Az elm�t �ltal�ban a bal agyf�ltekei tudatoss�ghoz k�tj�k. Ezoterikus k�r�kben eg�s elm�nek is szokt�k nevezni. A materialist�k szerint az agy m�k�d�s�nek term�ke, a spiritu�lis gondolkod�s szerint az agy a hardver, amin a l�lek szoftvere fut, m�s n�ven eszk�z, melyen megnyilv�nulhat a tudatoss�g az anyagban. �n a „haj�skapit�ny” n�ven szoktam illetni, amikor is a test a haj�, mely az anyagvil�g �ce�nj�ban viszi a lelket, a haj� tulajdonos�t.

Az elm�re nagy sz�ks�g van, hiszen n�lk�le k�ptelenek lenn�nk egy percet is t�l�lni az anyagban. T�pl�lkozni, kommunik�lni, b�rmilyen t�rgyat, helyzetet �rt�kelni csak az elme seg�ts�g�vel tudunk. Azok az emberek, akikben meggyeng�ltek (vagy hi�nyoznak) ezek a funkci�k, fel�gyeletre szorulnak, hiszen olyan tehetetlenek �s t�l�l�sre k�ptelenek, mint a kicsi gyermekek. Mi�rt van m�gis, hogy az elme a legnagyobb akad�ly a spiritu�lis �ton? Ugyanis a sz� szoros �rtelm�ben r�nyomja a b�lyeg�t minden tapasztal�sunkra.

Csak eg�sz kis gyerek korunkban vagyunk k�pesek a dolgokat annak l�tni, ami.

M�r megszokhattuk, hogy csak az anyag logikus, a Szellem paradox (gondoljunk csak a zen koanokra). Vagyis: csak akkor l�thatsz valamit annak, ami, ha nem tudod, hogy mi az. Kb. 4 �ves korunkra megk�rdez�nk mindent. Mi ez, sz�p, cs�nya? Vesz�lyes, k�v�natos? Fel�p�l egy �rtelmez�si rendszer az elm�nkben, melynek az a dolga, hogy az adott k�rnyezetben orient�ljon. A kis busman gyerek megtanulja, melyek a vesz�lyes k�gy�k �s hogy lehet vizet tal�lni, stb., j�l-rosszul bele szocializ�l�dunk a fizikai �s t�rsadalmi k�rnyezet�nkbe.

A test eg�sz rendszere hat�rtalanul gazdas�gosan m�k�dik, mindig a legkisebb energia-r�ford�t�ssal szeret m�k�dni. Ez a t�l�l�s z�loga, hiszen csak a legut�bbi id�kben b�nunk pazarl�an mind a k�ls�, mind a bels� er�forr�sokkal.

Az elme akkor m�k�dik gazdas�gosan, ha alig kell haszn�lnunk. Az �n. dinamikus sztereot�pi�k (�x) is az�rt �p�lnek ki, hogy ne kelljen egyes cselekv�sekre figyelmet ford�tanunk. Eg�sz �let�nket le�lhetj�k ilyen „automata vez�rl�ssel”, amivel nincs is baj, ha ezt arra haszn�ljuk, hogy szabad legyen az elm�nk. A legt�bb ember viszont retteg a saj�t elm�j�t�l, retteg a benne l�v� tartalmakt�l. Minden�ron be kell t�mni a lyukakat. Zajjal, zen�vel, gondolatokkal (bels� monol�g), fant�ziak�pekkel, a j�v�re vonatkoz� tervekkel �s felt�telez�sekkel, a m�lt esem�nyeinek �jra �s �jra felid�z�s�vel, �trendez�s�vel �s -�rtelmez�s�vel �s egy rak�s felesleges dologgal.

