forr�s:

 www.shp.hu/hpc/userfiles/omsuli/christian_opitz.doc

Christian Opitz : A fel�bred�s �s az agy

A fel�bred�s �llapota k�l�nb�z� spiritu�lis hagyom�nyokban az agy m�k�d�s�nek megv�ltoz�s�val kapcsol�dik �ssze. 2003 �ta egy szervezet, mely mag�t Aranykor Alap�tv�nynak nevezi, (k�s�bbiekben Egys�g Egyetem nevet kapta) olyan energia�tad�st tett lehet�v�, mely igen gyorsan fel�breszti az emberi agyi tev�kenys�geket eredeti k�pess�geire. �gy a fel�bred�s �s a m�ly �rzelmi gy�gyul�s a h�tk�znapi emberek sz�m�ra is hozz�f�rhet�.

Sri Bhagavan az Aranykor Alap�tv�ny alap�t�ja egy�rtelm�en felv�zolta a fel�bred�s folyamat�t, melyben elismeri az agyban t�rt�n� biol�giai �talakul�s fontoss�g�t. Az emberi agyban az egys�g deeksha �ltal el�id�zett v�ltoz�sok a legfejlettebb fizikai �s neurol�giai tudom�nyokkal is al�t�maszthat�k, igazolhat�k. A k�vetkez�kben egy �sszehasonl�t�st szeretn�k bemutatni Sri Bhagavan �ll�t�sai �s az �n kutat�saim k�z�tt, melyekben agyi tev�kenys�geket tanulm�nyoztam az orvostudom�ny �s a neurofiziol�gia eszk�zeivel.

A fali lebeny aktivit�s�nak kikapcsol�sa

Sri Bhagavan szerint a fali lebeny aktivit�s�nak kikapcsol�sa a fel�bred�s folyamat�nak egy l�nyeges r�sze. A fali lebenyben tal�lhat� az a r�sz, amit idegtani kutat�k orient�ci�s asszoci�ci�s ter�letnek, vagyis OAA-nak h�vnak. Az OAA tev�kenys�ge a t�rben val� orient�l�d�s. Term�szetesnek vehetj�k azt, hogy bek�tj�k a cip�f�z�nket, vagy bes�t�lunk egy ajt�n, de ezek a folyamatok a fali lebeny h�tuls� r�sz�ben zajl� k�l�nb�z� idegtani tev�kenys�gnek k�sz�nhet�ek. Az agy ezen r�sz�nek s�r�l�s�b�l kifoly�lag, a legkisebb feladat, mint pl. egy poh�r v�z felemel�se lehetetlenn� v�lik, mivel a s�r�lt agy nem �rz�keli a t�vols�got a k�z �s a poh�r k�z�tt, �s a k�z�tt�k l�v� teret sem.

Fizikai szinten a hat�rok �s k�l�nb�z�s�gek �rz�kel�s�nek k�pess�ge sz�ks�ges bizonyos feladatok ell�t�s�hoz. Az emberi agyban az OAA kr�nikusan t�lm�k�dik. Ez stimul�lja az amygdala-hippocampus kapcsolatot - egy p�r agyk�zpont - melynek m�k�d�si l�nyege az, hogy �rtelmet ad fontos �rz�kel�seknek. Ha az OAA, melynek m�k�d�si l�nyege az, hogy egy megfelel� szintig fel�ll�tsa a megk�l�nb�ztet�s �s elhat�rol�d�s �rz�kel�s�t hiperakt�v, akkor az amygdala-hippocampus kapcsolatnak nincs m�s v�laszt�sa, mint �gy �rtelmezni ezt a hiperaktivit�st, hogy az elhat�rol�d�snak sokkal nagyobb a jelent�s�ge a fizikai t�rgyak szintj�n�l, mint pl. a kezed �s a poh�r eset�ben.

