Portug�lia

Hogy milyen egy nemzetk�zi edz�t�bor?

Ha egy sz�val akarn�m jellemezni, akkor szuper, eddig minden edz�t�bort nagyon �lveztem. Mester minden �vben augusztusban nagy nemzertk�zi edz�t�bort szervez, eleinte mindig Amerik�ban, 2000 �ta viszont minden �vben m�s-m�s YMAA tagorsz�gban. Mi kezdt�k, erre nagyon b�szke vagyok �s szerintem j�l siker�lt megszervezn�nk. 2001-ben Lengyelorsz�gban, 2002-ben megint n�lunk, 2003-ban �jra Lengyelorsz�gban, 2004-ben D�l-Afrik�ban, 2005-ben Portug�li�ban, egy Sa� Joao de Caparica nev� t�nd�ri kis �d�l�faluban, Liszabon mellett.

Csal�dias kis Youth Hostelben laktunk, emeletes �gyak �s nem t�l t�gas szob�k, de az eg�sz�rt k�rp�tolt a csod�latos k�rnyezet �s a kit�n� t�rsas�g. 10 orsz�g kb. 180 tanul�ja j�tt �ssze, n�melyek m�r r�gi ismer�s�k, m�sok csak most k�stoltak bele ebbe a felejthetetlen �lm�nybe.

N�ha �gy �reztem magam mint a germ�n harcosok a Walhall�ban: eg�sz nap harcolnak �s eg�sz �jjel tivorny�znak.

Kora reggel medit�ci�val kezdt�k, majd reggeli ut�n 3 �ra edz�s, 2 �ra eb�dsz�net �s �jra 3 �ra edz�s. vacsora ut�n el�ad�sok, bemutat�k, vizsg�k �s rengeteg fakultat�v k�z�s gyakorl�s. Este felkerekedett a t�rsas�g �s meg sem �llt a beach-diszk�ig, ahol a tengerparton roptuk hajnalig. A 10 napos t�bort 2 szabadnap szak�totta meg, ezalatt lehetett regener�l�dni vagy kir�ndulni a k�rny�ken.

Az els� szabadnap szervezett t�r�n vett�nk r�szt, Liszabon, Cascais, Estoril, Szintra volt az �tvonal, ahol egy csodasz�p kast�lysz�ll�ban kaptunk fejedelmi eb�det. Onnan egy dombra �p�lt kast�lyban bolyongtunk, csipk�s tornyok, �rnyas ligetek, rejtett csigal�pcs�k, f�ldalatti j�ratok, tavasbarlag, gy�ny�r� szobrok, pillanat alatt elrep�lt az id�. Vacsor�hoz folkl�rprogram lett volna de sajnos az es� miatt elmaradt. Megl�togattuk m�g �tk�zben Eur�pa legnyugatibb pontj�t is, err�l mindenki oklevelet kapott.

A m�sik szabadnapon n�h�nyan felment�nk  Liszabonba, ahol este bep�toltuk az elmaradt fado-t, ez a sanzonhoz hasonl�, �rzelmes n�pzene. El�tte egy fest�i kis falut j�rtunk k�rbe.

Az edz�sek sz�nvonala a szok�sos m�don magas volt. Egy id�ben egy k�ls� �s egy bels� st�lus� foglalkoz�st tartottak Mester vezet� instruktorai. Mester szinte mindenhol egyszerre volt jelen, legyen az kard, bot, csin-na vagy forma oktat�s. A csikungot mindig szem�lyesen szokta oktatni.

