Michael Hutchison az AVS gy�r vezet�je volt sok �vvel ezel�tt. Sz�mos workshopot �s szemin�riumot tartott, kiadott hanganyagokat �s sok k�nyvet �rt, t�bbek k�z�tt a „Tudatunk �ri�si hatalma: V�ltoztasd meg �leted az elme g�pezet�vel” �s „Megaagy: �j eszk�z�k �s technik�k az agy n�vel�s�hez �s a tudat kit�g�t�s�hoz” c�mmel megjelent k�nyveket. N�h�ny �vvel ezel�tt azonban abbahagyta az �r�st. Mi�rt? K�sz�nj�k, hogy megosztja tapasztalatainkat vel�nk, tudatja, mi t�rt�nt �s hogy mik a tervei a k�zelj�v�re. Hissz�k, hogy elcsod�lkoznak, miken ment Michael kereszt�l.

(K�rd�s) Mi minden t�rt�nt veled?

(V�lasz) a dolgok nagyon j�l mentek, eg�szen h�rom �vvel ezel�ttig. Visszat�rtem a workshop-sorozatr�l, melyet Eur�p�ban �s Jap�nban tartottam. Teljesen odavoltam kilenc�ves fiam�rt, Galen�rt, aki fele-fele id�ben velem �s az anyj�val �lt. Pr�b�ltam min�l t�bb id�t t�lteni vele. M�r 400 oldalt meg�rtam �j k�nyvemb�l. �s nagyon optimista voltam, mert �gy �reztem, hogy eredeti �s egyedi, �j perspekt�v�kat nyit a cs�cs-�llapotok tekintet�ben, haszn�lhat� technik�kat ny�jt, a tudom�ny �j felfedez�seit felhaszn�lva a matematikai k�oszelm�let ter�n. Azt�n felborult az �letem.

Egy febru�ri �jjelen arra �bredtem, hogy a h�z tele van fekete f�sttel. Szerencs�re Galen pont nem aludt ott. Kifutottam a h�l�szob�b�l �s r�j�ttem, hogy az irod�m l�ngokban �ll. A h�z m�sik v�g�ben voltam �s futva indultam eloltani, de mikor bel�ptem, egy fekete f�stfalba �tk�ztem. A sz�m�t�g�pem �s az EEG g�p, meg egy csom� m�s elektromos szerkezet �gett, m�rgez� f�st�t ok�dva. Miel�tt felfoghattam volna, mi t�rt�nt, elkezdtem fuldokolni �s el�jultam. Az mentett meg a t�zhal�lt�l, hogy a t�zolt�knak volt infrakamer�juk, �szrevett�k, hogy ott fekszem �s kih�ztak. Ez valami k�l�nleges szerencse volt, hogy a szomsz�dom �jjel kett�kor fel�bredt, l�tta kicsapni a l�ngokat a h�zam tetej�n �s kih�vta a t�zolt�kat. Az is szerencse volt, hogy id�ben kihoztak, miel�tt sz�nn� �gtem volna. Ezek nagy szerencs�k voltak.

Sz�val fel�bredtem az intenz�ven l�legeztet�-cs�vel a g�g�mben �s nagy f�jdalommal a mellkasomban. Azt mondt�k, majdnem meghaltam a f�st bel�legz�se miatt, nem besz�lve az �g�sr�l.

A legrosszabb az volt, hogy mindenem odalett. Az �j k�nyv, amin dolgoztam, minden jegyzetem, a kutat�saim, minden. A r�gebbi �r�saim is, melyeket k�ziratban vagy merevlemezen t�roltam, az elm�lt tizen�t �v �r�sai, versek, novell�k meg egy csom� minden, az �js�gok, csal�di fot�k �s eml�kek, mindenem elf�st�lt. Egy �r�nak veszni l�tni eg�sz munk�ss�g�t, ez egy nagy csap�s.

