Az �n iskol�mban nem lenn�nek padok, klasszikus �rtelemben vett oszt�lytermek sem nagyon. Az oktat�s, minden t�m�ban, minden tan�r�n mozg�sban t�rt�nne. Eml�kezz�nk csak az �kori g�r�g filoz�fusokra akik a ligetekben s�t�lva oktatt�k a tan�tv�nyaikat. Nem tudok elk�pzelni annyira az emberi (gyermeki) term�szett�l idegen dolgot, mint az egyhelyben �l�s. A hat�ves, �r�kmozg� gyerekeket  hossz� �r�kra term�szetellenes testhelyzetben egyhelyben marad�sra k�nyszer�teni borzaszt�. Nincs olyan tant�rgy, amit ne lehetne mozg�sban tan�tani. A sz�mol�st pl. labdadob�l�ssal, az �r�st a homokba rajzol�ssal, �neket t�ncolva, a nagyobb gyerekeknek irodalmat, t�rt�nelmet s�t�lgatva, esetleg az adott k�rnyezetet megl�togatva. Persze lehetne z�rt t�rben is lenni, mikor kint alkalmatlan az id�j�r�s, de ez alatt a val�ban alkalmatlant �rtem, mint amilyen pl. a h�vihar vagy az extr�m hideg. Ma m�r a legt�bb sz�l� k�pes olyan ruh�zatot venni a gyerek�nek, ami megfelel az id�j�r�snak (legfeljebb nem lesz r�varrva egy divatos m�rka jelz�se). Ezzel nemcsak a v�z- �s izomrendszer korai torzul�s�t akad�lyozhatn�nk meg, hanem olyasmi edzetts�get is kapn�nak gyerekek-tan�rok egyar�nt, amit�l nem d�lnek �gynak n�th�val minden h�v�s szell� fuvallat�ra. (Ajjaj, �jabb gy�gyszergy�rakat harag�tok magamra…)

Els� id�kben csak a hiperakt�v gyerekeket �ratn�k ide, k�s�bb r�j�nn�nek, hogy ez mennyivel hat�konyabb meg�rt�st tesz lehet�v�, hiszen nem tesz er�szakot a term�szeten. Persze kisebb l�tsz�mra lenne sz�ks�g, de a jelenlegi 30-35 f�s oszt�lyl�tsz�m minden szakember szerint agyr�m �s nem tesz lehet�v� min�s�gi oktat�st.

A tantervben is jelent�s v�ltoztat�sok lenn�nek. Jelenleg (v�lem�nyem szerint) rengeteg felesleges, felejt�sre �t�lt dolgot tan�tanak. A tudom�ny fejl�d�s�vel ez csak szaporodik, ugyanakkor n�melyik (egyre t�bb) fiatal h�tborzongat�an hi�nyos m�velts�g�  A rengeteg adat �s sz�raz inform�ci� bebifl�z�sa az Internet kor�ban anakronizmus, �rt� m�don olvasni k�ne csak megtanulni.

 Az �n koncepci�m az lenne, hogy az �rdekl�d�si k�r �s be�ll�totts�g jel�lje ki az ir�nyt. Az ember �gysem k�pes hat�konyan befogadni �t  nem �rdekl� dolgokat. A differenci�l�d�st �gy k�pzeln�m el, hogy megh�vn�nak a legk�l�nf�l�bb szakm�k k�pvisel�it egy-egy el�ad�st (vagy ak�r sorozatot) tartani a hivat�sukr�l. Ez a legkiv�l�bbak sz�m�ra, megtiszteltet�sk�nt, d�jaz�s n�lk�l t�rt�nne. Az illet� elmes�lni, mi�rt v�lasztotta ezt a szakm�t, mit kellett hozz� megtanulnia, mivel j�r az �lete szempontj�b�l (id�beoszt�s, kereset, stb.). Fakultat�v, v�laszthat� el�ad�sok lenn�nek, hiszen felesleges mindenkinek pl. a kaz�nkov�csok legkiv�l�bbik�t v�gighallgatni. Azt�n, ha valaki kedvet kap egy adott szakm�hoz, megv�laszthatn� a t�rgyakat, amiket tanul, persze �gy, hogy ha k�s�bb meggondolja mag�t, v�lthasson.

Nagyon fontos, heti t�bb �r�ban tan�tott t�rgy lenne a konfliktuskezel�s. Jelenleg az emberek szinte csak azokat a klis�ket ismerik, melyet a csal�d haszn�lt, amelyben feln�ttek. Az emberr� v�l�s nagy trag�di�ja, hogy fiatal, fog�kony lelk� l�nyekk�nt olyan dolgok is bev�s�dnek, ami nemhogy a t�l�l�st szolg�ln�, hanem egyszer�en �letellenes. Mindez csak amiatt, mert a sz�l�k is s�r�ltek valamikor. A legprobl�m�sabb ter�let szerintem az �rdek�rv�nyes�t�s, hiszen mikor el�sz�r mer�l fel az ig�ny, akkor szinte teljesen alkalmatlan b�rmilyen hat�kony m�dszer haszn�lat�ra az ember. Feln�ve azt�n haszn�l n�h�ny viselked�st amely ak�r hat�konynak is t�nhet, de egy�ltal�n nem biztos, hogy nem rombolja „�n �s k�rnyezete eg�szs�g�t”. Ahhoz, hogy bel�ssuk egyes be�ll�totts�g k�ros volt�t, nemcsak �letkorban, hanem lelkileg is feln�tt� kell v�lni, addigra viszont annyira r�gz�lnek a szok�sok, hogy csak neh�zs�gek �ltal megv�ltoztathat�k.

