N�h�ny sz� a medit�ci�r�l

T�bb olvas�nk �rdekl�d�tt a t�ma ir�nt, a k�ztudatban pedig meglehet�s k�osz van arr�l, hogy egy�ltal�n mit is nevezhet�nk medit�ci�nak, mi a l�nyege, mik a vesz�lyei �s mire lehet haszn�lni. Egyes vall�sok kimondottan rossz szemmel n�zik, ha h�veik medit�lnak, m�shol meg �pp a szertart�s r�sze. R�ad�sul t�bbf�le gyakorlat van, melyeket medit�ci�nak neveznek. Melyek is ezek?

K�t nagy csoportot k�l�nb�ztethet�nk meg, az egyik, mikor valamilyen t�m�ra, t�rgyra �sszpontos�tunk, a m�sik, mikor teljesen ki�r�tj�k a tudatunkat �s megpr�b�ljuk ezt az �llapotot min�l tov�bb fenntartani. Mondanom se kell, ez a nehezebb. Amikor valamire �sszpontos�tunk, ez lehet b�rmi, a l�gz�s�nk vagy egy testr�sz�nk (el�szeretettel haszn�lj�k az egyes er�k�zpontokat), de lehet egy sz�p t�j, amit magunk el� k�pzel�nk vagy egy erre a c�lra kompon�lt zene (sok ilyet lehet kapni).

 �jabb nagy csoportja a gyakorlatoknak az imagin�ci�, mikor egy t�rt�netet k�pzel�nk el magunkban min�l plasztikusabban. Elmehet�nk utazni egy sz�p t�jra vagy rep�lni a felh�k f�l�, de megpr�b�lhatjuk a test�nket is jav�tgatni. Ezen alapszik a Simonton-ter�pia, melyet igen hat�kony kieg�sz�t� m�dszernek haszn�lnak s�lyos betegek kezel�s�ben. A legfontosabb k�rd�s, hogy ha kedvet kaptunk a gyakorl�shoz, hogyan kezdj�nk hozz�? El�sz�r is v�lasszuk ki a legszimpatikusabb m�dszert, majd keress�nk olyasvalakit, akiben megb�zunk, �s tudjuk r�la, hogy j�rtas ebben a gyakorlatban. Mint ahogy egy hegyi t�r�nak se v�gn�nk neki megfelel� ismeretek �s tapasztalt vezet� n�lk�l, ne induljunk el �sz n�lk�l tudatunk csod�latos ismeretlen tartom�nyai fel� sem. Aki lelkileg zaklatott, ink�bb csak k�nny� relax�ci�s technik�kat v�lasszon, aki pedig pszichol�giai probl�m�kkal k�zd, csak orvosi vezet�ssel kezdjen ilyesmibe.

 A medit�ci�, mint minden m�dszer, ha helyesen haszn�ljuk, �ld�sos hat�s� lehet, vesz�lyes csak akkor, ha nem megfelel�en ny�lunk hozz�.

II.

A medit�ci� alapvet� c�lja, hogy kapcsolatot teremts�nk magasabb tudatoss�gunkkal. Ez a r�sz�nk tiszt�ban van val�di c�ljainkkal �s folyamatosan megjelen�ti igaz val�nkat.

Az �ber, h�tk�znapi tudatoss�gunk csak kis h�nyad�t k�pviseli a teljess�g�nknek. Gondoljunk csak bele, mikor vagyunk jelen az �let�nkben teljes koncentr�ci�val, szinte csak sz�ls�s�ges vesz�lyhelyzetekben. Egy�bk�nt eltompult, �lmos vagy zaklatott, sz�tsz�rt, figyelmetlen, unatkoz� vagy �ppen t�lzottan elmer�lt egy tev�kenys�gben a tudatunk. Rengeteg m�k�d�snek nem is vagyunk tudat�ban, a test automatizmusai (pl. l�gz�s), a begyakorolt, g�pies cselekv�sek (pl j�r�s), a tudatunk elnyomott vagy l�nyegtelennek �t�lt m�k�d�sei �s tartalmai, stb. stb. Fels�bb tudatunk azonban mindennek tudat�ban van, s�t sokkal t�bbnek is. Sz�m�ra nem l�teznek azok a korl�tok, amiket az anyagi val�s�g �ll�t k�r�nk. Nincs t�vols�g t�rben �s id�ben, nincsenek elrejtett dolgok, sem az �ltal�nos inform�ci�s mez�ben, sem a t�bbiek tudat�ban. Egy bizonyos szint felett ugyanis nem k�l�n�lnek el a tudatok egym�st�l, csak mint a f�k levelei. Ugyanahoz a nagy egys�ghez tartoz� k�l�n�ll� r�szek.

A fels�bb tudatunk eg�sz m�s dolgokat tart fontosnak. Eml�kezz�nk vissza, gyerekkorunkban milyen v�gtelen elkesered�ssel tudtunk eg�szen s�lytalan dolgokra reag�lni. A komoly betegs�g vagy hal�l k�zel�be ker�lt emberek is arr�l sz�molnak be, megd�bbentek, hogy mennyire �ttol�dtak a hangs�lyok az �let�kben az �lm�ny�k hat�s�ra.

Mi�rt kell megv�rni, hogy trag�di�k t�rt�njenek, mi�rt nem tudunk m�r most a "mennyorsz�g szem�vel n�zni"? - egyik kedvenc filmem az Egyiptom hercege, ott �nekelnek egy dalt : "Look at your life through Heaven's eyes". Ha f�ntr�l n�zed, m�sok a dolgok, m�s a fontos �s a l�nyegtelen.

A rendszeresen, j� technik�val, eredm�nyesen medit�l�k nagyon hamar megtanulhatnak magasabb szemsz�gb�l n�zni. Hozz�kapcsol�dhatnak a szeretet,  a lelki gazdags�g �s b�kess�g hat�rtalan forr�s�hoz.