David R Hawkins kalibr�l� sk�l�ja azt m�ri, hogy egy L�tez�ben (emberi l�ny) h�ny %-a van jelen a teljes entit�snak. Az �tlag emberek 10-20%-n�l t�bbet nem bocs�tanak le magukba, hogy el b�rj�k viselni az anyagban megtapasztalhat� szenved�st, n�h�nyan pedig az�rt, hogy megtehess�k azokat az aljass�gokat, amire v�gynak. M�r sz�let�skor nagyon kis % kapcsol�dik be k�zvetlen�l a testbe a trauma miatt, b�r a testf�gg� �n ekkor m�g nem fejl�d�tt ki, �gy a Jelenl�t m�g k�zvetlen�l tapasztal, igaz, nem tudja lekommunik�lni a t�bbi l�tez� testf�gg� tudat�val ezt a t�nyt. Ezen valamennyit seg�thet a gyeng�d sz�let�s, de a sokk akkor is �ri�si.

Ahogy n� a gyermek, a forma kialakul�s�val egy�tt kifejl�dik a testf�gg� �n (eg�) a hozott hajlamokt�l �s a L�tez�t �rt hat�sokt�l befoly�solva.  � az anyagban orient�lt „haj�skapit�ny” aki egyed�li �s val�s�gos l�tez�nek hiszi mag�t. Mivel az igazi Entit�s (a teljes l�tez�) az anyagvil�g t�rgyair�l �s jelens�geir�l csak rajta kereszt�l k�pes tudom�st szerezni, es�lyes sz�m�ra azonosnak hinni mag�t a testf�gg� tudattal. Ez az�rt is hihet� sz�m�ra, mert az anyagban val�ban sebezhet�, kiszolg�ltatott mindenf�le gonosz hat�snak �s �rtalomnak, a val�s�gos L�tez� pedig alig n�h�ny t�z %-ban van jelen, akkor sem sz�nr�l sz�nre tapasztal, hanem a sebezhet� k�zvet�t�n kereszt�l.

A megvil�gosodottak 60-90 %-ban, a Megv�lt� 100%-ig jelen van. A norm�l �tlag emberek 20-55, a szenved� lelkek 20 alatt. Szenved� l�lek mindenki, aki teljesen egynek hiszi mag�t az anyagi testtel �s elhiszi, hogy cselekedetei k�vetkezm�ny n�lk�liek. A „pokol t�ze”, a k�rhozat nem egyfajta mennyei b�ntet�t�bor, hanem azok a t�nyek, t�rt�n�sek �s �rz�sek, amelyek a t�ves azonos�t�sb�l ered� cselekv�s k�vetkezm�nyek�nt j�nnek l�tre (ezt h�vj�k a keleti filoz�fia szerint karm�nak).

A jelenl�t visszavon�s�t okozhatja a szenved�s tapasztal�s�t�l val� retteg�s is. Ez annyira elhatalmasodhat, hogy a L�tez� ink�bb sz�trombolja a testet (betegs�gek), vagy a testf�gg� elm�t (elmezavar). Minden, ami a testtel �s a hozz� kapcsol�d� tudattal t�rt�nik, a L�tez� ir�ny�t�sa �s fel�gyelete alatt �ll �s az adott helyzetben a lehet� legjobb megold�s, ugyanis minden esetben a lehet� legalkalmasabb k�r�lm�nyrendszert hozza l�tre a tapasztal�s sz�m�ra.

  Ha tudatosan v�get akarunk vetni szenved�seinknek, akkor els� l�p�sk�nt minden t�nyt tudom�sul kell venn�nk. Ez nem olyan egyszer�, mint hinn�nk, hiszen  a t�nyek halmaz�ban olyanok is szerepelnek, melyek tudatos�t�sa extr�m f�jdalmat okoz, vagy ak�r az eg�sz �letet ellehetetlen�ti. Ezek v�delm�re j�nnek l�tre a testf�gg� �nben a hamis t�l�l�si programok �s �nv�d� mechanizmusok. Ezekkel k�r�lb�sty�zva eg�sz j�l el lehet evick�lni az �let�nkben. Addig �ltal�ban nincs is ig�ny a megv�ltoztat�sukra vagy lebont�sukra, am�g „j�l mennek a dolgok”, vagyis a k�lvil�g t�nyei �s k�r�lm�nyei az elv�r�soknak megfelel�en alakulnak. Ezek azt�n rendszerint megv�ltoznak, hogy lehet�s�get adjanak a L�tez�nek lerombolni ezeket a pajzsokat (melyek egyben g�tak a tapasztalatok �tj�ban) �s hozz�f�rni az Igazs�ghoz.