Sz�momra a l�k�-k�z szemin�rium volt az egyik legfontosabb (meg persze a csikung, err�l k�l�n �rtam). siker�lt az els� elem a 4. vizsg�mb�l, m�r csak 7 van h�tra �s �jabb cs�kot varrhatok a nadr�gomra, de ez m�g el�g messze van szerintem. Most el�sz�r siker�lt k�nnyed�n, er�fesz�t�s n�lk�l tanulnom. �ssze�llt bennem egy egys�ges rendszer, melynek minden apr� eleme t�k�letesen illeszkedik, az �j inform�ci�k pedig szinte belesimulnak, mnden k�rd�sre k�zenfekv� v�lasszal szolg�lva a rendszer szab�lyain bel�l. A Taiji t�gas m�ly �s �d�t�, mint az �ce�n �s boldogan lubickoltam mindkett�ben (m�rmint a val�di �ce�nban �s a Taijiban). Nincs csod�latosabb �rz�s, mint sz�rf�zni a hull�mokon, vagy lemer�lni a m�lys�gbe.

(ld. m�g a k�pt�rak k�z�tt: edz�t�bor Portug�li�ban)

-XXX-

A 2006-os edz�t�bor: Brenna

Kicsit vegyes �rzelmekkel indultunk, mert sem a programmal, sem az �rakkal nem voltunk megel�gedve. A 2003-as Ustkai t�borban t�bbf�le �r� sz�ll�sb�l v�laszthattunk, m�g itt el�g magas �ron, b�r sz�p helyen laktunk. Brenna kis �d�l�falu a hegyekben a hat�rt�l nem messze, Krakk�t�l pedig 130 km.re. Az ell�t�sra eleinte volt egy kis panasz, de azut�n megjavult, b�r �gy is mindennap k�poszta volt ("kapusztam�rgez�s" el�g elterjedt t�net volt egy id� ut�n)

A program f�leg a Kungfura lett kihegyezve, ez�rt a Taiji program kiss� elhamarkodottan lett �ssze�lltva, mind�ssze 12 �ra Taiji �a Chikung, 15 �ra Kard �s Szablya alapok �s 15 �ra P�ros k�zdelmi forma, amelyet v�lem�nyem szerint 10 tanul�b�l 8-nak korai volt m�g elsaj�t�tani, hiszen az �ll�sokon �s egy�b alap tart�shib�kon kellene dolgozni. Ez nem Mester hib�ja, hanem a szervez�k�, hiszen Mester mindig azt tan�t, amit a szervez�k "rendelnek" t�le. Sajn�ltam, hogy nem Portug�li�ban volt ez a szeg�nyes program, mert ott j�val t�bb lehet�s�g lett volna elt�lteni az id�t. Az�rt itt se unatkoztunk, sokat kir�ndultunk a k�rny�kbeli hegyekbe. Ha az id�j�r�s kegyesebb, �s nem esik szinte folyamatosan az es�, akkor kellemesebb lett volna. �gy el�g hamar elfogytak a sz�raz ruh�k �s el�g fort�lyos m�dokat kellett kital�lnunk megsz�r�tani (ld. a k�pt�rt). Szervez�si hiba volt az is, hogy �sszesen csak 2 napot voltunk kult�r�lt fedett helyen egy sportcsarnokban, a t�bbit a szabadban, kis m�ret� fedett r�szek alatt szorongva gyakoroltunk.

A t�bor f�ny�t nagy esem�ny emelte: id�n volt Mester 60-ik, Li Mao Ching Nagymester (Mester Kungfumestere) 80-ik sz�let�snapja �s a lengyelorsz�gi YMAA fenn�ll�s�nak 20. �vfordul�ja (itt volt el�sz�r Kelet-k�z�p Eur�p�ban YMAA). Ezt nagyon sz�p �nneps�ggel k�sz�nt�tt�k, a mesterek aj�nd�kokat kaptak �s levet�tettek egy filmet, melyet az elm�lt 20 �v anyag�b�l �ll�tottak �ssze. Az elej�n �rdekes volt l�tni, hogy j�rta a form�t Mester 20 �vvel ezel�tt, az id�k sor�n milyen v�ltoztat�sok ker�ltek bele. Ut�na a k�l�nb�z� esem�nyek, t�borok �sszefoglal�ja k�vetkezett, a v�g�n a brennai. Ezut�n pezsg� �s torta emelte az �nneps�g f�ny�t.