Azt�n, mikor kij�ttem a k�rh�zb�l, egy bar�tomn�l laktam, �s elmentem futni. A t�d�m m�g nem j�tt rendbe teljesen a f�stm�rgez�sb�l, hossz�, kb. 2 �r�s fut�sra indultam �s h�viharba ker�ltem. �pp egy gyalogh�don futottam �t, mely a Santa Fe foly� f�l�tt vezetett, amikor megcs�sztam egy j�gfolton �s hanyatt-homlok lebucsk�ztam a szikl�s foly�mederbe. A h�tam �s a fejem h�ts� r�sze nekicsap�dott a szikl�knak. Alapvet�en szerencs�s voltam, hogy nem haltam meg az es�st�l, viszont a gerincem elt�rt. Csak fek�dtem ott a jeges v�zben b�n�n �s csak az arcom l�tszott ki a v�zb�l. Tudtam, hogy leb�nultam �s nem tudok seg�ts�g�rt ki�ltani, mert k�ptelen vagyok l�legezni. Tudtam, hogy hal�lra fogok fagyni, mert �reztem, ahogy a jeges v�z kisz�vja a h�t a testemb�l. Egy id� m�lva azt �reztem, hogy haldoklom. Azt hiszem, val�ban meghaltam. �rdekes �lm�ny volt. azt �lmodtam, hogy a bar�tom h�z�ban fekszem az �gyamban �s a foly� kereszt�lfolyik az �gyamon. Arra gondoltam, ki k�ne sz�llni ebb�l az �gyb�l, mert nagyon hideg a foly�, de nem tudtam mozdulni. Azt�n �gy �reztem, a foly� elsodor �s �n hagytam. Ez nagyon b�k�s volt.

Egy m�t�ben �bredtem, ahol az idegseb�szek a gerincemet pr�b�lt�k �sszerakni. �t nyakcsigoly�m t�rt �ssze. Azt mondt�k, annyira leesett a testh�m�rs�kletem, hogy ki kellett vezetni a v�remet egy meleg�t� szerkezetbe, ut�na vissza, mert csak �gy tudtak felmeleg�teni ebb�l a nagyon er�s leh�l�sb�l. Ny�lv�n valaki j�rt ezen az elhagyatott helyen kora�jjel, h�es�sben �s megl�tta a testemet a foly�ban fek�dni. �jabb nagy v�letlen, vicces, hogy k�vetik egym�st.

Sz�val, majdnem meghaltam az es�st�l, a kih�l�s miatt �s a nyakamat is kit�rtem. �gyhogy r�vid id�n bel�l h�rom hal�lk�zeli �lm�nyem is volt. legk�zelebb, mikor magamhoz t�rtem, �pp a t�d�gyullad�sba k�sz�ltem belehalni. Az orvosok k�s�bb elmondt�k, hogy olyan magas l�zam volt, hogy nem hitt�k, hogy fel�p�l�k. Ekkor �jra �s �jra a hal�l k�zel�be ker�ltem, �t vagy hat alkalommal r�vid id� alatt. Ez ki�t�tte bel�lem a spiritu�lis be�ll�totts�got, f�radt voltam �s alacsony tudatoss�g�. Term�szetesen b�na is, nyakt�l lefel� �s hogy m�g rosszabb legyen, az eg�sz testem gipszben volt, hogy megakad�lyozza, hogy az oper�lt nyakam megmozduljon. A f�jdalmon t�l r�mes volt, hogy k�ptelen vagyok mozdulni. Az orvosok azt mondt�k, lehet, hogy n�gyv�gtag-b�nult leszek �letem v�g�ig. Nem nagyon adtak rem�nyt a gy�gyul�sra. Azt gondoltam: pokolba ezzel �s hossz� �r�kat t�lt�ttem h�napokon �t pr�b�lgatva mozdulatokat tenni a karommal �s a l�bammal.

