Kérdés: Az Egységgel töltött utazásuk során a követők annyi folyamaton mentek már át, szévákat végeztek de mégis néha boldogok, máskor pedig szomorúak. Kérlek, Sri Bhagavan, mit tegyünk?

SRI BHAGAVAN:  „Az Univerzumban minden mozog. A Rendből rendezetlenség lesz, a gyűlöletből szeretet, a szeretetből gyűlölet. Az intelligencia megléte a hiányához vezet, a hiány az intelligenciához, a negatív érzelmek pozitívakká válnak, a pozitívak negatívvá, ez az elme természete. Ha elmenekülsz, magától az elmétől kell elmenekülnöd. Haladd meg az elmét. Ez az, amikor megvilágosodottá válasz. Ha az elmén belül ott van a probléma, a felébredés kivisz a börtönből (az elméből). Akkor kezdesz valójában élni, ha kikerülsz az elméből.”

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A régi korok óta az ember megpróbálja meggyőzni a másikat, hogy a ő Istene az egyedüli, hatalmas Isten. Ez megosztottságot és világszerte konfliktusokat okoz, hogy megpróbálja ráerőltetni a hitét másokra.

Túl kell haladnod a határaidat, melyek közéd és az Istenid közé állnak. Az emberek a saját módjukon színezik Istent, ami rendben is van. De mikor azt mondjuk: személyes Isten, az nem azt jelenti, hogy birtokolhatod Istent. Az emberek félreértik, mikor a személyes Istenről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy Isten hogyan kapcsolódik hozzád és te hogy kapcsolódsz Istenhez. Hogyan kapcsolódsz és milyen kötelékkel, ez személyes számodra. De nem mondhatod azt, hogy a te Istened hatalmasabb, mint másoké, hogyan is tehetnéd ezt? Hogyan méricskélhetnéd az Isteni erőt?

Hogy különböztetheted meg és hogy hozhatsz létre különbözőséget az „én Istenem” és a „te Istened” között? Csak Egyetlen Isten van, de különböző megnyilvánulásokban valósul meg. Túl kell haladnod és fel kell fognod, hogy Isten minden formája Isteni. Meg kell értened, hogy csak egyetlen Isten van és minden Isten. Te magad is, te egy hatalmas lény vagy, aki tele van hibás gondolatokkal, elképzelésekkel és mentális sablonokkal, így te olyan Isten vagy, aki elromlott!

Ezért határoztuk el, hogy elvezetünk téged az egységbe, közted és az Istened közötti egységbe és ehhez a leggyorsabb út, ha meghaladod a behatárolt elképzeléseidet és fogalmaidat, amit felépítettél Istenről. Isten egy élő és nem-ítélkező barát. Kezdd el látni és elfogadni, hogy Isten mindenben és minden létezőben ott van

         Sri Bhagavan

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

SRI BHAGAVAN: Ha a földön hétmilliárd ember él, akkor hétmilliárd egyedi létező van. Te hozod létre a sorsod és neked magadnak kell felfedezned az utadat, csak a te saját ösvényed szabadít fel téged, nem valaki másé. Legyen bármilyen híres vagy magasztos a másik, az ő útja nem fog téged segíteni. Minden egyes ember a saját ösvényét kell, hogy felfedezze. Ezért mindenki gyönyörű, mindenki egyedi és különleges, mégis mind egyek. Ezért beszélünk egységről és nem egyformaságról. Ez nagyon fontos az Egységben. Ezért gondosan kerüljük az „egyformaság” szót. Csak Egység van. Nincs két egyforma létező. Az Istenük sem egyforma. A sorsuk, az életútjuk sem egyforma. Erről szól az Egység, segítünk megtalálni a saját utadat.

Ha te az Egységet használod az utadként, automatikusan ki fogsz esni. Neked magadnak kell az ösvényedet felfedezned. És neked kell az Istenedet felfedezned, neked kell megalkotnod a saját Istenedet.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sri Bhagavan a töltésről

Kérdés: Sri Bhagavan, az Egység Tanításokban az t említed, hogy tapasztaljuk meg a fájdalmat, hogy a töltés felszabaduljon és ezáltal szabaddá legyünk. Megtanítanád, hogy konkrétan mit tegyünk, hogy megtapasztaljuk a fájdalmat? Hogyan fókuszálhatok egész figyelmemmel a tapasztalásra? És a töltéseimet hogyan vezethetem ki? Mély hálám a tanításodért és válaszaidért, Bhagavan!

Sri Bhagavan: Az Egységben a felébredéshez vezető legrövidebb ösvény a szenvedés. Azt tanítjuk, hogy ha ott van a szenvedés, akkor ne menekülj el tőle. Ne mozdulj el másfelé, hanem teljes mértékben merülj el benne és akkor a szenvedés magától átváltozik örömmé.

De hogyan csináld? Egy apró, fizikai fájdalommal kell kezdened, mint mikor egy kis hangya megcsíp. Most próbálja a hangya-csípés fájdalmával maradni és lassan haladj a lelki terület irányába.

