Der�s l�lekkel

Gondolkozott e m�r valaki azon, mi�rt vagyunk ilyen komorak, mi�rt vessz�k magunkat �s a vil�got ilyen komolyan?

Az �t �llat sportja Chikung gyakorl�sa rendre megt�rik a tanul�k ellen�ll�s�n. A mozdulatsor nem bonyolult vagy neh�z, viszont nagyon hat�sos, az egyetlen „b�ne”, hogy helyenk�nt vicces.

 Elgondolkodtam, hogy milyen nagy divatja van a Fitness klubokban az elm�ly�lt (J�ga, Taiji), az ugr�l�s (Aerobic �s egy�b fitness sportok), az �t�get�s, k�zd�sportot ut�nz� (Tai Geri, Tae Bo, stb.) mozg�sfom�knak, a klubokban se szeri, se sz�ma a k�l�nb�z� �nv�delmi edz�seknek, t�nctanfolyamoknak. Mindegyik arra hivatott, hogy j�l �rezze mag�t az ember, kikapcsol�djon �s fejl�dj�n testileg-lelkileg. M�gis mindegyiket hal�los komolys�ggal, sokszor szenved� arckifejez�ssel m�velj�k, v�resen komolyan v�ve az �letet �s magunkat.           Azt�n j�n egy l�k�tt oktat�, �s azt akarja, hogy szarvask�nt �klelj�nk �s majomk�nt ugr�ljunk, j�kat nevess�nk magunkon �s �lvezz�k felszabadultan a mozg�s �r�m�t, �s valahogy ez nem j�n be senkinek. Idegesen n�zegetnek egym�sra �s aggodalmaskodva a t�k�rbe �s nem �rtik, mi a c�lja ennek.

  Elgondolkodtatott, hogy a nevet�s milyen elhanyagolt ter�lete az �let�nknek. Amit humorosnak tekint�nk, az az esetek igen nagy sz�zal�k�ban k�r�r�m, m�sok baj�t, szerencs�tlenked�s�t nevetj�k ki. A viccek nagy r�sze is abszurdan k�nos helyzeteken sz�rakozik. Mikor l�ttunk utolj�ra nevetni valakit, csak az�rt, mert j�l �rezte mag�t? Sikoltva nevet�nk a hull�mvas�ton, de csak hogy f�lelm�nket leplezz�k.

  A gyerekek m�g tudj�k, milyen j� �nfeledten boh�ckodni, csak a mozg�s-ugr�l�s �r�m��rt �s nem valami feladat teljes�t�s��rt mozogni. Sajnos a sz�l�k �s a t�rsdalom m�r idejekor�n kiirtja bel�l�k ezt a term�szetes �szt�nt, hossz� �r�kra egyhelyben �lni k�nyszer�tve, vagy csak mindannyiszor inger�lten r�f�rmedve: ne ugr�lj m�r, maradj nyugton, ne id�tlenkedj, stb. Bele se gondol a sz�l�, hogy az �let�r�m�t veszi el kis r�szletekben a gyerekt�l, hogy mire feln�, ugyanolyan besavanyodott �s gondterhelt lehessen, mit �.

 Umberto Eco csod�latos k�nyve, a R�zsa neve foglalkozik ezzel a t�m�val, hogy a kereszt�ny egyh�z hogyan irtotta ki a vall�sban eredetileg megl�v� der�t �s nevet�st, mit v�gtelen�l k�ros elemet, mert cs�kkenti a h�v�k b�ntudat�t �s ez�ltal befoly�solhat�s�g�t is. Egy�bk�nt is meggy�z�d�sem, hogy nem b�ntudatra, hanem emp�ti�ra kellene nevelni a gyerekeinket, hiszen semmit nem k�vetn�nek el, amir�l tudj�k, milyen rossz nekik.

 A Zongorista c�m�, nagyon megr�z� filmben volt egy felejthetetlen jelenet. A vars�i gett�ban, mikor m�r teljes volt a rem�nytelens�g, az emberek egym�s kez�b�l t�pt�k ki azt a kev�s �telt, amij�k volt �s retteg�sbe dermedt mindenki, volt egy „bolond” kis�reg. �nekelve �s nevetve ment az utc�n, gyereksereg ut�na, kig�nyolta a n�met katon�t, aki visszanevetett r� �s cigarett�val k�n�lta. Tal�n ez a kis�reg volt az egyetlen „norm�lis” abban a teljesen eszement, felfordult helyzetben, �s sejtem, mi�rt volt annyira vid�m. Azt gondolta, enn�l sz�rny�bb m�r nem j�het, �gyhogy k�zel a megv�lt�s…

 Maitreia Buddha, az elj�vend�, egyes �r�sok szerint a der�t fogja hirdetni �s v�lem�nyem szerint nagyon nagy sz�ks�ge lenne m�r a vil�gnak, hogy megv�lts�k �s kiments�k saj�t komors�ga tenger�b�l a nevet�s �s �let�r�m nagy b�rk�j�n. Addig is mi�rt ne �rezn�nk egy kicsit j�l magunkat, mi�rt ne �lvezn�nk az �let apr� �r�meit, az �nfeledt ugr�l�st, a gyerekes vih�ncol�st vagy a szabad sz�rnyal�st? A der� nem ker�l semmibe, de nagyon j� hat�ssal lehet r�nk �s a k�rnyezet�nkre egyar�nt.