a K�li-Juga v�g�n t�rsadalmilag nincs erre megold�s. Mindenkinek egy�nileg, illetve kis csoportokban kell megtal�lni az �tj�t-m�dj�t annak, hogyan helyezheti �t a stabil f�kusz�t. A vall�sok m�r nem k�pesek bet�lteni ezt a helyet, az ezot�ria b�v�szek �s sarlat�nok gy�lekezet�v� v�lt. Ez nem az �n v�lem�nyem, hanem jelenleg a t�rsadalom f� vonala, az �n. „k�zv�leked�s” sugallja. �gy gondolom, 40 �vig eleget b�gett�k azt, amit musz�j volt, engedj�nk meg magunknak ellenv�lem�nyt, ami tal�n hamarosan ugyan�gy �tveszi a k�zponti helyet, mint mikor annak idej�n r�j�ttek, hogy m�gse a f�ld k�r�l forog a Nap meg a bolyg�k.

Szerintem kicsit �gy lesz az anyaggal is, de minden �j szeml�let meghonosod�sa akad�lyokkal j�r, �rdekekkel �tk�zik. Ha nekimegy�nk az „ellen�rdek� f�lnek”, szikr�t nem lesz�nk jobbak n�la, �gy azt javasoln�m, hogy magunkat pr�b�ljuk megv�ltani, ne a vil�got �s ez az �t a saj�t, bels� Isten�nk fel� vezet. Aki megtal�lja, haza�rkezett �s akkor mindegy lesz, milyen vastag a p�nzt�rc�ja, vagy h�ny r�nc van a szem�n.

                                                                        KG 2010-12-20