Mint ismeretes, egyik legf�bb civiliz�ci�s eg�szs�gk�ros�t� hat�s (a k�rnyezetszennyez�s ut�n) a mozg�sszeg�ny �letm�d. A r�gebbi korokban az emberek d�nt� t�bbs�ge fizikai munk�t v�gzett, sem a mez�gazdas�g, a gy�rt�si folyamatok, sem a h�ztart�si munka nem volt g�pes�tve. Az emberek folyamatosan haszn�lt�k a test�ket, mozgatt�k a gerinc�ket, az iz�leteiket, karban tartott�k a kering�si rendszer�ket. A civiliz�ci� v�vm�nyai seg�ts�g�vel sok neh�z feladatot g�pes�tettek, az �let�nk k�nnyebb� v�lt �s jelent�sen meghosszabbodott, de ne felejts�k el, hogy az emberi szervezet �vmilli�k alatt a terhel�snek megfelel�en alakult ki. Ez nem tud megv�ltozni �vtizedek, de m�g �vsz�zadok alatt sem.

  A szellemi munka �l� (�s sokszor term�szetellenes) testhelyzetbe k�nyszer�ti v�gz�it. Sajnos m�r eg�sz kisgyerek korban elkezd�dik ez a negat�v kondicion�l�s. A gyerekek megl�v�, term�szetes mozg�sig�ny�t szinte folyamatosan nyirb�ljuk. Kis t�rbe k�nyszer�tve, TV, sz�m�t�g�p el�tt, iskolapadban, stb. egyre t�bb id�t t�ltenek fizikai passzivit�sban. Szerencs�re egyre elterjedtebb a rengetegfajta �lvezetes, mozg�ssal j�r� szabadid�s tev�kenys�g: sport, t�nc, j�ga, term�szetj�r�s, stb. ami k�pes ellens�lyozni ezt a negat�v hat�st.

  A Tai Chi (Pinyin �t�r�ssal Taiji, ejtsd: Tajcsi) egyike ezen kiv�l� szabadid�s tev�kenys�geknek. Nemcsak sport, harcm�v�szet, eg�szs�gmeg�rz�s, hanem szem�lyis�gfejleszt� m�dszer, mozg�sban v�gzett medit�ci�, egyar�nt hat a testre �s a l�lekre.

  A gyakorl�s folyamatos, egyenletes, lass� �s k�nnyed mozg�ssal t�rt�nik. Megmozgatja az �sszes iz�letet, k�l�n�sen a gerincet, tartalmaz olyan mozdulatokat is, amiket a h�tk�znapi �letben nem vagy csak nagyon ritk�n v�gz�nk, ez�rt olyan iz�leteket, izmokat is �tmozgat, melyek r�g�ta „befagytak”. Jav�tja az egyens�lyt �s a mozg�skoordin�ci�t. A test�nk hamarosan megtanulja, hogy akkor tudja a legk�nnyebben l�trehozni az egyens�lyi helyzeteket, ha minden testr�sz a hely�re ker�l. Mint egy csom� t�ny�r egym�s tetej�n. Akkor nem d�l fel mozgat�s k�zben a kupac, ha minden t�ny�r a hely�n van, egyik sem l�g ki a sorb�l. A tart�shib�k d�nt� t�bbs�ge �lland� izomfesz�l�st�l j�n l�tre �s r�gz�l, elh�zva a hely�r�l a csigoly�kat �s iz�leteket, ezzel kop�sokat �s f�jdalmakat hozva l�tre. A gyakorl�s elej�n viszonylag hossz� laz�t� gyakorlatok alkalmass� teszik a testet a helyes tart�s l�trehoz�s�ra �s a gyakorl�s sor�n a sok egyens�lyoz�s testhelyzet seg�t ezt fenntartani. Id�vel a test�nk r��rez erre a kellemes �llapotra �s lassan a h�tk�znapi �letben is elkezdi alkalmazni.

  A figyelmes mozg�skoordin�ci�t ig�nyl� gyakorlatoknak kett�s hat�suk van. Egyr�szt seg�tenek min�l jobban „belakni” a test�nket, �j szinapszisokat �p�tve ki a beidegz�d�sekben, ez�rt egyes rehabilit�ci�s ter�pi�kban is j�l haszn�lhat� kieg�sz�t� m�dszer. M�sr�szt a mozdulatok egym�sut�nja �s a mozg�s �sszerendez�se �lland� tudati jelenl�tet ig�nyel. Ez alatt nem tudunk a probl�m�inkon r�g�dni �s le�ll az a tudati csapong�s is, ami a h�tk�znapi ember gondolkod�si folyamataira jellemz�.