Mindent �sszevetve j� t�bor volt, ha nem is �rt fel az el�z� �vivel. A 2007-es helysz�n m�g nem eld�nt�tt, Franciaorsz�g �s Anglia (Liverpool) is sz�baj�tt. A legfontosabb tapasztalat minden nemzetk�zi edz�t�borban, hogy l�thatjuk Mestert �s a k�l�nb�z� iskol�k instruktorait �s tanul�it, emellett l�nyegtelenn� t�rp�lnek az ell�t�s vagy a szervez�s hi�nyoss�gai. Most 4-en voltunk kint, de ezut�n is b�ztatok minden tanul�t aki komolyan gondolja a gyakorl�st �s fontosnak a YMAA anyag elsaj�t�t�s�t, hogy vegyen r�szt a nemzetk�zi t�borokon

-XXX-

2009 T�li t�bor, Brenna

A lengyel iskola Robert Was vezet�s�vel 2009 febru�r 21 �s 28 k�z�tt tartotta szok�sos t�li edz�t�bor�t. Az al�bbi besz�mol� az �lm�nyeimet �r�k�ti meg

Brenna Krakk�t�l 80 km-re fekv�, fest�i kis �d�l�falu �s s�paradicsom. Sokkal szebb arc�t mutatta, mint 2006 nyar�n, mikor utolj�ra l�ttam.  F�lnapos aut��t ut�n ragyog� naps�t�sben �rkez�nk meg, a m�teres h� szikr�zott a f�nyben. Sajn�ltam, hogy nem vittem f�nyk�pez�t, �gy csak le�rni tudom azt a sok sz�ps�get, amit a h�ban v�gott kis gyalog�sv�nyek, a csilingel� lovas sz�nok �s a havas hegyek l�tv�nya jelentett. A kis nyaral�t, melynek pont a ker�t�se �s a bej�rati ajtaja tetej�ig bor�tott a h�, a hint�t, melyben ny�ron Mester �lt �s most teljesen elt�nt a h� alatt, a tuj�k kikandik�l� tetej�t, a l�gy �v�, csill�ml� h�dombokat �s a m�teres j�gcsapokat az ablakon.

A sz�ll�sunk a sportcsarnokban volt. El�g �rdekes megold�sk�nt a hatalmas, 3 kos�rlabda-p�lya m�ret� �s legal�bb 10 m�ter magas csarnok k�r�l fut�, �vegezett folyos�b�l ny�l�, kis k�t�gyas szob�kban helyeztek el minket, kedves lengyel kisl�ny szobat�rsam csak a h�tv�g�n maradt. WC �s zuhanyoz� is tartozott a szob�hoz, b�r f�tetlen �s sajnos el�g er�s csatornaszagot �rasztott, de ett�l f�ggetlen�l k�nyelmesnek tal�ltam �s j� volt az edz�skezdet el�tt 2 perccel m�g a szob�ban lenni.

Az �tel t�rhet� volt, b�s�ges �s v�ltozatos. Vacsor�ra is adtak meleg �telt �s a feh�rjebevitelre hangs�lyt fektettek. Sajnos emiatt gyakran volt hal a veget�ri�nus men�ben, persze vannak veget�ri�nusok, akiket ez nem zavar. Sz�molatlan mennyis�gben ihattuk reggelihez-vacsor�hoz a h�g te�t, eb�dhez pedig a r�zsasz�n komp�tl�t. �jra tal�lkozhattunk az utol�rhetetlen lengyel  levesekkel �s ha valakit nem zavar a (napszakt�l f�ggetlen�l) langyosan t�lalt �tel, akkor igaz�n el�gedett lehet.

Az edz�sek a t�borokban szok�sos, napi 2x 3 �r�s rendszerben k�vett�k egym�st. 3 Taiji, 2 labda csikung, 2 l�k�k�z, 2 csinna �s 2 alkalom pedig bot edz�s volt. j�l �tgondolt �s fel�p�tett tematik�val, ami al�l kiv�tel a legutols� l�k�k�z edz�s, ami botr�nyosan �sszevissza zajlott, de feltehet�en Erik, az instruktor betegs�ge miatt ker�lt m�sik k�zbe.