Kb. n�gy h�napot voltam k�rh�zban, mikor elfogyott a p�nzem �s a biztos�t� sem fedezte a tov�bbi k�rh�zi tart�zkod�st. Mint a legt�bb szabad�sz� �r�, egyik k�nyvt�l a m�sikig �ltem, vagyis mindig kitartott a p�nzem, am�g az �j k�nyvem meg nem jelent, de az most el�gett a t�zben. Elfogyott a p�nzem �s nem volt eg�szs�gbiztos�t�som sem. �gyhogy el kellett hagynom a k�rh�zat �s nem volt hov� mennem. M�g mindig el�gg� b�na voltam, b�r n�mi mozg�sra k�pes voltam a kezemmel �s a l�bammal. Egyetlen lehet�s�gem az volt, hogy felvettek egy r�mes aggok h�z�ba. S�t�t volt, zajos �s t�lzs�folt, a szob�k tele voltak beteg, elesett emberekkel, f�leg 80, 90 �vesek, akik csak veget�ltak a tol�sz�k�kben, nagy r�sz�k el�rehaladott Alzheimer-k�rban szenvedett �s g�z�k nem volt, hogy hol vannak. Legink�bb egy id�sek rakt�ra volt, ahol a hal�lukra v�rtak. �gyhogy itt voltam �gyhoz k�tve ebben a kakukkf�szekben, ahol az emberek fel-al� k�v�lyogtak, �v�lt�ztek vagy seg�ts�g�rt rim�nkodtak. Az ord�toz�s soha nem maradt abba. Hihetetlen, hogy n�melyik ember a hal�la pillanat�ig �v�lt�tt. N�melyik�k bej�tt a szob�mba, befek�dt mell�m az �gyba vagy elvitte a ruh�imat �s k�nyveimet. Eml�kszem, mennyire k�ts�gbeejtettek ezek az Alzheimeresek, mert semmit nem tudtam tenni ellene, hogy ne hordj�k sz�t mindenemet. B�na voltam. Eml�kszem, mikor az orvosom megl�togatott, azt mondta: pokoli. Igen, azt hiszem, ez a hely Dante pokl�hoz hasonl�tott.

Az els� �v alatt, m�g ott voltam, teljesen padl�t fogtam. Nyomott voltam, depresszi�s �s nem tudtam tiszt�n gondolkodni. Reggelenk�nt rettegtem fel�bredni �s azt k�v�ntam, b�r ne k�ne. Folyamatos f�jdalmaim voltak. Olyan helyre ker�ltem, ahol (�gy gondoltam) v�ge lett az �letemnek. Fiatal vagyok, de nem tudok megmozdulni, �r� vagyok, de k�ptelen vagyok �rni, apa vagyok, de nem lehetek a fiammal. Gondolkod� vagyok, de a gondolataim zavarosak, szerelmes vagyok a szerelmesked�s k�pess�ge n�lk�l. Szembe kellett n�znem vele, ez volt az igazs�g. A k�nyv, amin dolgoztam, elt�nt �s soha nem fog el�t�nni t�bb�. Pont a t�zeset el�tt fejez�d�tt be egy hossz� t�v� kapcsolatom, �gyhogy nem tudtam sz�m�tani senkire. Teljesen egyed�l voltam �s nem is rem�nykedhettem �j kapcsolatban. Melyik n�nek kell egy b�na f�rfi?! Nem tudtam, valaha fogok e m�g szeretkezni �letemben. A kisfiam, akit annyira szerettem, aki a legfontosabb szem�ly volt eg�sz �letemben, nem tudott bej�nni hozz�m. Az anyj�val �lt �s majdnem egy �ve nem is l�ttam. Sz�rnyen hi�nyzott.

Siv�r j�v� t�rult el�m. Ez egy f�jdalmas id�szak volt, azt hittem, v�ge az �letemnek. Azt�n n�h�ny dolog letisztult – mint mikor le�lepszik a s�ros v�z, ha kicsit hagyj�k. Nagy d�nt�st hoztam. Sokkolt, mikor r�j�ttem, hogy olyasmin megyek kereszt�l, amit a k�nyvemben �rtam. Egy spiritu�lis folyamaton, amit �pp a balesetem el�tt fedeztem fel. Ez nem egy intellektu�lis gyakorlat volt, nem is k�s�rlet, hanem a val�s�g. A baleset el�tt elb�v�lt a fel�bred�s eszm�je. Most r�j�ttem, hogy k�pes vagyok az elm�letet t�lsz�rnyalni. A fel�bred�s volt az egyetlen kivezet� utam. A kifel� vezet� �t befel� vezet. Eld�nt�ttem, hogy azt a t�nyt, hogy ide vagyok z�rva az aggok h�z�ba, �gy tekintem, mint egy elvonul�st valami Zen kolostorba.

