A TAI CHI A MINDENNAPI �LETBEN Mindannyian ismerj�k azt a helyzetet (nem kell hozz� okvetlen m�ni�s-depresszi�snak lenni), hogy id�nk�nt feldobottak vagyunk, teli energi�val �s tettv�ggyal, m�skor meg csak lehangoltan �l�nk �s �lni sincs kedv�nk. Az ember persze azut�n hamarosan �rr� lesz v�ltoz� hangulatain �s �li tov�bb az �let�t.

 A Tai-Chi gyakorl�s sor�n egyens�lyra t�reksz�nk. Test�nket, jin �s jang energi�inkat, tudatunkat, szellem�nket egyar�nt megpr�b�ljuk egyens�lyba hozni. Ezt jelen�ti meg a Tai-Chi szimb�lum: a k�rben t�k�letes egyens�lyban l�v� fekete �s feh�r mez� Ez azonban dinamikus egyens�ly, ugyanis nemcsak kett�osztottunk egy k�rt feh�r �s fekete f�lk�rre, hanem a k�t min�s�g mozg�sban van. Folyamatosan alakul egyik a m�sikba, kiteljesedik majd hanyatlik �s mikor el�ri a maximumot, mag�ba foglalja az ellent�tes min�s�get.

 K�pzelj�k magunk el� a formagyakorlatot. Folyamatosan �ramlik, kiterjed, �sszeh�z�dik. Az egyik mozdulat kiteljesed�se m�r tartalmazza a k�vetkez� cs�r�j�t �s az eg�sz t�k�letes �sszhangban van a gyakorl�val, aki mintegy engedi t�rt�nni a folyamatot, al�rendelve de egyben kiteljes�tve benne egy�nis�g�t.

N�zz�k meg a mestereket, milyen letisztult, sallangmentes a mozg�suk. N�zz�k a halad�kat, hogyan pr�b�lj�k integr�lni �nj�kbe a mozg�st �s n�zz�k meg saj�t magunkat. Arr�l, hogy mik�ppen mozgunk, megtudhatjuk, milyenek vagyunk. Ha p�ld�ul t�ls�gosan z�rk�zottak vagyunk akkor z�rtak a mozdulatok, de ha ezt tudatosan kontroll�ljuk �s megpr�b�ljuk megv�ltoztatni, egy id� ut�n d�bbenten tapasztalhatjuk hogy nyitottabbak, magabiztosabbak lett�nk az �letben is.

 A lelki v�ltoz�s testi jelekben is megnyilv�nul. Eredeti p�ld�nkn�l maradva a z�rk�zotts�g cs�kken�s�vel egyenesebb lesz a tart�s, tiszt�bb a tekintet stb. de el�id�zhetj�k a v�ltoz�st „kintr�l befel�” is, teh�t mikor a k�ls� jelek megteremt�s�vel �s huzamos fenntart�s�val megv�ltozik a bels�nk. Egy Hewitt nev� amerikai pszichi�ter p�ld�ul megk�rte p�cienseit, v�ltoztassanak meg bizonyos jegyeket az �r�sukban, m�gpedig azokat, melyek az el�rni k�v�nt tulajdons�gra jellemz�k (pl. a z�rk�zott emberek alacsonyan h�zz�k �t a kis t-t, nekik azt javasolta, figyeljenek oda, hogy mindig magasan h�zz�k �t). Ha val�di ig�ny�nk van a v�ltoz�sra, akkor ez oda-vissza m�k�dni fog, kitart� gyakorl�s k�rd�se az eg�sz. P�ld�ul elhat�rozom magamban, hogy nyugodt, er�teljes �s kiegyens�lyozott szeretn�k lenni, aki nyitott �s elfogad� a vil�g fel�, akkor ezeket az elemeket kell hangs�lyoznom a gyakorl�s sor�n �s nagy val�sz�n�s�ggel ezekkel lesznek probl�m�im is, hiszen amit szeretn�k, az m�g nincs meg. Visszafel� is m�k�dik, meg kell n�znem, hogy mik a hib�k a mozg�somban (pl. rossz egyens�ly, z�rt, er�tlen mozdulatok),teh�t ezeket a ter�leteket kell fejlesztenem.

 Az eg�szben az a fantasztikus, hogy elkezdt�nk gyakorolni, hogy mozogjunk, sportoljunk valamit �s ilyen v�ratlan eredm�nyeket is el�rhett�nk, mennyire megk�nny�ti �let�nket, ha megszabadulhatunk r�gi rossz beidegz�d�sekt�l. V�g�l m�r nem lesz�nk fut� hangulatok, k�ls� hat�sok rabjai, a neh�zs�gek nem t�rnek le, hanem teljes er�bedob�ssal szabadon n�zhet�nk szembe a kih�v�sokkal.