Igaz�b�l az zavar meg a legjobban, hogy semmi nem �gy megy, ahogy "meg van �rva", vagyis ahogy a tan�t�sok �s a tapasztalatok, visszajelz�sek szerint "kellene" lenni, viszont minden megv�ltozott.

Mondjuk egy�ltal�n nem �rdekel, hogy ez most �tv�ltoz�s, Fel�bred�s, Megvil�gosod�s, vagy R�szasz�n Mikieg�r, vagy b�rmi. Egyszer�en voltak dolgok, melyek szenved�st okoztak, �s most nincsenek, volt a tapasztal�snak (az �rz�kszervi �szleleteknek) egy m�dja, �s most egy m�sfajta m�dja van, de pl. a bels� p�rbesz�d nem sz�nt meg, csak n�ha sz�netel. N�ha fel�bredek, �s m�r r� is kezdi a locsog�st, de egyr�szt nem azonos�tom magam vele, m�r�szt nem zavar. Olyan, mint egy kedves k�ly�kkutya, ami az ember l�ba k�r�l s�rg�l�dik �s minden�ron figyelmet szeretne mag�nak. Ha t�nyleg oda is figyel az ember �s megvakarja a buksij�t, akkor megnyugszik. Azt�n van, hogy csend van, de egyikkel sincs semmi baj.

Azt hiszem, ez az�rt van �gy (�s nem �gy, ahogy a tan�t�sban �ll), mert mindig is szerettem volna megtapasztalni, hogy milyen az a "norm�lis" m�k�d�s - ami alatt azt �rtem, hogy nem szenved�steli, �rtalmas programok hat�rozz�k meg az �sszes hozz��ll�st, reakci�t, �s gyakorlatilag mindent, az �letben val� �sszes r�szv�tel fajt�j�t. Persze ez nem feh�r vagy fekete, ink�bb egy spektrum, hogy kit tekint�nk norm�lisnak vagy rendbenl�v�nek, r�ad�sul embere v�logatja, de ha err�l besz�lek, akkor mindenkinek megjelenik egy elk�pzel�s err�l a fej�ben.

Nekem is, �s magamat (eddig) nem soroltam a norm�lisok k�z�. Persze nem hallucin�ltam vagy rohang�ltam nagyk�ssel a v�rosban, de bizonyos esetek az�rt okoztak szenved�st, mert bizonyos dolgok �gy voltak �sszerakva.

Most egyr�szt pontosan tudom, hogy azel�tt milyen reakci�k t�rt�ntek egyes esetekben �s jelenleg mi van (vagy nincs) helyette, m�sr�szt megl�tom m�sokban azt, ami bennem megvolt �s m�r nincs meg, de az illet�ben megvan. Viszont ez nem �t�lkez�s, hanem egyfajta t�nymeg�llap�t�s, teli r�szv�ttel, mivel tudom, hogy nekem az elm�l�suk el�tt mennyi f�jdalmat okoztak, �s emiatt a kapcsol�d�s is k�nnyebb, mert tudom, hogy mit v�r az illet� (nyilv�n azt, amit �n is v�rtam, am�g ez megvolt). �s nem tekintem szem�lyes s�rt�snek az esetleges beteg m�k�d�st, hanem annak, ami: egy meg�rint�d�tt programnak, "megnyom�dott gomb"-nak.

Az m�s k�rd�s, hogy sokkal kevesebb motiv�ci�m hallgatni ezeket a szenved�steli dolgokat, mivel egyszer�en id�pocs�kol�snak tartom, �s elm�lt az az elk�pzel�s is, hogy "�n v�ltok meg mindenkit a szenved�seit�l", ez�rt valahogy kicsit kifakulok a kapcsolataimb�l (�s ez is pont az ellenkez�je, amit az �r�sok �s tapasztalatok mondanak). Mindig nagyon szerettem egyed�l lenni, b�r m�s volt a motiv�ci�, most elvesztegetett pillanat minden, amikor ak�r a saj�t, ak�r m�s elm�j�t hallgatom �s tapasztalom a vil�g, a term�szet, �s az Istenem helyett (ami igaz�b�l egy �s ugyanaz). Rem�lem majd egyszer ez egys�gesedik, �s m�g ennyi "vagy-vagy" se lesz (vagy nem).

Ami viszont egyezik a tan�t�ssal, annak meg�rt�se, hogy semmi nem val�s�gos, amit eddig annak gondoltam. Mondjuk a "szem�lyis�gem" eddig sem volt stabil, hanem �pp azt t�kr�ztem vissza, amit l�tni akart az, aki belen�zett. Ezzel m�r nagyon r�g tiszt�ba j�ttem, mivel megatonna �nismereti munk�n vagyok t�l. Nagyon hamar kider�lt, hogy kezdenem kell ezzel valamit, ha nem akarom 0-24-ben szenved�sben �lni az �letem (ezt fejeztem ki fent a "norm�lis-nem norm�lis" kifejez�sekkel), az is, m�g az Egys�ggel val� tal�lkoz�som el�tt kider�lt, hogy van, amivel egyszer�en nem lehet mit kezdeni, meg kell pr�b�lni valahogy elevick�lni vele az �letben.

Namost ezek vannak, az egyes reakci�k elm�ltak, m�sok vannak, de egyr�szt m�snak tekintem �ket, �s vagy nincs benn�k t�ltet, vagy ha van (�s sokszor nagyon intenz�v), akkor hamar ki�r�l.