Sz�momra h�tborzongat�, hogy fontosabb megtan�tani az integ�l- �s differenci�lsz�m�t�st, amit (n�h�ny m�rn�k �s matematikus kiv�tel�vel) a b�d�s �letben nem fog haszn�lni az ember, mint szembes�teni azzal, hogy a lelki terror �s az �rzelmi zsarol�s egy id� ut�n okvetlen�l beteg�t� l�gk�rt teremt. Tudom, hogy n�h�ny gener�ci� ut�n le lehetne cs�kkenteni az �rasz�mot, de jelenleg az emberek igen nagy t�bbs�ge egyszer�en nem rendelkezik eg�szs�ges �n�rv�nyes�t� �s konfliktuskezel� m�dszerekkel. Az id�sebb gener�ci� lelk�t megm�rgezte a m�lt rendszer megalkuv�, k�pmutat� �s patern�lis l�gk�re, a fiatals�g pedig szabads�g alatt a t�bbi ember teljes figyelmen k�v�l hagy�s�t �rti.

Lehet, hogy sz�ls�s�gesen fogalmazok �s r�mesen �ltal�nos�tok, hiszen minden ember egyedi, sors�val, gondolkoz�s�val �s fejl�d�si �v�vel egyszeri �s megism�telhetetlen, csak arra szeretn�k r�mutatni, hogy nem azt tan�tjuk, ami sz�ks�ges �s nem tan�tunk �letbev�g�an fontos dolgokat.

Mi�rt csak akkor lehet �nismereti csoportot, pszichodr�m�t, csal�dfel�ll�t�st vagy egy�ni seg�ts�get ig�nybe venni, mikor m�r baj van, mikor elromlott valami �s annyira pocs�k, hogy kib�rhatatlan. Arr�l nem is besz�lve, hogy sokan m�g ekkor sem jutnak seg�ts�ghez, teh�t marad a nyomor�s�g �s a j�l bev�lt f�jdalomcsillap�t�si m�dszerek. Ne felejts�k el, hogy az ember k�z�ss�gi l�ny �s egy szenved�, torz vagy s�r�lt lelk� ember az eg�sz k�rnyezet�t megbeteg�ti

�gy k�pzeln�m el ezt a „tan�r�t”, hogy valaki feldobna egy k�pzelt vagy val�s helyzetet, �ltal�ban olyasmit, ami �pp foglalkoztatja, azt�n k�z�sen megbesz�ln�k, hogy kin�l ez hogyan zajlik, mik a megold�si klis�k �s mi lenne a j� megold�s. Ebben az esetben a csal�don bel�li er�szak se maradhatna b�ntetlen�l, hiszen egy eg�sz k�z�ss�g �llna szemben egyetlen b�ntalmaz�val �s akkor az illet� r�gt�n nem tudn� elhitetni, hogy ez az egyed�li �dv�z�t� megold�s, amit m�vel.

N�h�ny gener�ci� alatt meggy�gyulna az emberis�g lelki �s �rzelmi s�r�l�seinek d�nt� t�bbs�ge. Egy�tt �lni �s dolgozni k�pes, der�s, empatikus l�nyek hat�konyan m�k�d� csoportjai n�pes�ten�k be a f�ldet, sem egym�st, sem a k�rnyezetet nem kizs�km�nyolva, hiszen v�gre tudom�sul venn�k, hogy csak egy F�ld �s egy emberis�g l�tezik.

 Lehet, hogy ez az eg�sz cikk naivnak �s ut�pisztikusnak t�nhet, de hiszem, hogy sokan egyet�rtenek velem. Ugyanakkora szeml�letv�lt�s k�sz�b�n �llunk (ha nem a kell�s k�zep�n vagyunk) mint Kepler�k kor�ban, mikor m�r minden j�zanul gondolkod� ember l�tta �s �rezte, hogy a r�gi filoz�fia, gondolkod�s �s hozz��ll�s nem c�lravezet� �s egyre tarthatatlanabb Meg kell mern�nk tenni egy mer�sz l�p�st, �tv�ltoztatni n�h�ny r�gi v�leked�st �s akkor l�trej�het a szeml�letv�lt�s, csak el kell �rn�nk a kritikus t�meget. Vir�g elvt�rs h�res mond�sa („Az �let nem habostorta”) �rv�ny�t veszti �s v�gre megtanulunk �r�lni magunknak �s m�soknak �s a megfelel� �rt�k�n kezelni az �letet, ezt a megism�telhetetlen �s elpuszt�thatatlan csod�t.