CHIKUNG II

Hull�mmozg�s �s a taoista l�gz�s

A gyakorlatok k�z�tt �ltal�ban 3-5 perces sz�neteket tartottunk, kis pihen�, lehet�leg j�rk�l�ssal, szabad mozg�ssal t�ltve, illetve ilyenkor van lehet�s�g a felmer�l� k�rd�sek megv�laszol�s�ra �s az �rdekesebb tapasztalatok megoszt�s�ra is.

A gyakorlat

·        K�nyelmes v�llsz�les terpeszben �llunk, t�rdek �ppenhogy berogyasztva. A kezek cs�p�magass�gban k�t labd�n.

·        Levissz�k a figyelmet a Tantienbe �s elkezd�nk bele l�legezni. Megcsin�ljuk az �n. T�lt� l�gz�st: bel�legz�nk, �s a kil�gz�st levezetj�k a Tantienbe - mint az el�z� cikkben m�r sz� volt r�la, a Chikung gyakorl�sn�l alapvet� fontoss�g� a figyelem, ezzel vezetj�k az energi�t („Ahol a Yi, ott a Chi” – ahova az elme megy, az energia k�veti)

·        Folytatjuk a T�rol� L�gz�ssel: m�r a bel�gz�s le�ramlik a Tantienbe, a kil�gz�s pedig lent t�rt�nik. A k�vetkez� bel�gz�sre felj�n a figyelem az orr-sz�j ter�letre, de a bel�gz�s v�g�re leker�l a Tanienbe. A l�gz�s orron kereszt�l t�rt�nik, laza �s m�ly.

·        A k�vetkez� a Wuchi L�gz�s: lenthagyjuk a figyelmet a Tantienben, pr�b�lunk egyetlen pontra f�kusz�lni. Ez el�g neh�z gyakorlat, de hat�sos. T�rt�nik a ki-be l�gz�s, ugyanakkor a figyelm�nk er�sen f�kusz�lt �s megpr�b�ljuk megtal�lni azt az egyetlen pontot a k�z�pben, ahol k�zvetlen�l becsatlakozik az energia (1).

·        Ezt a gyakorlatot nem mindig szoktam ide besz�rni, de az�rt le�rom, mert nagyon hat�sos. A c�lja a V�d� Chi (2) Meger�s�t�se. Kivissz�k a figyelmet a k�z�pr�l a tenyerek �s talpak ter�let�re, elk�pzelj�k, hogy a k�t Yong Chuan (talp k�zpont) �s a k�t Lao Koong (teny�r k�zpont) pontokon l�legz�nk be �s ki. Ezt N�gy Kapu l�gz�snek h�vj�k, ha a fejtet� felf�ggeszt�si pontj�t is hozz�vessz�k (Bai Hui), akkor �t Kapu. N�h�ny l�gz�s ut�n visszavissz�k a figyelmet a Tantienbe, majd vissza a perif�ri�kra (tenyerek, talpak). Ez nagyon j�l meger�s�ti a k�z�ps� v�d�r�teget.

·        Itt k�vetkezik a Taoista L�gz�s (3) fel�p�t�se. A bel�gz�sn�l az energia a k�z�p fel� �ramlik, kil�gz�sn�l a sz�lek fel�. Azt k�pzelj�k, hogy egy kis labda van az alhasban, aminek bel�gz�skor alig van kiterjed�se, kil�gz�sn�l viszont felf�j�dik. Ez eleinte a k�pzelet�nk seg�ts�g�vel val�sul meg, de egy id� ut�n egyre fizikaiabb� v�lik, ekkor a hasfal befel� mozdul, a medence pedig el�rebillen (mint mikor a kutya maga al� h�zza a fark�t), a g�t-t�j�k pedig laz�n megemelkedik. Fontos, hogy ezeket a mozdulatokat ne izommunk�val hozzuk l�tre, mert akkor �hatatlanul fesz�l�s l�p fel �s megakad az energia. K�pzelj�k azt, hogy ez a kis labda �sszeh�z�d�sa hozza l�tre ezeket az elmozdul�sokat. Beh�zza a hasfalat, ahogy �sszeh�z�dik, a g�t-t�j�ki ter�let is k�veti �s az�rt billenj�k finoman el�re a medenc�t, hogy a keresztcsonti r�sz is tudjon befel� mozdulni. A kil�gz�st egyszer�en elengedj�k �s minden visszarendez�dik. Figyelj�nk arra, hogy a medence csak befel� billen �s azt�n vissza a szabadon l�g� kiindul� pontba, teh�t nem el�re-h�tra billentgetj�k, hanem csak el�re �s vissza. Ha b�rmikor a gyakorl�s sor�n h�trabillen a medence (vagyis kidugjuk a fenek�nket), akkor egy nagyon fontos er�k�zpont (Ming Men – az �let Kapuja) z�r�dik be a gerincen a h�ton, der�kt�jt. Viszont a medence el�rebillen�se �s a g�t enyhe felemel�se egy fontos er�k�zpontot aktiv�l (Huj Jin), mely a g�ton helyezkedik el. Itt tal�lkozik a k�t f� t�rol� csatorna a korm�nyz�, mely a h�ton emelkedik fel, �s a Befogad�, mely a test els� k�z�pvonal�n s�llyed le. A fels� tal�lkoz�si pontjukat �gy lehet z�rni, hogy a nyelv�nket a sz�jpadl�sra nyomjuk. Minden Chikungot j� ebben a nyelvtart�sban v�gezni. Ha a sz�jpadl�s k�z�pvonal�ban v�gigh�zzuk a nyelv�nket, k�nnyen megtal�lhatjuk a k�rnyezet�n�l �rz�kenyebb pontot.

