A Chikung (Pinyin �r�ssal Quigong, ejtsd csikung) az energia (Chi) edz�se. Kungnak (v�. Kungfu) neveznek minden olyan k�szs�get, melyet gyakorl�s �tj�n lehet elsaj�t�tani. A Chikung gyakorl� megtanulja �rz�kelni, ir�ny�tani �s haszn�lni a test�ben l�v� Chi-t.

 A k�nai gy�gy�szat az akupunkt�ra-akupressz�ra seg�ts�g�vel gyakorol hat�st a meridi�nokban (energiacsatorn�kban) kering� Chi-re, a Chikung-gyakorlatok l�gz�sszab�lyoz�ssal v�gzett mozdulatok seg�ts�g�vel �rik el ugyanezt a hat�st. Maga a Taichi (Taiji) is egyfajta, mozg�sban v�gzett Chikung sorozat. Annyival nehezebb, hogy am�g az ember a mozdulatok sorrendj�re �s az �ll�sok helyess�g�re figyel, addig nem akkora hat�konys�ggal indul be az energia-harmoniz�l�s, mint az �ll� helyben, egyszer� mozdulatokkal v�gzett Chikungn�l.

Sokf�le egyszer� �s bonyolultabb sorozat l�tezik, k�l�nb�z� c�lokra, pl. nyugtat�s vagy �l�nk�t�s, t�rol�s vagy keringet�s, t�lt�s vagy felhaszn�l�s. Az energia t�rol�s�ban a legfontosabb szerepe az alhasi er�k�zpontnak van (als� Tan Tien). Ezen k�v�l m�g 2 Tan Tien, 8 t�roz�, �s sz�mos, szervekhez kapcsol�d� meridi�n l�tezik, ezzel a k�nai gy�gy�szat ir�nt �rdekl�d�knek �rdemes behat�bban megismerkedni.

 A Chikung kialakul�s�nak legend�ja szerint B�dhidarma (k�nai nev�n Da Mo) buddhista szerzetes, mikor Indi�b�l K�n�ba, a Shaolin kolostorba ment terjeszteni a tanokat, azt vette �szre, hogy a szerzetesek nagyon leromlott eg�szs�gi �llapotban vannak. Visszavonult egy barlangba �s 9 �vig a falnak fordulva medit�lt, majd meg�rta a k�t klasszikus m�vet, az Izom- �s �n�talak�t�, valamint a Vel�mos� Chikung c�m�t. (Yang Mester nemr�g megjelentetett e k�t munk�n alapul�, azonos c�m� k�nyvet). Az el�bbi az izomer�t �s a fizikai kond�ci�t n�veli, a m�sodik seg�ts�gre van a megvil�gosod�s el�r�s�ben. V�gtelen�l leegyszer�s�tve az egyik a kem�ny, a m�sik a l�gy Chikung �se.

 A l�gy Chikungot tal�n t�bben ismerik, laza mozdulatok, k�nnyed, m�ly l�gz�s, esetleg egyszer�bb l�p�sek �s testmozg�sok k�s�rik. A kem�ny Chikung helyenk�nt izomfesz�l�ssel j�r.

 Megk�l�nb�ztethetj�k �gy is, hogy Wai Tan (K�ls� Elix�r) �s Nei Tan (Bels� Elix�r) Chikung. A Wai Tan az izomfesz�l�ssel-izommunk�val felszaporodott energi�t vezeti be a testbe, a Nei Tan a Tan Tien-ben l�trehozott Chi-t �ramoltatja az izmokba. Mindkett� hat�s�ra az izmok olyanok lesznek, mint a gumi, a csontok pedig, mint az ac�l �s m�g magas korban sem vesz�tik el rugalmass�gukat, ha nem hagyjuk abba a gyakorl�st.

 Nem minden Wai Tan Chikung haszn�l izomfesz�t�st, csak azok, melyeket kem�ny Chikungnak nevezz�k. Ezek k�z�l a legismertebbek a Da Mo Teny�r, Da Mo �k�l, Feh�r Daru Kem�ny Chikung �s a Csavar� sorozat. Ez ut�bbit m�r n�h�ny �v ut�n elsaj�t�thatj�k a YMAA tanul�k, hiszen az els� vizsga anyaga. (A legut�bbi t�borban megk�rdeztem Mestert, hogy kezd�knek is tan�thatom-e, de azt felelte, hogy el�bb a Taichi Chikungot, az egyik legismertebb l�gy sorozatot tan�tsam meg.)