Ha minden ember egy-egy zs�kot cipel a h�t�n, mindenki, kiv�tel n�lk�l, akkor nem vessz�k �szre, term�szetesnek tartjuk ezt az �llapotot. Mivel az elme dolga az esem�nyek, �rz�kszervi �szleletek �s t�rgyak �rtelmez�se, struktur�l�sa �s a tanult klis�kbe val� beilleszt�se, ez a folytonos zaj �rtelmes �s sz�ks�ges dolognak l�tszik. K�t baj van csak. Az egyik, hogy azok a  programok, amelyek beker�ltek, az nem mindegyik j�. „J�” alatt a t�l�l�st �s boldogul�st �rtem. Fontos, hogy tiszt�ban legy�nk a t�rsadalmi viselked�s szab�lyaival, hogy kiel�g�t� t�rsas kapcsolatokat tudjunk fenntartani. Viszont ha b�rmi baj volt a sz�leink �n�rt�kel�s�vel (m�rpedig csak az a k�rd�s, hogy kisebb, vagy nagyobb bajok voltak) akkor ez automatikusan beker�lt a mi rendszer�nkbe �s �tsz�nezi a mi t�rsas kapcsolatainkat is. Az elm�nk evidenci�nak �s fontos t�l�l�si strat�gi�nak foga tartani  m�g a „bocs�nat, hogy �lek, mert nincs jogom l�tezni” vagy a „mindenkit le kell tarolnom, hogy �letben maradjak” t�pus� programokat is.

Itt a l�nyege a munk�nknak. Felsz�nre kell hozni �s �t kell v�logatni a tudatunk, az elm�nk tartalmait �s programjait. Bhagavan szerint az eg�sz elme egy szem�tl�da, melyet ki kell �r�ten�nk. Szam�rhoz hasonl�tja, melyet a fej�nk�n cipel�nk, ahelyett, hogy a h�t�n �ln�nk.

Ahhoz, hogy �tker�lj�nk a szam�r h�t�ra, legel�sz�r is d�nt�st kell hoznunk. Aki j�l �rzi mag�t ilyen m�don, vagy nem tudatos�tja a probl�m�it, illetve kihelyezi a k�lvil�gba, az nem fogja felv�llalni ezt a f�jdalmas munk�t.

 Kiv�l�an meg vagyunk r�la gy�z�dve, hogy szuper lenne a vil�g, ha: (�s itt j�nnek a klis�k, sz�molatlanul, itt csak n�h�nyat, a legelterjedtebbeket sorolom fel)

- a kedvenc p�rtom uralkodna a saj�t ideol�gi�m szerint �s azok a szem�t m�sik p�rtok nem besz�ln�nek bele

 -az egy�ni �letem t�k�letes lenne, ha a h�zast�rsam megv�ltozna �s v�gre �gy viselkedne, ahogy gondolom (s�t, �gy is gondolkodna/�rezne!) Mi a fen��rt nem azt mondta/csin�lta, amit elv�rtam t�le! Hogy mer olyan lenni, amilyen!

- �s �gy lehetne folytatni a v�gtelens�gig

Le�rva viccesnek t�nik, de mindannyian �gy m�k�d�nk. Akkor majd j� lesz, ha a k�lvil�gban valami megv�ltozik.

A k�lvil�g folyamatosan v�ltozik, a dolgok term�szete szerint. Az �let term�szete a v�ltoz�s. Fejl�d�s �s hanyatl�s a term�szet rendje szerint k�veti egym�st, az �l�l�nyek saj�t term�szet�k szerint m�k�dnek, az emberek a v�rm�rs�klet�k �s a bel�j�k t�pl�lt programok szerint viselkednek. Nagyon sz�k hat�rok k�z�tt elv�rhatunk v�ltoz�st, nagylelk�s�get vagy „emberfeletti” m�k�d�st, de jobb, ha nem tessz�k.

Pr�b�ljuk meg kicsit, milyen az, ha az elme befogja a sz�j�t. Pr�b�ljuk meg nem azonnal komment�lni a dolgokat, t�rt�n�seket. Csak hasson r�nk. �rezz�k �t az �rz�seket. Ha valaki feld�h�t, �lvezz�k a v�r�nk�n �trohan� vegyi anyagok hat�s�t. Azt�n lehet kiab�lni, vagy d�nteni b�rhogy, de pr�b�ljuk ki, milyen az, ha nem vagyunk az elme rabszolg�i.

A szabads�g m�moros �rz�s�t adja ez a fajta m�k�d�s. Egyszer csak d�nt�si helyzetbe ker�lt�nk. Nem uralkodnak a programok �s m�g az �n. v�rm�rs�kletnek sem vagyunk kiszolg�ltatva t�bb�.

El�sz�r is figyeld meg, hogy ki az, akivel a nap 24 �r�j�ban egy�tt vagy. J� vele lenni, vagy pocs�k?