Kezdd a fizikai fájdalommal, de ne túl naggyal, hanem kicsivel. És azután mozdulj el a léek birodalmába. Nemsokára felfedezed a fájdalommal maradás művészetét. Ha ez megtörténik, akkor a többi automatikus. Ezért mondjuk azt, hogy a szenvedéssel maradni az első és utolsó lépés is egyben. Nincs más teendő.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kérdés: Szeretett Mesterem, Sri Bhagavan, miért érzem a szomorúságot valóságosabbnak, mint az örömömet? Annyira szeretnék valódi és autentikus lenni, nem akarok álarcot viselni. De ez elutasításba ütközik a többiek irányából. Lehetséges ennyire egyedül lenni?

Sri Bhagavan: Fontos ezt megérteni, mert a legtöbb emberrel ez a helyzet. A szomorúságod rendszerint valóságosabb, mert az a tiéd. A boldogságod sekély, mert az nem a tiéd, hanem függ valamitől, valakitől. És bármi, ami függővé tesz – bármilyen boldognak érzed magad néhány percre, hamarosan vége van a mézesheteknek, korábban, mint szeretnéd. Boldog vagy, a barátnőd vagy a barátod miatt. De ők egyéni létezők, nem kell mindenben egyetérteniük veled. Szóval legtöbbször az történik, hogy amit a férj kedvel, azt a felesége nem, és amit a feleség kedvel, az a férj nem. Furcsa…mert ez majdnem teljesen általános.

Van benne logika. A lelkük mélyén utálják egymást egyetlen okból, mert egymástól függ a boldogságuk és senki nem szereti a függőséget. Az emberek nem szeretnek rabszolgák lenni. Ha egy nő vagy férfi örömöt ad neked és te függővé válsz, ezzel egyidőben mély gyűlöletet hozol létre – pont a függőség miatt. Nem hagyhatod el a nőt azért, mert boldoggá tesz téged. És nem hagyhatod el a gyűlöletedet sem iránta, hiszen függőségben tart.

Szóval az összes úgynevezett szerelmi kapcsolat nagyon furcsa, komplikált jelenség. Ezek gyűlölet-kapcsolatok. A gyűlölet valamilyen módon kifejezésre szeretne kerülni. Ezért van, hogy nem szereted azt, amit a feleséged igen és fordítva. Az összes apró dologban vitatkozik férj és feleség. Melyik moziba menjünk? – folyton vita van. Melyik étterembe menjünk? – és rögtön itt a vita. Itt van a gyűlölet, ami a boldogság felszíne alatt van. A boldogság sekélyes marad, nagyon vékony – csak vakargasd meg kicsit és máris ott van az ellentéte.

 De a szomorúság nagyon eredeti, mert nem vagy függő senkitől. Ez teljesen a tiéd. Hatalmas belátást adhat neked, hiszen a szomorúság jobban segítségedre van, mint az öröm. Soha nem néztél a bánatra közelről. Rengeteg módon próbálod elkerülni, hogy ránézz. Ha szomorú vagy, elmész egy moziba. Bekapcsolod a tévét, játszol a barátaiddal vagy elmész egy klubba. Elkezdesz csinálni valamit, hogy ne kelljen látnod a szomorúságot. De nem ez a megfelelő hozzáállás. Ha szomorú vagy, az egy pillanatnyi jelenség, nagyon szentséges, valami, ami a tiéd. Add beleegyezésed hozzá, menj a mélyére és meg fogsz lepődni. Csak ülj csendben és szomorkodj. A bánatnak megvan a maga szépsége.

A bánat csendes és ez a tiéd. Abból ered, hogy egyedül vagy. Lehetőséget ad, hogy mélyebben belemenj az egyedüllétedbe. Jobb, mint egyik sekélyes örömből a másikba ugrálni és elvesztegetni az életed. Inkább használd a bánatod meditációnak. Figyeld meg. A barátod! Megnyitja az ajtót az örök egyedüllétednek.

Nincs rá mód, hogy ne légy egyedül. Becsaphatod magad, de mindhiába. És mindenféle síkon áltatjuk magunkat – a kapcsolatokban, az ambíciókban, hírnév terén, hogy ezt vagy azt tehetjük. Megpróbáljuk meggyőzni magunkat, hogy nem vagyunk egyedül, nem vagyunk szomorúak. De előbb vagy utóbb kiderül a külső álarcról, hogy hamis – nem maradhat fent örökké, ekkor szerzel egy másik maszkot. Egy kicsi életben hány és hány ilyen maszkot viselsz, és hány változott meg, olvadt le? De te még mindig folytatod a régi megszokást.

Ha autentikus egyéniség szeretnél lenni, használd a bánatot, ne menekülj el előle. Ez nagy áldás. Ülj vele csendesen, örvendezz neki. Nincs benne semmi rossz, hogy szomorú vagy. Ha megismerkedsz a finom rezdüléseivel, meg leszel lepve – ez egy hatalmas ellazulás, pihenés és felfrissülve, megfiatalodva jössz ki belőle és ha egyszer megízlelted, akkor már keresed a szomorúság gyönyörű pillanatait. Vársz rá, üdvözlöd és a bánat az egyedüllét új ajtaját nyitja meg számodra…

Egyedül születsz és egyedül halsz meg. E között a két egyedüllét között elhitetheted magaddal, hogy nem vagy egyedül, úgyhogy van férjed, feleséged, gyereked, pénzed, hatalmad. De e között a két egyedüllét között is egyedül vagy. Mindez csak arra jó, hogy elfoglald vele magad azért, hogy ez ne tudatosodjon benned.