Ezek a v�d�pajzsok nagyon ellen�ll�ak, mint a h�tfej� s�rk�ny, ha egyet lev�gunk, k�t fej n� a hely�re. Ha egy nyilv�nval� t�ves felt�telez�st elvet�nk, j�n egy k�rmonfontabb, kifinomultabb leferd�t�se a Val�s�gnak. Mikor v�g�l mindegyiket siker�l elt�vol�tani, a marad�k egy rendk�v�l sebezhet� �s a t�bbi l�lekn�l sokkal szenved�bb kis l�ny. A testf�gg� �n a pajzsai n�lk�l elveszett �s retteg. Ez a fejleszt� munka legborzaszt�bb pontja, a legt�bb ember k�zel�be sem b�r jutni, vagy �sszet�rik, mikor megpillantja. Ilyenkor rendk�v�l fontos a seg�t� (Guru), aki k�pes enyh�teni ezt a szenved�st �s saj�t p�ld�j�val kiutat mutat. Viszont, ha nagyon elsz�ntak vagyunk �s a hit�nk is szil�rd, v�gigmehet�nk egyed�l is, csak a L�tez� erej�ben b�zva �s egyre er�sebb jelenl�t�t haszn�lva t�maszul. Itt kell megtenn�nk azt az ugr�st, hogy tudati f�kuszunkat („�n�nket”) a testf�gg�b�l a L�tez�be helyezz�k. Ha ennek nekil�tunk, a L�tez� egyre nagyobb %-ban fog megmutatkozni.

H�ntsuk le egyik r�teget a m�sik ut�n, egyik szerep-szem�lyis�get a m�sik ut�n sutbadobva. Ne t�r�dj�nk se �rt�ktelens�g-�rz�ssel,  se b�ntudattal, se a k�lvil�g �rtetlens�g�vel. Az egyetlen vez�rl� elv az egys�g legyen. Az egys�gben nem lehet �rtani, hiszen nem l�tezik „�k” �s „Mi”, csak �let van, csak �rz� �s szenved�sre �s �r�mre k�pes, egyazon Forr�sb�l t�plakoz� L�tez�k. Nem okozhatsz semmit m�snak, an�lk�l, hogy ne lenne k�zvetlen �s azonnali hat�ssal R�d. Az csak az Anyagvil�g ill�zi�ja, az id�nek nevezett linealit�s k�vetkezm�nye, hogy ez a hat�s nem mutatkozik azonnalinak.

 Aki ezt meg�rti, elindult Hazafel�. Felhagy azokkal a cselekv�sekkel, melyek az anyagba, a k�vetkezm�nyek vil�g�ba l�ncolj�k. Ez a kulcsmondat �rtelme (Te is Az vagy – Tat Tuam Asi).

A vall�sos hit akkor van seg�ts�g�nkre, ha dogm�ja nem tartalmaz kirekeszt� elemeket, k�l�nben csak m�gjobban belek�t�z a megosztotts�g vil�g�ba. Istennek, minden L�tez� Teremt�j�nek semmi k�ze a vall�sokhoz �s hitrendszerekhez. Ha egyre jobban azonosulni tudunk a L�tez�vel, aki a test�nkbe inkarn�l�dott, Isten fel� is k�zeled�nk, hiszen � nem k�l�n�ll� a teremtm�nyeit�l. Az eg�sz Teremt�s egyfajta mez�, mely rendk�v�l differenci�lt �s multidimenzion�lis, testi felfog�k�pess�g�nk hat�rait messze meghalad�an bonyolult, de egyfajta holografikus szerkezettel b�rva egyetlen pontja sem f�ggetlen a t�bbit�l. Sz�ks�gtelen meg�rten�nk �s felfognunk (b�r egyes tudatoknak a tud�s gy�jt�se �r�met �s �lvezetet okoz), el�g csak felhagynunk az emp�tia-mentes cselekv�ssel. Az a megosztotts�g is illuz�rikus, ami az ezt felfog� �s meg�rteni �s elfogadni k�ptelen emberek k�z�tt h�z�dik, hiszen itt csak a testf�gg� tudatok k�l�nb�z�s�g�r�l van sz�, �k pedig am�gy is csak a hat�sok sz�lem�nyei �s mint ilyenek, nem val�s�gosak.

Ami korl�toz�snak t�nik (hogy ti. nem tehetek meg b�rmit b�rkivel) az az igazi szabads�g. Minden, ami az anyagban szabads�gnak t�nik, ugyanolyan illuz�rikus, mint az anyagvil�g maga. Mikor megk�rdeztem, hogy mi�rt nyilv�nulhat meg ennyi sz�rny�s�g �s gonosz er� a l�that� vil�gban, az volt a v�lasz: „Ez a Ti j�tsz�teretek, az nyilv�nul meg, amit megval�s�totok”. A szabads�g a teremt�s lehet�s�ge �s s�lyos felel�ss�ge is egyben. Nincs megal�z� �s megal�zott, csak megal�ztat�s van, r�sztvev�kkel. B�rmi m�sra is igaz ez a kijelent�s, mindenkin saj�t mag�n �ll teh�t, hogy miv� akar v�lni �s v�ltoztatni maga k�r�l mindent. Akkor ny�lik meg a Hazafel�, a val�di Jelenl�t fel� vezet� �t, ha a tudat c�lja �s f�kusza az Igazs�gban nyugszik.

                                                                                            KG 2008-06-29

Forr�sok: David R. Hawkins: Er� kontra er�, A Val�di �n hatalma