Mindig is spiritu�lis keres� voltam, v�gytam a cs�cs�lm�nyre. Gyerekkoromban m�r el�fordult velem ilyesmi, felolvadtam a f�nyben �s az egys�gben, ez j�tt �s ment v�ratlanul, mikor bicikliztem vagy �sztam. A k�z�piskola els� oszt�ly�ban olvastam Kerouact�l az �ton-t �s azonnal �reztem benne a rokon lelket. Er�sen befoly�solt az energi�ja, a spont�n st�lusa �s a miszticizmusa. � �bresztett r� a bennem l�v� energi�kra. Ett�l kezdve az hajtott, hogy m�g t�bbet szerezzek. T�bb kalandot, tapasztalatot, kock�zatot, ext�zist. Amilyen hamar csak tudtam, elmentem New Yorkba, ahol egy kommun�ban laktam egy csom� m�s sz�k�tt gyerekkel. Ezekben az id�kben radik�lis h�bor�ellenes aktivista voltam. A perif�ri�n �ltem, �s mint Keoruac, s�r�n feszegettem a hat�rokat. �r�lt kock�zatokat v�llaltam, a hetvenes �s a korai nyolcvanas �vekben K�z�p-Amerik�ban �ltem gerill�k, zsoldosok �s felkel�k k�z�tt. �gy gondolom, egy tudattalan v�gy vezetett a perif�ri�kra.  Ez az �letemet intenz�vebb�, val�s�gosabb� tette. Eml�kszem, a hatvanas �vek elej�n egy fiatal tibeti mestert k�vettem, Chogyam Trungp�t. Gy�ny�r�en tudott besz�lni a megvil�gosod�s k�zvetlen tapasztalat�r�l, hogy milyen �rz�s t�lmenni mindenen, mik�zben egyik poh�r er�s szesz cs�szott le a m�sik ut�n. A k�vet�i azt mondt�k r�la: „az �r�lt b�lcsess�g mestere” azt gondoltam, igen, ez az �n utam. Nagyon kerouaci figura volt.

Ebben az id�ben elkezdtem k�s�rletezni a pszichedelikus szerekkel. F�leg LSD, meszkalin �s pszilocibin volt ter�t�ken �s �rdekes tapasztalatokhoz jutottam. Mikor minden porszem �s r�szecske a v�gtelen r�szek�nt egys�gben l�tezett. Ezek a drogok felvittek a hegyre �s megmutatt�k a kil�t�st de az egyetlen gond az volt, hogy le kellett j�nni arr�l a hegyr�l. T�nyleg, abban az id�ben kezdtem el k�s�rletezni a bar�taimmal, �s megcsin�ltuk a f�ny-hang g�pek korai v�ltozat�t. Fogtunk egy kartonpap�r cs�vet, sz�gletes lyukakat v�gtunk r�  egyvonalban, r�tett�k a lemezj�tsz�ra �s beletett�nk egy villanyk�rt�t. Ahogy forgott a lemez, a f�ny villogott �s egy �rdekes �rz�st gener�lt, kaleidoszk�pszer� mint�kat vet�tett.

A hetvenes �vekben remete lettem, visszavonultam a hegyekbe teljesen egyed�l, hogy kipr�b�ljam, milyen csendben �s �rz�kszervi elszigetelts�gben lenni. Ez mindenk�ppen egy magasabb tudat�llapotot eredm�nyezett. V�gigmentem egy vesz�lyes �letszakaszon a hetvenes �vekben �s a nyolcvanas �vek elej�n, azt�n hossz� ideig minden id��rz�k n�lk�l �ltem – nem volt m�lt �s jelen, csak a most. Azt is bele�rtve, mikor a k�z�p-amerikai forradalomban �ltem.