A v�gk�vetkeztet�s pedig az, hogy alapj�ban l�tez�s�nk mindent�l elk�l�n�l�. Az �n �rzete, melyet az agy hoz l�tre folyamatosan v�laszk�nt arra az �rz�kel�sre, mely sor�n a „m�sikat” �rz�kelj�k mint �nt, felruh�z minket egy abszol�t �rz�ssel, az �n minden m�st�l elhat�rol� elk�l�n�l�s�vel.

A neurol�gia tudom�ny kimutatta, hogy m�ly medit�ci�ban, vagy im�dkoz�s alatt az OAA-ba, a fali lebeny ter�let�re nem jutnak el az idegtani impulzusok egy bizonyos id�re. Ez�ltal ideiglenesen hat�rtalanul kiterjed� tudat�llapotba ker�lhet�nk, mivel az elk�l�n�l� �n nem tal�lja megszokott hat�rait, ez�rt kiterjed, hogy megkeresse azokat. Ez egy ideiglenes megtapasztal�s, mely m�dosult agyi funkci�n m�lik, mint az OAA-ba fut� idegtani jelz�sek kiz�r�s�n. Ek�ppen egy �lland�, tart�s egys�g tudatoss�g el�r�se majdnem lehetetlen.

Sri Bhagavan �ll�t�s�nak visszhangja, hogy a fel�bred�st meg kell kapnod, �ner�b�l el�rhetetlen, r�mutat arra, hogy az egys�g deeksh�k egy �talakul�si folyamatot ind�tanak el a fali lebenyben. Megv�ltoztatj�k ezen lebeny m�k�d�s�t egy term�szetes szintre, ahol a fizikai hat�rok �rz�kelhet�ek, de a term�szetellenes t�lm�k�d�s megsz�nik. �gy az amygdala-hippocampusnak nem lesz m�r oka, vagyis nem stimul�l�dik abba az ir�nyba, hogy az egzisztenci�lisan k�l�n�ll� �n �rzet�t l�trehozza.

A homloklebeny aktiv�l�sa

Sri Bhagavan azt mondja, hogy a homloklebeny aktiv�l�sa Isten felismer�s�ben j�tszik szerepet. A fel�bred�s, vagy a nem elv�laszt�d�s megtapasztal�sa nem felt�tlen�l j�r egy�tt az �l� Isten jelenl�t�nek megtapasztal�s�val. Bhagavan tan�t�sai szerint t�bbre van sz�ks�g, mint a fali lebeny t�lm�k�d�s�nek kikapcsol�s�ra ahhoz, hogy a fel�bred�s �llapot�b�l az Isten felismer�s�ig jussunk. A homloklebeny aktiv�l�s�r�l besz�l, ami egy sz�ks�ges idegrendszeri v�ltoz�s ahhoz, hogy Isten �letre keljen egy ember tudatoss�g�ban. Az el�ls� lebeny az egy�ni akarattal hozhat� �sszef�gg�sbe. Sok misztikus trad�ci� besz�l az egy�ni akarat �s Isten akarat�nak egyes�t�s�r�l, mivel mindkett� Isten felismer�s�nek kapuja. Ez a folyamat nem t�rt�nhet meg, ha a homloklebeny alulm�k�dik. Az univerz�lis t�rv�nyek szerint is, ha valami nem teljes, saj�t teljess�g�t kutatja. Idegtani kutat�saim szerint (mely elt�r a hivatalos egyetemi tudom�nyos alkalmaz�st�l) a homloklebeny majdnem minden ember eset�ben kr�nikusan alulm�k�dik. Ez azt jelenti, hogy nincsen el�g neurotranszmitter, �s elektromos energia ahhoz, hogy optim�lis szinten m�k�dj�n. Szubjekt�v tapasztal�si szinten ez egyenl� a gyenge akarattal, unalommal �s egyhang�s�ggal. Az unalom �rzete csak akkor lehets�ges, ha a homloklebeny alulm�k�dik. A dopamin a homloklebeny m�k�d�s�nek l�nyeges neurotranszmitterje, �s sz�ks�gszer� az �let �ld�sos, var�zslatos �rz�seinek megtapasztal�s�hoz. Ezek az �rz�sek gyakran misztikus Istennel val� eggy� v�l�si megtapasztal�sokkal j�rnak egy�tt. A dopamin hi�ny fokozza az adott szem�ly sz�ks�glet�t arra, hogy �nakarat�t fenntartsa �s ne engedje �sszeolvadni egy magasabb igazs�ggal, mivel azt �rzi, hogy � m�g nem teljes szem�lyes szinten. Ez olyan, mint a haldokl�s. Ha egy szem�ly el�gedett �s teljesnek v�li �let�t, sz�m�ra a hal�l sokkal k�nnyebb, ha itt az ideje. Amikor pedig valaki azt �rzi, hogy valami hi�nyzik az �let�b�l, ragaszkodik az �lethez.

