Nem tudom, hogy �rtam e m�r err�l. Biztos, mert m�r h�napokkal ezel�tt t�rt�nt, hogy egyszercsak megl�ttam magam, mint egy kis robotot egy aut�gy�rban, akinek az a dolga, hogy az ajt�kat betegye a kocsikba. Kb. 2 h�tre r� adta �t Tejasa azt a tan�t�st, hogy: "Robot vagy, minden automatikusan t�rt�nik, nincs szabad akarat, a programjaid m�k�dtetnek".

Ez a tan�t�s elkezdett �lni bennem, kivir�gzott, mint egy n�v�ny. El�sz�r is m�ly r�szv�tet �reztem a kis robot ir�nt. A megoszt�sokban p�ran azt mondj�k, hogy: "�gy �reztem, hogy egy sereg van bennem, akik azt�n sz�p lassan elmentek". Nekem ez �gy jelent meg, hogy le lett szedve a robot k�ls� bor�t�sa, �s felt�rultak az alkatr�szek. Tiszt�n lehetett l�tni a m�k�d�s�ket - a p�ld�nkn�l maradva: mondjuk ha felemeli a kocsiajt�t, hogy betegye, akkor melyik fogasker�k milyen kart mozgat stb.

Nem lettem "megvil�gosodott", akinek nincsenek gondolatai �s �rz�sei a hat�rtalan mennyei �r�men k�v�l, hanem m�k�d�m, ahogy eddig, de az �sszes m�k�d�s mozgat�-strukt�r�ja fedetlen. Ett�l minden sokkal hat�konyabb �s g�rd�l�kenyebb lett.

T�rt�nik valami - fell�p egy �rz�s/reakci� - tiszt�n megmutatkozik, hogy ezt mi hozta l�tre (nem, egy�ltal�n nem az esem�ny, nem. Az neutr�lis. A PROGRAM reag�lt).

Az esem�ny m�g akkor is neutr�lis, ha valami bosszant�, negat�v dolog, csak most NEM KER�L R� AZ A C�MKE, HOGY EZ NEGAT�V.

A dolgok egyszer�en VANNAK. A reakci�k is. A robot m�k�dik, itt megnyomjuk, arra fordul, ott megnyomjuk, akkor erre.

�n meg n�zem.

Egy p�lda. Azt m�r �vekkel ezel�tt �szrevettem, hogy f�z�s k�zben folyamatosan megy egy sz�veg a fejemben, aminek semmi nem j�, kritiz�l, megal�z, �s biztos�t r�la, hogy teljesen ehetetlen lesz majd az �tel. Csod�lom, hogy egy�ltal�n k�pes voltam finom dolgokat el��ll�tani (amit kiv�tel n�lk�l mindenki bizony�t, aki egyszer is evett m�r n�lam). R�ad�sul m�g szeretek is f�zni, �gyhogy ezt sok�ig betudtam egyfajta bels� "min�s�gellen�rnek". Szinte azonnal le tudom �ll�tani, mi�ta egy�ltal�n �szrevettem, most meg is mutatkozott a program, ami l�trehozta, de mi�ta kider�lt, hogy ezeknek a vil�gon semmi val�s�galapjuk nincs, m�r be se indul, viszont ha azt hittem, hogy megszabadultam t�le, az nagy t�ved�s. Csak elb�jt.

Pont ma vettem �szre, �s ez�rt is �rom le gyorsan: m�r csak a testtart�sokon mutatkozik meg, de �gy, hogy "nincs bor�t�s a roboton", es�lytelen. Perceken bel�l �szreveszem �s korrig�lom, �s ma volt az, hogy a f�z�s egyszer�en csak �RAMLOTT, pedig �gy �lltam neki, hogy nem sok kedvem volt hozz�, napok �ta a konyh�ban �llok, de m�gis. CSIN�LTA MAG�T, �s negyede annyira f�radtam el, mint szoktam.

A m�sik fontos dolog, ami t�rt�nt, hogy AZ ELME ABBAHAGYTA AZ �RTELMEZ�ST. Csak most, hogy m�r nincs, lehetettt �szrevenni, hogy nem a dolgokat tapasztaltam, hanem a komment�rjukat. P�ld�ul a mostani id�j�r�s nem igaz�n m�jusra jellemz�, �s az van, hogy f�zom, vagy esik az es� �s vizes lesz az arcom, de mindez hihetetlen �letteli tapasztalatokkal t�lt fel, �s pontosan tudom, hogy ezek a tapasztalatok egy�ltal�n nem �rtek volna el hozz�m. Csak a diszkomfort, meg a nyafog�s, hogy "mi�rt �gy, mi�rt nem �gy", de nem �reztem meg - eg�sz eddigi �letemben - ahogy a v�zcsepp v�gigg�rd�l az arcomon.

Egyik tan�t�s a m�sik ut�n v�lik val�s�gg�, most p�ld�ul az, hogy: "A szenved�s nem a dolgokban van, hanem a r� adott reakci�nkban". Eddig is hangoztattam, de csak most �rtettem meg.