Mikor visszamentem New Yorkba a nyolcvanas �vek elej�n, v�ratlanul megb�z�st kaptam egy �js�gt�l, hogy �rjak egy cikket a csendf�rd�r�l. Ez egy tart�ly, ahol teljes �rz�kszervi elszigetelts�gben lebeg�nk. Mikor el�sz�r beker�ltem a tart�lyba, egy hang a fejemben azt mondta „v�gre �jra otthon!” Mintha visszat�rtem volna az egys�gbe �s id�tlens�gbe. Az egyetlen gond az volt, hogy 35 doll�rba ker�lt egy �ra. Mint nyomorg� fiatal �r�nak, ez k�v�l esett a lehet�s�geimen. Viszont lett egy �tletem a csendf�rd�ben: „ha �rn�k egy k�nyvet err�l, akkor annyit lehetn�k itt ingyen, amennyit csak akarok!” Az �tletet tett k�vette, megkerestem a tulajdonosokat �s t�nyleg engedtek ingyen, �r�k sz�zait t�lt�ttem a tart�lyban lebegve. Kaput nyitott sz�momra az egys�g �s id�tlens�g �llapot�ba. T�bbsz�z �r�t t�lt�ttem �dv�z�lt �llapotban itt. Az egyetlen gond az volt, hogy el�bb vagy ut�bb ki kellett m�szni onnan �s a vil�g m�g mindig ott volt, �gy, mint azel�tt. A k�nyvem megjelent 1984-ben „Az �raml�s k�nyve” c�mmel, kutat�sokat v�geztem �s t�bb interj�t k�sz�tettem tud�sokkal, akik a tudatot befoly�sol� technol�gi�kat kutatt�k. Ezekkel a berendez�sekkel megintcsak j�n�h�ny cs�cs�lm�nyhez jutottam. �jra azt javasolta a hangocska, hogy �rjak k�nyvet ezekr�l �s akkor haszn�lhatom �ket. Ez lett a „Mega-agy” c�m� k�nyvem, melyet 1986-ban adtak ki. Szigor�an tudom�nyos n�z�pontb�l �rtam �s kedvez� fogadtat�sra lelt, m�g a tud�sok r�sz�r�l is. Viszonylag gyorsan nagy sikert �rt el, t�bb nyelvre leford�tott�k �s �n lettem az „elme-technol�gia guruja”. Cikkeket �rtak r�lam �s szemin�riumok �s workshopok tart�s�ra k�rtek fel. De az �rdekl�d�sem igazi k�zpontj�ban a fel�bred�s �s tiszta l�tez�s el�r�se �llt. Megb�zhat� technik�t szerettem volna, amivel egycsap�sra ebbe az �llapotba ker�l�k. Sz�val, hogy most ezt az interj�t adhatom pont err�l a t�m�r�l, annak egyetlen oka, hogy ott �ltem b�n�n abban a r�mes otthonban, megtapasztalva a legm�lyebb depresszi�t.    Mikor azt hittem, v�ge az �letemnek, elkezdtem visszan�zni az elm�lt id�re �gy, ahogy val�j�ban t�rt�nt. Ekkor vil�gos lett sz�momra, hogy az �letemet vezet� er�k merre ir�ny�tanak. Nem a r�vid, extatikus cs�cs�lm�nyek kellenek, amit a vesz�ly vagy a k�l�nb�z� technik�k ideig-�r�ig megadhatnak, hanem az a tart�s, m�ly fel�bredett �llapot, ami ebb�l az �letnek nevezett �lomb�l a magasabb, igazi val�s�gba vezet. Ez volt a c�l, nem a r�vidt�v� tapasztal�s, hanem az �lland� megvil�gosodott �llapot. Ekkor r�j�ttem, hogy egyed�l kell folytatnom ezt a munk�t. Le kellett rombol�dnia az eg�sz �letemnek, hogy r�j�jjek. Eddig azt hittem, hogy a megvil�gosod�s csak kevesek kiv�lts�ga, k�l�nlegesnek, szentnek kell lenni, �nfel�ldoz�, �ri�si �nfegyelemmel rendelkez�knek. Most r� kellett j�nn�m, hogy ez a megvil�gosod�s egy k�zzelfoghat�, mindenki sz�m�ra el�rhet� �llapot, olyan term�szetes, mint a l�legz�s.