 A kem�ny Chikunggal t�rt�n� izomfejleszt�s sor�n, (ellent�tben a s�lyz�z�ssal) nem f�radnak el az izmok, hiszen nem ellen�ll�ssal szemben dolgoznak, hanem az�rt kell egy id� ut�n abbahagyni, mert olyan er�s Chi-felszaporod�st �rz�nk, ami majdnem sz�tfesz�ti az izmokat. A Taichi-harcm�v�szetben egy�bk�nt ker�lik a t�l nagy izomt�meg fejleszt�s�t, mert elszor�tja a Chi-csatorn�kat, �s v�g�l l�trej�n az energia-sz�r�d�snak nevezett jelens�g, mikor a t�l sok izom elvezeti �s sz�tsz�rja a test energi�j�t.

 A Chikung gyakorl�ssal sokf�le eredm�nyt el�rhet�nk. Testi szinten az eg�szs�g meg�rz�se, a szervek m�k�d�s�nek harmoniz�l�sa, a j� kond�ci� fennmarad�sa, a test rugalmass�g�nak meg�rz�se a f� eredm�ny.  Lelki szinten a stresszold�s, illetve a magasabb stresszt�r� k�pess�g, kiegyens�lyozottabb lelki�llapot, a szem�lyis�g kedvez� fejl�d�se, energetikai szinten pedig a nagyobb stabilit�s �s ellen�ll�k�pess�g a legfontosabb hasznok.

 Minden edz�sem els� fele Chikung gyakorl�ssal telik, nem is lehetne m�shogy belekezdeni Taijizni, mint el�k�sz�tett energiarendszerrel. Ezen k�v�l jelenleg az �t �llat Sportja Wai Tan Chikung edz�sek jelenleg is folynak, illetve ig�ny �s kell� sz�m� jelentkez� eset�n ind�tok speci�lis, egy t�ma k�r� fel�p�tett (pl. Labda-tr�ning, er�s�t� kem�ny Chikungok, v�rnyom�scs�kkent�, stb.), vagy �ltal�nos, vegyes form�kb�l �ssze�ll�tott foglalkoz�sokat.

"B�nuszk�nt" le�riom azt a Chikungot, amit minden reggel felkel�s �s fel�lt�z�s k�z�tt meg szoktam csin�lni, amolyan �breszt� gyakorlatk�nt. Magyam �ll�tottam �ssze szem�lyre szabva Mester �s Mantak Chia k�nyveib�l �s egy�b olvasm�nyaimb�l. Egyetlen h�tr�nya, hogy csak n�k sz�m�ra sz�l, de ha van f�rfi �rdekl�d�, sz�vesen �ssze�ll�tok sz�m�ra is egy gyakorlatsort.

Kezdetk�nt 49 le-f�l �ves sim�t� mozdulat teny�rrel a hason a bord�k oldal�t�l a ku�kig (combhajlat) �s vissza (fogyasztja a has ter�let�t) majd 36 k�r a melleken kifel� �s ugyanannyi befel� (serkenti a hormonm�k�d�st �s feszesen tartja a sz�veteket). Ujjheggyel �t�get�s a fejen, k�z�pvonalt�l kifel� �s el�lr�l h�tra, sim�t� mozdultok az arcon kifel� teny�rrel, f�lkagyl� csipked�se f�ntr�l lefel� (az eg�sz akupunkt�r�s t�rk�p rajta ven a f�l�n). Sim�t� mozdulatok a karon, �t�get�s ujjheggyel a nyakon a g�ge �s  pajzsmirigy k�z�tt f�ntr�l lefel�. Teny�rrel d�rzs�l�, k�rk�r�s mozdulatok a vese f�l�tt, t�len t�bb k�r befel� ny�ron kifel�.. A teny�rk�z�p k�rk�r�s d�rzs�l� mozdulata a gyomor meridi�n 29-es pontj�n (kb a petef�szkek f�l�tt van mindk�t oldalt) sim�t� mozdulatok a l�bon, oda-vissza, k�v�l, bel�l, el�l �s h�tul 7-7x, majd �labb vese-d�rzs�l�s. V�g�l 3 m�ly l�gz�s hasfelsz�v�ssal (ez ut�bbit csak azok csin�lj�k, akik egy j�ga-oktat�t�l megtanult�k). Az eg�sz 5 �s 10 perc k�z�tt van, ha kev�s id�m van, csak gyorsan ledar�lom, de ki nem hagyn�m soha. Friss�t�, pezsd�t� hat�s�, seg�t fiatalon tarani a testet.