Robert, a lengyel iskol�k �s az eg�sz kelet-eur�pai YMAA feje �s Bartek m�r el�rt�k 6. vizsg�jukat Taijib�l, rajtuk k�v�l 2 instruktor rendelkezett 3. vizsg�val. Erik, az egyetlen vend�g (belga) instruktor 2 cs�kos volt, ami nem t�kr�zte tud�s�t �s val�sz�n�leg csak lustas�gb�l nem vizsg�zott le, mert minden tekintetben fel�lm�lta lengyel t�rsait.

A r�sztvev�k k�z�tt viszonylag sok kezd� volt �s az instruktoraik is �ltal�ban 2. szinten. �gy l�tszik, Mester visszavonul�s�val kiss� neh�zkes lett magasabb szintekre vizsg�zni. A l�tsz�m 70-80 f� k�r�li volt, nagyr�szt lengyelek, de megjelent Francisco 5 tan�tv�ny�val Spanyolorsz�gb�l, n�h�ny portug�l �s a maroknyi magyar csapatunk. Tal�lkoztam azzal a lengyel l�nnyal, aki a 2000-es edz�t�borban hossz�, sz�ke copfos, 12 �ves kisl�nyk�nt mindenki kedvence volt. Eml�kszem Li Mester egyik el�ad�s�ban r�mutatott, hogy minden r�sztvev� szerinte t�l �reg a Kungfuhoz rajta k�v�l. Persze m�r j�csk�n megn�tt �s m�g �gyesebb, mint volt. H�tv�g�re lej�tt Jarek �s nagyon kedvesen tolm�csolt nek�nk, de miut�n elment, �gy kellett mindent megk�rdezni, mert nem mondt�k el angolul.

Erik, a belga instruktor nagyon �tgondolt programmal �rkezett. A labda tr�ning els� n�h�ny eleme, forma-korrekci� �s csinna szerepelt az �r�in (�t legal�bb �rtettem). A form�t a r�sztvev�k tud�sszintje szerint oktatta, a labd�t �rthet�en �s vil�gosan �s az is tetszett, hogy a csinna mindk�t edz�snapj�n ugyanazt a 6 technik�t gyakoroltuk, hiszen �gy tud igaz�n be�p�lni a tud�s. Viszont az els� igaz�n kellemetlen �lm�nyem is a m�sodik csinna edz�sen volt. Nem siker�lt p�rt tal�lnom, �gy becsatlakoztam harmadiknak k�t �gyetlenked� h�lgy k�z�, akik kiss� kelletlen�l fogadtak �s nem nagyon engedtek gyakorolni. A mellett�nk t�bbsz�r elhalad� lengyel instruktor (Bartek) nemhogy sim�n eln�zte, hogy ott �lldog�lok, hanem mikor odaj�tt hozz� egy l�ny, akinek valami lett a partner�vel, akkor � maga kezdett vele gyakorolni, ahelyett, hogy �ssze�ll�tott volna minket. Ekkor elhagytam a termet. Elpanaszoltam az egyik portug�l r�sztvev�nek, aki sajn�lkozott, hogy nem j�tt le, de vele meg az els� alkalommal t�rt�nt ugyanez, ez�rt m�sodszor m�r le se j�tt csinn�ra. Ez szerintem edz�svezet�si hiba, senkit nem szabad hagyni �lldog�lni p�ros gyakorlatokn�l. Az sem tetszett, hogy egy�ltal�n nem volt p�rcsere, egyik p�ros edz�sen sem, pedig ilyenkor egyr�szt megold�dik ez a probl�ma, hiszen mindig m�s marad egy-egy r�vid id�re p�r n�lk�l, m�sr�szt pedig t�bbf�le partnerrel jobban kipr�b�lhatja az ember a tud�s�t. M�s gyakorolni olyannal, aki k�pzettebb, �gyesebb vagy fizikailag er�sebb, mint aki k�pzetlenebb vagy gyeng�bb. Mindkett�b�l sokat lehet tanulni.