Ez az eg�sz helyzet arra volt j�, hogy ne lehessen m�s lehet�s�gem, mint a megvil�gosod�s. Mindig is vissza akartam vonulni egy Zen kolostorba. �gy d�nt�ttem, ez a tol�sz�k lesz az �n kolostorom. Elkezdtem napi t�bb �r�t (nyolc-t�z �r�kat) intenz�v medit�ci�val t�lteni. Tudatki�r�t�st gyakoroltam, el�rni a teljes �ress�get, a „nem-elm�t”, Istent. A sok�vi gyakorl�s el�g �gyess� tett, hamar r�j�ttem hogyan semleges�tsem a k�ls� ingereket. Hi�ba �v�lt�ztek vagy rohang�ltak k�r�l�ttem, f�ggetlenedni tudtam. Az id� nagy r�sz�ben a szobat�rsam videoj�t�kot j�tszott a TV-n, de becsuktam a szemem �s kikapcsoltam. H�napok teltek �gy �s n�h�ny �rdekes tapasztalatom lett: l�tom�sok, feh�r f�ny�ramok, gondolatok, �tletek, filmvet�t�s a fejemben, de semmi megvil�gosod�s. Mindig voltak ott „dolgok”. Az elme �sszes term�ke �s a vil�g minden k�pz�dm�nye. Dolgok. A r�gi mesterek egy�rtelm�en kimondt�k: am�g b�rmi ott van, nem az igazi �llapot, mert a megvil�gosod�s mentes a „dolgokt�l”. A semmit kell el�rni. H�napok hi�baval� gyakorl�sa kezdett �sszet�rni. Azt mondta a fejemben a hang: engedd m�r el! N�zd, hogy g�rcs�lsz! Mit tan�t az �leted? Mit a hal�lk�zeli �lm�nyek? �gy l�gsz az �leten, mert f�lsz elengedni. Hadd menjen, itt az id� a hal�lra.”

R�j�ttem, hogy az eg�m az, ami maradni akar, �lni, kontroll�lni, vezetni akar, a l�tez�sben akar tartani. Mintha az eg�sz l�nyem egy �sszeszor�tott �k�l lett volna, ami hirtelen kiny�lt �s �n kihulltam. Minden �sszeh�z�d�s kisimult. A test, az elme, az �rzelmek megfesz�l�se, tudod, minden dolog fesz�l�s, er�lk�d�s, m�g a gondolkod�s is.

Akkor t�rt�nt az eg�sz, mikor zuhanyozni vittek. �ttoltak az el�csarnokon �s kicsit abbahagytam a medit�ci�t. Azt�n mikor visszatoltak, azt vettem �szre, hogy megt�rt�nt. El�sz�r valami felragyogott bennem. Elkezdtem l�tni �s tapasztalni ezt a ki�rad� f�nyess�get. A szemem el�tt volt, de egyszerre m�g�tte is �s testszerte minden�tt. Mint mikor felt�r egy forr�s, de ez a forr�s a v�gtelen �ress�g volt. Maga a v�gtelen, f�nyl� �ress�g. Hat�rtalan gy�ny�rrel t�lt�tt el a szimpla l�tez�s. A k�vetkez� n�h�ny �r�ban egyre intenz�vebb lett. Ahogy teltek a napok, r�j�ttem, hogy a gy�ny�r�s�ges �ld�s �ce�nj�ban l�tezem, amit tudatoss�gnak, vagy Szellemnek is nevezhet�nk. Minden k�r�l�ttem gy�ny�r�s�g volt. Nagy �r�m volt �letben lenni, minden pillanat�t �lveztem. Mindegy, hogy egy csom� f�jdalmam volt, hogy ebbe a r�mes kakukkf�szekbe z�rtan kellett l�teznem, teljesen f�ggetlen�l az �sszes k�ls� k�r�lm�nyekt�l, hat�rtalan boldogs�got jelentett �letben lenni. Mint hal a v�zben, sz� szerint, mikor a hal r�j�n, hogy ott van k�r�l�tte a v�z. �tl�tsz�, l�thatatlan de mindent �that� k�zeg, mely mindent de mindent k�r�l�lel �s mag�ba foglal a vil�gon �s �n ebben �szom. Mi mindannyian folyamatosan ebben �szunk, csak nem vessz�k �szre. Minden, ami t�rt�nik, mag�t�l, er�fesz�t�s n�lk�l megy v�gbe. R�j�ttem, hogy a tetteim is �gy t�rt�nnek. P�ld�ul, mikor felemeltem a karomat, ez Tudatoss�g m�k�d�tt, rajtam kereszt�l. R�j�ttem, hogy nem �n �letem az �letem, hanem ez a Tudatoss�g nyilv�nult meg rajtam kereszt�l. Nem l�legeztem, hanem „l�legz�dtem” nem gondolkodtam, hanem bel�m�ramoltak a gondolatok, nem l�ttam, hanem l�tv�nyt engedtem �t magamon. Ha innen n�zed, minden �gy t�rt�nik, ahogy kell. Minden t�k�letes, �gy, ahogy van. Felesleges b�rmi miatt is agg�dni, mert minden, aminek kell, megt�rt�nik. Semmit nem kell tenni csak h�trad�lni, �s hagyni m�k�dni. R�j�ttem, hogy r�gebben cs�cs�lm�nyeket hajszoltam, drogokkal, tudatot befoly�sol� g�pekkel �s alkohollal pr�b�ltam kier�ltetni, fut�ssal vagy mindenf�le kapcsolatokkal. Azt hittem, ezek az �lm�nyek sz�pp� teszik az �letet, mint valami dr�ga �kszer. Most r�j�ttem, hogy ez a fajta fel�bredetts�g – a tiszta Tudatoss�gban val� l�tez�s – nem egy „k�l�nleges” �lm�ny. Ez nem is �lm�ny egy�ltal�n. Ez csak a l�tez�s m�dja, a term�szetes �s val�di l�tez�s. Egy�ltal�n nem ritka �s k�l�nleges, a Tudatoss�g folyton jelen van, v�ltozatlan, nem mozdul �s nem �ll meg, mindegy, milyen tapasztal�sokat hoz. Besz�lgetsz, f�j valamid, teszel b�rmit �s ott van, folyton-folyv�st, legfejjebb nem vagy tudat�ban. Ahogy r��bredsz, soha nem m�lik el. Mint a moziban. Figyeled a filmet, de a v�szonra n�zel. V�ge a filmnek, de a filmv�szon tov�bbra is ott marad. Ha mindent�l, de mindent�l megszabadulsz, mi marad? Az Abszol�t Tudatoss�g, a fel�bredetts�g. Ahogy r��bredtem, nagyon ismer�s volt, mert eg�sz �letemben megvolt. Mindig ott volt, de j� m�dja ad�dott �szrevenni a csendf�rd�ben vagy m�s g�pekben. Nem is tapasztal�s volt, csak egy es�ly a tapasztal�sra. Ha van egy �lm�nyed, akkor van ott valaki, akinek �lm�nye van. A tiszta Tudatoss�gban a tapasztal� nincs jelen.