·        Ahogy fel�p�l a Taoista l�gz�s, azt vessz�k �szre, hogy a cs�p�magass�gban k�t k�pzeletbeli labd�ra helyezett tenyer�nk k�zel�t (bel�gz�s) majd t�vol�t (ki) a testt�l. Ekkor finoman elkezdj�k a cs�p�nket jobbra-balra forgatni (csak egy negyedet, amennyi k�nyelmesen meg �s figyelj�nk, hogy a t�rdet nem tekergetj�k el). Ett�l a tenyer�nk elkezdi forgatni a labd�kat. Ez nagyon fontos: nem „elkezdt�k forgatni a labd�kat”, hanem egy kis finom cs�p�ford�t�ssal (mely a jobbra-balra mozg�s�t hozza l�tre) �s a l�gz�s�nk pulz�l�s�val (mely az el�re-h�tra mozdul�s�rt felel�s) egyszer�en l�trehoztuk a k�rmozg�st. Sokszor hallottam a Taichivel kapcsolatban, hogy „az energi�val mozgunk, nem az izmokkal”, de ezt nekem senki nem magyar�zta meg �rthet�en. �me itt a magyar�zat: minden mozdulatot az energia pulz�l�sa hoz l�tre. El�sz�r is megfogalmazunk egy sz�nd�kot (jelen esetben a labd�k megforgat�sa), azt�n �raml�sra k�sztetj�k az energi�t, a figyelm�nkkel �s a l�gz�ssel. Az er� a gy�k�rb�l j�n (a talpak �s a talaj kapcsol�d�s�b�l illetve a talaj alatti „r�sz�nkb�l”), a k�z�p, a Tantien ir�ny�tja �s a v�gtagokban manifeszt�l�dik. Fizikailag �s energetikailag is a Tantien ir�ny�t, vagyis soha nem tesz�nk k�l�n k�z- vagy l�bmozdulatot, az eg�sz test egys�gben mozog, minden esetben.

·        Egyes�tj�k a k�t labd�t. Enn�l a gyakorlatn�l arra figyelj�nk, hogy a k�t teny�r folyamatosan egym�s fel� n�zzen �s a k�ls� labda a bels� kivet�l�se. Teh�t forgatunk egy labd�t a Tantienben, ami hologram-szer�en kivet�l a tenyerek k�z�. Egy id� ut�n ford�tsuk meg a forgat�s ir�ny�t.

·        �jra egyes�tj�k a k�t labd�t, most a k�ls�t �s a bels�t. A bels� labd�t forgatjuk, egyik, majd m�sik ir�nyban. Itt is arra figyel�nk, hogy nem egyszer�en k�rk�r�sen simogatjuk a hasunkat, hanem forgatunk egy labd�t, melynek a k�z�ppontja a Tantienben van, az alja a g�ton, a teteje a rekeszizom t�j�k�n.

·        F�gg�legesen forgatjuk a labd�t. Az ir�nya: a h�ton fel �s a test elej�n le. Ne felejts�k el: v�gig tartottuk a Taoista l�gz�st (l�sd fent), �s ez a mozg�s szinte megdobja a labda forgat�s�t.

·        Beind�tjuk a hull�mmozg�st. Ez az el�bbi mozdulat kiterjeszt�se, gyakorlatr�l gyakorlatra egyre t�gasabban. Azt a gerinc-mozdulatot, melyet a medence el�rebillent�se ind�tott meg, domin�-szer�en fel�ramoltatjuk a gerinc csigoly�ira. A bal k�z az als�, a jobb k�z a k�z�ps� Tantienen van (a napfonat magass�g�ban). A bel�gz�sre fel�ramlik a mozdulat az als� h�ti csigoly�kig (nem tov�bb!), kil�gz�sre a gerinc ellazul �s visszat�r a term�szetes �ll�s�ba.