A YMAA tematik�ja 4 r�szb�l �ll: Feh�r Daru �s Hossz� �k�l Kungfu, (ez a jang oldal) Taiji �s Quigong (Chikung) ez pedig a jin. Mivel szinte az �sszes instruktor gyakorol Kungfut �s Taijit egyar�nt, az �n �rz�sem szerint az oktat�s kiss� a jang oldal fel� tol�dott el. Gyakran csin�ltunk olyasfajta er�s�t�seket, melyek a Taiji gyakorl�s�hoz sz�ks�gtelenek, viszont (szerintem) l�tfontoss�g� a meg�rt�st m�ly�t�, inform�ci�k �tad�sa kimaradt. Pl. mikor a labda-forgat�st tanultuk, egyszer sem hangzott el a „bels� labda” kifejez�s, ami n�lk�l a mozdulat nehezen kivitelezhet�. Pedig r� is k�rdezett az egyik r�sztvev�, a v�lasz pedig a „sokat kell gyakorolni” k�zhely volt, pedig �t�letnapig gyakorolhat valaki helytelen�l, vagy meg�rt�s n�lk�l, ezek a kis ment�lis tr�kk�k viszont gyorsan r�vezetnek a megold�sra. Azt�n egy l�p�sgyakorlat sor�n, ahol annyi hib�t l�ttam, mint �gen a csillag, egyetlen instrukci� hangzott el, hogy „m�lyebben”. Sajnos a m�ly �ll�sban helytelen�l kivitelezett mozg�s hossz� t�von nagyon megterheli az �z�leteket. Ebben az esetben val�ban fontos az er�s�t�s, de pl. a t�z ujjon, fekv�t�maszban ugr�l�s kimondottan kungfus feladat.

A hib�k esszenci�ja volt az utols� l�k�k�z edz�s, amit valszeg Erik betegs�ge miatt tartott Bartek, mert nem hiszem, hogy el�zetes felk�sz�l�ssel ennyire gyeng�n siker�l. Teljesen �tletszer�en csapongtunk Jing-tr�ningb�l centering-alapokba, hirtelen „kit�rt” a b�ka�get�s, onnan vissza  l�k�k�z, fekv�t�masz, egy alkalmaz�s majd �jra centering, (partnert itt se v�ltottunk). Ez legal�bbis arra j� volt, hogy m�gse f�jjon annyira a sz�vem az�rt, mert v�ge lett a t�bornak.

Mindent �sszev�ve kellemesnek �t�ltem meg az eg�szet, siker�lt sok olyan dologban er�s�dn�m (fizikailag �s tud�sban) ami nem tartozott az er�ss�geim k�z� �s az instruktorok nagy r�sze (k�l�n�sen Erik �s Raffao) felk�sz�lts�g�k mellett pozit�v kisug�rz�suk �s vonz� szem�lyis�g�k birtok�ban voltak k�pesek tan�tani. Robert mor�zuss�ga sokat l�gyult, mi�ta kisfia megsz�letett. A h�tv�g�n mindenki sz�v�t elrabolta a f�lig lengyel, f�lig portug�l, 2 �s f�l �ves „�riember”.

Egyik k�rd�sre v�laszolva Robert mondott egy nagyon j� mondatot: „nem az a k�rd�s, hogy hogyan, hanem hogy mi�rt”. Ez vonatkoztathat� a forma mozdulataira, a Chikung technik�ra, de az eg�sz Taiji gyakorl�sra is. Ha megvan a „mi�rt”, akkor k�nnyen felfedezhet� a „hogyan”.

Rem�nyeim szerint j�v�re �jra r�szt tudok venni ezen a t�boron �s tal�n ny�rra a portug�lok t�bor�t is siker�l megl�togatni.