Egyszer meg�reztem, mikor az id� megsz�nik. Nem tudom, volt�l e m�r csendf�rd�ben, volt egy pont, mikor el�rtem a teljes ellazul�st �s azt mondtam: "nincsenek szavak, gondolatok, nincs elme”, �s beleolvadtam ebbe az id�n �s t�ren k�v�li val�s�gba, ahol ott a tudatoss�g, de nincs, ami befogadja. �ber vagy, tudod, hogy nem alszol, de nincs t�rgya a tudatoss�gnak, csak a tiszta, puszta l�tez�s. Ez az �ld�sos gy�ny�r�s�g, amir�l besz�lek. Ugyanez t�rt�nik a f�ny-hang g�pekben �s a tart�lyban. Emberek ezreivel dolgoztam a workshopjaimon. Az, amit sikeres tapasztalatnak h�vtunk, az egy „nem-tapasztalat” mikor elt�nik az id�, a t�r �s az �n. Nincs k�v�l �s bel�l, fent �s lent, k�z�p �s sz�le, nincs el�tte �s ut�na, m�lt �s j�v�, csak most. Ez a t�r eredend�en forma �s hat�r n�lk�li, tiszta, �res, �l� �s csendes. Sug�rz�an �l� de teljesen nyugodt – paradox, de �gy van. �r�m, vagy Isten hat�rtalan tudatoss�ga �s azt hiszem ez minden, amit mondhatok r�la. �gy gondolom, ezekkel a tudatot befoly�sol� g�pekkel nem cs�cs�lm�nyeket k�ne hajszolnunk, hanem arra haszn�lni, hogy bepillant�st nyerj�nk a val�s�gba. �tmegy�nk az �let�nk�n an�lk�l, hogy tudatosak lenn�nk, mert az elm�nk folyton akt�v, h�borg� m�don csapkod a dolgok k�r�l. Ezek a technol�gi�k seg�tenek ki�tni a dolgokat k�r�l�tt�nk, �s ha semmi nincs, a Tudatoss�g felragyog, mint a csillagok, mikor lemegy a nap. �gy ezek az eszk�z�k t�nyleg hasznosak, gondolkodom rajta, hogy a j�v�ben valami ilyesmit csin�ljak.

(folytat�sa k�vetkezik)