·        Ide lehet beiktatni egy eg�szs�gmeg�rz� gyakorlatot. Eddig ezt a mozg�ssort nagyj�b�l egyenes t�rzzsel v�gezt�k, most viszont a kil�gz�sn�l megd�l�nk. Att�l f�gg�en, hogy melyik szervrendszert akarjuk stimul�lni, d�lhet�nk el�re (gyomor, hasny�lmirigy), jobb oldalra (m�j, epe), bal oldalra (l�p), finoman oldalt-h�tra (ves�k), illetve minden ir�ny� d�l�s a v�kony- �s vastagb�l stimul�l�s�ra is j�. Ezzel szinte megmassz�rozzuk a szerveket: a d�l�ssel kipr�selj�k a v�rt az adott szervb�l, felengedve bel�gz�sn�l pedig be�ramlik a friss v�r (energia). Egy id� ut�n �tt�r�nk a rekeszizom felett elhelyezked� szervekre, melyek viszont nem �sszenyomhat�k (ez�rt is helyezkednek el a bordakos�rban). Feltessz�k a jobb kezet a mellkasra �s d�l�s helyett most egy er�s, hangs�lyos kil�gz�st v�gz�nk (sz�jon �t) elny�jtott „haaa” hanggal. Vigy�zzunk, a sz�v mint szerv nagyon �rz�keny az energi�ra, semmilyen gyakorlatn�l nem vezetj�k k�zvetlen�l a sz�vbe.

·        Ezut�n k�vetkezik a hull�mmozg�s evez� kezek gyakorlat. Leengedj�k a karokat �s bel�gz�sn�l k�r�vesen beh�zzuk, kil�gz�sn�l kifel� mozd�tjuk. Olyan, mintha a mell�sz�s k�zmozdulat�t megford�tan�nk. Teh�t ne felejts�k el: taoista l�gz�s - hull�mmozg�s (teh�t a gerincoszlop fentiek szerinti mozd�t�sa) – k�zmozdulat. A figyelmet az al�bbi m�don vezetj�k: a keresztcsontt�l felfel� a h�ton a kiny�jtott karok tal�lkoz�s�ig (lapock�k k�ze) ez a bel�gz�s. Ki: le a karokon �s a l�bakon a talajba, ill. k�r�nk a t�rbe. A kil�gz�s v�g�n minden energia egyenesen a Tantienb�l indul �jra.

·        Folytatjuk a gyakorlatot kil�p�ssel: Taiji alap�ll�sba (4) kil�pve folyatjuk a gyakorlatot tests�ly-�thelyez�ssel. El�re addig megy�nk (kil�gz�s), am�g a t�rd�nk el�r a l�bujj t�v�ig, h�tra (bel�gz�s) pedig ameddig k�nyelmesen h�tra tudjuk vinni a tests�lyt. �szre fogjuk venni, hogy a magunk al� h�zott medence olyan �rz�st fog kelteni, mintha egy felh�zott �j lenne a test�nk. Az �ll� �s hint�z� a gyakorlatot v�gezhetj�k egyik k�zzel is, ekkor a m�sik kar beh�zva laz�n a cs�p�h�z. Az egykezes gyakorlatn�l a cs�p� elfordul.

·        Z�r�s: beh�zzunk a karokat: bel�gz�s, leengedj�k: ki, ezalatt vissza�llunk a kiindul� laza terpeszbe �s 1-2 percet �llunk, am�g le�lepszik az energia.

Jegyzetek:

1.     Az Univerzumot megt�lt� hat�rtalan Energia-mez� csatlakoz�si pontokkal kapcsol�dik az �l� fizikai testekkel (ahogy az elektromos k�sz�l�keket bedugjuk a konnektorba). Minden egyes sejtben a mitokondrium ter�let�n van egy kicsi pont, ahol bel�p, a fizikai testet �that� energia-test pedig t�bb �n. bel�p�si pontot, energia-k�zpontot tartalmaz. Az indiai rendszerekben Csakr�knak nevezz�k ezeket a pontokat. A k�nai filoz�fi�ban az er�k�zpontok k�z�l a legfontosabb ilyen pont az als� Tantien. Ez a fizikai testben a k�ld�k alatt 4 ujjnyival, a test belsej�ben tal�lhat�. Itt volt az az egyetlen sejt, amikor a sz�leink ivarsejtjei tal�lkoztak, ebb�l a k�z�ppontb�l �p�lt fel az eg�sz rendszer�nk.

2.     A fizikai testet k�l�nb�z� finomtest-r�tegek (aur�k) veszik k�r�l. �n az edz�seimen 3 r�teggel dolgoztam: az Energiatest k�ls� r�teg�ve, mely a b�rt�l n�h�ny centire helyezkedik el, a legk�ls� r�teggel, mely ak�r t�bb m�ter t�vols�gra helyezkedik el t�l�nk, �s a cikkben eml�tett k�z�ps�, az �n. K�zd�t�v-v�d�chi. Ezt „szem�lyes t�r”-nek is lehet nevezni, addig tart, am�g ki tudunk ny�lni �ll� helyb�l.

3.     K�tf�le l�gz�st k�l�nb�ztet�nk meg, az �n. Buddhista �s a Taoista l�gz�st. Ez ut�bbi le�r�sa szerepel a cikkben. A Buddhista l�gz�st a megvil�gosod�s c�lj�b�l haszn�lt�k a gyakorl�k, ir�nya ellent�tes a Taoista l�gz�ssel, k�nyelmesebb �s term�szetesebb, hat�sa nyugtat�. A Taoista l�gz�s felserkent�, energetiz�l� �s az energi�t seg�t k�zdelemre haszn�lni. Kivezetj�k vele, belevezetj�k az �t�sekbe, akci�kba.

                                                                             KG 2018-06-26