Izs�k megk�t�z�se

Ez az essz� v�lasz azoknak, akik haragudtak �brah�mra, hogy mi�rt nem tagadta meg az �r�kk�val� parancs�t.

Az �r�sr�sz r�vids�ge �s t�m�rs�ge megt�veszt�, b�r felfedezhet� a b�besz�d�s�g a felsz�l�t�sban („fogd fiadat, a te egyetlenedet” stb.). Ezt fogalmazhatta volna �gy: „�ldozd fel Izs�kot” de m�g t�m�rebben is: „Izs�kot (az �let�t) akarom.”

Ebben az esetben r�gt�n vil�goss� �s �rthet�v� v�lik az eg�sz helyzet, egyben �brah�m v�gtelen b�lcsess�ge is.

Ki tudn� N�la jobban (aki Istennek „szem�lyes ismer�se”, hisz sokszor besz�lgettek) hogy Minden �let Teremt�je akkor vesz mag�hoz egy �l�l�nyt, amikor csak akar.  Sz�ks�gtelen k�rnie b�rkit�l, az ap�t�l vagy b�rkit�l (prof�n hasonlat: ha haszn�lni akarom a kocsimat vagy a f�s�met, nem kell elk�rnem senkit�l vagy enged�lyt k�rnem r�).

Vagyis �brah�m tudta: egyetlen es�lye, hogy megtartsa a fi�t, az, ha fel�ldozza.

A f�jdalma csak a feladat neh�zs�ge miatt �rthet�, a l�tsz�lagos szenvtelens�ge is ennek tudhat� be: ha Isten el akarja venni a fia �let�t, b�rmelyik percben megteheti, az � k�zrem�k�d�se n�lk�l is. Emiatt sejtenie kellett, hogy ez egyfajta pr�bat�tel, �s mikor azt mondta Izs�knak: Isten majd gondoskodik b�r�nyr�l, ezt sz� szerint �rthette. Nem �gy gondolom, hogy l�tnoki k�pess�geivel l�tta, hogy ott lesz a b�r�ny, nem vagyok abban sem biztos, hogy addigra Isten kinyilatkoztatta e sz�m�ra, hogy ebben a vall�sban nincs ember�ldozat. Azt viszont tudnia kellett, hogy ha Isten T�le k�ri a fi�t, nem csak egyszer�en elveszi, akkor ennek valami szakr�lis jelent�s�ge kell legyen. Felt�telez�sem (�s eszmefuttat�som) szerint �brah�m 2 lehet�s�gre sz�m�tott: arra, ami t�rt�nt �s ezt lelke m�ly�n nagyon k�v�nta is, illetve arra, hogy val�ban v�gre kell hajtania az �ldozatot �s ezzel m�g szorosabb elk�telezettje lesz Istennek. Ne feledj�k, az �r�kk�val� kedv��rt m�r szembesz�llt egy csal�dtagj�val, nevezetesen apj�val, mikor �sszet�rte a b�lv�nyait. Ez az akkori felfog�s szerint szinte nagyobb b�n lehetett, mint a fi� b�ntalmaz�sa, hiszen az apa olyan szem�ly, akinek engedelmess�ggel tartoztak. �brah�m akkor elindult egy �ton, �s ha let�r, �rtelmetlenn� v�lik eg�sz addigi �lete, a hite �s Istenhez val� viszonya. R�ad�sul a fi�t �gy is, �gy is elvesz�ti, illetve akkor vesz�ti el csak igaz�n. Nem vagyok t�j�kozott az ember�ldozatok t�m�j�ban, de mint az felt�telezhet�, mindent, amit az Istennek aj�nlanak fel, automatikusan �thatja egyfajta szents�g. Isten fogalmazhatott volna �gy is: „Akarom a fi�t. Az �let�t, �s a Te kezedb�l szeretn�m, a Te kezed �ltal.” Teh�t ha ellenszeg�l, akkor k�tszeresen is �rt a fi�nak: az �lete �gy is, �gyis elv�sz de m�g a szents�get, az Istennek �ldozotts�got is elveszi T�le. A t�rt�net aktualit�sa t�retlen, hiszen nagyon sok �lethelyzetben m�k�dik a „Ha odaadod, megkapod, ha ragaszkodsz hozz�, elvesz�ted” alapelv.

A V�lasztott N�p els� megpr�b�ltat�sa ez, de messze nem az utols�. Ez az esem�ny egyben Izs�k pr�b�ja is volt, hiszen szembeszeg�lhetett volna apj�val. Ak�r �gy, hogy egyszer�en elfut, vagy b�rmikor (az utols� pillanatban is) k�rlelhette volna, de az egyetlen �rtatlan �rdekl�d�sen k�v�l meg sem sz�lalt, akkor is be�rte a b�r�nyra vonatkoz� hom�lyos utal�ssal. Az � lesz�rmazottja, J�kob, mint ismeretes, az �r Angyal�val harcolt, m�gpedig szem�lyesen �s fizikailag. A tizenk�t t�rzsb�l, J�kob lesz�rmazottaib�l csak n�h�ny maradt meg, a t�bbi elveszett. Az els� pr�ba (a legnehezebb) a L�lek erej�t volt hivatott tesztelni, a m�sodik a test�t, a harmadik pedig erk�lcsi megm�rettet�s, melyen j�n�h�ny t�rzs elbukott.

A zsid�s�g napjainkig h�z�d� t�rt�nelme pedig azt bizony�tja, hogy az �r�kk�val� sose fogy ki a pr�b�kb�l…