Amennyiben az Egys�g deeksh�k hat�ssal vannak a homloklebeny aktiv�l�s�ra, akkor az egy�ni akarat kiteljes�lhet, teljesen kivir�gozhat. Az egy�ni akarat teljes kivir�gz�sakor az Isteni val�ss�ggal val� egyes�l�s term�szetesen, �nmag�t�l megt�rt�nik. Ebb�l a n�z�pontb�l megvizsg�lva, a nagy „ego” nem m�s, mint a gyenge ego kompenz�l�sa, mely saj�t kiteljes�l�s�t kutatja. A homloklebeny teljes aktiv�l�sa �s a dopamin szatur�ci� megfelel� szintje n�lk�l az ego sohasem tal�lhatja meg saj�t kiteljes�l�s�t �s nem v�lik eggy� Istennel.

A nagy ego b�r�l�sa, �s az a meg�llap�t�s miszerint az egy�ni akarat egy alacsonyabb tudatoss�g, teljesen haszontalan, pedig sokszor hangzik el spiritu�lis tan�t�sokon. Mivel egy gyenge �nakarattal rendelkez� szem�ly sz�m�ra term�szetes, hogy az �nre koncentr�l, f�ggetlen�l a tudatos sz�nd�kt�l. A megold�s csakis pszichol�giai szinten t�rt�n� v�ltoz�sban van, mely felszabad�tja az egy�n akarat�t szenved�s�t�l, melynek t�rgya egy magasabb igazs�gnak val� �nmegad�s.

A fel�bred�s, az �ld�s aj�nd�ka

Sri Bhagavan azt mondja, hogy a fel�bred�s az �ld�s aj�nd�ka, melyet meg kell kapnod. Az elm�lt 15 �v sor�n, Dr. Hartmut M�ller N�metorsz�gban kidolgozta a fizika egy �j paradigm�j�t, a Glob�lis M�r�st. A kvantumfizika ezen izgalmas r�sze bemutatja, k�ts�gen fel�l bizony�tja, hogy a tudatoss�g az univerzum legalapvet�bb �sszetev�je, �s �gy mag�ba foglalja az univerzum minden r�sz�nek eredeti �sszet�tel�t, mely egy bizonyos matematikai k�pletet k�vet. A bolyg�k k�zti t�vols�g, a csillagok �s az eg�sz galaxis, a t�vols�g egy atom elektronjai �s nukleonjai k�z�tt, az emberi v�r optim�lis ph �rt�ke, mindezek �s minden m�s az anyagi univerzumban, ugyanazt a matematikai strukt�r�t k�vetik.

Ezen eredeti terv szerint, minden a legalacsonyabb stressz szinten, maxim�lis hat�konys�g elv�n m�k�dik minden pillanatban. Egy atom minden pillanatban �sszekapcsol�dik az intelligencia forr�s�val egy szintropikus mez�n kereszt�l. Ezek a szintropikus mez�k teszik lehet�v�, hogy egy atom mindig „tudja” hogy m�k�dj�n legalacsonyabb stressz szinten �s maxim�lis hat�konys�ggal. �gy n�z ki, hogy az emberi l�ny az egyed�li teremtett forma, aki valamilyen szinten elvesz�tette kapcsolat�t az �let �s az egys�g szintropikus mez�ivel. Ez az elt�volod�s az ember agy�ban bizonyos v�ltoz�sokat hozott l�tre, ez�rt rendk�v�l neh�z ism�t �sszekapcsol�dni az egys�g szintropikus mez�ivel, mivel m�r nem is tudjuk mik is ezek. K�l�nb�z� m�toszokat, vall�sokat, tudom�nyos magyar�zatokat gy�rtunk az �letr�l, hogy bet�lts�k a benn�nk l�v� �rt. Egy szem�ly, akinek az OAA-ja a fali lebenyben t�lm�k�dik, �s a homloklebenye pedig alulm�k�dik –a fel�bred�st fogja keresni, de k�zben az elk�l�n�l�st tapasztalja.