  Ma m�r a nyugati kult�r�ban is ismert �s elfogadott a medit�ci�, sokf�le form�j�t gyakorolj�k szerte a vil�gon. L�nyege, hogy a tudatunk f�kusz�lt, elnyugodott legyen. Ezt t�bbfajta m�dszerrel �rik el: t�rgyra, zen�re vagy m�s hangra koncentr�lva vagy �pp a gondolat�raml�s meg�ll�t�s�val. Ezek egyike sem k�nny�, hiszen a tudatunk term�szete a csapong�s. Viszont ha elm�ly�lten v�gz�nk egyfajta cselekv�st, akkor minden m�s h�tt�rbe ker�l (Ld. Cs�kszentmih�lyi Mih�ly Flow-elm�lete). A mozdulatok sorrendje �s a kivitelez�s m�dja teljesen lek�ti a tudatot. A formagyakorlatok �gy vannak �ssze�ll�tva, hogy m�g hosszas gyakorl�s ut�n is teljes jelenl�tet ig�nyel a pontos kivitelez�s. Mindezt pedig egy lass�, k�nnyed, �raml� mozg�ssal v�gezve teljes testi-lelki harm�ni�t hozhat l�tre.

  Ebben a cikkben nem t�rn�k ki a harcm�v�szeti �s energetikai oldalra. Ez ut�bbival a tradicion�lis k�nai orvosl�st v�gz�k tiszt�ban vannak, most ink�bb a nyugati orvostudom�ny szeml�leti vonulat�ban szeretn�k maradni.

  2001-ben egy gy�gyszergy�r felk�r�s�re �s szponzor�l�s�ban �rdekes k�s�rletben vettem r�szt. Magas v�rnyom�sos betegek egy csoportj�t oktattam 3 h�napon kereszt�l, k�t alkalommal is. Orvosi fel�gyelet alatt, el�tte �s ut�na is v�rnyom�sm�r�ssel. Mint ismeretes, a mozg�s ink�bb emeli a v�rnyom�st, az eredm�nyek m�gis maguk�rt besz�ltek. A szisztol�s �rt�kek �tlagosan 10, a diasztol�s 20 Hgmm-es cs�kken�st mutatott, a leg�rdekesebb eredm�nyt a pulzussz�m v�ltoz�sa adta. Legt�bben 90-100-as pulzussz�mmal �rkeztek, ami egy �ra folyamatos testmozg�s ut�n 65-70-es �rt�kekre s�llyedt le. Ez is azt mutatja, hogy a Tai Chi nemcsak a mozg�sszervi, hanem a stresszes, zaklatott �letb�l ad�d� betegs�gekre is kit�n� hat�ssal lehet.

  Eredm�nyek el�r�s�hez sz�ks�ges a rendszeres (lehet�leg heti t�bbsz�ri) gyakorl�s �s a motiv�lts�g, hogy a kezdeti neh�zs�geken �tlend�tsen. Sajnos a modern ember szeret mindent k�szen kapni �s azonnali l�tv�nyos eredm�nyeket akar. Ezek m�r az els� hetekben megmutatkozhatnak de igaz�n tart�san csak a rendszeres gyakorl�s sor�n j�nnek l�tre. A gyakorl�snak nincsenek �letkori hat�rai. Kev�sb� f�raszt�, mint a j�r�s, de vannak �l� �s fekv� helyzetben v�gezhet� gyakorlatok is. Minden mozdulat �s forma t�bbf�le sebess�ggel is v�gezhet�. L�nyeges, hogy legal�bb 1 �r�t t�lts�nk a gyakorl�ssal, mely tartalmazza a bevezet� ny�jt� �s laz�t� gyakorlatokat, a koncentr�ci� �s a test�rzetek fel�p�t�s�t, a forma tanul�s�t �s ism�tl�s�t �s a levezet� szakaszt is.

  Rem�lem ett�l a kis ismertet�t�l mindenki kedvet kapott kipr�b�lni ezt a kiv�l� �s az eg�sz vil�gon egyre n�pszer�bb �s elterjedtebb m�dszert.