Ha nem j�, mi�rt gondolod, hogy majd valaki m�snak j� lesz? Az�rt, mert sz�p melled vagy l�tv�nyos izmaid vannak? Az csak az els� bevonz�s, mint vir�gra a m�heket. Az�rt, mert okos vagy, elolvast�l egy csom� k�nyvet, felfedezt�l olyasmit, amit m�sok nem? Ez j� arra, hogy szuper �ll�st kapj�l (sajnos ma m�r arra se mindig), de igazi kapcsolatra nem.

Az�rt, mert elkezdesz szolg�lni mindenkit, akivel csak kapcsolatba ker�lsz? (Nagyon sok f�leml�tett ember – f�leg n�k – m�k�dnek �gy). Ez m�r �rdekes, mert egy rak�s kapcsolat „meg�ll ezen a l�bon”, az egyiknek kell valami, a m�sik megadja neki, cser�be k�r valamit, �s ha ez az „adok-kapok” egyens�lyban van, m�ris „m�k�d� kapcsolat”-r�l besz�l�nk.

Persze, m�k�dhet val�ban, hiszen egy rak�s viszonylat �gy van fel�p�tve, de sz�momra az egyetlen igaz vonzer�, ha valaki szeret mag�val lenni. Nem „szereti mag�t”, mert ez lehet egyfajta �nz� n�rcizmus, mikor senki nem �r fel �nn�n t�k�letess�g�vel – ezek az emberek ugyan�gy mag�nyosak, mint az alul�rt�kel�k.

Az, hogy „szeretek magammal lenni” azt jelenti, hogy integr�lt vagyok. Nincsenek „csapd�k”, elker�lend� tartalmak, elutas�tott elme-ter�letek. A megl�v�k �s elfogadottak pedig nem uralkodnak. Ha az emberen semmi nem uralkodik, � sem akar uralkodni m�sokon �s nincs eszk�z a manipul�l�sra.

Ez a t�pus a politikusok r�m�lma. Nem v�letlen�l tartja mag�t olyan er�sen a materializmus, illetve a spiritu�lis gondolkod�s dogmatikus, egyh�zi keretek k�z� szor�t�sa. Ne felejtsd el: ha pont az ellenkez�j�t teszed, mint amire manipul�lnak, akkor is befoly�s alatt vagy. Pedig csak szabadon �rdemes cselekedni. A szabads�g nem az, hogy jogod van elk�ldeni a f�n�k�t vagy a h�lye szomsz�dot melegebb �ghajlatra, hogy fell�kheted a n�nik�t a buszon, hanem hogy l�lekb�l m�k�dsz.

L�lekb�l, nem programb�l. A L�lek az, Aki lakik benned, a haj� tulajdonosa. Aki alig v�rja, hogy �szrevedd a nagy zaj �s programok k�zepette. Aki k�t gondolat, k�t �rzelem, k�t program k�z�tt el�csillan, ha hagyod. Aki kiskorodban fel szerette volna fedezni a vil�got, miel�tt a kez�re csaptak volna.

Hagyd abba a saj�t magad �tlegel�s�t, idom�t�s�t, programoz�s�t �s hasonl�tgat�s�t �s maradj egy kicsit csendben.

� olyan epedve v�r r�d, mint a szerelmes. Ha megtal�lod, folyton szerelmes leszel. A l�tez�sbe, a dolgokba, mindenbe, amivel csak tal�lkozol, de ez nem egy k�ls� valamit�l f�gg� �rz�s lesz, hanem alap, olyan, mint a leveg�.

Ne fuldokolj m�r tov�bb az elm�d g�zeiben, hanem l�legezz szabadon.

                                                                                                             KG 2010-08-22

 (X) Dinamikus sztereot�pia: egyfajta mozg�sprogram, ami fel- majd be�p�l a rendszerbe, sokszor nagyon er�sen. Ezt haszn�ljuk pl. ker�kp�roz�s vagy aut�vezet�s k�zben

A t�ma egyes elemeit b�vebben kifejtem a „A szem�lyis�g jellemz�i, fejl�d�se �s kiteljesed�si folyamata” c. cikkben

Aj�nlott irodalom: Dr. Jill Bolte Taylor: Mennybe d�ng�lve (Agykontroll kiad�)