A probl�ma egy r�sze a spiritu�lis t�rekv�s, keres�s, mely az egys�g szintropikus mez�ivel val� kapcsolat elveszt�se miatt t�rt�nik. Ha a probl�m�n bel�l keresget�nk, akkor nagy val�sz�n�s�ggel nem tal�lunk megold�st. Ha az egys�g szintropikus mez�ivel val� �sszekapcsol�d�st egyszer�en meg lehet kapni, akkor a fel�bred�s mindenkivel megt�rt�nhet.

Az emberi agy eredeti �llapota szerint, az egys�g az �let t�nyleges val�s�ga. Az agy ezen eredeti �llapota rejtett, �s egy term�szetesen m�k�d� agyra van sz�ks�g ahhoz, hogy az �llapot r�gz�lhessen az emberi tudatoss�gban. Ha az Egys�g deeksh�k k�pesek egy ember agy�t �sszekapcsolni az optim�lis agyi m�k�d�s szintropikus mez�ivel, akkor az egy�ni tudatoss�g hamarosan felismeri az egys�ggel val� folytonoss�g�t.

A fel�bred�s mint biol�giai �s genetikai jelens�g

Sri Bhagavan azt mondja, hogy a fel�bred�s egy biol�giai �s genetikai jelens�g. A hagyom�nyos spiritualizmus eleny�sz� jelent�s�get tulajdon�t a testnek. Gyakran tekintenek r� a tudatoss�g eszk�zek�nt, vagy a l�lek ruh�jak�nt. A modern fizika al�t�masztja Sri Bhagavan n�z�pontj�t, mely sokkal k�zelebb �ll az anyag term�szet�hez, mint a mi tud�sunk, n�z�pontunk. Egy pontos, hat�rozott v�laszt�vonal anyag �s energia k�z�tt, �s a l�lek illuz�rikus.

Lord Kelvin �ltal k�sz�tett vortex ( �rv�nyl�s ) atom modell alapj�n, melyet 1867-ben �ll�tott el�, l�thatjuk, hogy minden atom mag�ban foglalja az eg�sz univerzum m�ret�t. Azon anyagi t�rgyak, melyeket �szlel�nk, az atomok legs�r�bb r�szei. Az anyag az energia �rv�nyl�seinek energetikai folytonoss�gak�nt j�n l�tre, �s fajs�lya n�vekszik ( anyags�r�s�g).

Ahogyan Max Plank 1910-ben le�rta, az energia s�r�t�s�nek folyamata k�zben, az anyag a m�sodperc milliomodnyi r�sze alatt v�ltakozik, ing�zik az anyag �llapota �s a form�tlan anyag el�tti energia- �llapot k�z�tt. Ebb�l a n�z�pontb�l vizsg�lva, a spiritu�lis �talakul�snak fizikai szinten kell megt�rt�nnie. Amikor el�ri a legs�r�bb manifeszt�ci�t, minden egy�b szint automatikusan megv�ltozik, mivel az anyag egy�ltal�n nem �ll t�vol a teremt�s magasabb dimenzi�it�l sem. De ezzel szemben az is igaz, hogy az anyag az�rt t�nik olyan s�r�nek, mivel minden m�s szintet mag�ban foglal. Teh�t amikor az anyagi, vagyis biol�giai szinten megt�rt�nt a fel�bred�s, abba minden egy�b szint is beletartozik.

A genetikai szintet eml�tve, az emberi DNS 173 cm hossz�s�g�. Ebb�l csak 3 cm sz�ll�tja az akt�v genetikai inform�ci�t. A modern biok�mia �gy v�li, hogy a term�szet f�l�sleges anyagot termelt, �s a nem akt�v DNS r�szt, hasznos�thatatlan hullad�k anyagnak nyilv�n�totta.

Ez a felt�telez�s igencsak megk�rd�jelezhet�, mivel a term�szet soha nem produk�l hasznos�thatatlan, f�l�sleges anyagot. A DNS nem akt�v r�sze v�lem�nyem szerint (ami elt�r a hivatalos tudom�nyt�l) az ember rejtett spiritu�lis k�pess�geit tartalmazza.

Az �n �ll�t�som szerint, az Egys�g deeksh�k a DNS k�z�mb�s (nem akt�v) r�sz�t felt�ltik fotonokkal, ez�ltal aktiv�lj�k �ket. A fotonok a term�szet h�djai a finom energia �s az anyag k�z�tt. A fotorezonancia az a folyamat, mely sor�n az inform�ci� a finomabb vil�gokb�l a DNS-en kereszt�l feldolgoz�dik �s eljut a sejtekig. A 3 cm akt�v DNS olyan inform�ci�kat hordoz, melyek a t�l�l�shez sz�ks�gesek, de amikor a DNS molekula fennmarad� r�sze is aktiv�l�dik (k�pes a fotorezonanci�ra) �tl�phetj�k t�l�l�si hat�rainkat, �s teljes k�pess�geink �letre kelhetnek.

Az �si elme

Sri Bhagavan azt mondja, hogy a k�z�s elme, vagyis az �si elme meghat�rozza az egy�ni tudat�llapotunkat. Dr. Hans Selye (1950) a montreali egyetemen endokrinol�gusa kimutatta, hogy minden norm�lis ember agya kritikus �llapotban van a stressz �s t�l�l�si t�nyez�kt�l. Ez csak akkor lenne elfogadhat� ha val�s�gos �letet fenyeget� helyzet lenne, l�pne fel. Ez a stressz �llapot oly m�lyen van benn�nk, hogy m�r nem is v�lj�k k�l�n�sk�pp stresszesnek. Ebben a stresszes �llapotban a k�rnyezet�nk �s a kollekt�v tudatoss�g hat�roz meg minket.

Az agyi kutat�sok kimutatj�k, hogy a stressz v�laszreakci� mint�k magas frekvenci�j� b�ta hull�mok dominanci�j�t okozz�k. B�ta �llapotban az agy csak primit�v stimul�ci�kra - v�lasz mint�kra k�pes, melyeket a k�rnyezet�nkb�l �s a kollekt�v tudatoss�gb�l vesz�nk fel. �gy egy igazi v�ltoz�s lehetetlen. A b�ta hull�mok dominanci�ja eset�n a test gy�gyul�si k�pess�ge a legalacsonyabb. K�l�nb�z� spiritu�lis gyakorlatok v�gz�se sor�n valamelyest v�ltozik a helyzet, �s lass�tott alfa, th�ta, �s delta hull�mok megjelen�se v�lik lehet�v�. A kutat�sok azt is igazolj�k, hogy az egy�ni spiritu�lis gyakorl�s nem olyan hat�kony, mint a megadott r�hangol�d�s az egys�g �s �let szintropikus mez�ire.

Tom Brown (a vadon k�pess�gei legelismertebb szak�rt�je) iskol�j�ban, egy idegkutat� vizsg�latokat v�gzett a vadonban elt�lt�tt id� hat�sair�l. Eredm�nyei leny�g�z�ek voltak: egy kezd�nek t�bb mint egy �v odaad� gyakorl�sra van sz�ks�ge, hogy fenntartsa az alfa �llapotot n�h�ny �r�ra. Aki m�g soha nem medit�lt, de elt�lt 2 napot a vadonban, �r�kon �t k�pes lesz az alfa�llapotot fenntartani. Mivel a term�szet az �let szintropikus mez�ivel �sszekapcsol�dva l�tezik, ez�rt sokkal hamarabb k�pes az emberi agyat �sszekapcsolni szintropikus mez�ivel, mint amikor a nem �sszehangolt agy az �sszehangol�st er�fesz�t�sen kereszt�l pr�b�lja el�rni.

A v�lem�nyem az, hogy az egy�ni gyakorl�s t�l sok energi�t ig�nyel �s az �si elme jellemz�ik�nt az elker�lhetetlen szenved�s �s sikertelens�g k�s�ri. A f�kusz ink�bb a probl�m�kon van, mint a megold�son. Enn�l k�zelebb m�r nem is ker�lhet�nk a tudom�nyosan is megalapozott ig�nyre: nagy sz�ks�g van az �ld�sra.

Konkl�zi�

Sok tud�sban �s spiritu�lis vezet�ben mer�lt fel az ig�ny a tudom�ny �s a spiritualit�s �sszeh�zas�t�s�ra. A modern tudom�nyt a 17. sz�zadban alap�tott�k, v�laszk�nt az �vsz�zados vakhitre. 200 �ven kereszt�l a tud�sok megpr�b�lt�k meger�s�teni Descartes �s Newton objekt�v-mechanisztikus vil�gk�p�t. Ez a kutat�s beleolvadt a kvantumfizika felfedez�s�be a 20. sz. elej�n.

Mindeddig hi�nyzott egy spiritu�lis �talakul�st el�id�z� rendszer, mely tudom�nyos magyar�zatot, prec�z �s megism�telhet� eredm�nyeket ad.

�ll�spontom szerint, melyeket tudom�nyos kutat�sok, szem�lyes megtapasztal�s �s elmondott bizony�t�kok igazolnak, Sri Bhagavan munk�ja az els� spiritu�lis rendszer, mely ilyen eredm�nyeket hoz.

Christian Opitz

1970-ben sz�letett, �s k�l�nleges intelligenci�j�t m�r kora gyermekkor�ban felfedezt�k.

Hat �ves kor�ban autodidakta m�don fizik�t �s biok�mi�t kezdett tanulni. Egyre er�s�d� eg�szs�g�gyi probl�m�i arra k�sztett�k, hogy tizenh�rom �vesen a term�szetgy�gy�szat �s a t�pl�lkoz�s tudom�ny fel� forduljon.

Az elk�vetkez� �vekben Christian Opitz az eg�szs�g �s a gy�gy�t�s meg�rt�s�nek �j koncepci�j�t fejlesztette ki. 1989-ben el�ad�sokon, szemin�riumokon, k�nyveken �s felfedez�seken kereszt�l kezdte megosztani a tud�s�t m�s emberekkel.

A munk�j�ban el�rt nagy sikerek ellen�re, nem volt teljesen megel�gedve a gy�gy�t�sok m�lys�g�vel �s transzform�ci�j�val, amihez � �s m�sok hozz�f�rtek.

A k�l�nf�le spiritu�lis trad�ci�k, mint a Zen, az Advaita, a J�ga �s a Taoizmus valamint a k�l�nb�z� transzperszon�lis pszichol�giai iskol�k tanulm�nyoz�sa ut�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy az ismert pszichol�giai �s spiritu�lis tan�t�sokban az autentikus bels� gy�gy�t�snak hi�nyzik egy k�zponti eleme. Ezt a k�zponti elemet v�g�l az ESH-ban �s a Theohumanity-ben tal�lta meg, Daniel Barrow �j paradigm�it az ember spiritu�lis fejl�d�s��rt.

2001 nyar�n intenz�v k�z�s munka kezd�d�tt Christian Opitz �s Daniel Barrow k�z�tt a saj�t mindenkori felfedez�seik synergi�j�n kereszt�l.

Az�ta Christian Opitz a szemin�riumjain �s a ter�pi�s munk�ja sor�n ezt a synergi�t adja tov�bb.